Sültoldalas

Kezdjük a bevásárlással.

Csak oldalasért és zsírért szaladtam le a boltba, de most még olcsón megúsztam.

A süloldalashoz nem kell se szalonna, se túró tejfel.
De ha már megvettem őket, összerakok belőlük egy túróscsuszát.

Olyan dinnye vagyok, meg ez is!

Itt a lényeg kérem!

Sárgadinnye lecukrozva tegnapról, de holnapra már nem.

Szétszabdaltam a húsokat.

Van aki egyben süti meg, én ilyen darabokban szoktam.

Szép régiféle konyhaszekrényünk van.
Ennek még mind a mai napig úgy záródnak az ajtói, hogy azon bogár be nem megy!

A jobb oldali toronyból választok egy lábast.

Ezt a barnát választottam.
A piros nem fér be a hűtőbe, a zöldbe meg a hús nem férne bele.
Akkor ennyit mára a szabad választásokról...

Megmosdattam a húsdarabokat.

Mivel ez oldalas, tehát csontocskák vannak benne.
A csontocskák széle meg töredezik rendesen a hentes bárdjától.
Ha a letöredező részeket nem szedem le, s ráharapok a három fogammal...

Öntök a hús alá egy fél pohár vizet, így párolódik egy kicsit mielőtt nekiállna sülni.

Feldobom a lábast a gázra.

Az elszívó motorja. Tudom, tudom, koszos...
De én azt is tudom, hogyan nézett ki, mielőtt ilyen szép tisztára fürdettem!

Apukámnak voltak jó ötletei.
Például simán bekötötte az szagelszívót a kéménybe.
Nekünk még sosem kellett szűrőt cserélni az elszívóban!
Igaz ami igaz, nincs is benne...

A fokhagyma! Majdnem elfelejtettem!
Nem kell pucolni, már meg van pucolva. Dobozban ül a mélyhűtőben.

Sokkal több fokhagymát szoktam beletenni, de most visszafogtam magam.
(vagy csak lusta voltam pucolni)

A húst zsírban kell megsütni.

Apukám másik hasznos ötlete, a spájzajtó belső oldalára szerelt fedőtartó.

Elsőre eltaláltam a szükséges fedő méretét.
Jobb ha fedő van a láboson, nem fröcsög ki a zsír.
Asszony szokta kérdezni, hogy erre a lábosra melyik fedő való?
Előre elkészített válaszom van erre a kérdésre: A piros! (mert minden fedőnk piros)

Jól belekötöm a húsos zacskót ebbe a szatyorba.
Néha, mikor napokig nem telik a szemetes, nem viszem le.
Viszont arra vigyázni kell, hogy egy többnapos csontnak olyan szaga van...

A zsír! Majd kifelejtettem!

Zsupsz bele a lábosba.

Két kiskanál só, meg egy kiskanál Vegeta.

Kell még egy fakanál, hogy kéznél legyen ha kevergetni kell.

Ide is teszem a lábos mellé egy kistányérra.

A zsírt berakom a hűtőbe alulra, merthogy ott tartom. Mint az látszik tényleg
ott tartom, csak nem tartom észben, hogy miből mennyi van itthon.

Majd elfelejtettem!
Pirospaprika is kell bele, legyen egy kis ereje.

Ez a két darab éppen jó lesz!

Nagyon fontos, hogy a fenti művelet után ne dörgöljük meg a szemünket!

Alakul.

Miközben sül a hús, megpucolom a sárgadinnyét.

A dinnyehéjat is zacskóba kötöm.
Ennek ellenére olyan sárgadinnye illat jön a vödörből ha kinyitom a tetejét...
Persze a dinnye sokkal jobb, mint a háromnapos csirkecsont szaga.