Mottó: Alább változik

Kedves barátaim! Most, hogy orvosaim néhány ostoba dolog miatt szobafogságra ítéltek, sajnos sűrűbben "zavarom" nyugalmukat, nyugalmatokat. Miért e hirtelen tegezés? No nem a korom miatti önzés, dehogy! Néhánytok telefonja (éjjel háromnegyed 11-kor is) rendre utasított: "Tisztelettel, de vedd tudomásul öreg, az Internet, a háló világa nem önöz, a kor gyermeke nem faxnizik, száguld az éteren át, csak a TE-re jut ideje!!!

Értettem. Akinek mégis más a véleménye, telefonáljon, de könyörgöm 6:00 és 22:00 között. Bízom bennetek.

Úgy gondoltam, az általános ismeretek anyaga úgy egyfolytában "uncsi", nem árt néhány aprókával, kaktuszos anekdotával élénkíteni. Ezek gyűjtői körökben népszerű kis történetek, talán nektek sem érdektelenek. S hogy ne gúnyoljátok az öreget: "az sem igaz, amit kérdez", mottóul: A kis történet nem muszáj, hogy igaz legyen, a lényeg, hogy jól mulassunk rajta.

Még néhány éve, anyagi helyzetem jobbra fordulásáért (nem jött be) kedvenceimmel piacoltam. Pechemre a …-i vásáron egy kaktuszkereskedő lett a szomszédom. Az üzletmenet sikeréért a vásári kikiáltók módjára hangos szóval dicsérve portékámat, hívtam asztalomhoz a vevőket. Jöttek is a jobb sorsra érdemes lányok, asszonyok, szomorodott szemű férfitársakkal kísérve (biztos van ki emlékszik). Szóval lett üzlet. Nekem! Nem úgy ellenfelemnek. Mikor már egy órája felé sem néztek, szalonnázás közben fenyegetően maga elé kapta bicskáját, s e rímekre fakadt: "Khömm… Khömm… Kezemben a kiskésem, vigyék… vigyék már a tüskésem.!"

Ugye nem haragszol komám, hogy elmeséltem, de aranyos volt.

Kifejezetten bevált a kikiáltói módszer, annyira, hogy már a "szöveg" rutinná vált, fel sem nézve, mondtam a csábító körmondatokat, szépelgéseket: "Jöjjenek, csodálják… Mexikó … vegyék … kettőt fizet, hármat kap. (Tényleg fel sem néztem.)… Jöjjön hölgyem kedves mosolyával…(az asztalt nézve fiatalos alváz lépett látókörömbe)… hirtelen a vásári zaj csendre vált… leányom (biznisztársam) egy gyönyörű cserép virágot a betonra ejt… csend… felnézve egy csinosan öltözött, jó alakú, ifjú hölgy nézett szemembe. Álmomban ne jöjjön elő! Rettenetes ló-pofával, arca közepéből kiálló rettenetes fogakkal. Bennem is megállt az ütő. Hívtam, jött a kedves mosolyával.

Visszatérő vevőm lett.

2000.10.31.