Csajkovszkij   Forrás:  facstaff.uww.edu

Pjotr Iljics Csajkovszkij, (1840-1893) orosz romantikus zeneszerző.
 
Nyolc éves korában kezdett zongorázni, hamarosan felülmúlta tanárát. 1859-ben hivatalnoki pályája mellett az orosz zenei Társaságban kezdett tanulni. Anton Rubinsteintől zeneszerzést is tanult, végül annyira fontosnak érezte a zenét, hogy zongora-, orgona- és fuvolatanulmányokat folytatott.

1865-ben Johann Strauss vezényletével mutatták be Karakterisztikus táncok című művét.

1866-ban Moszkvában zenetanár, közben néhány mérsékelt sikerű művet alkot. Az Orosz Ötök (Balakirev, Rimszkij-Korzakov, Kjui, Borogyin és Muszorgszkij) látnak benne fantáziát.

1875-ben mutatták be a Hattyúk tavát, 1881-re elkészül az Anyegin, és az 1812 nyitány.

Sikeres európai koncertkörútja során számtalan zenei híresség ismerte el tehetségét eközben alkotta  Csipkerózsikát, de hamarosan New Yorkban is ünnepelték. 1892-ben mutatták be a Diótörőt, rá egy évre komponálta az önmaga szerint legnagyobb művét, a Patetikus szimfóniát.

 

Csajkovszkij:

B-moll zongoraverseny

I. zongoraverseny
op. 23

1875-ben Bülow mutatta be nagy sikerrel Bostonban, majd Rubinstein Párizsban a Világkiállításon.

vezényel:
Herbert von Karajan

Zongora:
Jevgenyij Kiszin

 

Csajkovszkij:

Diótörő

balett

E.T.A. Hoffmann meséje alapján

vezényel:

Herbert von Karajan