A Merkúr a Naphoz legközelebbi, méretét tekintve, pedig a nyolcadik legnagyobb bolygó.
Naptól mért közepes távolság: 57 ,910 ,000 km (0.38 CSE )
átmérő: 4 ,878 km
tömeg: 3 .30e23 kg
A Vénusz a Naptól a második, méretét tekintve pedig a hatodik legnagyobb bolygó.
Naptól mért közepes távolsága: 108 ,200 ,000 km (0.72 CSE )
átmérő: 12 ,103 .6 km
tömeg: 4 .869e24 kg
A Föld a Naptól a harmadik, méretét tekintve pedig az ötödik legnagyobb bolygó.
Naptól mért közepes távolsága: 149 ,600 ,000 km (1.00 CSE )
átmérő: 12 ,756 .3 km
tömeg: 5 .976e24 kg
A Hold Földünk egyetlen természetes kísérője .
Földtől mért közepes távolsága: 384 ,400 km
átmérő: 3476 km
tömeg: 7 .35e22 kg
Ha a Hold korongja nem teljes, nem mindenki tudja rögtön megállapítani, hogy fogyóban van-e a Hold vagy növekvőben? Az újhold
vékony sarlója és a fogyó Holdé csak abban különbözik, hogy domborodásuk két ellenkező irányba mutat. Az északi féltekén az első
negyed mindig jobbra mutat a domború oldalával, az utolsó negyed ellenben balra. Hogyan jegyezzük ezt meg, hogyan állapíthatjuk
meg hiba nélkül, melyik Hold merre néz? Emlékezőtehetségünk segítségére több szellemes móka siet. A magyar nyelvben a
holdsarlónak a D illetve a C betűhöz való hasonlóságát használhatjuk fel a Duzzad (Dagad) és Csökken szavakkal. A latinban
ugyanezekkel a betűkkel éppen a fordított értelmű szavak kapcsolhatók össze: Crescit = növekszik, Decrescit = csökken. Ezért
nevezték a rómaiak a Holdat hazugnak ( Luna mendax ). E szabályt azonban csak az északi féltekén alkalmazhatjuk. Ausztráliában
például fordítva áll a dolog, sőt még az északi féltekén is alkalmatlan lehet a fenti szabály, nevezetesen az egyenlítőhöz
közelebb eső szélességi körökön. Már a Krím-félszigeten és a Kaukázusban is azt veszik észre, hogy a sarló erősen oldalt dől.
Még odébb a déli tájakon már majdhogynem le is fekszik. Egészen közel az egyenlítőhöz a láthatáron lebegő Hold már szinte
csónaknak tűnik fel, amely a vízen himbálódzik; nemhiába mesélnek az arab mesék a Hold csónakjáról.
Ha nem akarunk tévedni a Hold fázisaiban, csillagászati jelenségektől kell tanácsot kérnünk. A növekvő Holdat este látjuk a
nyugati égen, a fogyó Holdat reggel látjuk a keleti égen.
A Mars a Naptól a negyedik, méret szerint a hetedik legnagyobb bolygó.
• Naptól mért közepes távolsága: 227 ,940 ,000 km (1.52 CSE )
• átmérő: 6 ,794 km
• tömeg: 6 .4219e23 kg
A Jupiter a Naptól az ötödik és messze a legnagyobb bolygó . Tömege kétszer akkora mint az összes többi bolygóé együttvéve.
Naptól mért közepes távolsága: 778 ,330 ,000 km (5.20 CSE )
egyenlítői átmérő: 142 ,984 km; sarki átmérő: 133,708 km
tömeg: 1 .900e27 kg
A Szaturnusz a Naptól a hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó.
Naptól mért távolsága: 1 ,429 ,400,000 km (9.54 CSE )
egyenlítői átmérő: 120 ,536 km; sarki átmérő: 108,728 km
tömeg: 5 .688e26 kg
Az Uránusz a Naptól a hetedik, átmérője szerint pedig a harmadik legnagyobb bolygó.
Naptól mért közepes távolság: 2 ,870 ,990,000 km (19.218 CSE )
egyenlítői átmérő: 51 ,118 km; sarki átmérő: 49946 km
tömeg: 8 .686e25 kg
A Neptunusz a Naptól a nyolcadik, átmérője szerint pedig a negyedik legnagyobb bolygó.
Naptól mért közepes távolsága: 4 ,504 ,000,000 km (30.06 CSE )
egyenlítői átmérő: 49 ,528 km; sarki átmérő: 48600 km
tömeg: 1 .0247e26 kg
A Plútó a Naprendszer legkülső és messze a legkisebb bolygója .
Naptól mért átlagos távolsága: 5 ,913 ,520,000 km (39.5 CSE )
átmérő: 2320 km
tömeg: 1 .32e22 kg
2006. HKV - Készítették a Lappangó Vírusok