1214-ben egy adománylevél már megemlékezik Zoluntáról, mint a váci püspök birtokáról. Késõbb, 1332-ben Zalantha néven említik a Nagyváradi Püspökség pápai jegyzékében. Az idõk folyamán több néven is szerepel, majd 1587-tõl a település Szalonta néven válik ismertté. A XVI. század végéig Toldi nevû földesúr birtoka. 1598-ban a törökök lerombolják és elpusztítják ugyanúgy, mint a közelben épült XII-ik századi Köles várát. A törökdúlás után az elmenekült helybéliek visszatérnek, de már nem építik újjá a Köles várát, hanem az 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 köleséri hajdúval összefogva 1000 tallér fejében megváltják a Toldi birtokot a földesúrtól és megalapítják a mai Szalontát. Bocskai fejedelem a letelepített hajdúknak nemesi privilégiumokat ad. 1620-1636 között felépítik Szalonta várát, ennek õrtornya, a Csonkatorony ma is áll. A Köles-ér menti helység városi rangra emelkedik. A kereskedelmileg és gazdaságilag jelentõs szerepet betöltõ utak keresztezõdésében alapított helység a régió fontos központjává válik rövid idõn belül. A város fejlõdésének további elõnyére játszott az is, hogy a várost megillették a vásárok megtartásának jogával. A kedvezõ adottságok hozzájárultak egy erõs kisiparos réteg kifejlõdéséhez. 1659-ben a település ismét töröktámadás áldozata lesz. 1660-1691 között a török megszállás alá kerül, a temesvári vilayethez tartozik. 1698-ban felszabadul, ismét benépesül és virágzásnak indul. A város fejlõdése a XIX. század elején az iparosodással új lendületet vesz. Megjelennek az elsõ kisiparosok - csizmadiák, szûcsök, tímárok, bognárok, kovácsok - alapította céhek, majd ezek, a szzad végefelé a Kisiparosok Szövetségébe tömörülnek. 1910-ben a város lakossága 15.940 fõ volt (94,4% magyar, 4,1% román és 0,5% más anyanyelvû). 1867-tõl 1919-ig Bihar Vármegye része, Nagy Szalonta járás járásközpontja. A Trianoni Szerzõdés után 1940-ig a Román Királysághoz tartozik, 1940-tõl (Bécsi Döntés) 1944-ig visszakerül Magyarországhoz, (ekkor az észak és dél Erdélyt elválasztó határvonal a várostól 1 km-re húzódott) majd a Párizsi Békeszerzõdést követõen észak Erdélyt visszacsatolják Romániához. Közigazgatásilag 1952-1960 között Várad Régió, 1960-1968 között a Kõrös Régió, 1968 óta pedig Bihar megye része, jelenleg a második legnagyobb városa. A hányattatásnak a város mindmáig érzi a hatását, hiszen a történelmileg kialakult gazdasági utak el lettek szakítva, a helybéli lakosság gazdasági és megélhetési lehetõségei nagymértékben romlottak, ezek után folyamatos lett az elvándorlás, áttelepülés.

Nagyszalonta megyei jogú város; hivatalos számadatok:

Lakosság: 19.997 (2000)
Etnikai összetétel:
magyarok: 60,5%
románok: 38,5%
romák és egyéb nemzetiségûek: 1%
Elhelyezkedés:
Nagyváradtól 38km (E679 nemzetközi mûút, xx vaspálya)
Aradtól 78 km (E679 nemzetközi mûút, xx vaspálya)

Városvezetõség:

polgármester: Török László (RMDSZ)
alpolgármesterek:
városi tanács összetétele:
Politikai szervezetek jelenléte:
RMDSZ (Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége)
PNL (Nemzeti Liberális Párt)

Megközelíthetõség; autósok figyelmébe:

1. Magyarország felõl érkezõknek: Gyula - Sarkad - Méhkerék-Salonta közúti határátkelõ helyen át, onnan 8 km; út minõsége: jó
2. Nagyvárad felõl érkezõknek, az E679 nemzetközi úton: Nagyvárad - Nagyürögd (Nojorid) - Váradles (Les) - Gyapjú (Gepiu) - Inánd (Inand) települések érintésével - Nagyszalonta, 38 km; út minõsége: jó
3. Arad felöl érkezõknek, az E679 nemzetközi úton: Arad - Zimándköz (Zimand Cuz) - Zimándújfalu (Zimandul Nou) - Simánd (Simand) - Nadab (Nadab) - Kõröskisjenõ (Chisineu Cris) - Nagyzerind (Zerind) - Keményfok (Avram Iancu) - Illye (Chiumeghiu) települések érintésével - Nagyszalonta, 78km; út minõsége: jó (sok a vasúti átkelõ)
4. Továbbá a Nagyvárad-Déva E79 nemzetközi út felõl érkezõknek: E79 - Pusztahollód (Holod) - Kõrösmart (Rapa) Tenke (Tinca) - Görbed (Gurbediu) - Kávásd (Cauasd) - Tulka (Tulca) települések érintésével - Nagyszalonta, 54km; út minõsége: rossz!, helyenként macskaköves).
Töltõállomás és pihenõ kb. 10 km-ként található (4. útvonal kivételével).

Helyi látnivalók, jelentõsebb épületek, érdekességek:

Arany János Emlékmúzeum, a felújított Csonkatoronyban; nyitvatartási idõ: 10-17, hétfõn zárva;
Arany János szobra a Csonkatorony portáléja fölött; 1907-ben avatták, Kolozsvári Szeszák Ferenc szobrászmûvész alkotása;

Látnivalók az Arany János szoborparkban:

Arany János ülõszobra, amelyet 1992-ben, a költõ születésének 175. évfordulója alkalmából avattak fel Kiss István, szalontai származású szobrászmûvész felajánlásából;
Sinka István mellszobra, 1996-ban állították. A költõ születésének 100. évfordulóján Talamasz Lajos szobrászmûvész alkotását Túrkeve testvérváros ajándékozta Szalontának;
Kulin György, csillagász-fizikus mellszobra;
Zilahy Lajos, költõ, prózaíró mellszobra .

Látnivalók a központi parkban:

Kossuth Lajos egészalakos szobra, Tóth András szobrászmûvész alkotása. 1901-ben állították fel, majd rövid idõn belül eltüntették. A század eleji hányattatások után, 1944-ben került ismét a helyére. Romániában egyedülálló;
Bocskai István egészalakos bronzszobra -1996;
Ártézi kút; az elsõ szalontai ártézi díszkutat 1891 ben állították. Hébe, a görög mitológia ifjúság-istennõje vigyázza. A helybéliek az egyszerûség kedvéért Vasmariskának hívják. A szobor-díszkút a város elsõszámú jelképei közé tartozik. Mûemlék jellegû építmény;
Avram Iancu mellszobra, hatalmas talapzaton;
Teodor Nes, madarászi születésû közíró-pedagógus mellszobra a Csonkatoronnyal átellenben. A helyi könyvtárat is róla nevezték el.

További látnivalók:

Arany János szülõi háza az Arany János utcában
Zsinagóga lepusztult épülete;
Városi Bíróság épülete;
Polgármesteri Hivatal épülete;
Mezõbank épülete;
Református templom;
Római Katolikus templom;
Görögkeleti templom;
Elméleti Középiskola épülete;

Környezõ falvak, szabadidõs lehetõségek:

Madarász, (2km, Nagyvárad irányába az E679 mûúttól 1km-re balra) - termálfürdõ;
Tenke, (DJxx, 20km) egyedi összetételû ártézi víz (a Pusztahollód felé vezetõ út kivezetõ részén jobbra); Fekete Kõrös menti termálstrand;
Árpád, (Arpasel) (DJxx 15km, Nagyszalontát elhagyva a tenkei úton haladva kb. az 5. km-nél jobbra) Kastély, (elárvult állapotban);
Madarászi Panzió (E679, Nagyvárad irányába 1km-re jobbra);
Millenium autós csárda és panzió (E679, Nagyvárad irányába 2km-re balra).

Kelt: Nagyszalontán, 2004 június hó.