My Writings. My Thoughts.

LABOR Tápegység

// január 20th, 2012 // No Comments » // Cikkek

Labor tápegység mindenképpen fontos azok számára, akik nap mint nap különböző berendezéseket próbálnak, tesztelnek, különböző feszültségekről. Ez a tápegység 0V-tól 24V-ig biztosít stabil feszültséget, ami a gyengeáramú elektronikában nagyon elterjedt. A tápegység árama maximálisan 5A-ig szabályozható. Nagy előnye a pontosan állítható feszültség és áramkorlát mellett, hogy tartalmaz még rövidzár védelmet is, ami meghibásodott berendezések vizsgálatánál mindenképpen fontos. A tápegység tökéletesen megfelel hobbi áramkörök tesztelésére is.

A labor tápegység lényege, hogy a kimeneten lévő feszültséget nagyon pontosan, nagyon kis léptékkel tudjuk állítani. Tápegységtől függően a kimeneten az áram is korlátozható. Ezt nem minden táp tudja, de a mi esetünkben ez most lehetséges. Nagyon fontos funkciója a tápegység kimenetének rövidzár védelme. Ha a kimenetet rövidre zárjuk, akármilyen feszültség vagy áram mellett (legyen az akár a maximális 24V és 5A) a tápegység azonnal leveszi a táplálást a kimenetről, amíg a rövidzár meg nem szűnik. Ez nagyon fontos lehet hobbiáramkörök próbálásánál, mivel nem mindig működik minden elsőre, és ezzel a funkcióval sok alkatrészt meg lehet menteni. További előnye ennek a kapcsolásnak, hogy a nyákon elhelyezett trimmerek segítségével beállítható a maximális áram és feszültség, amit később a potenciométerekkel szabályozni tudunk. Ez azoknak előnyös, akik csak pl. 2A terhelésig szeretnék a tápjukat használni. A trimer beállításával biztosak lehetnek benne, hogy 2A-nál többet nem fog a tápegység leadni. A kisebb teljesítmény miatt kisebb hűtőbordák szükségesek, valamint a transzformátor teljesítménye is kisebb lehet. Ez a beállítás a feszültség korlátozására is megtehető.
Lássuk a kapcsolást és a hozzá tartozó alkatrész listát:

A kapcsoláson piros keretben vannak azok az alkatrészek melyek nincsenek rajta a nyák-on!
Azért van így, mert a teljesítmény tranzisztorokat hűtőbordákra, a potenciométereket pedig a dobozra kell elhelyezni! A kapcsolási rajzon látható, hogy LM324-es IC végzi a vezérlést. A P4-es trimmer ellenállással a maximális szabályozható feszültséget a P3-as trimmerrel a maximális szabályozható áramot állíthatjuk be. A P2 potenciométer végzi a kimeneti feszültség állítását, mig a P1-es a kimeneti áramot vezérli. A 2N3054 és 2N3055-ös teljesítmény tranzisztoroknak mindenképpen megfelelő hűtés kell! A hűtőborda és a tranzisztor közé érdemes egy kis hővezető zselét rakni. Mivel nem tudtam beszerezni 2N3054-es tranzisztort ezért 2N3055-el helyettesítettem. Minden gond nélkül működik.

Az általam készített nyákterv és a hozzá tartozó beültetési rajz PDF formátumban:
Nyákterv PDF formátumban
Beültetési rajz PDF formátumban

Megépítés:
Labor tápegységnél különösen érdemes figyelni arra, hogy a kezelése könnyű, egyértelmű legyen. Hogy állandóan meg tudjuk állapítani milyen feszültség, és áram van a kimeneten, mindenképpen érdemes mérőműszerekkel felszerelni. Én egy analóg műszerrel szereltem fel, amellyel tudom mérni a kimeneti feszültséget! A rövidzárat, jelző diódát jól látható és könnyen észrevehető helyen érdemes elhelyezni. A táp csatlakozókat mindenképpen érdemes különböző színekkel jelölni. A kapcsoló a doboz közepén kapott helyet, hogy jól hozzáférhető legyen. A zöld POWER led-nek külön építettem egy 7805-ös stabilizátor IC-vel kialakított áramkört!

Még külön melléklem a Tangoban készült fájlaimat is: Tango fájlok

A végére pedig pár kép az általam megépített labortápról: