Szétszedtem cikknek indult, de nem lett belőle semmi
(csak ez a lamentálás)

Itt a tavasz, indulnék a szétszedéssel erőst, mert kicsit túlgyűjtöttem magam tárgyi szinten.
Valahogy nem akar beindulni a dolog. Keringek összevissza a lakásban, a felhalmozott
lomtengerben lubickolva. Azt gondoltam ki, hogy viszem magammal a fotómasinát,
kattintgatok mindenre, hátha úgy megtetszik valami, hogy megcsavarhúzózom.
Az előszobából indulok, bár nem biztos, hogy itt kéne először rendet tenni.
Az mondjuk az igaz, hogy mikor betoppanok eleve az fogad, hogy minden sarokba
le van téve valami. Még ha csak a sarkokba lenne... Ez például egy polc. Azért készült,
hogy legyen helye a sapkának, kesztyűnek, mellénynek, amit az ember felkap, mikor
épp rossz az idő. Már úgy értem ne kelljen ezekért visszamenni a szobába
a szekrénybe kotorászni. Erre fel mivel foglaltam el? Hajsütővas,
elektronikus cigaretta, valamint szintézeres rádió.
Ezeknek már rég nem itt volna a helyük!

Mint ahogy a festőkompresszornak sem kéne az előszobapolcon ülnie. Illetve konkrétan
nem is a polcon, hanem egy IPTV STB-on ül. Mindezt ahelyett, hogy a pincében festené
a falat. Remélem (nincs mese) idén erre a műveletre sor fog kerülni. Annyira elbizakodott
vagyok a festőmasinát, illetve az ő működőképességét, még ennél is pontosabban szólva
a megjavíthatóságát illetően, hogy már meg is vettem a vödör festéket. Most mond már...
Legfeljebb felkenem a falra ecsettel. A szatyorban is van valami. Már kezdtem megijedni,
hogy valami olyan szerzemény, melyre már nem is emlékszem. Szerencsére
csak a mosott melósruháim készülődnek vissza a munkahelyre.

Erre akkora, de akkora szükségem volt, hogy azt le sem tudom írni! Na jó. Mégis leírom.
Semmi. Mert mégis minek nekem kábeltévés STB, mikor se kábelem, se tévém, ez meg
éppen, hogy a kettő közé való. Persze nem STB-vel van tele a szatyor, hanem a többi
helyet kábelmodemek töltik ki. A kábelmodem arra jó, hogy ő való a kábel, és
a számítógép közé. Mondjuk ezek sem jók itthon semmire, én
is csak a dobozuk miatt hoztam őket haza.

A konyhába azért tértem be, mert azt gondoltam itt nyugtom lesz egy pillanatra, hiszen
itt nincs semmi szétszednivaló. Kár volt benyitni, mert éppen, hogy hűtőgépet még nem
szedtem szét. Sajnos kelleni fog. No nem a szétszedés (az csak kényszeres), hanem egy
új hűtő. Balra fent az látszik (csak nem nagyon), hogy eljött a hűtő a faltól. Még egy
darabka fából készült távtartó is oda volt barkácsolva, hogy a hűtő ne menjen hátra
egész a falig. Most meg az van, hogy eláll a faltól. Ez azért van, mert apám rátette
a mélyhűtőt a kishűtőre. Az alsó hűtőt meg nem arra méretezték, hogy rátegyenek
egy nálánál kétszerte nagyobb valamit. Összerogyott. Mondjuk nem egyből, kellett
hozzá vagy húsz (ha nem több) év. Kombihűtő vásárlás lesz ebből ha mondom!
A kicsit majd szétszedem, illetve jórészt már magától (illetve a mélyhűtőtől)
szét is esett. Én meg csak nézek, mikor meglátom a villanyszámlát...

Úgy volt, hogy szétszedem az elszívót, de ezt a feladatot sikerült elodáznom. A probléma
az volt, hogy nem forgott a szellőztető ventilátor motorja. Miután a belenőtt olajködöt
késsel kivakartam, kiszabadult a ventilátor lapátja, oldódott a probléma. Az oldódásra
rásegítettem egy kis WD40-el. Most úgy pörög, mint még újkorában! Na jó, kicsit
(még hogy kicsit) talán  hangosabb, de legalább tudom, hogy be van kapcsolva.

Ez jó kép, mert a melegfújót már szétszedtem, a fritőzt meg mégis minek szedném szét?
Például azért, mert a hőmérséklet állító gombja benőtt a zsírködtől, pont mint az előbbi
képen az elszívó motorja. Jaj de nem szeretem szétszedés lesz az! A gáztűzhelyünk
piszkálását szakemberre kéne bízni, az azért mégiscsak veszélyes üzem. Persze
minek szakember egy hiányzó gumiláb pótlásához? Most olyan ferde a tűzhely,
hogy a zsír áthúzódik a lábas hátsó felébe. Hogy hová lett a tűzhely lába, az rejtély.
Persze nem egy kunszt pótolni. Ha meg már voltam olyan ügyes, hogy fejjel lefelé
fordítottam, és úgy is leesett (ha nem voltam előrelátó) a tetejéről minden, akkor
igazán megreszelhetném a bekormosodott rózsákat, meg kifújhatnám a port
a fúvókákból. Csak ezt sem ma. (fordultam el undorral a munkától)

A kenyérpirító egyszer úgy is kiég, és akkor majd ha meg nem is javítom, de veszek
helyette másikat, a régibe pedig belenézünk. A grillsütő nem szokott elromlani, de én
azért ebben nem bízom annyira. A cikk első felét (grillsütő érkezése) már meg is írtam.
Ha bedöglik a sütő, majd fojtatom. A mikrosütő jó, azt nem fogom szétszedni. Illetve
nem ezt fogom szétszedni. Illetve nemcsak szétszedni fogom az elődjét, hanem
összerakni is. A cikk már félig kész is van, csak a mikro került le
a pincébe hely, valamint idő és kedv hiány miatt.

Mi lenne, ha a szobai készletből szednék szét valamit? Valami olyat kéne, ami nagy,
és örülnék a helyének. A felszabaduló helynek ugyanis mindig örülni szoktam.
Jó dolog az, ha valamit szétkapok, és van hová félretennem. Ezt most azért
mondtam, merthogy éppen nincs. Minden egyes lyukba, ficakba, résbe,
polc szélére, odapakoltam valamit. Itt például a két BRG magnó, úgy-
mint az MK-21, és az MK-25-ös ücsörög. Tőlük jobbra meg egy UHER
riportermagnó. Felette apukám tápegysége. Még jó, hogy a képen látható
többi holmit (főképp rádiók) már szétszedtem. Ha felsorolnám őket,
úgy mint amerikai autórádió, PB gázégő, vagy összerakós
orosz kisrádió, akkor be kéne őket linkelnem.

Jaj! Ezt a szép fényes dögöt is mióta halogatom. Meg fogok szenvedni a fotózásával,
mert csillog villog a szentem. De mi az a fekete a tetején? Az egy táp, és szerencsére
már korábban bemutattam. De hogy akkor minek ül még itt, azt nehéz volna...
Balra az a keki szín kocka, az egy ellenállásmérő. Korábban párszor már
megemlítettem, gondolván úgy sem fog előkerülni, nem kell majd
beszúrnom a linkjét. Ez nem jött be, mert mégiscsak előkerült.

A bolgár telefonon már átestünk, a CB55-ös készülék bemutatása még csak most jön.
A CB35-öst igaz már láttuk, de az nem az enyém volt. Ez meg az. Illetve nem az, hanem
azok, mert ketten vannak. Még jó, hogy már jó előre elajándékoztam a maradványokat.
Vagyis a felső polcom felszabadítható lenne két napi foglalatossággal. Az alsó polc
ellenben keményebb dió lesz. Az ultrahangos mosó nagyon jó dolog, legalábbis
remélem az. Már úgy értem, megvettem évekkel ezelőtt, de odáig még nem
jutottam el, hogy ki is próbáljam. Ugyan vérnyomásmérőt már láttunk, de az
elektronikus volt. Volt felkaros is, meg csuklóra való is. A mosótól balra látható
darab, ellenben hagyományos pumpás. Alatta a zacskóban egy M531-es magnó van,
amit már láttunk, csak ez nem az, hanem egy kicsit másabb darab. De még ha csak
másabb lenne! Azért van bezacskózva, mert annyira koszos. Persze az ultrahangos
mosóba nem fér bele. A fekete hasábok pedig ismét csak rádiók. Valami hatalmas
vehemenciával fotóztam bele tavaly a rádióimba, de ezek kimaradtak, mert
ugyan egy kaptafa (mind mint az M10), de azért elég különbözőek.

Szerettem volna egy házi készítésű rádiót bemutatni. Persze magam is építhetnék
egyet, és fogok is, de az nem ma lesz. Szóval mindig figyeltem a piacon, ha valami
barkács rádiónak látszott. Találtam is egyet, de az nem az igazi. Ez az igazi! Már
úgy értem balra fent a faládika. Mellette az UHER 4000 magnó, az annyira új,
hogy a csavarjait még senki sem bolygatta. Én sem nagyon merek hozzányúlni.
Az alsó polcon egy PDA várja sorsát. Amúgy működik. Pár éve játszottam rajta
egy parti pasziánszot. A sárga gumós botkormány talán azért érdekes, mert bele
van építve a videójáték. Ezen a polcon minden annyira bonyolult
szétszedés lesz, hogy inkább húzok is innen.

Ezek szerencsére már egyszerűbb tárgyak, vagy legalábbis elsőre annak látszanak.
A fülesnek állítólag csak az a baja, hogy szétmállottak benne a vezetékek.
Erre a jelenségre ugyan kíváncsi vagyok, csak persze annyira azért
nem, hogy rögvest nekiugranék szétszedni. A TV az jó kérdés.
Fogalmam sincs, hogy mit keres a polcon. Ha a VL100-ast
mutattam, akkor mint nyugati példát ezt is megnézzük.

A fülesem (ezt nem szedem szét) alatt az órásrádió annyiban tér el az átlagtól, hogy
az speciel orosz. A kartondobozban egy tévéfoci van, ami speciel szintén orosz.
Ezek mióta hevernek itt? Ki tudja... Mondjuk középen a rács a Terta 811-es
magnóm aljára való, és az a cikk is félkész immáron évek óta.

A műszert is láttuk, meg a pink orosz órát is.
Nem lehetek minden szinten elmaradva. Ilyen rendes polcnak is kell lennie!

Ha ilyet látok, felvetődik bennem a kérdés, hogy nem kéne-e ezeket nemes
egyszerűséggel besöpörni egy dobozba? Elektromos sokkoló, FF videókamera,
GM számláló, lehallgató tekercs régi telefonhoz, mackókat mozgató mechanikák.
 Mindegyik érdekes téma, de ma valahogy egyikhez sincs kedvem. Még ha csak ma...

Az lesz, hogy először a polcokon szabadítok fel helyet, majd a sarkokat söpröm ki.
Ez például egy sarok, melyben (igencsak látványosan) egy légtisztító bújik meg.

Ebben a másik sarokban a BRG M8 Calypso van leheveredve. Az övé egy olyan régen
készülő cikk, hogy a táblázatban 33-as a sorszáma. Egyszer úgyis befejezem, hiszen
a power HF generátoromról szóló cikk is elkészült. Mi van még itt? A TV zanzámat
már bemutattam. Mondjuk a videójátékkal, meg az ősrégi telefon kihangosítóval
még adós vagyok. A sok színes drót a magnó tetején onnan van, hogy kiszedtem
őket holmi fölös SCART kábelekből. Majd erről is írok egy cikket, de azt sem ma!

A Nintendo cikke pár kép, s némi machináció híján kész. A kazetta visszapörgetővel
erősen szemeztem, de mivel nem kacsintott vissza, elhalasztottam. A LED-es izzót
legalább már bemutattam. Az AEG kismagnó, és a cserélhető kijelzős videójáték
is tervbe van véve, ha kézbe nem is. A fogyasztásmérő meg már szét lett szedve,
csak még kézbe véve, pontosabban szólva bevetve nem volt. Neki kéne már
állnom, s végig kéne mérni a lakásban a fogyasztókat. Persze tudom,
hogy az öregecske hűtőgépek nyelik a rengeteg energiát.

Ezt a magnót kifejezetten azért vettem meg (valamint tetszik is, mint dísz), hogy be
tudjam mutatni honnan származik a Kashtan magnó forgatógombjainak formája.
Az előző mondatban ha burkoltan is de közöltem, hogy már van egy Kastan
magnóm is, csak az lent van a pincében. Ide (a polc tetejére) nem mertem volna
feltenni, mert a Kastan belülről fémből van, míg ez a Philips műanyagból. Ez a magnó
amekkora egy óriási dög, pont annyira könnyű. Balra a hangszóró arra vár, hogy
bekerülhessen a hangszórós szétszedtembe. Az a cikk is félig kész, de azt
sem most fogom befejezni. Nincs már idő, elcsesztem a kattogtatással,
meg a tárgyak kerülgetésével. Mennyi is az idő? Már 11 óra!
Ma délutános vagyok, így már indulnom kell dolgozni.

Ha már az időnél tartunk, ez az óra is csak a sorsára vár. Ha meg már idő? Időről időre
írok pár sort (mint most) arról, hogy mik lesznek a szétszedtemben. Átnéztem
a múltkori cikket és beszúrtam az azóta elkészült tárgyak linkjét. Nem
mondom, hogy nincs haladás, csak a lemaradás elhomályosítja...