Uránisz-Neptunusz

Az Uránusz és a Neptunusz

1781 március 13-án William Herschel (1738-1822) saját készítésű távcsövével véletlenül felfedezett egy új bolygót. Herschel muzsikus volt, aki az angliai Bathban telepedett le, és orgonistaként dolgozott. Hobbija a csillagászat volt. Saját maga építette a teleszkópjait, és listát készített azokról a csillagokról, amelyeket a távcsövén át egymáshoz nagyon közelinek látott. Egyik éjjel megpillantott egy új égitestet, amitől azt hitte üstökös, mert az lassan közelített a háttérben lévő csillagok felé. Néhány héttel később kiderült, hogy nem üstököst látott, hanem egy új bolygó fedezett fel. Herschelt a felfedezése világhírűvé tette, amiért III. György királytól elismerést és pénzdíjat kapott. A csillagászok sokáig nem tudtak megegyezni az új bolygó nevét illetően, míg végül az Uránusz név mellett döntöttek. a klasszikus mitológiában Uránusz Jupiter nagyapja. 1846-ban újabb bolygóra bukkantak a Naprendszerben, de ennek a felfedezését már gondos kutatómunka előzte meg. a csillagászok évekig nem tudták mire vélni az Uránusz mozgásában mutatkozó rendellenességet. Newton gravitációtörvénye alapján számított a ki az Uránusz helyét, de annak a tényleges helye mégsem esett egybe azzal, amit előre megjósoltak. Sejtették, hogy ennek az lehet az oka, hogy egy másik, még fel nem fedezett bolygó vonzóereje hatást gyakorol az Uránuszra. Ezért két matematikus hozzáfogott, hogy kiszámítsa, hol kell lennie az új bolygónak. 1845-ben az angliai Cambridge-ben John Couch Adams (1819-1892) és James Challis (1803-1862) az egyetemi csillagvizsgálóban hozzáláttak a munkához. Bár Challis feljegyzéseket készített az új bolygóról, az nem tűnt fel neki, hogy ő fedezte fel ! Szinte ezzel egy időben egy francia csillagász, Urbain Leverrier (1811-1877) megpróbálta rávenni Franciaországban a Párizs Obszervatóriumot, hogy kezdjenek el kutatni az új bolygó után. De ezzel nem elégetett meg, ezért írt egy német csillagvizsgálónak is Berlinbe. Johann Galle (1846. szeptember 23-án) megtalálta a keresett bolygót, ami a római tenger istene után a Neptunusz nevet kapta. Az Uránusz elsősorban hidrogén- és héliumgázból áll, de a légkörének 1/7-e metán. Ennek a gáznak köszönhető, hogy a bolygó nagy távcsövön át kékes színű, ezt először Herschel állapította meg. a Voyager 2 űrszonda csak néhány felhősávot talált rétegének felsőbb rétegeiben. Az Uránusz hőmérséklete -220C körül mozog. A bolygó közepén egy kőből és vasból felépülő hatalmas mag található. Az Uránusz forgástengelye nagyobb szögben dőlt meg, mint kellene, ezért az északi pólusa szinte már a keringési pályájának síkja alá mutat. Ezzel a tulajdonsággal egyedülálló a Naprendszer bolygói között. Az Uránusznak 84 évre van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a Napot. Nagyon különösen alakulnak rajta az évszámok. Körübelül 20 évig az északi pólusa több-kevésbé a Nap felé fordul, eközben a déli pólusa teljes sötétségbe burkolózik. A csillagászok szerint az Uránusz nem sokkal a Naprendszer kialakulása után egy másik óriás bolygóval ütközhetett. Ez lehet az oka annak, hogy kibillent. Az Uránusz gyűrűit véletlenségből fedezték fel. A csillagászok csak a bolygó légköréről akartak többet megtudni. Miközben az Urán usz elhaladt egy halvány csillag előtt, megfigyelték, hogyan pislog a csillag. Azt tapasztalták, hogy a csillag azelőtt és azután is pislogott néhányat, hogy az Uránusz eltakarta. Senki nem számított erre a hatásra, ami az Uránusz közül keringő legalább kilenc halvány gyűrűnek köszönhető. Ezeket a gyűrűket nagy darab kövek, sziklatömbök és finom por alkotják. Az Uránusz öt nagy és tíz kisebb hold kíséri. Ezek közül a legérdekesebb a Miranda, amelynek közel 500 km az átmérője. A felszínét változatos völgyek, árkok és meredek sziklafalak teszik érdekessé. Olyan mintha a Miranda három vagy négy nagy kőgörgetegből olvadt volna egybe. Lehet, hogy ezek a kőtömbök egy hold darabjai, ami egy aszteroidával való ütközés során darabokra hullott, de a gravitációs erő következtében újra összeállt.

A Neptunusznak van egy holdja, ami nagyobb, mint a mi Holdunk, ez a Triton. A légkörének nagy részét a miénkhez hasonlóan nitrogén teszi ki, 7/10 része kőből, 3/10-e pedig vízből áll. A Triton déli pólusa közelében a Voyager 2 vörös jeget, az egyenlítője vidékén pedig a fagyott metántól kék jeget kapott lencsevégre. A Triton felszínén óriás vízjég által vájt sziklák és sok-sok kráter figyelhető meg. 1690 Az Uránuszt először jegyzik fel, de még csak csillagként. 1781 Az Uránuszt mint új bolygót fedezi fel William Herschel. 1787 William Herschel rábukkan az Uránusz két holdjára. 1846 Felfedezik a Neptunuszt. 1977 Felfedezik az Uránusz gyűrűit. 1986 A Voyager 2 útja. Felfedezik az Uránusz újabb tíz holdját. 1989 A Voyager 2 elrepül a Neptunusz mellett, és észleli annak gyűrűit.

Adatok az Uránuszról és a Neptunuszról

Uránusz

Neptunusz

Tömege

14, 5 földtömeg, 8, 7*1025 kg 17, 2 földtömeg, 1026 kg

Átmérője az egyenlítőnél

4 földátmérő, 51300 km
3, 9 földátmérő, 49500 km

Sűrűsége

1, 27 g/cm3
1, 77 g/cm3

Hőmérséklete

-220oC
-213oC

Forgási periódusa

#17 óra 14 perc
17 óra 52 perc

Átlagos távolság a Naptól

2, 86 milliárd km
4,5 milliárd km

Keringési periódus (év)

84 év
165 év

lap tetejére

2006. HKV - Készítették a Lappangó Vírusok