Analóg videó jel készítés, tulajdonságai, előnyei, hátrányai.

• Előnyei az analóg rendszerekkel szemben

• A csatornánkénti hozzáférés-korlátozás az analóg rendszerekhez képest sokkal hatékonyabban és biztosabban megtehető.
• Egy-egy frekvenciasávban egyetlen analóg csatorna helyén multiplexeléssel egyszerre több digitális csatorna jele is továbbítható. (MPEG4 kódolás esetén 8-10 SD vagy 3-4 HD felbontású csatorna fér így el minden egyes 8 MHz-es sávban.) Az OFDM egyik előnyös tulajdonságából adódóan ún. egyfrekvenciás hálózatok (SFN) is kialakíthatóak, ami tovább csökkenti a sugárzáshoz elfoglalt frekvenciasávok számát. Ez utóbbi ott lényeges, ahol sok multiplex jelet (azaz nagyon sok műsorszolgáltatói adást) szeretnének földfelszíni sugárzással továbbítani, az előbbinek az előnye viszont már kevés (mint például Magyarországon: jelenleg három) multiplex jel esetén is megjelenik.
• Nincs szellemkép, mentes az analóg rendszerre jellemző zajoktól, valamint az analóg jel továbbítása és demodulációja során fellépő színtorzulástól.
• Nagy felbontású televíziós adások (HDTV) jele is továbbítható.
• A teljesen inkompatibilis technológiák közötti váltásból adódó (elsősorban a műsorszórónál és a tévénézőknél fellépő) eszközbeszerzési kényszer jelentős bevételt jelent a kapcsolódó iparágaknak és indirekt módon (például az adókból) az államnak is.

• Hátrányai az analóg rendszerekkel szemben[

  • Szűkebb az átmenet a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség között.
  • A vétel szempontjából megfelelőtől kicsit gyengébb szintű jelek esetén szellemkép vagy enyhén zajos kép helyett durván hibás kép látható a vevőkészüléken.
  • Bár a modernebb vevőkészülékek automatikus beállítási képessége kompenzálja a csatornák beállításának bonyolultságát, ugyanakkor az antenna beállítása – az eddig használható remek vizuális markerek hiányában – nehezebb feladattá válik.
  • A vett, pontosabban a dekódolt jelek az analóg adásokéhoz képest több nagyságrenddel nagyobb (5..10 másodperces, vevőkészüléktől is függő mértékű) késleltetést szenvednek. Emiatt az interaktív műsorok lehetősége gyakorlatilag megszűnik, a pontosidő-jelzés pedig értelmetlenné válik.
  • Mivel sok műsorszolgáltató (például Magyarországon mindkét országos kereskedelmi adó) jellemzően csak az olcsóbb, alacsonyabb bitsebességű sugárzásért (SDTV) fizet a műsorszórónak, ezért a képminőség náluk gyenge; gyorsabb elmozdulásoknál például egészen durva blokkosodási jelenség látható. Így őnáluk, a HDTV adásokkal ellentétben, a marketingre használt “digitális képminőség” jelző inkább hátrányra semmint előnyre utal.
  • Nem közvetlenül a digitális műsorszórás hátránya, de egyelőre nem oldódott meg benne az analóg televíziózásnál már több részmegoldással megcélzott helyes műsor felvételének problémája, azaz hogy egy rögzítésre kijelölt program időbeli csúszása esetén a rögzítőeszköz ehhez alkalmazkodjék. Az EPG-ből beállított felvétel továbbra is a valós órához (és nem pedig a programhoz) kötődik, így ha például két film közötti reklámszünet időbeli hosszánál nagyobb csúszás van, akkor az előbbi film vége a felvételről lemarad, mégpedig (csúszás−szünet) időnyi mértékben.

  • Technikai berendezések

    Az analóg vételhez használt antennák zöme alkalmas a DVB‑T jelek vételére. Ugyanakkor a jó minőségű kép és a teljes vételképtelenség közötti szűkebb átmenet és a vétel szempontjából megfelelőtől kicsit gyengébb szintű jelek által okozott élvezhetetlen képminőség miatt előfordul, hogy nagyobb nyereségű vagy jobban pozicionált antenna használata válik szükségessé.

    Amennyiben a televízió-készülék nem rendelkezik az adott országban alkalmazott sugárzási mód dekódolására alkalmas beépített DVB‑T tunerrel, akkor szükség van egy digitális vételre alkalmas dekóderre (ú.n. „set‑top‑box”-ra).

  • Analóg és digitális jelek

  • Két fő jeltípust különböztetünk meg: az analóg és digitális jelet. Röviden, a két jeltípus közötti különbséget úgy határozhatjuk meg, hogy a digitális jelek a következőkben meghatározottdiszkrét és kvantált jellemzőkkel bírnak, míg az analóg jeleknek nincsen ilyen jellemzőjük.

    Az analóg jelet legtöbbször folytonos fizikai mennyiség reprezentálja, amely gyakran folyamatos függvénye az időnek, helynek vagy más mennyiségnek. Például a hőmérsékletet, mint jelet a hőmérőben egy higanyszál hossza mutatja (analóg jel), e két mennyiség arányosan változik.

    A digitális jel valamilyen diszkrét jelnek számokkal kódolt megjelenési formája, speciálisan bináris számokkal kódolt. Diszkrét jeleknek azokat a jeleket nevezzük, amelyek véges sok, jól megkülönböztethető értéket, formát vehetnek fel.

    A digitalizálás lényege, hogy (1) a jelet véges számú és véges pontosságú (kerekítünk) diszkrét jelekre bontjuk, ha még nem ilyen elemekből áll és (2) mindegyik diszkrét jelformának, adott szabály szerint, számokat (egészeket, ill. véges pontosságú számokat) feleltetünk meg.