"A haza népisten, kit vall hû s hûtlen imádó;A XIX. század a klasszikus fizika kiteljesedésének a kora. A természet- tudományok óriási fejlõdésnek indultak. Ezen korszak kiemelkedõ egyénisége volt Jedlik Ányos, aki tanúja és formálója volt a természettudományok felvirágzásának.
Szájjal-szóval emez, s tiszteli tettel amaz."
/Czuczor Gergely/
A kísérleti fizika, ezen belül az elektromosságtan területén olyan maradandót alkotott, amely nemzetközi összehasonlításban is elismerésre méltó.
Felfedezéseinek, találmányainak száma 80 körül van. Ezeknek a részletes leírására, elemzésére, de még puszta felsorolására sem vállalkozhatok rövid írásomban. Néhány találmányáról szeretnék csak említést tenni, amelyekkel világszínvonalon oktatta a fizikát illetve mint kutató, társait is megelõzte.
Ilyen találmány például az osztógép, a dinamó, vagy a villámfeszítõk. Továbbá megtekinthetsz egy képet a forgonyról és a szóda készítésének elvérõl.
Befejezésül Eötvös Loránd majdnem 100 évvel ezelõtti gondolatait idézem. 1897 májusában mondta a Magyar Tudományos Akadémián Jedlik Ányos munkásságának méltatásakor. Olyan megállapításokat tartalmaz, amelyek most is megszívlelendõk és követésre méltóak.
" Ma már kedvezõbbek tudományos viszonyaink, többen vagyunk, jobb iskolákban jobban készülhetünk elõ, segédeszközökben gazdagabbak lettünk, s a nagyvilág tudományos intézeteivel is szorosabb kapcsolatba jutottunk, nekünk már könnyebb lehetne a haladás... De hiányzik nekünk, ami megvolt Jedliknek és társainak, az idõ, melyet zavartalanul fordíthatnánk tudományos munkásságunkra... Pedig a tudomány, mint féltékeny kedves csak annak homlokára nyomja csókját, ki minden percét neki szenteli."