|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
"itt van a
bérc, s omladék fölötte
mely a hõst és hírét eltemette
bús feledség hamván, s néma hant
völgyben ül a gyáva kor, s határa
szûk körébõl õse saslakára
szédeleg ha néha felpillant"
(Kölcsey)
Várak
Ezen az oldalon felsorolt történelmi
magyar várak Erdély területén helyezkednek
el, ismert és szívesen látogatott látványosságok
közül valók. Vannak azonban még ma is katonai
objektumként szolgáló egykori erõdítmények,
ezek nem látogathatók, nem fényképezhetõk,
a közönség elõl el vannak határolva.
A várakban, erõdítményekben maradandó
károk keletkeztek, javarészt még hõskorukban.
Ami viszont a legsajnálatosabb, hogy sokukat a végelpuztulás
veszélye fenyeget, ugyanis az állagmegóvásra
soha, vagy csak nagyon csekély mértékben került
sor.
|
|
|
|
|
térkép
|
képtár
|
|
|
hivatkozások:
|
|
|
|
 |
|
Szerencsés véletlen õrizte
meg s egy kiváló tehetségû mûépítész
támasztotta fel számunkra a magyar várak legszebbikét,
Vajdahunyad várát. Valamikor réges-régen
Magyarországon számtalan szebbnél-szebb vár
volt fellelhetõ, e tekintetben talán csak Normandia
vehette fel a versenyt vele. Ám ennek a véráztatta
földnek a tragikus sorsa hozta magával, hogy legnagyobb
részük helyrehozhatatlanul elveszett. ...................................................................................................
tovább
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
Kopár, rideg, helyenként
törpe bokrokkal tarkázott sziklacsúcson áll
a komor rom, amelybõl alig lehet az egykori vár alakját
képzeletben visszaállítani. Terjedelmes erõdítmény
volt, középen hatalmas donjonnal, tágas
palotával, a hegycsúcsot körülvevõ
külsõ fallal, egykori fénykorában jelentõs
várnép befogadására alkalmas. A tüzifegyvereket
megelõzõ korszakban nem is volt nagydolog megvédeni.
................................................................................................................
tovább
|
|
|
|
|
 |
|
Solymos
vára
Radnáról a Maros jobb partján,
az erdõs hegyek közé szorult völgyben keletnek
menvén, az igen közellevõ Solymos faluba érünk,
ennek templomát elhagyván, éjszak-nak a hegy
oldalára fordulunk, melyen egy gyalogösvény kígyódzik
föl. Ha e kirándulást reggel tesszük, mikor
a völgyben köd borong, igen érdekes látványt
élvezhetünk. ...............................................................................
tovább
|
|
|
|
|
 |
|
Déva a nevet - az egyik rege
szerint - Decebal dák király, a vár építtetõje
szépséges nõvérérõl, Díva
Faustináról kapta, aki a mai Déva helyén
állt dák erõdítmény ostromakor
öngyilkos lett.
Más hagyomány úgy tartja, törpék
emelték, akik várukat hétévente látogatták
meg. Távollétükben sárkány lopakodott
be a várba, azonban elpusztította a hatalmas erejû
vitéz, Jován Jorgován. Más legenda szerint
három gyönyörû aranyhajú tündér,
egy óriás három lánya vetélkedésének
tárgya Déva felépítése. A három
lány egyszerre fogott neki az építkezésnek.
.................................... tovább
|
|
|
|
|
 |
|
Törcsvára
A Déli-Kárpátok
egyik legfontosabb szorosát védelmezte a kiugró
szirten álló Törcsvára legkisebb - s egyúttal
leglátványosabb - hegyi várak egyike, amely
csodálatos épségben maradt meg napjainkig.
Törcsvár neve a nyelvészek szerint szláv
személynévi eredetû, a helynév magyar
névadással keletkezett. Az Olt és a havasok
között elterülõ medencébe, a Barcaságra
két hágón keresztül vezetett az út
a Kárpátokon keresztül. A terület a XIII.
század elejéig jórészt lakatlan gyepûelve
maradt, amit a magyarsághoz csatlakozott török
etnikumú határvédõ népek védelmeztek.
1211-ben II. Endre király a Barcaságot a német
keresztes lovagoknak adományozta. .............................
tovább
|
|
|
|
|
 |
|
Kõrösszeg
vára
A Sebes Körös partján,
a mai Bihar megye területén épült, melyen
egykoron az õsmagyar Barsa nemzetség elsõfoglalású
birtokai terültek el. Eredete a tatárjárást
követõ idõkig nyúlik vissza, melynek utána
az ország rohamos várépítésekbe
kezdett. Elõször 1289-ben említik, mint a Barsa
nembeli Beke birtokát. Feltehetõen a Barsák
építtették a 13. század második
felében, építésének engedélyét
IV. Béla király adta ki, s annak megépülését
követõen hosszú idõn keresztül jelentõs
erõdítményként szolgált.
1289-ben IV. László király innen szólította
fegyverbe Szatmár, Szabolcs és Bereg vármegye
nemeseit. Ekkor a vár ura, Barsa nembeli Lóránt
erdélyi vajda fellázadt IV. László ellen.
A király ezek után a vár ostromát helyezte
kilátásba, ennek erõszakos fõurát
akarta megfosztani uradalmától gaztette miatt. De
az ostrom nem sikerült, mert rokonai egy éjszaka legyilkolták
a királyt, saját táborában. .................................................
tovább
|
|
|
|
|
 |
|
Az aradi vár
Arad neve pusztán személynév, magyar névadással
keletkezett, eredeti alakja "Urodi" amely az "úr"
fõnév származéka. A XI. század
elsõ évtizedeiben Ajtony uralma alatt állt
a terület, Arad vára - akkoriban minden bizonnyal földvár
- nemzetségfõi központ lehetett. Amikor 1028-ban
Szent István király vezére Csanád Ajtony
leverte, a nemzetségi várba a király egy Arad
nevû ispánt ültetett, s tõle kapta nevét
mind a vár, mind pedig a Maros folyó két partja
mentén K-Ny irányban húzódó vármegye.
A vár egyben egyházi központ is, az aradi prépostág
székhelye. .............. tovább
|
|
|
|
|
 |
|
Nagyvárad
vára
A Sebes Körös partján fekvõ
õsi város eredetét homály fedi. A kõ-
és bronzkorszakból való leletek bizonysága
szerint környékét már ekkor lakta az õsember.
A római uralom alatt Ulpianum nevû város a mai
Várad határában lehetett, a népvándorlás
korában pedig egyik pihenõ helye az erre jövõ
hadaknak. Mindezek alapján az elsõ település
i.e. 350 és i.sz. 275 között keletkezhetett.
A magyarok 896-ban foglalták el az akkor még jelentéktelen
települést.A hagyomány szerint Szent László
király Bihar vármegyében a Körös
folyó mentén vadászat közben talált
egy helyet..... tovább
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
A
szalontai Csonkatorony
A szalontai Csonkatoronyhoz egész
sor monda fûzõdik: befalazott kincsekrõl, kõkecskérõl,
félrõfös körmû törpérõl.
Azt is mondogatják az öregek, hogy Szalonta valaha Nagyfalunak
nevezték, s a Csonkatorony a Toldi család õrtornya
volt. Toldi a gyûrûjét állítólag
az épülõ torony alapjába helyezte. Amikor
a hajdúk ideköltöztek, boszorkányok meg
szellemek lakták. Éjszaka nem mertek benne maradni
az õrök. Végül aztán akadt egy bátor
fiú, aki két napot és két éjszakát
töltött a töltött a toronyban, s csodák
csodájára épségben jött ki. Ettõl
kezdve aztán senki sem félt ott õrködni.
A törökök közeledtére a hagyomány
szerint mindenki elmenekült Szalontáról, hét
férfi és egy hétéves gyermek kivételével.
..................................................................................................................
tovább
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|