<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Josza Blog I Az Elektronika portál</title>
	<atom:link href="http://users.atw.hu/joszablog/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://users.atw.hu/joszablog</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Fri, 03 May 2019 17:31:16 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu-HU</language>
		<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
		<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=3.8.27</generator>
	<item>
		<title>PIC-PG2C Soros Programozó</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=39</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=39#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 21 Feb 2014 17:24:58 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=39</guid>
		<description><![CDATA[A PIC-PG2C egy megbízható, alacsony költségvetésű programozó. A működéséhez nincs szükség külső tápegységre. A programozó panelján találhatók IC foglalatok melyek megkönnyítik a programozást, valamint egy ICD/ICSP csatlakozó a külső programozáshoz. A programozás szabvány PC soros porton keresztül történik&#8230; A programozót az OLIMEX LTD oldalán található kapcsolási rajz alapján építettem, valójában az eredeti PIC-PG2C másolata. (https://www.olimex.com/Products/PIC/Programmers/PIC-PG2/) [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" alt="" src="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/cikk_photo.png" /> A PIC-PG2C egy megbízható, alacsony költségvetésű programozó. A működéséhez nincs szükség külső tápegységre. A programozó panelján találhatók IC foglalatok melyek megkönnyítik a programozást, valamint egy ICD/ICSP csatlakozó a külső programozáshoz. A programozás szabvány PC soros porton keresztül történik&#8230;</p>
<p><span id="more-39"></span></p>
<p>A programozót az OLIMEX LTD oldalán található kapcsolási rajz alapján építettem, valójában az eredeti PIC-PG2C másolata. (<a href="https://www.olimex.com/Products/PIC/Programmers/PIC-PG2/">https://www.olimex.com/Products/PIC/Programmers/PIC-PG2/</a>)<br />
A programozó támogatja a 8, 18, 28, és 40 lábú PIC mikrovezérlőket, valamint az I2C EEPROM memória chipeket. A programozó nem működik USB &#8211; Soros átalakítóval csakis kizárólag szabvány PC soros porton működik.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">A programozó kapcsolási rajza:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/nagyok/kapcsolas.gif" rel="lightbox"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/kicsik/kapcsolas.gif" /></a></p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Az ICD/ICSP csatlakozó lábkiosztása:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/nagyok/PIC-ICSP.jpg" rel="lightbox"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/kicsik/PIC-ICSP.jpg" /></a></p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Én ICprog-al teszteltem a következő Hardware settings beállításokkal:</span><br />
<img alt="" src="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/nagyok/hardware_settings.jpg" /></p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Támogatott égető szoftverek:</span><br />
PICPgm, ICprog, WINPIC és PonyProg. A hardware beállításoknál a &#8220;JDM Programmer&#8221;-t válasszuk ki.</p>
<p>A programozóhoz tartozik egy részletes leírás, melyben szemléltetve vannak a különböző méretű mikrovezérlők elhelyezkedése a programozó foglalatban (Angol nyelvű a leírás).</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Letöltések:</span></p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/pic_pg2c_manual.pdf">Használati útmutató (Angol nyelvű)</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/PIC_PG2C_Eagle_PCB.zip">Eagle 6.3.0 PCB Fájlok</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/pic_serial_programmer_brd.pdf">Eagle NYÁK terv pdf formátumban</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/pic_serial_programmer_beultetes.pdf">Beültetési rajz pdf formátumban</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/pic_serial_programmer_sch.pdf">Kapcsolási rajz pdf formátumban</a></p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Képek:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/nagyok/kep_001.jpg" rel="lightbox[39]"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/kicsik/kep_001.jpg" /></a> <a href="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/nagyok/kep_002.jpg" rel="lightbox[39]"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/PIC_PG2C/kicsik/kep_002.jpg" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=39</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Késleltetett KI-BE kapcsoló</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=30</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=30#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:42:58 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=30</guid>
		<description><![CDATA[Íme egy nagyon egyszerű illetve praktikus késleltető áramkör, mely a panelon található két jumper állásának megfelelően a relét a tápfeszültség bekapcsolása után késleltetve húzza meg, vagy engedi el. A meghúzási ill. elengedési késleltetés trimmerpotméterrel 1sec – 7,5min között fokozatmentesen állítható, egy nagyobb elektrolit kondenzátorral pedig meg is hosszabbítható. Ahogy a bevezetőben is említettem ez egy [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" src="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/cikk_photo.jpg" alt="" />Íme egy nagyon egyszerű illetve praktikus késleltető áramkör, mely a panelon található két jumper állásának megfelelően a relét a tápfeszültség bekapcsolása után késleltetve húzza meg, vagy engedi el. A meghúzási ill. elengedési késleltetés trimmerpotméterrel 1sec – 7,5min között fokozatmentesen állítható, egy nagyobb elektrolit kondenzátorral pedig meg is hosszabbítható.<br />
<span id="more-30"></span><br />
Ahogy a bevezetőben is említettem ez egy nagyon egyszerű illetve könnyen variálható késleltető áramkör.<br />
A panelon található két jumper állásának megfelelően a relét a tápfeszültség bekapcsolása után késleltetve húzza meg, vagy engedi el. A meghúzási ill. elengedési késleltetés trimmerpotméterrel 1sec – 7,5min között fokozatmentesen állítható, egy nagyobb elektrolit kondenzátorral pedig meg is hosszabbítható.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Most akkor lássuk az áramkör kapcsolását:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/nagyok/kapcsolas.jpg" target="_blank" rel="lightbox"><img src="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/kicsik/kapcsolas.jpg" alt="" /></a></p>
<p>A P1-es trimmerpotméter segítségével állítható a késleltetés ideje. A C2-es kondenzátor cseréjével pedig meghosszabbítható a késleltetés ideje.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Íme pár általam mért adat:</span></p>
<table border="1" cellspacing="0" cellpadding="0">
<tbody>
<tr>
<td width="151" valign="top">Kondenzátor értéke:</td>
<td width="204" valign="top">Potenciométer minimumon:</td>
<td width="204" valign="top">Potenciométer maximumon:</td>
</tr>
<tr>
<td width="151" valign="top">100uF/16V</td>
<td width="204" valign="top">1-2sec</td>
<td width="204" valign="top">1min 40sec</td>
</tr>
<tr>
<td width="151" valign="top">470uF/16V</td>
<td width="204" valign="top">1-2sec</td>
<td width="204" valign="top">7min 35sec</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>A kapcsolás sajátossága, hogy a JP1, JP2 nevezetű jumperek segítségével be tudjuk állítani, hogy az időzítő a relét késleltetve húzza, meg vagy engedje el. Ennek bizony elég nagy jelentősége van!</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Az időzítő beállítása a jumperek segítségével:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/jumper_allas.jpg" target="_blank" rel="lightbox"><img src="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/jumper_allas.jpg" alt="" width="200" /></a><br />
A képen látható piros keretek jelölik a jumper sapkákat.</p>
<p>Az áramkörben található relével 5A / 250V AC kapcsolható. Továbbá található az áramkörben egy piros visszajelző LED (LED1), amely csak akkor világit, amikor a relé tekercse meghúz, így tudhatjuk, hogy éppen aktív az áramkör.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Letöltések:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/kesleltetett_ki_be_kapcsolo_eagle_pcb.zip" target="_blank">Eagle 5.11 nyáktervem</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/kesleltetett_ki_be_kapcsolo_kapcsolas.pdf" target="_blank">Kapcsolási rajz PDF formátumban</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/kesleltetett_ki_be_kapcsolo_beultetes.pdf" target="_blank">Beültetési rajz PDF formátumban</a></p>
<p>Az Eagle nyáktervem CNC marásra készült, ezért ilyen!</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">A végére pedig pár kép az általam elkészített késleltető áramkörről:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/nagyok/kep_001.jpg" target="_blank" rel="lightbox[30]"><img src="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/kicsik/kep_001.jpg" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/nagyok/kep_002.jpg" target="_blank" rel="lightbox[30]"><img src="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/kicsik/kep_002.jpg" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/nagyok/kep_003.jpg" target="_blank" rel="lightbox[30]"><img src="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/kicsik/kep_003.jpg" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/nagyok/kep_004.jpg" target="_blank" rel="lightbox[30]"><img src="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/kicsik/kep_004.jpg" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/nagyok/kep_005.jpg" target="_blank" rel="lightbox[30]"><img src="../joszablog/cikkek/kesleltetett_ki_be_kapcs/kicsik/kep_005.jpg" alt="" /></a></p>
<p>FIGYELEM! A képen látható panel már további speciális bővítésekkel készült magán célra. Az Eagle nyák viszont az eredeti változatot tartalmazza!</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=30</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Arduino Severino</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=29</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=29#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:42:31 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=29</guid>
		<description><![CDATA[Az Arduino egy egyszerű elektronikus áramkörön és egy szoftverfejlesztő környezetén alapuló nyílt physical computing platform. Az Arduino programozási nyelve a Processing-ből kifejlesztett Wiring egyik implementációja. Az Arduino interaktív tárgyak készítésére használható, számtalan kapcsolót vagy szenzort bemenetként olvasva, lámpák, motorok és egyéb kimenetek kimeríthetetlen választékát képes vezérelni. Az Arduino projektek állhatnak önmagukban, vagy különböző számítógépes programokkal [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" src="../joszablog/cikkek/arduino/cikk_photo.jpg" alt="" /> Az Arduino egy egyszerű elektronikus áramkörön és egy szoftverfejlesztő környezetén alapuló nyílt physical computing platform. Az Arduino programozási nyelve a Processing-ből kifejlesztett Wiring egyik implementációja. Az Arduino interaktív tárgyak készítésére használható, számtalan kapcsolót vagy szenzort bemenetként olvasva, lámpák, motorok és egyéb kimenetek kimeríthetetlen választékát képes vezérelni.<br />
<span id="more-29"></span><br />
Az Arduino projektek állhatnak önmagukban, vagy különböző számítógépes programokkal kommunikálva is (pl. Flash, Pure Data, Processing, Max/MSP). Az áramkör házilag is nagyon könnyen összeállítható, vagy készen megvásárolható; a nyílt forráskódú fejlesztőkörnyezet pedig szabadon letölthető.<br />
Sokrétű ki és bemenetein keresztül fel tudja venni a kapcsolatot bármilyen jellegű szenzorral és programjának megfelelő válaszadásra képes, meghajtva lámpákat, motorokat, kijelzőket&#8230; A mikrokontrollert Arduino nyelven lehet programozni, ami a Wiring nyelvén alapszik, felhasználói felületét pedig a Processing alapja nyújtja. Az Arduino egyedülálló áramkörként is működtethető, vagy összekapcsolható számítógéppel, amin Flash, Processing, MaxMSP, GarageBand illetve egyéb soros kommunikációra képes programokkal képes együttműködni.<br />
Az Arduino Severino egy régebbi panel, mely soros porton csatlakozik a számítógépünkhöz.<br />
<u>Hivatalos weboldala:</u> <a href="http://www.arduino.cc/en/Main/ArduinoBoardSerialSingleSided3">http://www.arduino.cc/en/Main/ArduinoBoardSerialSingleSided3</a></p>
<p><u>Kapcsolási rajz:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/arduino/nagyok/kapcsolas.jpg" rel="lightbox"><img src="../joszablog/cikkek/arduino/kicsik/kapcsolas.jpg" alt="" /></a><br />
A hivatalos oldalon megtalálható az eredeti Eagle CAD-es nyákterv amelyet én egy kicsit módosítottam, hogy cnc-vel szépen ki tudjam marni…</p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/arduino/eagle_Arduino_SEVERINO.zip">A módosított Eagle CAD nyákterv</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/arduino/Arduino_Severino_beultetes.pdf">A beültetési rajz Pdf formátumban</a></p>
<p>A C9-es kondenzátor bipoláris. (én elektrolit kondenzátorral helyettesítettem ahol a + D2,D3 felé néz!)</p>
<p>Ha megvan a panel és a hozzá tartozó üres Atmega8 vagy Atmega168 akkor itt az ideje a bootloader beégetésének (programozása). A programozáshoz kell építeni egy primitív párhuzamos portos programozó kábelt!</p>
<p><u>Kapcsolási rajza:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/arduino/nagyok/programozo_kapcsolas.jpg" rel="lightbox"><img src="../joszablog/cikkek/arduino/kicsik/programozo_kapcsolas.jpg" alt="" /></a><br />
Miután elkészült a programozó kábel is nézzük milyen programokra lesz szükségünk a panelhez.<br />
- Arduino 0022 program (<a href="http://arduino.cc/en/Main/Software">http://arduino.cc/en/Main/Software</a>)<br />
- giveio (a programozó kábelhez)</p>
<p>Csomagoljuk ki az Arduino programját majd a giveio-t is! Futtasuk a ginstall.bat-ot (Giveio) ezt csak egyszer kell megtennünk. Indítsuk el az Arduino programját, majd végezzük el a következő beállításokat.<br />
- A Tools/Board menüfülnél válasszuk ki az IC-nek megfelelő beállítást. (Atmega8 esetén Arduino NG or older w/ ATmega8)<br />
- A Tools/Serial Port menüfülnél pedig a megfelelő soros portot (használhatunk usb / soros port átalakítót)</p>
<p>Akkor most jöjjön a bootloader beégetése. Csatlakoztassuk a párhuzamos programozót a panel ICSP pontjára, majd adjunk a panelnak tápfeszültséget (5V- 15V között). A beállított Arduino panelban mennyünk a Tools / Burn Bootloader / w/ Parallel Programmer menüfülre. Ha mindent jól csináltunk, akkor szépen beégeti az IC memóriájába.<br />
A kész panelt most már rácsatlakoztathatjuk a számítógépünk soros portjára. (a tápfeszültséget mindig biztosítanunk kell a panel számára!) Ahhoz hogy használni tudjuk még két jumper sapkát, kell tennünk a következő helyekre:<br />
<img src="../joszablog/cikkek/arduino/jumper.jpg" alt="" /><br />
A panelhoz tartozik még egy angol nyelvű leírás. <a href="../joszablog/cikkek/arduino/ArduinoSeverinoManual.pdf">Arduino user manual (pdf)</a></p>
<p><u>A végére pár kép az elkészült műről:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/arduino/nagyok/kep_01.jpg" rel="lightbox[29]"><img src="../joszablog/cikkek/arduino/kicsik/kep_01.jpg" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/arduino/nagyok/kep_02.jpg" rel="lightbox[29]"><img src="../joszablog/cikkek/arduino/kicsik/kep_02.jpg" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/arduino/nagyok/kep_03.jpg" rel="lightbox[29]"><img src="../joszablog/cikkek/arduino/kicsik/kep_03.jpg" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/arduino/nagyok/kep_04.jpg" rel="lightbox[29]"><img src="../joszablog/cikkek/arduino/kicsik/kep_04.jpg" alt="" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=29</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>DiscoLitez 32 Deluxe</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=28</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=28#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:42:02 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=28</guid>
		<description><![CDATA[Az áramkör lényegében a számítógép párhuzamos portján (LPT – nyomtatóportján) keresztül összesen 32db vezérelhető kimenetet hoz létre! Ezt a 32db vezérelhető kimenetet bármilyen formában fel lehet használni! Az általam elkészített áramkörrel 32db LED-et vezérlek egy a Winamp-hoz írt DiscoLitez plugin segítségével! &#160; A kapcsolást az interneten találtam, pontosabban a http://www.discolitez.com oldalon! &#160; &#160; &#160; &#160; [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/cikk_photo.jpg" />Az áramkör lényegében a számítógép párhuzamos portján (LPT – nyomtatóportján) keresztül összesen 32db vezérelhető kimenetet hoz létre! Ezt a 32db vezérelhető kimenetet bármilyen formában fel lehet használni! Az általam elkészített áramkörrel 32db LED-et vezérlek egy a Winamp-hoz írt DiscoLitez plugin segítségével!</p>
<p><span id="more-28"></span><br />
&nbsp;<br />
<object width="500" height="405" classid="clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=6,0,40,0"><param name="allowFullScreen" value="true" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="src" value="http://www.youtube.com/v/3kSU8diuKxo&amp;hl=hu_HU&amp;fs=1?color1=0x3a3a3a&amp;color2=0x999999&amp;border=1" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed width="500" height="405" type="application/x-shockwave-flash" src="http://www.youtube.com/v/3kSU8diuKxo&amp;hl=hu_HU&amp;fs=1?color1=0x3a3a3a&amp;color2=0x999999&amp;border=1" allowFullScreen="true" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object></p>
<p><img class="alignleft" alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/dlitez210.gif" />A kapcsolást az interneten találtam, pontosabban a <a href="http://www.discolitez.com">http://www.discolitez.com</a> oldalon!<br />
&nbsp;<br />
&nbsp;<br />
&nbsp;<br />
&nbsp;<br />
&nbsp;<br />
&nbsp;<br />
A számítógép párhuzamos portját (LPT – nyomtatóportját) ha megfigyeljük látható, hogy csak 8db kimenete van, de emellett található 4db órajel kimenet is! Az áramkör lelke a 74 HC 574-es IC, amely nem más, mint egy 8-bites D – Tároló! Az IC-nek csak 8db bemeneti jelre, 1db órajelre és tápfeszültségre van szüksége! Mivel a számítógép párhuzamos portján csak 4db órajel kimenet van ezért logikus hogy csak 4X8db vezérelhető kimenet hozható létre! Az hogy mit vezérlünk, a kimenetekkel az már a képzeletünkre van bízva! Az én konstrukciómnak az alapját egy az interneten talált leleményes LED világítás adta.<br />
(<a href="http://www.instructables.com/id/Fast-Quick-Cheap-Good-looking-LED-room-lighting/">http://www.instructables.com/id/Fast-Quick-Cheap-Good-looking-LED-room-lighting/</a>)<br />
&nbsp;<br />
<span style="text-decoration: underline;">Lássuk az áramkör kapcsolási rajzát:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/nagyok/kapcsolas.gif" rel="lightbox"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/kicsik/kapcsolas.jpg" width="150" height="102" border="0" /></a></p>
<p>A kapcsolásban eredetileg 74 HC 374-es IC található, de ez ne tévesszen meg minket! Én azért ezt az IC-t választottam, mert a 74 HC 374-es bemenetei és kimenetei össze vannak keverve, mármint nem úgy helyezkednek el, mint a kapcsoláson, így nehézkesebb lenne a bekötésük! Az egész elektronikának külső +5V-os tápfeszültségre van szüksége! Én ezt a tápfeszültséget a számítógép egyik csatlakozójáról oldottam meg. A piros színű vezeték a +5V-os feszültség a fekete színű pedig a GND.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Itt egy kép, hogy értsük, miről van szó:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/nagyok/IC.JPG" rel="lightbox"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/kicsik/IC.JPG" width="150" height="102" border="0" /></a></p>
<p>A kapcsoláson az is jól látszik, hogy minden egyes LED-nek a kimeneten előtét ellenállásra van szüksége! Mivel én 100X-os fényerejű LED-et használtam úgy is méreteztem őket, de ezt mindenkinek magának kell eldöntenie!<br />
Az általam megépített konstrukció lényege, hogy a 32db LED-et 4db lécen szétszórtam, majd a léceket különböző helyeken elhelyeztem a szobában úgy, hogy a LED-ek feje felfekszik a falra, így világítás közben egy fénycsóvát húznak!<br />
Mivel minden egyes IC-től 8db vezetéket kell elvinni a lécekig plusz még a GND-t is, így elég nagy lenne a vezeték „káosz”, ezért azt találtam ki, hogy a számítógép hálózati kábét (UTP kábelt) használom fel erre a célra! Az UTP kábel pont 8 eres így tökéletesen megfelel erre a célra! Az UTP kábeleknek az aljzatot régi hálózati kártyákról forrasztottam le! (ezek mennek a panelra). <span style="text-decoration: underline;">FIGYELEM!</span> Van olyan kártya is ahol nincs mind a 8 érintkező bekötve gyárilag, így erre a célra sajnos nem jó! Mivel nem találtam elég aljzatot így egy olcsóbb módszerhez folyamodtam, vettem 2db UTP toldót! (A toldó segítségével két UTP kábelt lehet összetoldani egy kábellé!) A toldó jól szerelhetőnek bizonyult, így ennél maradtam! Most lássuk a nyáktervet!</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Az általam készített nyákterv és a hozzá tartozó beültetési rajz PDF formátumban:</span><br />
<span style="text-decoration: underline;"><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/DISCOLITEZ_nyak.PDF">Nyákterv PDF formátumban</a></span><br />
<span style="text-decoration: underline;"><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/DISCOLITEZ_beultetes.PDF">Beültetési rajz PDF formátumban</a></span></p>
<p>Ahogy a nyákon is látszik én több panelból építettem fel az áramkört, nem véletlenül! Mivel mind a négy IC-nek ugyanaz a bemenete, GND-je és tápfeszültsége így egyszerűbb volt egymás fölé építeni az áramkör többi részét&#8230; (Így spóroltam a panellal, hellyel és a sok átkötéssel). Az órajeleket úgy oldottam meg, hogy mindegyik IC 11-es lábát összekötöttem egy PAD-al aminek a párja az első panelon található így azt is csak egyszerűen egy vezetékkel összekötöttem, ahogy az IC bemeneteit is! Persze minden egyes órajelnek külön pad… (Ebből adódóan a panelok sorrendje kötött!). A panelokat házilag készített távtartók segítségével rögzítettem. A panelok közötti távolság 2,5cm lett így az egész elektronika még a számítógépbe is elhelyezhető! Még pluszba én elláttam az egész elektronikát egy kapcsolóval melynek segítségével megszakítom a GND-ét. A nyákon a +5V-os PAD fölött van kettő PAD a kapcsoló bekötéséhez. (Természetesen, ha nincs rá szükség, akkor oda is egy átkötés kerül!)</p>
<p>Miután kész van, az elektronika jöhet a vezérlés számítógépről. Több program is van az áramkörhöz.<br />
&nbsp;<br />
<span style="text-decoration: underline;">Ezek a következők:</span></p>
<p>- <span style="text-decoration: underline;">DiagLitez:</span><br />
A DiagLitez nem más, mint egy tesztelő program, amelynek segítségével, egyesével adhatunk ki vezérlőjelet a megfelelő kimenetekre! A port address-nél a 378h-t válasszuk általában ezen keresztül éri el! A megfelelő Data bits kockák lenyomása után a Control bits résznél adhatjuk ki a vezérlőjelet a négy órajelnek!</p>
<p>- <span style="text-decoration: underline;">Pattern Controller:</span><br />
A Pattern Controller segítségével megtervezhetjük, hogy a kimenetek milyen sorrendben aktiválódjanak, majd ezt elmentve bármikor lejátszhatjuk, mint egy zeneszámot. A használatához szükséges a DLO_Deluxe32.dll, amit a Hardware Output / Load DLOP… menüfülnél tölthetünk be! Természetesen itt is a port address-nél a 378h-t válasszuk!</p>
<p>- <span style="text-decoration: underline;">DiscoLitez Winamp Plugin:</span><br />
Ez a plugin a legfontosabb mindhárom közül! A Winamp lejátszó program és a plugin segítségével az éppen hallgatott szám ütemére kapcsolgatja a kimeneteket! A beállításokról készítettem egy PDF-es leírást. <span style="text-decoration: underline;"><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/DiscoLitez_beallitasai.pdf">DiscoLitez beállításai</a></span></p>
<p>A programok és a hozzájuk tartozó fájlok mind letölthetők <span style="text-decoration: underline;"><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/DiscoLitez.zip">ITT!</a></span></p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Még külön melléklem a Tangoban készült fájlaimat is:</span> <a href="../joszablog/zip/DISCOLITEZ.ZIP">Tango fájlok</a></p>
<p><span style="text-decoration: underline;">A végére pedig pár kép az általam elkészített DiscoLitez-ről:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/nagyok/S6300004.JPG" rel="lightbox[28]"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/kicsik/S6300004.JPG" width="150" height="114" border="0" /></a><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/nagyok/S6300005.JPG" rel="lightbox[28]"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/kicsik/S6300005.JPG" width="150" height="114" border="0" /></a><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/nagyok/S6300007.JPG" rel="lightbox[28]"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/kicsik/S6300007.JPG" width="150" height="114" border="0" /></a><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/nagyok/S6300016.JPG" rel="lightbox[28]"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/kicsik/S6300016.JPG" width="150" height="114" border="0" /></a><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/nagyok/S6300020.JPG" rel="lightbox[28]"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/kicsik/S6300020.JPG" width="150" height="114" border="0" /></a><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/nagyok/S6300021.JPG" rel="lightbox[28]"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/kicsik/S6300021.JPG" width="150" height="114" border="0" /></a><a href="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/nagyok/S6300022.JPG" rel="lightbox[28]"><img alt="" src="../joszablog/cikkek/DiscoLitez/kicsik/S6300022.JPG" width="150" height="114" border="0" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=28</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>1,5V-os tápegység LM317 segítségével</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=27</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=27#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:40:26 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=27</guid>
		<description><![CDATA[Az áramkör segítségével stabil 1,5V-os feszültséget tudunk, előállítani legyen szó váltakozó vagy egyenáramról. A kapcsolás lelke egy szabályozható stabilizátor IC (LM317). Ennek az integrált áramkörnek köszönhetően nagyon egyszerűen és könnyen megépíthető a kapcsolás, így tökéletesen alkalmas például egy MP3 lejátszó működtetéséhez. Ahogy már említettem stabil 1,5V-os feszültséget tudunk, előállítani legyen szó váltakozó vagy egyenáramról. Ahhoz [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" src="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/cikk_photo.jpg" alt="" />Az áramkör segítségével stabil 1,5V-os feszültséget tudunk, előállítani legyen szó váltakozó vagy egyenáramról. A kapcsolás lelke egy szabályozható stabilizátor IC (LM317). Ennek az integrált áramkörnek köszönhetően nagyon egyszerűen és könnyen megépíthető a kapcsolás, így tökéletesen alkalmas például egy MP3 lejátszó működtetéséhez.<br />
<span id="more-27"></span><br />
Ahogy már említettem stabil 1,5V-os feszültséget tudunk, előállítani legyen szó váltakozó vagy egyenáramról. Ahhoz hogy váltakozó áramról is működtethető legyen a kapcsolás egy Graetz hidas egyenirányítót, helyeztem el a kapcsolás elején. A kapcsolás maximális DC bemeneti feszültség nem lépheti túl a 25V-ot. Természetesen arra figyeljünk a kapcsolás megépítésénél, hogy a kondenzátorok feszültsége a megfelelő értékű legyen. (én jelen esetben 16V-os kondenzátorokat használtam tudatában, annak hogy 12V-os feszültségről fogom üzemeltetni a kapcsolást!). Amire még érdemes figyelni, hogy a stabilizátor IC (LM317) hajlamos a melegedésre, így érdemes hűtőbordára szerelni!</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Most akkor lássuk az áramkör kapcsolását:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/nagyok/kapcsolas.jpg" rel="lightbox"><img src="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/kicsik/kapcsolas.jpg" alt="" /></a></p>
<p>A kapcsolási rajzon szereplő „PLUS”, „AC1”, „AC2”, illetve „MINUS” felel meg a Graetz hidas egyenirányítónak. A „DC_IN-1”-re kerül a pozitív DC tápfeszültség, míg a „DC_IN-2”-re a negatív (GND). Az „OUT-2” pedig a pozitív kimenet lesz!</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Letöltés:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/eagle_1_5V_tapegyseg_LM317.zip">Eagle 5.11 nyáktervem</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/1_5V_tapegyseg_LM317_kapcsolas.pdf">Kapcsolási rajz PDF formátumban</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/1_5V_tapegyseg_LM317_beultetes.pdf">Beültetési rajz PDF formátumban</a></p>
<p>Az Eagle nyáktervem CNC marásra készült, ezért ilyen!</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">A végére pedig pár kép az általam elkészített áramkörről:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/nagyok/kep_001.jpg" rel="lightbox[27]"><img src="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/kicsik/kep_001.jpg" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/nagyok/kep_002.jpg" rel="lightbox[27]"><img src="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/kicsik/kep_002.jpg" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/nagyok/kep_003.jpg" rel="lightbox[27]"><img src="../joszablog/cikkek/LM317_TAP/kicsik/kep_003.jpg" alt="" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=27</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>DRAWDIO</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=26</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=26#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:39:58 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=26</guid>
		<description><![CDATA[Amikor először láttam a Drawdiót már tudtam, hogy ez a kezdők egy nagy kedvence lesz. Lényegében, ez egy nagyon egyszerű zenés szintetizátor, ami arra használja a ceruzagrafit vezető tulajdonságait, hogy különböző hangokat hozzon létre. Az eredmény egy olyan mókás játék, ami megengedi neked, hogy hangszereket rajzolj bármilyen darab papírra. Ahogy már említettem a bevezetésben a [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" src="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/cikk_photo.jpg" alt="" />Amikor először láttam a Drawdiót már tudtam, hogy ez a kezdők egy nagy kedvence lesz. Lényegében, ez egy nagyon egyszerű zenés szintetizátor, ami arra használja a ceruzagrafit vezető tulajdonságait, hogy különböző hangokat hozzon létre. Az eredmény egy olyan mókás játék, ami megengedi neked, hogy hangszereket rajzolj bármilyen darab papírra.</p>
<p><span id="more-26"></span></p>
<p>Ahogy már említettem a bevezetésben a Drawdio nem más, mint egy elektromos hangszer. Képzeld el, hogy egy normál ceruzával rajzolt rajzaidat ezzel a hangszerrel le tudod játszani.<br />
<object classid="clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000" width="445" height="364" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=6,0,40,0"><param name="allowFullScreen" value="true" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="src" value="http://www.youtube.com/v/PV_w38ldZaE&amp;hl=en_US&amp;fs=1&amp;border=1" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed type="application/x-shockwave-flash" width="445" height="364" src="http://www.youtube.com/v/PV_w38ldZaE&amp;hl=en_US&amp;fs=1&amp;border=1" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"/></object></p>
<p>A kapcsolást a <a href="www.drawdio.com">www.drawdio.com</a> oldalon találtam!</p>
<p><strong><u>Működésről:</u></strong> A működéshez szükséges, hogy a két érintkező között (ER_P, ER_M) vezetősáv alakuljon ki, ami lehet vizes terület, grafit a ceruzában vagy a bicikli küllője. Ennek a „vezetősávnak” a hossza, vagyis az ellenállása határozza meg, hogy mekkora frekvenciával rezeg az astabil multivibrátor.</p>
<p><strong><u>Tápfeszültség:</u></strong> 1,5V (CMOS 555-ös időzítőknél)</p>
<p>Azért lényeges, hogy az áramkörben CMOS 555-ös időzítő legyen, mert egyedül ennek olyan kicsi a fogyasztása, hogy 1,5V-os tápfeszültségről is működjön! (A normál pl. NE555-ös időzítő csak 4,5V-os tápfeszültség fölött működik!)</p>
<p><strong><u>Hangszóró:</u></strong> 8 Ohm / 0,5W</p>
<p><strong><u>Akkor most lássuk a kapcsolási rajzot:</u></strong><br />
<a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/nagyok/kapcsolas.jpg" rel="lightbox"><img src="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/kicsik/kapcsolas.jpg" alt="" /></a><br />
A rajzon található Q1-es tranzisztornak bármilyen PNP típusú tranzisztor megfelel! (Én pl. BC327-et használtam, mivel ez volt „kéznél” J)</p>
<p>Az IC1-es időzítő a már említett CMOS 555-ös! (Én pl. TLC555-öt használtam.)</p>
<p>Az áramkört kétféle IC-vel készítettem el. Az egyik SMD IC-t tartalmaz, míg a másik normál DIP8-as tokozásút. (FIGYELEM! Mind a két IC CMOS 555-ös időzítő!</p>
<p><strong><u>Az SMD IC tartalmazó áramkör nyákrajza és beültetése:</u></strong></p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/DRAWDIO_SMD_nyakrajz.pdf">Nyákterv pdf formátumban</a></p>
<p>Az SMD IC-t tartalmazó nyákoknak két beültetési rajza van. Az első a megszokott TOP réteg (a nyáklap bakelit felülete), míg a másik a BOTTOM (nyáklap réz felülete).</p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/BEULTETES_SMD_TOP.jpg" rel="lightbox[26]">TOP beültetési rajz jpg formátumban</a></p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/BEULTETES_SMD_BOTTOM.jpg" rel="lightbox[26]">BOTTOM beültetési rajz jpg formátumban</a></p>
<p><strong><u>A normál DIP8-as tokozású IC-t tartalmazó áramkör nyákrajza és beültetése:</u></strong></p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/DRAWDIO_DIP8_nyakrajz.pdf">Nyákterv pdf formátumban</a></p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/BEULTETES_DIP8.jpg" rel="lightbox[26]">Beültetési rajz jpg formátumban</a></p>
<p><u>Még külön melléklem a Tangoban készült fájlaimat is:</u>  <a href="../joszablog/zip/DRAWDIO_TANGO.ZIP">Tango fájlok</a></p>
<p><strong><u>A végére pedig pár kép az általam elkészített DRAWDIO-ról:</u></strong><br />
<a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/nagyok/S6300001.JPG" rel="lightbox[26]"><img src="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/kicsik/S6300001.JPG" alt="" /></a> <a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/nagyok/S6300011.JPG" rel="lightbox[26]"><img src="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/kicsik/S6300011.JPG" alt="" /></a> <a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/nagyok/S6300012.JPG" rel="lightbox[26]"><img src="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/kicsik/S6300012.JPG" alt="" /></a> <a href="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/nagyok/S6300016.JPG" rel="lightbox[26]"><img src="../joszablog/cikkek/DRAWDIO/kicsik/S6300016.JPG" alt="" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=26</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>IR távirányítású billenőkapcsoló</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=25</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=25#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:39:28 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=25</guid>
		<description><![CDATA[Az áramkör lényegében egy INFRA távirányító. A kimenetén található relé-vel szinte bármit vezérelhetünk a környezetünkben! A működéséhez elegendő egy kis impulzus, amelyet az INFRA távirányító bármelyik gombjának megnyomásával elérhetünk! Ennek köszönhető, hogy a háztartásban található infravörös távirányítók bármelyike használható (pl. TV, videó, hifi, műholdvevő, stb.) A távirányító gombjának megnyomása után addig lesz a kimenet aktív, [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" src="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/cikk_photo.jpg" alt="" />Az áramkör lényegében egy INFRA távirányító. A kimenetén található relé-vel szinte bármit vezérelhetünk a környezetünkben! A működéséhez elegendő egy kis impulzus, amelyet az INFRA távirányító bármelyik gombjának megnyomásával elérhetünk! Ennek köszönhető, hogy a háztartásban található infravörös távirányítók bármelyike használható (pl. TV, videó, hifi, műholdvevő, stb.) A távirányító gombjának megnyomása után addig lesz a kimenet aktív, míg újra meg nem nyomunk egy gombot!<br />
<span id="more-25"></span><br />
Az áramkör nagyon sok helyen használható és mivel bármilyen infravörös távirányítóval működik ezért nincs szükség bonyolult kapcsolásokra. Az áramkörben található egy IR modul, amely fogadja az infravörös impulzusokat. Az impulzus megérkezése után addig lesz a kimenet aktív, míg egy újabb impulzus nem érkezik! Mivel elegendő egy kis impulzus az IR modulnak, ezért megoldható, hogy egy INFRA LED, nyomógomb, és egy elem segítségével működésbe hozzuk! Az áramkör hátránya is ebből adódik, mivel bármilyen infravörös eszköz működésbe hozza…</p>
<p><u>Akkor most lássuk az áramkör kapcsolási rajzát:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/nagyok/kapcsolas.PNG" rel="lightbox"><img src="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/kicsik/kapcsolas.jpg" border="0" alt="" width="150" height="102" /></a><br />
A kapcsolásban található egy 4013-as dual flip-flop IC, amely az infravörös impulzus hatására hol az egyik, hogy a másik állapotába billen. Az IC-ben 2db flip-flop található, de mi csak az egyiket használjuk fel. Az eredeti kapcsolási rajzot én egy kicsit módosítottam. Betettem egy JMP elnevezésű jumpert, melyet egy jumpersapkával kétféleképpen kapcsolhatjuk össze.  Az 1-es és 2-es pontok összekapcsolásával a relé tekercsére a V_PLUS tápfeszültség jut, ami 8-15V között van, így egy DC 12V-os relét tehetünk csak oda! Ha azonban a 2-es és 3-as pontokat kötjük össze, akkor a V_RELE pontra adott külső feszültség jut a relé tekercsére, így magunk választhatjuk meg, hogy mekkora feszültségű relét teszünk oda. Ebből kifolyólag én nem is raktam relét a panelra csak a kivezetéseit, helyeztem el. Arra azért figyeljünk, hogy a V_RELE üzemmódban a LED-re is akkora feszültség jut, mint a relé tekercsére, így az előtét-ellenállás értékét ennek megfelelően változtatni kell!</p>
<p><u>Melléklem a cikk elején tárgyalt INFRA LED-es kapcsoló rajzát:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/nagyok/pen.jpg" rel="lightbox"><img src="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/kicsik/pen.jpg" border="0" alt="" width="150" height="102" /></a><br />
Az INFRA LED-et betudjuk szerezni egy TV, videó, hifi, műholdvevő, stb. távirányítójából…</p>
<p><u>Az általam készített nyákterv és a hozzá tartozó beültetési rajz PDF formátumban:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/IR_TAVIRANYITO_NYAK.pdf">Nyákterv PDF formátumban</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/IR_TAVIRANYITO_BEULTETES.pdf">Beültetési rajz PDF formátumban</a></p>
<p><u>Még külön melléklem a Tango-ban készült fájlaimat is:</u> <a href="../joszablog/zip/IR_TAVIR.ZIP">Tango fájlok</a></p>
<p><u>A végére pedig pár kép az általam megépített áramkörről:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/nagyok/S6300025.JPG" rel="lightbox[25]"><img src="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/kicsik/S6300025.JPG" border="0" alt="" width="150" height="102" /></a><a href="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/nagyok/S6300027.JPG" rel="lightbox[25]"><img src="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/kicsik/S6300027.JPG" border="0" alt="" width="150" height="102" /></a><a href="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/nagyok/S6300028.JPG" rel="lightbox[25]"><img src="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/kicsik/S6300028.JPG" border="0" alt="" width="150" height="102" /></a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/nagyok/S6300029.JPG" rel="lightbox[25]"><img src="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/kicsik/S6300029.JPG" border="0" alt="" width="150" height="102" /></a><a href="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/nagyok/S6300030.JPG" rel="lightbox[25]"><img src="../joszablog/cikkek/IR_TAVIR/kicsik/S6300030.JPG" border="0" alt="" width="150" height="102" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=25</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>PICPRO univerzális égető</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=24</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=24#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:38:57 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=24</guid>
		<description><![CDATA[Eljutottam oda, hogy már egy PIC égetőre volt szükségem! Rövid keresgélés után találtam ezt a kapcsolást, Juhász Róbert honlapján. (http://plc.mechatronika.hu) A kapcsolás előnye, hogy a nyákon található különböző PIC-nek foglalat így nincs szükség külső adapterra! Viszont emellett van lehetőség külső programozásra is! Manapság már az elektronika területén nagyon elterjedtek a PIC mikrovezérlők. Jóformán minden komolyabb [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" src="../joszablog/cikkek/PICPRO/cikk_photo.jpg" alt="" />Eljutottam oda, hogy már egy PIC égetőre volt szükségem! Rövid keresgélés után találtam ezt a kapcsolást, Juhász Róbert honlapján. (<a href="http://plc.mechatronika.hu">http://plc.mechatronika.hu</a>) A kapcsolás előnye, hogy a nyákon található különböző PIC-nek foglalat így nincs szükség külső adapterra! Viszont emellett van lehetőség külső programozásra is!<br />
<span id="more-24"></span><br />
Manapság már az elektronika területén nagyon elterjedtek a PIC mikrovezérlők. Jóformán minden komolyabb kapcsolás tartalmaz ilyen vezérlőt. Sokan ódzkodnak a használatától, pedig semmi komolyabb tudást nem igényel. Természetesen ez nem vonatkozik a program írásra, mivel az természetesen alapos programozási ismeretek követel. Ettől azonban ne ijedjünk meg, a kapcsolásokhoz szinte minden esetben a megírt programot is megkapjuk.</p>
<p>A PIC felprogramozását égetésnek vagy beégetésnek is nevezzük.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Az égető szerepe:</span></p>
<p>Az elkészült programokat valamilyen módon el kell juttatni a mikrovezérlő memóriájába. Ehhez szükség van egy szoftverre és egy hardverre. Az interneten fellelhető egy nagyon jól használható program (IC-Prog) az égetéshez. Ez nagyon sokféle PIC programozására alkalmas (8-tól a 40 lábúig). A hozzátartozó hardver is viszonylag egyszerű! Használatához az IC-Prog-ban a ProPic 2 Programmer hardvert kell kiválasztani!<br />
Az égető párhuzamos (LPT – nyomtatóport)-on csatlakozik a számítógépre! Az áramkörnek külső tápfeszültségre van szüksége.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Az áramkör (hardver) kapcsolási rajza PDF formátumban:</span> (a letöltéshez kattints a képre)<br />
<a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/egeto_kapcs.pdf"><img src="../joszablog/cikkek/PICPRO/kicsik/kapcsolas.jpg" alt="" /></a><br />
<u>A kapcsoláshoz tartozik egy alkatrész jegyzék is:</u> <a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/egeto_alkatresz.pdf">Alkatrész jegyzék PDF formátumban</a></p>
<p>Ahogy a kapcsoláson is látszik a tápegység egyenirányítóval és stabilizátorokkal van ellátva, így lehetőségünk nyílik egyenáramról vagy váltóáramról táplálni az áramkört! A saját égetőmnek én a számítógépről adok +12V tápfeszültséget (a sárga vezeték a +12V a fekete pedig a GND). A 3X20-as IC foglalatba kell elhelyezni a különböző PIC-ket. Az ICSP nevezetű kimenetet pedig külső programozásra használhatjuk! </p>
<p><u>Az áramkör nyákterve és a hozzá kapcsolódó beültetési rajz:</u></p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/egeto_nyak.pdf">Eredeti nyákterv PDF formátumban</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/PICPRO_nyak.pdf">Saját készítésű nyákterv PDF formátumban</a></p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/egeto_beul.pdf">Eredeti beültetési rajz PDF formátumban</a><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/PICPRO_beultetes.pdf">Saját készítésű beültetési rajz PDF formátumban</a></p>
<p><u>Még külön melléklem a Tangoban készült fájlaimat is:</u><a href="../joszablog/zip/PICPRO.ZIP">Tango fájlok</a></p>
<p><u>A hardverhez tartozó szoftver (IC-Prog):</u></p>
<p>A program megtalálható a LETÖLTÉSEK/Hasznos Programok menüpont alatt!</p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/IC_prog_beallitasa.pdf">Az IC-Prog beállítása PDF formátumban</a></p>
<p><a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/IC_PROG_ISMERTETO.pdf">Rövid ismertető a programról PDF formátumban</a></p>
<p><u>A végére pedig pár kép az általam elkészített égetőről:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/nagyok/S6300029.JPG" rel="lightbox[24]"><img src="../joszablog/cikkek/PICPRO/kicsik/S6300029.JPG" border="0" alt="" width="150" height="114" /></a><a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/nagyok/S6300031.JPG" rel="lightbox[24]"><img src="../joszablog/cikkek/PICPRO/kicsik/S6300031.JPG" border="0" alt="" width="150" height="114" /></a><a href="../joszablog/cikkek/PICPRO/nagyok/S6300032.JPG" rel="lightbox[24]"><img src="../joszablog/cikkek/PICPRO/kicsik/S6300032.JPG" border="0" alt="" width="150" height="114" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=24</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>LABOR Tápegység</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=23</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=23#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:38:27 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=23</guid>
		<description><![CDATA[Labor tápegység mindenképpen fontos azok számára, akik nap mint nap különböző berendezéseket próbálnak, tesztelnek, különböző feszültségekről. Ez a tápegység 0V-tól 24V-ig biztosít stabil feszültséget, ami a gyengeáramú elektronikában nagyon elterjedt. A tápegység árama maximálisan 5A-ig szabályozható. Nagy előnye a pontosan állítható feszültség és áramkorlát mellett, hogy tartalmaz még rövidzár védelmet is, ami meghibásodott berendezések vizsgálatánál [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" src="../joszablog/cikkek/LABOR/cikk_photo.jpg" alt="" />Labor tápegység mindenképpen fontos azok számára, akik nap mint nap különböző berendezéseket próbálnak, tesztelnek, különböző feszültségekről. Ez a tápegység 0V-tól 24V-ig biztosít stabil feszültséget, ami a gyengeáramú elektronikában nagyon elterjedt. A tápegység árama maximálisan 5A-ig szabályozható. Nagy előnye a pontosan állítható feszültség és áramkorlát mellett, hogy tartalmaz még rövidzár védelmet is, ami meghibásodott berendezések vizsgálatánál mindenképpen fontos. A tápegység tökéletesen megfelel hobbi áramkörök tesztelésére is.<br />
<span id="more-23"></span><br />
A labor tápegység lényege, hogy a kimeneten lévő feszültséget nagyon pontosan, nagyon kis léptékkel tudjuk állítani. Tápegységtől függően a kimeneten az áram is korlátozható. Ezt nem minden táp tudja, de a mi esetünkben ez most lehetséges. Nagyon fontos funkciója a tápegység kimenetének rövidzár védelme. Ha a kimenetet rövidre zárjuk, akármilyen feszültség vagy áram mellett (legyen az akár a maximális 24V és 5A) a tápegység azonnal leveszi a táplálást a kimenetről, amíg a rövidzár meg nem szűnik. Ez nagyon fontos lehet hobbiáramkörök próbálásánál, mivel nem mindig működik minden elsőre, és ezzel a funkcióval sok alkatrészt meg lehet menteni. További előnye ennek a kapcsolásnak, hogy a nyákon elhelyezett trimmerek segítségével beállítható a maximális áram és feszültség, amit később a potenciométerekkel szabályozni tudunk. Ez azoknak előnyös, akik csak pl. 2A terhelésig szeretnék a tápjukat használni. A trimer beállításával biztosak lehetnek benne, hogy 2A-nál többet nem fog a tápegység leadni. A kisebb teljesítmény miatt kisebb hűtőbordák szükségesek, valamint a transzformátor teljesítménye is kisebb lehet. Ez a beállítás a feszültség korlátozására is megtehető.<br />
<u>Lássuk a kapcsolást és a hozzá tartozó alkatrész listát:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/LABOR/nagyok/kapcsolas_es_alkatresz_jegyzek.gif" rel="lightbox"><img src="../joszablog/cikkek/LABOR/kicsik/kapcsolas_es_alkatresz_jegyzek.jpg" border="0" alt="" width="150" height="102" /></a></p>
<p>A kapcsoláson piros keretben vannak azok az alkatrészek melyek nincsenek rajta a nyák-on!<br />
Azért van így, mert a teljesítmény tranzisztorokat hűtőbordákra, a potenciométereket pedig a dobozra kell elhelyezni! A kapcsolási rajzon látható, hogy LM324-es IC végzi a vezérlést. A P4-es trimmer ellenállással a maximális szabályozható feszültséget a P3-as trimmerrel a maximális szabályozható áramot állíthatjuk be. A P2 potenciométer végzi a kimeneti feszültség állítását, mig a P1-es a kimeneti áramot vezérli. A 2N3054 és 2N3055-ös teljesítmény tranzisztoroknak mindenképpen megfelelő hűtés kell! A hűtőborda és a tranzisztor közé érdemes egy kis hővezető zselét rakni. Mivel nem tudtam beszerezni 2N3054-es tranzisztort ezért 2N3055-el helyettesítettem. Minden gond nélkül működik. </p>
<p><u>Az általam készített nyákterv és a hozzá tartozó beültetési rajz PDF formátumban:</u><br />
<u><a href="../joszablog/cikkek/LABOR/LABOR_nyak.pdf">Nyákterv PDF formátumban</a></u><br />
<u><a href="../joszablog/cikkek/LABOR/LABOR_beultetes.pdf">Beültetési rajz PDF formátumban</a></u></p>
<p><u>Megépítés:</u><br />
Labor tápegységnél különösen érdemes figyelni arra, hogy a kezelése könnyű, egyértelmű legyen. Hogy állandóan meg tudjuk állapítani milyen feszültség, és áram van a kimeneten, mindenképpen érdemes mérőműszerekkel felszerelni. Én egy analóg műszerrel szereltem fel, amellyel tudom mérni a kimeneti feszültséget! A rövidzárat, jelző diódát jól látható és könnyen észrevehető helyen érdemes elhelyezni. A táp csatlakozókat mindenképpen érdemes különböző színekkel jelölni. A kapcsoló a doboz közepén kapott helyet, hogy jól hozzáférhető legyen. A zöld POWER led-nek külön építettem egy 7805-ös stabilizátor IC-vel kialakított áramkört! </p>
<p><u>Még külön melléklem a Tangoban készült fájlaimat is:</u> <a href="../joszablog/zip/LABOR.ZIP">Tango fájlok</a></p>
<p><u>A végére pedig pár kép az általam megépített labortápról:</u><br />
<a href="../joszablog/cikkek/LABOR/nagyok/S6300015.JPG" rel="lightbox[23]"><img src="../joszablog/cikkek/LABOR/kicsik/S6300015.JPG" border="0" alt="" width="150" height="114" /></a><a href="../joszablog/cikkek/LABOR/nagyok/S6300017.JPG" rel="lightbox[23]"><img src="../joszablog/cikkek/LABOR/kicsik/S6300017.JPG" border="0" alt="" width="150" height="114" /></a><a href="../joszablog/cikkek/LABOR/nagyok/S6300018.JPG" rel="lightbox[23]"><img src="../joszablog/cikkek/LABOR/kicsik/S6300018.JPG" border="0" alt="" width="150" height="114" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=23</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>TANGO NYÁK-ból .PDF Készítése…</title>
		<link>http://users.atw.hu/joszablog/?p=22</link>
		<comments>http://users.atw.hu/joszablog/?p=22#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 20 Jan 2012 19:37:51 +0000</pubDate>
		<dc:creator><![CDATA[admin]]></dc:creator>
				<category><![CDATA[Cikkek]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://users.atw.hu/joszablog/?p=22</guid>
		<description><![CDATA[A TANGO nem más, mint egy régi DOS alapú nyáktervező program! Az alapvető problémát az jelenti, hogy az elkészült nyákot nem lehet PDF formátumban elmenteni! Ebben a cikkben részletesen leírom, hogyan lehet ezt, mégis megtenni! Ezt a megoldást én fedeztem fel tudomásom szerint elsőként Még mielőtt elkezdeném, lássuk milyen programokra lesz szükség a feladat végrehajtásához! [&#8230;]]]></description>
				<content:encoded><![CDATA[<p><img class="alignleft" src="../joszablog/cikkek/TANGO_PDF/cikk_photo.png" alt="" />A TANGO nem más, mint egy régi DOS alapú nyáktervező program! Az alapvető problémát az jelenti, hogy az elkészült nyákot nem lehet PDF formátumban elmenteni! Ebben a cikkben részletesen leírom, hogyan lehet ezt, mégis megtenni!<br />
<span id="more-22"></span><br />
Ezt a megoldást én fedeztem fel tudomásom szerint elsőként <img src="http://users.atw.hu/joszablog/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif" alt=":)" class="wp-smiley" /> </p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Még mielőtt elkezdeném, lássuk milyen programokra lesz szükség a feladat végrehajtásához!</span><br />
1. TANGO (Lehet ez bármelyik verziója)<br />
2. PDFCreator v0.9.9 (MAGYAR nyelvű)<br />
3. Foxit PDF Editor v2.0 (Nem feltétlenül szükséges!)</p>
<p>A felsorolt programok mindegyike megtalálhatók az oldalon a LETÖLTÉSEK menüpont alatt!</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Akkor most lássuk az átalakítás lépéseit:</span><br />
<span style="text-decoration: underline;">1. Lépés:</span> (Nyákrajz elmentése – BOTTOM)<br />
- A TANGO-ban nyissuk meg azt a munkánk, aminek a nyákrajzát kívánjuk elmenteni!<br />
- Majd mennyünk a Menü/Output/Plot/Print menüfülre!<br />
- A megjelenő ablakban a következő téglalapok mellé tegyünk 1-et:<br />
Bottom<br />
Board<br />
ThruPads<br />
Vias<br />
- Ezután az Options résznél (téglalapoktól jobbra) a következők elé tegyünk X-et:<br />
Single Color<br />
Mirror Image<br />
Pad/Via Holes<br />
- Most mennyünk az Options résztől egyet jobbra ahol a következő értékeket adjuk meg:<br />
Single Color – 1<br />
P/G Swell – 5<br />
SMask Swell – 10<br />
DrlSym Size – 80<br />
- Most már mehetünk az OK gombra!<br />
- Itt a Driver résznél listázzuk ki a PostScript-et!<br />
- Ha megvagyunk az Output File-nál megadhatjuk, hova és milyen néven mentsük a PS fájlunkat!<br />
- A Port résznél a File legyen bejelölve! Melette pedig a következ értékeket adjuk meg:<br />
Scale – 1<br />
X Corr – 1<br />
Y Corr – 1<br />
- Most már mehetünk az OK gombra! =&gt; Continue =&gt; Cancel.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">2. Lépés:</span> (Beültetési rajz elmentése – TOP)<br />
- A TANGO-ban nyissuk meg azt a munkánk, aminek a beültetési rajzát kívánjuk elmenteni!<br />
- Majd mennyünk a Menü/Output/Plot/Print menüfülre!<br />
- A megjelenő ablakban a következő téglalapok mellé tegyünk 1-et:<br />
Top<br />
T Silk<br />
Board<br />
Title<br />
ThruPads<br />
Vias<br />
- Ezután az Options résznél (téglalapoktól jobbra) a következők elé tegyünk X-et:<br />
Single Color<br />
Pad/Via Holes<br />
Ref Des<br />
- Most mennyünk az Options résztől egyet jobbra ahol a következő értékeket adjuk meg:<br />
Single Color – 1<br />
P/G Swell – 5<br />
SMask Swell – 10<br />
DrlSym Size – 80<br />
- Most már mehetünk az OK gombra!<br />
- Itt a Driver résznél listázzuk ki a PostScript-et!<br />
- Ha megvagyunk az Output File-nál megadhatjuk, hova és milyen néven mentsük a PS fájlunkat!<br />
- A Port résznél a File legyen bejelölve! Melette pedig a következ értékeket adjuk meg:<br />
Scale – 1<br />
X Corr – 1<br />
Y Corr – 1<br />
- Most már mehetünk az OK gombra! =&gt; Continue =&gt; Cancel.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">3. Lépés:</span> (PS fájlokból PDF készítése!)<br />
- Indítsuk el a PDFCreator v0.9.9 nevű programot! (Ilyenkor már TANGO-ra nincs szükség)<br />
- A megjelenő ablakban mennyünk a Dokumentum/Hozzáadás (Ctrl + Ins).<br />
- Keressük meg a TANGO-val készített PS fájlunkat, majd nyissuk is meg!<br />
- A felbukkanó ablakban mennyünk a Mentés-re!<br />
- A felbukkanó ablakban tudjuk megadni hova is, mentse a program a PDF fájlunkat!<br />
- Az áramkörünket valahol a lap alján találjuk majd!</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">4. Lépés:</span> (Bővítmény, nem feltétlenül szükséges!)<br />
- Ha nem vagyunk megelégedve, azzal hogy a program a rajzot a lap aljára helyezte, akkor indítsuk el a Foxit PDF Editor v2.0 nevű programot!<br />
- Majd mennyünk a File/Open… (Ctril+O) menüpontra, ahol megnyithatjuk PDF fájlunkat!<br />
- Rajzunkat bal egérgomb segítségével körbejelöljük. (Ekkor szaggatott vonalak futkosnak a rajzon)<br />
- Ekkor bal egérgomb segítségével a lapon oda helyezhetjük, ahova szeretnénk!<br />
- Miután pozícionáltuk rajzunkat mentsük is el a File/Save As… menüfül segítségével!</p>
<p><u>Külön mellékelem a komplett leírást PDF formátumban:</u> <a href="../joszablog/cikkek/TANGO_PDF/TANGO_NYAKBOL_PDF_KESZITESE.pdf">TANGO NYÁK-BÓL PDF KÉSZÍTÉSE…</a></p>
<p><span style="text-decoration: underline;">A végére pedig pár kép a felhasznált programokról:</span><br />
<a href="../joszablog/cikkek/TANGO_PDF/nagyok/FOX_EDITOR.PNG" rel="lightbox[22]"><img src="../joszablog/cikkek/TANGO_PDF/kicsik/FOX_EDITOR.PNG" border="0" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/TANGO_PDF/nagyok/PDF_CREATOR.PNG" rel="lightbox[22]"><img src="../joszablog/cikkek/TANGO_PDF/kicsik/PDF_CREATOR.PNG" border="0" alt="" /></a><a href="../joszablog/cikkek/TANGO_PDF/nagyok/tango.PNG" rel="lightbox[22]"><img src="../joszablog/cikkek/TANGO_PDF/kicsik/tango.PNG" border="0" alt="" /></a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://users.atw.hu/joszablog/?feed=rss2&#038;p=22</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
