ENGLISH
MAGUNKRÓL
Történet A MAGYAR KODÁLY TÁRSASÁG 1978-ban alakult meg, s ezzel létrejött az 1975-ben a II. Nemzetközi Kodály Szimpózium keretben Kecskeméten megalapított Nemzetközi Kodály Társaság (International Kodály Society - http://www.iks.hu) hazai testvérszervezete. A MKT célkitűzéseit, működésének kereteit az Alapszabály rögzíti. Az évek során a belső igényeknek és a változó jogszabályoknak megfelelően az Alapszabály egyes részleteiben változott, de alapvető tartalmi kérdésekben ma is őrzi az alapítók szándékát. A jelenleg érvényben lévő Alapszabályt a 2009. május 9-én tartott közgyűlés fogadta el, s a Fővárosi Bíróság ugyanaz év augusztusában közhasznú szervezetként regisztrálta. Társaságunk elnökei voltak: Szokolay Sándor Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, a Zeneművészeti Főiskola tanára (1978-1992)
Dr. Bónis Ferenc Erkel- és Széchenyi-díjas zenetörténész (1992-2007)
Az évente és az időről-időre visszatérő események "tagolják" a Társaság időszámítását. Minden évben megemlékezünk névadónk születési és halálozási évfordulójáról. A december 16-iki eseményre a Kodály Zoltán Emlékmúzeumnál, a Mester hajdani lakhelyénél, (Budapest, VI. Andrássy út 87-89.) kerül sor. A március 6-i tiszteletadás helye a Farkasréti temető, Kodály síremléke az akadémiai parcellában. A több mint három évtizedes működés eseményei közül ki kell emelnünk a jelesebb Kodály-évfordulók alkalmából rendezett nemzetközi konferenciákat. Ezek mindegyikén három - zenetörténeti, zenepedagógiai és népzenei- szekcióban hangzottak el előadások Az 1982-ben, a centenáriumi évben megtartott konferencia anyagát többnyelvű önálló kiadványban jelentették meg (International Kodály Conference Budapest 1982, Edited by Ferenc Bónis, Erzsébet Szőnyi, László Vikár. Budapest: Editio Musica Budapest, 1986). A továbbiakban általában ötévenként került sor hasonló rendezvényekre, melyek keretében számos hangversenyen szólaltak meg névadónk zeneművei. Az előadások egy része a Bónis Ferenc által szerkesztett Magyar Zenetörténeti Tanulmányok című sorozat köteteiben látott napvilágot magyarul. Két ízben (1991-1992 és 2001-2002) a Katona József Társasággal közösen zeneszerzői pályázatot hirdettünk dal és kórusmű kategóriákban. A díjnyertes kompozíciókat A díjkiosztó ünnepséghez kapcsolódó hangversenyen mutatták be Kecskeméten, névadóink szülővárosában. Évek során - látva a zenei nevelés problémáit, helyzetének romlását, különösen a köznevelés területén - a MKT elnöksége sokszor felemelte szavát a sajtóban közzé tett nyilatkozattal, nyílt levéllel. Eddig lényegében, sajnos, eredménytelenül. Konferenciák, hangversenyek, megemlékezések esetében kölcsönös támogató együttműködés alakult ki már a kezdetektől a KÓTÁ-val (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - www.kota.hu ). A MKT székhelye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Régi Zeneakadémia néven ismert épületében van (Budapest, VI. Vörösmarty utca 35.).
Az utóbbi évek eseményeiből: 2007 - Kodály születésének 125. és halálának 40. évfordulója: nemzetközi konferencia, számos hangverseny. Kiállítás: Kodály 125 - képek és dokumentumok Kertész Gyula gyűjteményéből. Budapesten kívül több kecskeméti helyszínen, Sopronban és Veszprémben is bemutattuk már. A Magyar Kodály Társaság Hírei 30. évében - Megjelent Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére és a Magyar Kodály Társaság megalakulásának 30. évfordulója emlékére - Kodály Zoltán nevét viselő Kórusok és Iskolák című kiadvány. Szerkesztette: Márkusné Natter-Nád Klára. A Június 11-i Könyvbemutatón közreműködött: Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész. Az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa; a Szolnoki Kodály Kórus; a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, és a Kecskeméti Kodály Iskola volt és jelenlegi növendékei.
VISSZAPILLANTÁS 2010-re
2010. május. Közgyűlés, amelyhez kis hangverseny kapcsolódott a budapesti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium énekkarának és az Óbudai Népzenei Iskola növendékeinek közreműködésével. Budapest: November 13-án a Kodály iskolák kamaraének találkozója (Eötvös 10 Kulturális és Közösségi Helyszín). Közös éneklése népdalcsokrok mellett Szőnyi Erzsébet erre az alkalomra írt Éneklő iskola (Vészi Endre verssoraira ) című darabját és Kodály Békedalát választottuk. Ekkor hangzott el először az Erkel Ferenc és Kodály Zoltán rokon műveiből összeállított műsor. December 3-án Gyulán, Erkel, december 15-én pedig Kecskeméten, Kodály szülővárosában szólaltak meg a művek. E hangversenysorozat támogatói a Balassi Intézet és a kecskeméti önkormányzat Kodály Örökség Programja voltak. A kecskeméti tagcsoport ezen túl a már másodízben indított továbbképzéshez is kapott támogatást. Pécsett többek között megyei népdaléneklési versenyt rendeztek, és tagtársaink kórusai közreműködtek a Kodály Kulturális Központ avató hangversenyén. Nyíregyházán az 1910-ben Budapesten tartott első Kodály szerzői est műsorából állították össze a megemlékezés programját. Szeged - hangversennyel vette ki részét a megemlékezésből. Veszprém megye a november végi kórustalálkozóval és szakmai nappal, kis településekre vitt ismeretterjesztő előadásokkal csatlakozott az őszi évad munkájához.
|
