Déva vára

Déva a nevet - az egyik rege szerint - Decebal dák király, a vár építtetõje szépséges nõvérérõl, Díva Faustináról kapta, aki a mai Déva helyén állt dák erõdítmény ostromakor öngyilkos lett.
Más hagyomány úgy tartja, törpék emelték, akik várukat hétévente látogatták meg. Távollétükben sárkány lopakodott be a várba, azonban elpusztította a hatalmas erejû vitéz, Jován Jorgován. Más legenda szerint három gyönyörû aranyhajú tündér, egy óriás három lánya vetélkedésének tárgya Déva felépítése. A három lány egyszerre fogott neki az építkezésnek. A legkisebb Déva várát, a középsõ egy fürdõt, a

legnagyobb Arany várát kezdte építeni. Mire lement a nap, a két hegycsúcson ott pompáztak a várak a völgyben a sziklába vájt fürdõ kristálytiszta, meleg forrásvizének tükrében megcsillantak a lemenõ nap sugarai. A három alkotás közül a legidõsebbé volt a legszebb, határtalan büszke is volt rá. Ám gõgjéért megbûnhõdött: egy szörnyû vihar egyetlen éjszaka alatt porrá zúzta Arany várát, úrnõje is a leomló falak alatt lelte halálát. Déva vára azonban megmaradt és azóta is dacol az idõvel.
Déva várának építésével kapcsolatos az egyik legszebb és legismertebb magyar népballada:

"Tizeinkét kõmíves összetanokodék,
Magos Déva várát hogy fölépítették,
Hogy fölépítenék fél véka ezüstét,
Fél véka ezüstér, fél véka aranyér,
Déva városához meg is megjelöntek,
Magos Déva várhoz hozza is kezdöttek,
Amit raktuk délig, leomlott estére,
Amit raktak estig, leomlott röggelre.
Megint tanakodott tizönkét kõmíves,
Falat megállítni hogy lösz lehetséges,
Míg elvégre ilyen gondolatra jöttek,
Egymás között szoros egyességöt töttek:
- Kinek felesége legelõbb jó ide,
- Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk be a tûzbe,
- Keverjük a mészbe gyönge teste hamvát.
- Avval állítsuk meg magos Déva várat..."

Kõmíves Kelemen felesége ért oda elsõnek, s õt áldozták fel, de elõtte megengedték, hogy "asszony barátaitól" és szép kicsi fiától búcsút vegyen. Kõmíves Kelemen egyedül megy haza, s mikor gyermeke kérdi, hol az anyja
eleinte azzal inti õt le, hogy várjon, majd megjön, végül megmondja az igazságot. A gyermek a várhoz megy, bekiált az anyjához, hogy szóljon neki valamit. Az anyja megszólal, majd:

"Szíve meghasad, s föld is alatta,
S az õ kicsi fia oda beléhulla."

A Maros folyó völgyében Erdélybe vezetõ igen fontos útvonalat védõ királyi várat valószínûleg még a tatárjárás alatt emelték, 1242-ben már biztos állt. Többnyire a mindenkori erdélyi vajdai tisztség tartozéka, várnagyát, aki egyben Hunyad vármegye ispánja is volt, az erdélyi vajda nevezte ki. Uradalma igen tekintélyes, több, mint félszáz falut számlált. Börtönének több nevezetes foglya volt. Izabella királyné parancsára 1556-ban itt raboskodott Dobó István, késõbb az erdélyi vajda felesége gyermekeivel. Dávid Ferenc unitárius püspök 1579-ben került a dévai börtönbe, s nyolc hónap után itt is hal meg. Emlékét egy kõtábla õrzi. 1607-ben egy országgyûlési törvényben elrendelik, hogy a vár nem kerülhet soha magánkézre. Bethlen Gábor fejedelem csodálatos késõ reneszánsz stílusú kastélyt építtetett a vár alatti völgybe, amelyet Magna Curia néven ismernek.

Bethlen Gábor halála után öccse, Bethlen István kezén találjuk. Korábban - mint fõispán - innen igazgatta Hunyad vármegyét. Bethlen István bátyjának öz-vegye, Brandenburgi Katalin mellett Erdély kormányzója (1629-1630), majd meg-választott fejedelem, de 1630-ban kénytelen lemondani címérõl I. Rákóczi György javára. Az õ fia Bethlen István, aki a fejedelem után a legfontosabb katonai tisztséget töltötte be: Várad várának fõkapitánya. 1627-ben feleségül vette a 17 éves Széchy Máriát, aki öt évvel késõbb, már özvegyi sorba jutott. 1633-tól Bethlen Péter Déva ura, Széchy Mária a vár alatti Magna Curia lakója. Nem sokáig viselte a szép és fiatal özvegyasszony a gyászfátylat: 1634-ben rozsályi Kun István felesége lett. A lakodalmat a dévai udvarházban tartották. Azonban a szépasszony hamarosan beleunt ebbe a házasságba, és fér-jétõl, a tiszántúli Rozsály várából hirtelen Dévára szökött. Az indulatos, durva férj - miután hiába próbálta szép szóval visszahívni - erõszakkal próbálkozott. 1637 februárjának elején 250 lovasával a kúria elõtt termett, s elkezdte döngetni annak hatalmas kapuját. Széchy Mária nem vette tréfának a hívatlan vendég látogatását, s az épület hátsó ablakán észrevétlenül kisurrant a lugasos kertbe szolgáival és cselédjeivel; onnan a vár útjára nyíló kis ajtón át a várba szaladt. A várba érve aztán "öreg lövõszerszámokkal" ûzte el garázda férjét, aki tehetetlen dühében mindent tönkretett, még a gyümölcsfáknak sem kegyelmezett. Széchy Mária a kárát (bizonyára némi túlzással) 70 ezer forintra becsülte.
E futó kaland után az elhagyott férj nem háborgatta többé Máriát, aki Dé-ván meglehetõsen szabados életet élt, s ezzel kivívta a puritán fejedelem és neje rosszallását; nem is hívták meg sosem az udvarba.
1640-ben hirtelen változás állott be magatartásában, miként egy levélbõl értesülünk róla: "Széchy Mária szentté lött, nem az elébbi... kapuját is betéve tartják, senki kéretlen oda nem megyén." 1640-ben azután 6 ezer tallérért eladta dévai birtokát a fejedelemnek, s Felsõ-Magyarországra költözött, Muranyba, ahol meghódította magának a délceg Wesselényi Ferencet, akihez férjhez is ment.

Déva vára - napjainkban

Megközelíthetõ az E68 sz. Nadlac (Nagylak) - Arad - Deva (Déva) nemzetközi úton (Arad - Déva kb. 160 km), valamint vonattal (személyvonattal az Arad - Déva táv kb. 3 óra, gyorsvonattal, kb. 1,5 óra, figyelem: nem minden IC áll meg Déván). Déva központi parkjából kényelmes, kikövezett ösvény vezet fel a várhoz. Belépõdíj nincs, a vár õrizet nélkül áll, a gyönyörû dévai panorámáért sem kell külön fizetni. A dévai sétálóutcából szépen látható a vár talapzatánál felállított D E V A felirat.