( Huso huso )
Teste vaskos, mozgása egy kissé nehézkes. Orra tompa, bajusszálai hengeresek
és rojtosak. Szája nagy, alulról eléri a fej két szélét. Rendkívül lassan, de óriási-
ra növő anodrom faj. Ivarérését csak 12-18 éves korban éri el, de 100 évig is él-
het. Maximális hosszát 9 m-re, testtömegét 1500 kg-ra becsülik. Sajnálatos mó-
don hazánkban ez, és a többi vándorló tokféle előfordulása (Acipenser güldens-
taedti -vágótok, Acipenser nudiventris -sima tok, Acipenser stellatus -sőregtok),
a Vaskapu megépítése és a vízszennyezettség fokozódása óta gyakorlatilag meg-
szűnt. Az 1950-es években azonban mind a négy faj gyakori volt a Duna és a Ti-
sza vízrendszerében, gyakran óriási (100-500 kg) példányai is előfordultak a ha-
lászzsákmányokban. 1970-es években magyarországon sikeres kisérleteket foly-
tattak a kecsege és a viza keresztezésével. A hibridet "vicsege"-nek nevezték el.
Táplálékát fiatal korában bentonikus szervezetek, később már halak alkotják. A
Fekete-tengerben élő vizák 80 %-ban halat, 15 %-ban rákokat és 4 %-ban puha-
testűeket fogyasztanak. A halfaj a levéltári anyagok alapján egykor hazánkban
meghatározója volt nemcsak a dunai, hanem a tiszai halászok jövedelmének is.
Az utóbbi évszázad vizafogásai azonban a Duna hazai szakaszán már esemény-
számba mentek. Nagyobb vizát a közel száz év alatt mintegy 28 alkalommal fog-
tak a halászok. Szembeállíthatjuk ezzel, hogy 1554 - 1555-ben több mint 160 db
vizát zsákmányoltak a halászok a vizafogókban. A Vaskapu erőmű megépülése
óta (1970), hazánkban az egyetlen vizát 1987. május 16-án Paksnál fogták. E te-
jes példány teljes hosszúsága 300 cm, tömege 181 kg volt.
Film a vizáról:
Vissza az egyéb halakhoz
Vissza a főmenühöz
Vissza a lap tetejére
