Csúnya szürke napok járnak mostanában, kint már nincs tennivaló, csak ül az ember a hátsóján. Egy délután még Levi unokám is hanyagolt, úgy döntöttem csinálok egy tesztrepülést a Piper Dakotával. Irány Tápiósáp. A kísérletek végeztével a VOR adó felett fordulok vissza. Hogy elkerüljem Ferihegy légterét Gödöllőnek veszem az irányt, ott Dunakeszi irányába fordulok. Talán 2500 lábon poroszkálva érek fölé. Mostanában - ez nem az elmúlt napokra, hanem az előző jónéhány repülésre vonatkozik - elég gyakran megfordulok itt, és minden alkalommal elbizonytalanodom, hová tegyem le a gépet ezen a széles mezőn. A scenery textúráján láthatók egyébként a fű kikopásának nyomai, de az bizonyosan nem a leszállópálya. Ha megnézem gugli barátunk műholdképét, azon is láthatók ezek a kopások, és némi jelek arrautalnak, hogy ezek egy korábbi pályakijelölésböl maradtak meg, de ugyanott látható a jelenleg használt pálya is. Hirtelen elhatározástól vezérelve balforduló, majd egy újabb balforduló a finalra, és ereszkedem a 29-es pályára.
Előkerestem a scenery AFCAD állományát és némi szöszmötöléssel halvány kopásnyomot tettem a futópályára, megkönnyítendő, a későbbi landolásokat. Eközben lassan rám is esteledett, a Dakota ott aludt LHDK-n, csak másnap hoztam haza Esztergomba. A dorogi erőmű kéményét kerülve fordulok rá a leszállópálya irányára és kellemetlen 16 csomós fél oldalszélben közelítem a 02-es pályát. Elég normálisan sikerült landolás után gurulok a szokásos állóhelyemre, a töltőállomás előtt elhaladva hirtelen feltűnik valami, illetve valaminek a hiánya.
Mostanság nem láttam az általam kijelölt helyen töltőállomást, ráadásul a repüléshez teljesen analfabétaként, fogalmam sincs arról sem milyen a kis repülőtereken a benzinkút. Sebaj elő a fantáziát, hiszen úgyis csak én fogok itt repkedni, és ha véltlenül más is idekeveredik, hát az kössön kompromisszumot . Az biztos, hogy kell egy tartály, csövekkel, és kell valami szerelvény, tömlő, stb. Ez utóbbiakat betesszük egy zárt szekrénybe és levan a gond róluk. A biztonságra is gondolni kell, néhány méterrel a tartály mögött vezet a 10-es főút, védjük meg egy a tartályt körbeölelő földsánccal. Azért nem teljesen minden a fantázia terméke, hozzájárultak a kialakításhoz nagyon halvány emlékeim is. A repülőtér valamikor hosszú időn keresztül az országút túlsó oldalán állomásozó szovjet katonaság helikoptereit szolgálta ki, és emlékeim szerin ezen a helyen mintha tett volna egy üzemanyag-tárolóhely. Légifotók mutatnak is nyomát valaminek. Tehát vagy volt, vagy nem, most lesz! Tehát megvan a földsánc is, már csak a tűzveszélyre figyelmeztető táblák kellenek, végül egy dohányzást tiltó felírat a szerelvényházra.
Nos, pont ez az utóbbi, ami hiányzott! Pedig határozottan emlékeztem, hogy annak idelyén rátettem a szekrényre. Később nem sokat kellett nyomoznom kiderült, figyelmetlenségem okozta a galibát, egy bitmap állományt véletlenül kifelejtettem a scenery másolásakor. Maga a felírat nem túl nagyméretű, nem csoda,hogy évek alatt sem vettem észre hiányát.
Szóval amint megláttam hogy nem látom, már húztam is le a gázkart, a Dakota megállt a benzikút előtt. Én pedig néztem, csak néztem! De nem ám a tábla helyét, - azon nem, volt mit nézni - hanem a földsáncot. Ilyen közlről még sokkal rondább volt mint távolabbról. Amióta használom az LHEM2.0 sceneryt azóta nem győzöm elkapni a tekintetem, valahányszor a látókörömbe kerül a földsánc irritálóan rikító csiri-csári förmedvénye. "Dezsőnek meg kell halnia!" mondta annakidején Pelikán elvtárs, én ennyire szigorú nem vagyok, de a földsáncnak el kell tűnnie! mondtam ezúttal én.
Nem volt nagy munka, csak néhány törlés, és ha már ott voltam, akkor a tartály és a csővezeték rikító színeit is tompábbakra cseréltem. Lássuk a munka eredményét
Hát nem lett szép, de legalább nem annyira feltűnő.
A nagyobb munka inkább a honlapra feltöltendő állományok összeállítása, instrukciók megírása volt. Ha egy üzlet beindul... szokták mondani; annakidején, nem sokkal a scenery kiadása után vettem észre, hogy Dorogon az aknatorony-emlékműnek is helyet adó hegyen (nevét nem tudom) nem messze az aknatoronytól áll egy rádiótelefon antenna. Csak emiatt nem akartam egy javítást csinálni, de most itt az alkalom. Miközben ezekkel a javításokkal foglalkoztam, egy alkalommal csak úgy bámulásztam a reptéren, amikoris az egyik AI repülőgép éppen indulóban volt. Hátrahúzás, fordulni kezdett. Fordulj, fordulj, mondom magamban, és fordult is, pont bele az egyik statikus vitorlázóba. Nekem ez a halálom. Még jókor jött elő a hiba, ez is bekerült a javítandók közé.
A tesztrepülés végeredménye tehát két Objekt library javítás és egy scenery (LHEM 2.0) javítás kiadáse az FS2004 menüpont alatt.
|