Mi lesz veled kedvenc piacom?

 

Haladok a Verseny utcai piac felé, csakhogy ő nincs ott. Itt akkora tömeg szokott
lenni, hogy hegyekben állnak, illetve múlt időben, álltak az autók.

 

 

Most meg csak az üresség...

 

 

Be van zárva a piac.
A piacozás volt a kedvenc időtöltésem.
Ha nem is a vásárlás, de a nézelődés miatt mindenképp.

 

 

Rendőrök őrzik a rendet, nehogy valami rohadék nyugdíjas,
vagy szerencsétlen kukás, pláne lomis cigány ki tudjon pakolni...
Mert micsoda kárt is okoznak ezek a szemét népek a népgazdaságnak!
Miattuk megy csődbe az ország, árulják vackaikat ÁFA nélkül a gennyládák!
Az jutott eszembe, minden politikus (és állami vezető) mellé állítsunk egy rendőrt.
Nehogy félreértsd! Nem azért hogy ne tudjanak lopni! Csakhogy nehogy bajuk essen.

 

 

Van akinek sikerült elköltöznie a piacról.

 

 

S persze van akinek nem.

 

 

Én nagyon remélem hogy tényleg átmenetileg zárták be.

 

 

Mosolygós rendőrök vigyázzák a rendet.
Kedvem ellen cselekszenek, pedig én fizetem őket.
Nincs mit tenni, ez a demokrácia. (vagy ami nekünk jutott helyette)

 

 

Szomorú látni ezt az ürességet.

 

 

Újabb sikeres elköltözött árus.

 

 

Az asztalok ugyan még megvannak, de a fedél már le van bontva felőlük.

 

 

Ez az egy szem melós kóvályog a piacon.

 

 

Ottmaradt apró kincsek...

 

 

És a sokat szidott szemét.
Antennaelosztó, látcső, PC kapcsoló doboz, tésztavágó, etc. etc...

 

 

A piaccal szemben van a népstadion.
Basszus! Itt ez a rohadt nagy dög, az én pénzemből, és tök üres!
A piacozókkal hétvégén meg lehetne tölteni, de úgy, mint futballmeccsel soha!

 

 

Mindegy...
Átkarikázom a Petőfi csarnokhoz.
Útközben lövök egyet a fotómasinámmal a szánkódombra.
Ez teljesen üres lenne, ha a környékbeliek nem ide hordanák szarni a kutyájukat.

 

 

Kis történelem a közelmúltból a pesti lomos piacokról.
Alapvetően a Petőfi csarnokban jelent meg, zsibvásár címszóval.
A 90-es évek elején itt akkora élet volt, hogy aki nem látta, az el sem hiszi!
Vasárnap van, de egyetlen embert sem látni innentől a távoli Pecsáig, pedig van ma piac.
Mivel az árusok nem fértek be, ezért elkezdték belakni a Pecsa körül a ligetet.
Itt például két három, nagy piac esetén négy sorban álltak az árusok!
Aztán innen el lettek zavarva, s mint azt látjuk, ezzel meg is szűnt a ligetbeli élet.
A kispesti piacon is zsibvásár volt hétvégén, de azt is bezárták, felújították.
Az épülő rendőrpalota parkolója szintén egy jó piac volt, de az is bezárt.
Budán az uszoda előtt szintén jó volt a piac, de azt is bezárták.
Volt még párszor piac az Etele tér környékén is, de az is megszűnt.
A kukás cigányok és hajléktalan lomárusok egy időben a Teleki téren tanyáztak egy
üres telken, amit az önkormányzat biztosított nekik. Persze már ez is régen bezárt.
Most meg az utolsó bástya is oda a Verseny utcai piaccal.
Akartam menni tovább, illetve mentem is, csak kifogyott az áram a fotómasinából.
Két hét múlva kezdtem újra a körutat, mert két hétig esett az eső.
Még az ég is siratta piacom...

 

 

Hoppá! Mennyi autó? Erről beszélt az illetékes a tévében, mint parkolási káosz.
Autók végtelen sorban a járdán a tilosban. Persze nem nyitott ki a piac.
Ezek itt a járdán a SYMA rendezvénycsarnok kulturált látogatói.

 

 

A csarnok bejárata előtt kaját árulnak, fedetlen asztalról a szemerkélő esőben.
Vevő egy szál se! Az arcokat elnézve, megértem a bizalom hiányát.

 

 

Hatalmas szeméthegyet hagytak maguk után az utcán áruló népek.
Minden nap megtelt ez a néhány konténer.
Már hetek óta nincs piac! Se kint se bent! A konténerek mégis teli vannak!
De biztos a piac miatt volt a sok szemét...

 

 

Üresen tátong a piac, sehol egy lélek. Csak ez a nő a székkel.
Odarohant hozzám és rám ordított: A piacon tilos fényképezni!
Mondtam neki nem vagyok bent a piacon. Kint vagyok az utcán.
Azt mondta ez őt nem érdekli, akkor a piacra befényképezni is tilos.
Erre előjöttem az aduval: De hát nincs is piac!
Na itt akadt el szegénykém érvrendszere...
Amúgy nem csodálom, hogy tilos fényképezni a piacon.
Hogy miért nem, azt most nem írom le, mert jobb a békesség.
Ellenben én nem adnék engedélyt a piac kinyitására míg ez a tilalom áll!
A fényképezés engedélyezése volna az igaz jele annak, hogy itt minden szabályos.

 

 

Volt erről a részről fotó két héttel ez előttről. Itt voltak az asztalok az apró lomokkal.
Ez most vagy parkoló lesz, vagy itt lesznek a földről áruló aprónépek elhelyezve.
A kék bódé a büfé és a vizesblokk. Persze mindenki a stadion kerítését hugyozza le.
A stadion oldalában nem is lehet hányinger nélkül elsétálni! Ezzel nem tudom
mit lehetne kezdeni. Talán az lenne megoldás, ha a benti slozi ingyen lenne.

 

 

Ha a rendőrök és közterületesek nem bántották a népeket két hétig, annak híre ment.
Ilyenkor előmerészkedtek a nyugdíjasok, kihozták ők is a kis motyójukat.
Ezt úgy képzeld el, hogy innentől ameddig a szemed ellát, négy sorban az árusok!
Imádtam ezt a piacot, bár ezen az oldalon szűkös a járda.

 

 

Ez a felvonulási tér.
Nem azért fotóztam, mintha szerintem ide való lenne a piac.

 

 

Hanem a másik vesszőparipám miatt fotóztam, ami a parkolás. A képen látható
autók nem a felvonulási téren állnak, hanem a ligetszéli kavicsos sétányon.

 

 

Mégis miből gondolják, hogy ezt így szabad?
Miért nem járnak erre minden nap a közterületesek?
Ezek könnyű prédák. Nincs vita, egyértelműen a tilosban állnak.

 

 

Az a fekete az föld vagy olaj?
Ennek a buci fehér izének még a sétány is kevés!
Nem értem én ezeknek az embereknek a logikáját...

 

 

Eltelt két hét, s én újra itt állok a Pecsa felé vezető sétányon.
Most van nálam tartalék akku, tehát biztosan nem lesz rá szükségem.

 

 

Hátam mögött a Pecsa, előttem ez a pár eltévedt árus.
Nem kukás piac volt ez, hanem zsibvásár! Nem hagytak maguk után szemetet az árusok.
Vagy nem többet, mint mondjuk egy majális után. Illetve nem is az árusok, hanem a vásárlók.
Az árusok hazavitték a portékát amit nem sikerült eladni, jó lesz az a következő piacra.
A 90-es években nem voltak itt hajléktalanok, és cigányt se nagyon lehetett látni.
Vagy mondjuk inkább úgy, hogy batyuból szemetet áruló cigányt nem.
Össznépi boldog kirakodóvásár volt. Imádtam ide kijárni!

 

 

A Pecsa hátsó kijáratától vezet egy szép hosszú (bár nem túl széles) sétány a tóhoz.
Itt is négy sorban álltak a népek ha nagy piac volt. A járda szélén és mögöttük.
Most meg a kutya se jár erre! Illetve egy kutya az éppen idekeveredett.

 

 

Ezek a lépcsők is telve voltak emberekkel, most meg csak az üresség.
Üresség? Szóval a Pecsában éppen nyitva van a zsibvásár.
Zsibvásár? Akkor pár szót a Pecsában található valamiről.
Menj be, nézz szét. Menj be jövő héten, nézz szét ismét.
Na most a harmadik héten rá fogsz jönni, hogy ez nem zsibvásár!
Vagy bolhapiac, vagy kirakodóvásár, hanem ez egy...
Szóval itt állandók az arcok, és állandó az árukészlet is.
Mikor körben voltak az árusok, kint lépni alig lehetett a tömegtől,
akkor is pangás volt belül, mert a vevők egyszerűen nem mentek be!
Menj be a Pecsába, nézd meg az árukészletet, nézd meg az árakat, érteni fogod.

 

 

A Pecsa másik oldalán van egy kör alakú pálya. Ezt az egészet teliállták az árusok!
Aki nem látta el sem hiszi! Ez itt egy akkora piac volt, hogy négy óra kevés volt
a végigjárásához! Nyolcra már kint voltam, délben pedig eljöttem, mert várt
otthon az ebéd. Ezen a részen minimum négy sorban álltak az árusok.
Kétszer kellett megkerülni, hogy egyszer lássam!

 

 

Ez ugyanaz, csak a másik oldalról nézve. Innen megyünk a Pecsa felé.
A kanyar ívéből érzékelhető a pálya mérete.
De mit látok?

 

 

Ismét néhány eltévedt árus.
Sajnos a rendőrök folyton elzavarják őket, így nem tud kialakulni a nagy piac.

 

 

Halott ez a liget, még a focipálya is üres.

 

 

A KRESZ park. Darab ember nincs benne, nem hogy gyerek!
Itt régen olyan élet volt késő estig...
De hagyjuk...

 

 

Ahogy kijöttem a ligetből, újra találtam egy foltnyi árust.
Régen itt csak azok voltak, akik már kiszorultak a Pecsa mellől.

 

 

Persze közelebb mentem, de onnan nem akartam fotózni. Illetve akartam, csak nem
volt kedvem magyarázni, hogy mivégre tenném. Mivel nincs fotó, ezért leírom
amit láttam, illetve hallottam. Az árukészlet szép. Nem volt benne semmi
szemét, legfeljebb nekem nem kell. Az egyik árus éppen pakolt össze,
de nem már akarta elvinni a CD tartókat, s kidobni sem volt szíve.
Egyszerűen csak úgy odaadta a mellette áruló nénikének,
elmagyarázva neki, hogy mi is az.

 

 

Az Erzsébet királyné út végén van egy picike aluljáró, amin keresztül lehet ballagni
a sínek alatt. Itt lent is van egy foltnyi árus. Az árukészlet rendezett és szép.
Szemetet nem hagynak! Kedvesek, barátságosak, beszélgetősek, nem
undokul rámenősek. Ráadásul olcsók. Mi lesz velem zsibvásár
nélkül? Persze évekre való lomkészletem van...

 

 

Kapros Józsi hozta a hírt, hogy bolhapiac nyílt a XVIII. kerületben. Apró probléma,
hogy ez nekem annyira kiesik, hogy ide biztosan nem fogok kijárni. A Szarvas
csárda térnél kell leszállni a buszról, a "rendes" piac mögött van a bolhapiac.
Olyan mint egy western erődítmény. Tök aranyos kis valami.

 

 

Őrtornyok vannak a bejáratok mellett.
Mondjuk a felirat lehetne szebb, de azon kívül teljesen rendben van!

 

 

Belül asztalsorok vannak, a sorok között széles hely van.
Nem akadnak folyton egymásba az emberek, mint a Verseny utcai járdán.
Az árukészlet kifejezetten szép volt, a szeméthez szokott szememnek talán túl szép is.

 

 

Érdekes mód itt nem volt kiírva hogy tilos a fényképezés!
Persze azért nem mentem bentebb a kamerával.
Szépen eltettem, és úgy mentem be.
Talán majd legközelebb...
Kb. 10 percre volt szükségem a piac körbejárásához.
Részben félig ha voltak az árusok, másrészt volt hely bőven.
Mindössze egy embernek mentem neki, aki hátrafelé sietett valahová.
Úgy értem neki hátra, vagyis mármint nem a feje állása irányába haladt.

 

 

A piac körül akkora parkoló van, hogy nem is tudom érzékeltetni.
Talán valahonnan fentről kellene ráfotóznom.

 

 

Nem tudtam ellenállni! Kaptam magamtól egy 50 forintos műszert.
Forgattam, nézegettem, belegondoltam. Ebből még lesz valami?
De ha nincs piac, akkor is gyűlnek a szétszedni való lomok,
mint például a kollégámtól kapott GSM modem vagy mi.

 

 

Hogy az asszony nehogy megorroljon, kapott egy macit kétszázért.

 

 

Sikerült ellógnom a piachoz, erre fel be volt zárva...