Déva vára
Déva a nevet - az egyik rege
szerint - Decebal dák király, a vár építtetõje
szépséges nõvérérõl, Díva
Faustináról kapta, aki a mai Déva helyén
állt dák erõdítmény ostromakor
öngyilkos lett.
Más hagyomány úgy tartja, törpék
emelték, akik várukat hétévente látogatták
meg. Távollétükben sárkány lopakodott
be a várba, azonban elpusztította a hatalmas erejû
vitéz, Jován Jorgován. Más legenda szerint
három gyönyörû aranyhajú tündér,
egy óriás három lánya vetélkedésének
tárgya Déva felépítése. A három
lány egyszerre fogott neki az építkezésnek.
A legkisebb Déva várát, a középsõ
egy fürdõt, a

legnagyobb Arany várát
kezdte építeni. Mire lement a nap, a két hegycsúcson
ott pompáztak a várak a völgyben a sziklába
vájt fürdõ kristálytiszta, meleg forrásvizének
tükrében megcsillantak a lemenõ nap sugarai.
A három alkotás közül a legidõsebbé
volt a legszebb, határtalan büszke is volt rá.
Ám gõgjéért megbûnhõdött:
egy szörnyû vihar egyetlen éjszaka alatt porrá
zúzta Arany várát, úrnõje is
a leomló falak alatt lelte halálát. Déva
vára azonban megmaradt és azóta is dacol az
idõvel.
Déva várának építésével
kapcsolatos az egyik legszebb és legismertebb magyar népballada:
"Tizeinkét kõmíves
összetanokodék,
Magos Déva várát hogy fölépítették,
Hogy fölépítenék fél véka
ezüstét,
Fél véka ezüstér, fél véka
aranyér,
Déva városához meg is megjelöntek,
Magos Déva várhoz hozza is kezdöttek,
Amit raktuk délig, leomlott estére,
Amit raktak estig, leomlott röggelre.
Megint tanakodott tizönkét kõmíves,
Falat megállítni hogy lösz lehetséges,
Míg elvégre ilyen gondolatra jöttek,
Egymás között szoros egyességöt töttek:
- Kinek felesége legelõbb jó ide,
- Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk be a tûzbe,
- Keverjük a mészbe gyönge teste hamvát.
- Avval állítsuk meg magos Déva várat..."
Kõmíves Kelemen felesége
ért oda elsõnek, s õt áldozták
fel, de elõtte megengedték, hogy "asszony barátaitól"
és szép kicsi fiától búcsút
vegyen. Kõmíves Kelemen egyedül megy haza, s
mikor gyermeke kérdi, hol az anyja
eleinte azzal inti õt le, hogy várjon, majd megjön,
végül megmondja az igazságot. A gyermek a várhoz
megy, bekiált az anyjához, hogy szóljon neki
valamit. Az anyja megszólal, majd:
"Szíve meghasad, s föld
is alatta,
S az õ kicsi fia oda beléhulla."
A Maros folyó
völgyében Erdélybe vezetõ igen fontos
útvonalat védõ királyi várat
valószínûleg még a tatárjárás
alatt emelték, 1242-ben már biztos állt. Többnyire
a mindenkori erdélyi vajdai tisztség tartozéka,
várnagyát, aki egyben Hunyad vármegye ispánja
is volt, az erdélyi vajda nevezte ki. Uradalma igen
tekintélyes, több, mint félszáz falut
számlált. Börtönének több nevezetes
foglya volt. Izabella királyné parancsára 1556-ban
itt raboskodott Dobó István, késõbb
az erdélyi vajda felesége gyermekeivel. Dávid
Ferenc unitárius püspök 1579-ben került a
dévai börtönbe, s nyolc hónap után
itt is hal meg. Emlékét egy kõtábla
õrzi. 1607-ben egy országgyûlési törvényben
elrendelik, hogy a vár nem kerülhet soha magánkézre.
Bethlen Gábor fejedelem csodálatos késõ
reneszánsz stílusú kastélyt építtetett
a vár alatti völgybe, amelyet Magna Curia néven
ismernek.
Bethlen Gábor halála
után öccse, Bethlen István kezén találjuk.
Korábban - mint fõispán - innen igazgatta Hunyad
vármegyét. Bethlen István bátyjának
öz-vegye, Brandenburgi Katalin mellett Erdély kormányzója
(1629-1630), majd meg-választott fejedelem, de 1630-ban kénytelen
lemondani címérõl I. Rákóczi
György javára. Az õ fia Bethlen István,
aki a fejedelem után a legfontosabb katonai tisztséget
töltötte be: Várad várának fõkapitánya.
1627-ben feleségül vette a 17 éves Széchy
Máriát, aki öt évvel késõbb,
már özvegyi sorba jutott. 1633-tól Bethlen Péter
Déva ura, Széchy Mária a vár alatti
Magna Curia lakója. Nem sokáig viselte a szép
és fiatal özvegyasszony a gyászfátylat:
1634-ben rozsályi Kun István felesége lett.
A lakodalmat a dévai udvarházban tartották.
Azonban a szépasszony hamarosan beleunt ebbe a házasságba,
és fér-jétõl, a tiszántúli
Rozsály várából hirtelen Dévára
szökött. Az indulatos, durva férj - miután
hiába próbálta szép szóval visszahívni
- erõszakkal próbálkozott. 1637 februárjának
elején 250 lovasával a kúria elõtt termett,
s elkezdte döngetni annak hatalmas kapuját. Széchy
Mária nem vette tréfának a hívatlan
vendég látogatását, s az épület
hátsó ablakán észrevétlenül
kisurrant a lugasos kertbe szolgáival és cselédjeivel;
onnan a vár útjára nyíló kis
ajtón át a várba szaladt. A várba érve
aztán "öreg lövõszerszámokkal"
ûzte el garázda férjét, aki tehetetlen
dühében mindent tönkretett, még a gyümölcsfáknak
sem kegyelmezett. Széchy Mária a kárát
(bizonyára némi túlzással) 70 ezer forintra
becsülte.
E futó kaland után az elhagyott férj nem háborgatta
többé Máriát, aki Dé-ván
meglehetõsen szabados életet élt, s ezzel kivívta
a puritán fejedelem és neje rosszallását;
nem is hívták meg sosem az udvarba.
1640-ben hirtelen változás állott be magatartásában,
miként egy levélbõl értesülünk
róla: "Széchy Mária szentté lött,
nem az elébbi... kapuját is betéve tartják,
senki kéretlen oda nem megyén." 1640-ben azután
6 ezer tallérért eladta dévai birtokát
a fejedelemnek, s Felsõ-Magyarországra költözött,
Muranyba, ahol meghódította magának a délceg
Wesselényi Ferencet, akihez férjhez is ment.
Déva vára
- napjainkban
Megközelíthetõ
az E68 sz. Nadlac (Nagylak) - Arad - Deva (Déva) nemzetközi
úton (Arad - Déva kb. 160 km), valamint vonattal (személyvonattal
az Arad - Déva táv kb. 3 óra, gyorsvonattal,
kb. 1,5 óra, figyelem: nem minden IC áll meg Déván).
Déva központi parkjából kényelmes,
kikövezett ösvény vezet fel a várhoz. Belépõdíj
nincs, a vár õrizet nélkül áll,
a gyönyörû dévai panorámáért
sem kell külön fizetni. A dévai sétálóutcából
szépen látható a vár talapzatánál
felállított D E V A felirat.
|