ALAPSZABÁLY

 

A MAGYAR KODÁLY TÁRSASÁG KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

 

A megújított Alapszabályt a MKT közgyűlése 2009.május 9-én Budapesten fogadta el.

 

I. fejezet

A Társaság adatairól és céljairól

 

1. §

 

1. Az egyesület neve: MAGYAR KODÁLY TÁRSASÁG

2. Székhelye: 1064 Budapest, VI. Vörösmarty utca 35.

3. A Társaság pecsétje kör alakú, körbe futó feliratban a név, középen az alapítás éve:

Magyar Kodály Társaság 1978

 

2. §

 

1. A Magyar Kodály Társaság (továbbiakban Társaság) célja: Kodály Zoltán teljes szellemi hagyatékának ápolása, népszerűsítése:

2. E célok megvalósítása érdekében a Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény V. fejezet 2. § c) szakaszában meghatározott közhasznú tevékenységek közül a következő területeken munkálkodik:

            (5.) kulturális tevékenység, (6.) kulturális örökség megóvása,

            (4.) ismeretterjesztés, (3.) tudományos tevékenység.

Nevezetesen a következő tevékenységeket folytatja:

3. A Társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül mások is részesülhessenek közhasznú szolgáltatásaiból.

4. A Társaság kinyilvánítja, hogy civil egyesületként

a) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független,

II. fejezet

A Társaság szervezete

 

3. §

 

1. A Társaság státusza: A Magyar Kodály Társaság jogi személy és közhasznú szervezet,

2. A Társaság egyéni, csoportos/intézmény i, tiszteleti és pártoló tagok közössége

3. Működése kiterjed egész Magyarországra és a szomszédos államok magyar közösségeire.

4. A hatékonyabb működés érdekében – az elnökség jóváhagyásával és iránymutatásával – egyéni és intézményi tagok tagcsoportokat hozhatnak létre, amelyek tevékenységére és működésére az alapszabályban foglaltak irányadók. Tagcsoportot megyei jogú városok, megyék, régiók vagy jól meghatározható földrajzi tájegységek keretében legalább 25 fős tagsággal lehet létesíteni. A tagcsoportokon belül kisebb műhelyek működhetnek.

4.1. A tagcsoport élén választott 3-7 tagú vezetőség, illetve vezető áll, aki az országos elnökségben teljes jogú tagként képviseli a tagcsoportot.

4.2. A tagcsoport nem jogi személy, nem rendelkezik önálló gazdasági ügyvitellel és önálló számlával.

4.3. A tagcsoport saját programjáról önállóan dönt, s azokat önállóan szervezi, de működési és program-támogatásait a Társaság országos hatáskörű szervein vagy helyi pénzügyi lebonyolítón keresztül kapja, illetve veheti igénybe.

4.4. Az elnökség és a tagcsoportok vezetősége az együttműködést eseti vagy hosszabb távon érvényes írásbeli megállapodásban szabályozhatja.

 

4. §

 

1. A Társaság munkáját a következő szervek irányítják, illetve ellenőrzik:

2. Az ügyviteli és szervezési munkákat – fizetett alkalmazottként – a Társaság titkára végzi az elnök és/vagy megbízottja irányításával.

 

5. §

 

1.1. A Társaság legfőbb szerve a Közgyűlés:

1.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1.3.1. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni a közhasznúsági jelentés és pénzügyi beszámoló elfogadására, a magasabb jogszabályban meghatározott időszakban.

1.3.2. Az Elnökség határozatára, vagy a tagság egyharmadának a cél megjelölésével az Elnökséghez benyújtott írásbeli kívánságára, valamint a felügyeleti szerv írásbeli javaslatára, bármikor össze kell hívni.

1.3.3. A Közgyűlésre a napirend ismertetését tartalmazó hirdetmény és névre szóló meghívó útján kell a tagokat legalább 15 nappal előbb meghívni.

1.4.1. A Közgyűlés a szavazásra jogosult tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes.

1.4.2. A határozatképesség hiánya miatt elhalasztott Közgyűlést az első időpontot követően 30 napon belül újra össze kell hívni.

1.4.3. A határozatképesség hiánya miatt elhalasztott és másodszorra összehívott Közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, amennyiben erre a tagokat az eredeti meghívóban előre figyelmeztették.

1.5. A Társaság más egyesülettel való egyesülésének, valamint a Társaság feloszlásának kimondásához a tagok kétharmadának érvényes szavazata és a szavazatok kétharmados szótöbbsége szükséges.

1.6.1. A Közgyűlés határozatait – a kétharmados szótöbbséget kívánó ügyek kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

1.6.2. Az intéző és képviselő szervek valamint a Számvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása ugyancsak nyílt szavazással történik.

1.6.3. A megjelent tagok többségének kívánságára a tárgyalásra kerülő határozati javaslatokról titkos szavazással kell dönteni.

1.6.4. A Közgyűlésben minden tagnak – beleértve a csoportos/testületi tagok képviselőjét is – egy szavazata van. Egyenlő szavazatszám esetén az adott kérdést újra kell tárgyalni, és arról újra kell szavazni.

1.7.1. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

– a megjelent tagok nevét,

– a Közgyűlés lényeges mozzanatait és határozatait.

1.7.2. A Közgyűlés határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni a Határozatok könyvében, amelyben az egyes határozatokkal kapcsolatban föl kell jegyezni a Közgyűlés döntéseinek tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, lehetőleg nevét is.

1.7.3. A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel az elnök nyolc napon belül írásban közli. A döntéseket nyilvánosságra hozza a döntés jellegéhez, jelentőségéhez igazodó formában (pl. fali-újság/hirdetőtábla, periodika, elektronikus és/vagy nyomtatott hírlevél), illetve hozzáférhetővé kell tenni a Társaság irodájában.

1.7.4. A Közgyűlés ülései nyilvánosak; a nyilvánosság azonban nem szolgálhatja a rendzavarást. A levezető elnök köteles az ülések rendjét biztosítani.

1.7.5. A jegyzőkönyvet a Társaság elnöke, vagy annak megbízásából az Elnökség egyik tagja, valamint a jegyzőkönyv-vezető írja alá, továbbá a jegyzőkönyvet két tag hitelesíti.

1.7.6. A jegyzőkönyvet nyomtatott és elektronikus formában hozzáférhetővé kell tenni a Társaság irodájában, a Társaság kiadványában és honlapján.A Közgyűlés üléseiről készült jegyzőkönyvről, a másolás költségeinek megtérítése mellett, a nyilvánosság elvének megfelelően másolat kérhető.

 

6 . §

 

2.1. Az Elnökség tizenegy (11), a Közgyűlés által választott tagból és a tagcsoportok vezetőiből áll.

2.2. Az elnök, a társelnökök és az elnökség tagjai egymást követően összesen legfeljebb kétszer választhatók újra (folyamatosan tehát maximum három ciklusban tölthetik be pozíciójukat).

2.3. Az Elnökség tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve határon túli magyar közösség büntetlen előéletű tagja lehet, aki rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával.

2.4. Az Elnökség saját tagjai közül választ elnököt (aki egyben a Társaság elnöke) és két társelnököt, valamint a Számvizsgáló Bizottság is tagjai közül választja meg elnökét háromévi időtartamra.

2.5. A megválasztott tisztségviselőknek írásban kell nyilatkozniuk, hogy a tisztséget elfogadják, továbbá, hogy velük szemben nem áll fönn a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. § (2) bekezdésében és a 9. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi (kizáró) ok.

3.1. Az Elnökség üléseit évenként legalább négyszer tartja, de ha az elnök vagy a tagok egyharmada szükségesnek látja, azt bármikor össze kell hívni.

3.2. A tagokat az ülésről annak megtartása előtt legalább nyolc (8) nappal kell értesíteni.

 

3.3. Az Elnökség által alkalmazott titkár részt vesz az elnökség ülésein és vezeti a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv vezetésére az elnök, a titkár akadályoztatása esetén, illetve más indokolt esetben az elnökség egy tagját kérheti fel a testület jóváhagyásával.

3.4. Az Elnökség üléseire – tanácskozási joggal – a napirenden lévő kérdésekben érdekelt más személyeket is meghívhat.

3.5. Az Elnökség az egyes feladatok megoldására tagjai közül témafelelőst bízhat meg, illetve esetenként bizottságot (bizottságokat) alakíthat. A témafelelős, illetve a bizottság feladata elvégzéséről az Elnökségnek számol be.

3.6. A Társaság szolgáltatásait és azok igénybevételének módját az Elnökség nyilvánosságra hozza.

4.1. A határozati javaslatok megszavazására az 5. § 1.6.1. és 1.6.3. pontjában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

4.2. Az Elnökség határozata a Társaság minden tagjára kötelező.

4.3. Az Elnökség üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozóan az 5. § 1.7.1.-1.7.4. pontjaiban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jegyzőkönyvet az Elnökségnek egy tagja hitelesíti.

4.4. A határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni a Határozatok könyvében, amelyben az egyes határozatokkal kapcsolatban föl kell jegyezni az Elnökség döntéseinek tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, lehetőleg név szerint is.

4.5. Az Elnökség döntéseit az érintettekkel nyolc napon belül írásban közli. A döntéseket nyilvánosságra hozza a döntés jellegéhez, jelentőségéhez igazodó formában (pl. fali-újság/hirdetőtábla, periodika, elektronikus és/vagy nyomtatott hírlevél), illetve hozzáférhetővé kell tenni a Társaság irodájában.

4.6. A Társaság iratai – előre egyeztetett időpontban – megtekinthetők.

5. Az Elnökségnek a Társaság egy vagy több tagját kizáró határozata ellen a kihirdetéstől számított 15 napon belül lehet a Küldöttközgyűléshez fellebbezni. A fellebbezést írásban kell az irodavezető titkárhoz benyújtani. (Lásd még: 9.§ 5. pont)

6.1. Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság azonban nem szolgálhatja a rendzavarást. A levezető elnök köteles az ülések rendjét biztosítani.

6.2. Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyvről, a másolás költségének megtérítése mellett, a nyilvánosság elvének megfelelően másolat kérhető.

 

7 . §

 

1.1. A Társaság elnöke: a hatóságok és harmadik személy előtt képviseli a Társaságot;

1.2. gondoskodik a közgyűlés és az elnökségi ülés összehívásáról, és azokat vezeti;

1.3. gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról, biztosítja az alapszabály és a Társaságot érintő jogszabályok, rendeletek megtartását.

1.4. Az Elnök gyakorolja a fizetett alkalmazott(ak) felett a munkáltatói jogokat és kötelességeket.

1.5. Az Elnök a társelnökök és a titkár meghallgatásával rendelkezik a Társaság anyagi eszközeivel.

2.1. A társelnökök az elnök helyettesei, annak megbízásából képviselik a Társaságot.

2.2. A társelnökök segítik az elnököt feladatainak ellátásában, – szükség esetén egyes elnöki feladatok, felelősségi körök átruházásával.

3.1. A titkár vezeti a Társaság irodáját, biztosítja a Társaság feladatainak és az Elnökség határozatainak végrehajtását.

3.2. gondoskodik a tagság és a Társaság szolgáltatásait igénybe vevők tájékoztatásáról;

3.3. vezeti a Társaság tagnyilvántartását;

3.4. kezeli a Társaság, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkező iratokat és gondoskodik – az Elnök utasítása, illetve engedélye alapján – az iratokba való betekintés lehetőségéről.

3.5. Az Elnök megbízásából képviseli a Társaságot.

3.6. A titkárral és más fizetett munkatársakkal munkaszerződést kell kötni, s ebben a hatályos munkaügyi rendelkezések figyelembevételével szabályozni kell a munkaköri feladatokat, a munkaidőt, a fizetést, a szabadságot, egyéb juttatásokat; a munkaszerződést a feladatokat részletesen rögzítő munkaköri leírással kell kiegészíteni.

3.7. A titkár 3.1.-3.4. pontokban meghatározott feladatai egyes elemeinek ellátásával az elnök alkalmilag vagy hosszabb távra társadalmi munkást vagy fizetett alkalmazottat bízhat meg.

4.1. A Társaság, illetve szervei működése során az összeférhetetlenség tekintetében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 8. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

4.1.1. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

4.1.2. Nem minősül előnynek a hozzátartozó vonatkozásában a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

III. fejezet

A Társaság tagsága – tagsági viszony létesítése és megszűnése

A tagok jogai és kötelességei

 

8. §

 

1. A Társaság tagjai természetes személyek, nem jogi személy intézmények/együttesek és jogi személyek lehetnek.

2.1. Természetes személy lehet:

a) alapító tag

b) rendes tag

c) tiszteletbeli tag

d) pártoló tag

2.2. Intézmények (pl. iskolák, könyvtárak), zenei együttesek intézményi, illetve csoportosrendes tagként csatlakozhatnak a Társasághoz;

3.1. Jogi személy pártoló tag lehet. A pártoló tagokat is az Elnökség veszi fel.

3.2. A pártoló tag, illetve képviselője igénybe veheti a Társaság szolgáltatásait (előadások, hangversenyek, stb.) és részt vehet a Társaság közgyűlésein, de szavazati jog nélkül.

3 .3. A jogi személy pártoló tag esetenként meghatározott célt szolgáló támogatást, vagy előzetesen megállapított összegű rendszeres tagsági díjat fizet.

 

9. §

1.1. A Társaság rendes tagja az a természetes személy vagy intézmény/csoport (pl. zenei együttes) lehet, aki, illetve amelynek képviselője kinyilvánítja, hogy egyetért az alapszabályban foglaltakkal, és írásban kéri felvételét a Társaság tagjai közé.

1.2. A felvételről az Elnökség dönt.

2. Alapító tagok azok, akik a Társaság megalakulásakor ilyen értelmű írásbeli felkérést kaptak, és az alapító tagságot írásban elfogadták.

3. Tiszteletbeli tag az, akit a Közgyűlés azzá megválaszt.

4. Pártoló tag természetes személy, illetve jogi személy lehet, aki, illetve amelynek képviselője egyetért a Társaság célkitűzéseivel és kinyilvánítja együttműködési szándékát.

5.1. A tagság megszűnik a tag kizárása vagy törlése esetén.

5.2. Az Elnökség határozata alapján ki kell zárni a tagot, ha bűntettet vagy közerkölcsöt súlyosan sértő cselekményt követ el; illetve ha szembehelyezkedik az alapszabály rendelkezéseivel. A kizárási határozathoz szükséges tényeket – kivéve a bírói ítéleteket – bizonyítási eljárás során kell megállapítani.

5.3. Az Elnökség határozata alapján törölni kell azt a tagot, aki két éven át – ismételt felszólítás ellenére – tagsági díjat nem fizet; írásban maga kéri törlését, vagy elhalálozott.

5.4. A kizárást vagy törlést elrendelő határozat ellen a Közgyűléshez a kézhezvételtől számított 15 napon belül – a titkár útján – halasztó hatályú írásbeli fellebbezéssel lehet élni.

 

10. §

 

1.1. A tagok részt vesznek az alapszabályban meghatározottak szerint a Társaság munkájában;

1.2. igénybe vehetik a Társaság által nyújtott szolgáltatásokat.

2. A Társaság minden tagja köteles:

2.1. az alapszabályban foglalt célkitűzéseknek megfelelő munkájával, társadalmi és erkölcsi magatartásával méltó tevékenységet kifejteni;

2.2. a Társaság munkájában részt venni s a rábízott és vállalt feladatokat elvégezni;

2.3. a megállapított tagsági díjat rendszeresen fizetni. – A tiszteletbeli tagot a tagsági díj fizetésének kötelezettsége nem terheli.

 

IV. fejezet

A Társaság gazdálkodásáról

 

11. §

1. Társaság működéséhez szükséges anyagi források:

1.1. tagdíjak,

1.2. a Társaság tevékenységéből származó jövedelmek, de vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;

1.3. állami és egyéb szervek, alapítványok vagy magánszemélyek támogatása.

2. A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban, mint létesítő okiratban, meghatározott célokra fordítja.

3. A Társaság szabályszerű vagyonkezeléséért az elnök, szükség esetén az e feladattal megbízott társelnök és a titkár együttesen felelős.

4. A Társaság tartozásaiért saját vagyonával felel, ezért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

5.1. A Társaság vagyoni jellegű viszonyainak, illetve ügyvitelének évenkénti vizsgálatára a Közgyűlés Számvizsgáló Bizottságot választ. A Számvizsgáló Bizottság (továbbiakban Bizottság) a Közgyűlés által három évre választott elnökből és két tagból áll. A Bizottság elnöke és tagjai csak a Társaság tagjai közül választhatók meg, és megbízatásuk idején a Társaságban más tisztséget nem tölthetnek be .

5.2. Nem lehet a felügyelő szerv (a Számvizsgáló Bizottság) elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezetőszerv elnöke vagy tagja;

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

5.3. A Bizottság a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel, a Közgyűlés által hívható vissza.

6. A Számvizsgáló Biztosság feladatai:

6.1. Ellenőrzi a Társaság jogszabály-, és alapszabályszerű működését, valamint gazdálkodását.

6.2. A Bizottság elnöke és tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt az Elnökség ülésein, betekinthetnek a Társaság irataiba, tájékoztatást kérhetnek a tisztségviselőktől.

6.3.1. A Számvizsgáló Bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Üléseinek lebonyolításához a Társaság titkárának segítségét igénybe veheti. Szükség estén igényt tarthat a könyvelő, az elnök és/vagy társelnökök részvételére.

6.3.2. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással hozza. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell vezetni.

6.4.1. A Bizottság ellenőrző tevékenységét az általa megállapított munkaterv, illetve felkérés alapján végzi. Vizsgálatai eredményéről, tapasztalatairól írásbeli jelentést készít. Szükség esetén a Bizottság köteles javaslatot tenni a hozandó intézkedésekre.

6.4.2. A Bizottság, amennyiben hiányosságot észlel, annak mértékéhez képest:

– felhívja a tisztségviselőt a helyes eljárásra;

– rendkívüli Közgyűlés összehívását indítványozhatja;

 

– a Közgyűlés felé indítványozhatja a tisztségviselő felfüggesztését;

– hatósági intézkedés megfontolása érdekében megkeresheti a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészséget.

6.5.1. A vizsgált ügyekben a Bizottság tagjai operatív intézkedést nem tehetnek. A vizsgálatról jegyzőkönyvet vesznek fel, abban tehetnek javaslatot a szükséges intézkedésekre. Különösen sürgős intézkedést igénylő esetben a Társaság elnökét azonnal tájékoztatják.

6.5.2. A vizsgálati jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke, a vizsgálat során eljárt bizottsági tag és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A vizsgálati jegyzőkönyvet meg kell küldeni a Társaság elnökének és a vizsgálat kezdeményezőjének.

6.5.3. Vizsgálatai során a Bizottság törekszik a feltárt hiányosságok, hibák kiküszöböltetésére. A Bizottság köteles vizsgálni azt, hogy a hiányosságok mögött szándékos vagy gondatlan emberi magatartás bizonyított-e.

6.5.4. A Bizottság célvizsgálatot akkor folytat le, ha annak megindítása kellően indokolt; a megindított célvizsgálatot a Bizottság 60 nap alatt köteles lefolytatni.

6.5.5. A Társaság elnöke a részére megküldött számvizsgáló bizottsági jegyzőkönyvet, illetve a Bizottság javaslatait köteles a következő elnökségi ülés napirendjére felvetetni.

6.6. A Bizottság – a 6.4.1. és a 6.5.1. pontokban meghatározott eseti vizsgálati jelentésektől függetlenül – a Társaság gazdálkodásáról és ügyviteléről a közhasznú egyesületekre vonatkozó szabályok szerint éves jelentést készít írásban, melyet elnöke (akadályoztatása esetén az e feladattal estileg megbízott tagja) útján a Közgyűlés elé terjeszt elfogadásra.

6.7. A Bizottság tagjai feladatuk ellátása során felmerült költségeik megtérítését igényelhetik.

 

12. §

 

1. A Társaság megszűnése esetén – a megszűnés módjától függetlenül – vagyona a magyar állam tulajdonába kerül és azzal az Oktatási és Kulturális Minisztérium rendelkezik azzal a megszorítással, hogy a vagyon továbbra is csak a Társaságnak az Alapszabály 2. § 1. pontjában meghatározott zeneművészeti vonatkozású kulturális vagy oktatási célokra használható fel.

2. A Társaság megszűnésével kapcsolatos teendőket a Társaság elnöksége látja el.

 

V. Fejezet

A Társaság felügyeletéről és megszűnéséről

 

13. §.

 

1. A Társaság az illetékes bíróságnál történő bejegyzéssel válik közhasznú egyesületté.

2. A Társaság által hozott, jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozat meg-semmisítését – a felügyeletet ellátó szervnél – indítványozhatja az ügyész vagy a Társaság bármely tagja is.

3. A Társaság köteles a felügyeletet ellátó szervnek működéséről felhívásra jelentést tenni, továbbá működésének közvetlen helyszíni vizsgálatát elősegíteni.

 

14. §

 

A Társaság megszűnik, ha:

– feloszlását a Közgyűlés kimondja,

– más egyesülettel egyesül,

– a felügyeletet ellátó szerv feloszlatja,

– vagy megszűnését megállapítja.

 

15. §

 

Az alapszabály érvényességéhez, illetőleg a Társaság működéséhez az állami törvényességi felügyeletet ellátó szerv/bíróság jóváhagyása és az egyesületi nyilvántartásba történő felvétele szükséges.

 

Budapest, 1978. május 20.

Módosítások: Budapest, 1993. november 27. / 1997. május 10.

Átdolgozás az újabb jogszabályok szellemében, a közhasznúsági státusz megszerzéséhez:

Budapest, 2009. május 9.

 

A bírósági bejegyzés időpontja (érvényesség kezdete): 2009. augusztus 12.

 

Magyar Kodály Társaság

Közhasznú Egyesület

Dr. Gémes Lajosné Szőnyi Erzsébet

elnök s.k.