 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
"itt van a
bérc, s omladék fölötte (Kölcsey) Várak Ezen az oldalon felsorolt történelmi magyar várak Erdély területén helyezkednek el, ismert és szívesen látogatott látványosságok közül valók. Vannak azonban még ma is katonai objektumként szolgáló egykori erõdítmények, ezek nem látogathatók, nem fényképezhetõk, a közönség elõl el vannak határolva. A várakban, erõdítményekben maradandó károk keletkeztek, javarészt még hõskorukban. Ami viszont a legsajnálatosabb, hogy sokukat a végelpuztulás veszélye fenyeget, ugyanis az állagmegóvásra soha, vagy csak nagyon csekély mértékben került sor. |
|
térkép
|
|
képtár
|
|
hivatkozások:
|
 |
Szerencsés véletlen õrizte meg s egy kiváló tehetségû mûépítész támasztotta fel számunkra a magyar várak legszebbikét, Vajdahunyad várát. Valamikor réges-régen Magyarországon számtalan szebbnél-szebb vár volt fellelhetõ, e tekintetben talán csak Normandia vehette fel a versenyt vele. Ám ennek a véráztatta földnek a tragikus sorsa hozta magával, hogy legnagyobb részük helyrehozhatatlanul elveszett. ................................................................................................... tovább |
|
|
|
||
 |
Kopár, rideg, helyenként törpe bokrokkal tarkázott sziklacsúcson áll a komor rom, amelybõl alig lehet az egykori vár alakját képzeletben visszaállítani. Terjedelmes erõdítmény volt, középen hatalmas donjonnal, tágas palotával, a hegycsúcsot körülvevõ külsõ fallal, egykori fénykorában jelentõs várnép befogadására alkalmas. A tüzifegyvereket megelõzõ korszakban nem is volt nagydolog megvédeni. ................................................................................................................ tovább |
|
|
|
||
 |
Solymos
vára
Radnáról a Maros jobb partján, az erdõs hegyek közé szorult völgyben keletnek menvén, az igen közellevõ Solymos faluba érünk, ennek templomát elhagyván, éjszak-nak a hegy oldalára fordulunk, melyen egy gyalogösvény kígyódzik föl. Ha e kirándulást reggel tesszük, mikor a völgyben köd borong, igen érdekes látványt élvezhetünk. ............................................................................... tovább |
|
|
|
||
 |
Déva a nevet - az egyik rege
szerint - Decebal dák király, a vár építtetõje
szépséges nõvérérõl, Díva
Faustináról kapta, aki a mai Déva helyén
állt dák erõdítmény ostromakor
öngyilkos lett. |
|
|
|
||
 |
A Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte a kiugró szirten álló Törcsvára legkisebb - s egyúttal leglátványosabb - hegyi várak egyike, amely csodálatos épségben maradt meg napjainkig. Törcsvár neve a nyelvészek szerint szláv személynévi eredetû, a helynév magyar névadással keletkezett. Az Olt és a havasok között elterülõ medencébe, a Barcaságra két hágón keresztül vezetett az út a Kárpátokon keresztül. A terület a XIII. század elejéig jórészt lakatlan gyepûelve maradt, amit a magyarsághoz csatlakozott török etnikumú határvédõ népek védelmeztek. 1211-ben II. Endre király a Barcaságot a német keresztes lovagoknak adományozta. ............................. tovább |
|
|
|
||
 |
A Sebes Körös partján,
a mai Bihar megye területén épült, melyen
egykoron az õsmagyar Barsa nemzetség elsõfoglalású
birtokai terültek el. Eredete a tatárjárást
követõ idõkig nyúlik vissza, melynek utána
az ország rohamos várépítésekbe
kezdett. Elõször 1289-ben említik, mint a Barsa
nembeli Beke birtokát. Feltehetõen a Barsák
építtették a 13. század második
felében, építésének engedélyét
IV. Béla király adta ki, s annak megépülését
követõen hosszú idõn keresztül jelentõs
erõdítményként szolgált. |
|
|
|
||
 |
Arad neve pusztán személynév, magyar névadással keletkezett, eredeti alakja "Urodi" amely az "úr" fõnév származéka. A XI. század elsõ évtizedeiben Ajtony uralma alatt állt a terület, Arad vára - akkoriban minden bizonnyal földvár - nemzetségfõi központ lehetett. Amikor 1028-ban Szent István király vezére Csanád Ajtony leverte, a nemzetségi várba a király egy Arad nevû ispánt ültetett, s tõle kapta nevét mind a vár, mind pedig a Maros folyó két partja mentén K-Ny irányban húzódó vármegye. A vár egyben egyházi központ is, az aradi prépostág székhelye. .............. tovább |
|
|
|
||
 |
A Sebes Körös partján fekvõ
õsi város eredetét homály fedi. A kõ-
és bronzkorszakból való leletek bizonysága
szerint környékét már ekkor lakta az õsember.
A római uralom alatt Ulpianum nevû város a mai
Várad határában lehetett, a népvándorlás
korában pedig egyik pihenõ helye az erre jövõ
hadaknak. Mindezek alapján az elsõ település
i.e. 350 és i.sz. 275 között keletkezhetett. |
|
|
|
||
 |
A szalontai Csonkatoronyhoz egész sor monda fûzõdik: befalazott kincsekrõl, kõkecskérõl, félrõfös körmû törpérõl. Azt is mondogatják az öregek, hogy Szalonta valaha Nagyfalunak nevezték, s a Csonkatorony a Toldi család õrtornya volt. Toldi a gyûrûjét állítólag az épülõ torony alapjába helyezte. Amikor a hajdúk ideköltöztek, boszorkányok meg szellemek lakták. Éjszaka nem mertek benne maradni az õrök. Végül aztán akadt egy bátor fiú, aki két napot és két éjszakát töltött a töltött a toronyban, s csodák csodájára épségben jött ki. Ettõl kezdve aztán senki sem félt ott õrködni. A törökök közeledtére a hagyomány szerint mindenki elmenekült Szalontáról, hét férfi és egy hétéves gyermek kivételével. .................................................................................................................. tovább |
|
|
|
||
|
várak
|
 |
 |
 |