Törcsvára

A Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte a kiugró szirten álló Törcsvára legkisebb - s egyúttal leglátványosabb - hegyi várak egyike, amely csodálatos épségben maradt meg napjainkig. Törcsvár neve a nyelvészek szerint szláv személynévi eredetû, a helynév magyar névadással keletkezett.
Az Olt és a havasok között elterülõ medencébe, a Barcaságra két hágón keresztül vezetett az út a Kárpátokon keresztül. A terület a XIII. század elejéig jórészt lakatlan gyepûelve maradt, amit a magyarsághoz csatlakozott török etnikumú határvédõ népek védelmeztek. 1211-ben II. Endre király a Barcaságot a német keresztes lovagoknak adományozta, hogy védjék az ország határait a havasalföldi kunok ellen, favárakat és fából épült városokat emelhettek, s feladatul kapták a kunok keresztény hitre való megtérítését is. A keresztesek azonban nem tartották be a megállapodást. Többek között 1211-1222 között öt erõs kõvárat emeltek. Egyesek nekik tulajdonították Törcsvár építését is, de valószínûbb, hogy a havasalföldi oldalon, Rucar falu határában álló Cetatea Neamtului (Németek vára) a lovagok kõvárainak egyike.
Sok más várakhoz hasonlóan Törcsvárhoz is hátborzongató történetek, mondák, legendák kapcsolódtak. A régi kútról azt mesélték, hogy Constantin Brâncoveanu havasalföldi fejedelem abba dobatta volna öt szekér aranyát, kincseit, drágaságait. Rémes történetek keltek szárnyra azokról, akik meg akarták szerezni az elátkozott kincset. A mély vártömlöc szörnyûségeirõl is mendemondák keltek szárnyra. Késõ éjjelenként egy kísértet rémítette a vár lakóit. A várral szomszédos sziklán pedig éjszakánként egy bagoly jelent meg, és a szerencsétlen áldozatokat gyászolta.

Brassó polgárai 1377-ben kérték Nagy Lajos királytól, hogy a várostól délnyugatra lévõ Ditrik kövének (Detrekõ - Ditrichstein) nevezet hegykúpra királyi várat építhessenek, Brassó, Erdély és Magyarország védelmére. Az engedélyt megkapták, és a kis vár, amely a Törcsvári szorost volt hivatott ellenõrizni hamar fel is épült. 1498-ig a székely ispánok irányítása alatt állott, várnagyai is leginkább székely-magyar emberek voltak, a brassóiak nem tudták azt elérni, hogy szász polgárok közül kerüljön ki a vár ura. Sok ostromot nem mondhatni, hogy látott, de sem a törökök, sem az 1530-as Péter moldvai vajda által vezetett oláh támadás nem tudta bevenni, ha kellett, akár véres kézitusával védte meg a várat a szívós székely várõrség. 1660-ban II. Rákóczi György kapitánya, Mikes Mihály viszont éjszaka belopakodva székelyeivel elfoglalta a brassói várnagytól a várat. Az 1700-as évektõl mindössze egy porkoláb és tucatnyi darabont volt az õrsége. Katonai jelentõsége már a XVIII. század körül megszûnt, Brassó városa 1918-ban Zita magyar királynõnek, majd két évvel késõbb Mária oláh királynõnek adományozta.

Törcsvár - napjainkban

Törcsvár vára - mai nevén Castelul Bran - látványos és forgalmas turista objektum. Bran (Törcsvár), a helyi település megközelíthetõ a Brassóból délkeleti irányba induló E574 sz. Brasov (Brassó) - Pitesti nemzetközi úton autóval, Brassótól kb. 25 km-re. Helyközi busszal fél órányi járásra van. Silány buszok egy-másfél órás idõközönként indulnak Brassó délnyugati, nem túl látványos buszállomásából (menetjegy kb. 0,6 EUR). Vissza pedig ugyanolyan sûrûséggel a Bran-i bazár elõtti helyközi buszmegállóból. Törcsvárába belépõt (kb. 2 EUR) a hegy lábánál felállított pénztárnál lehet váltani, de azt csak a várudvarra vagy a várba való belépéskor kérik, a pompás várkert ingyen látogatható. A vár belsejében többek között Vlad Tepes oláh vajda - közimert nevén Dracula - tiszteletére rendeztek be múzeumot. Fényképezni vaku nélkül és csak engedéllyel (kb. 2 EUR) lehet. A helyi település önmagában egy bazárra hasonlít, ahol a sok giccses szuvenír mellett helyet kapnak az összetett etnikumú népességre utaló különféle szebbnél szebb népmûvészeti cikkek.