Székesfehérvár

7. tábla: Nádgazdálkodás

A nádas a vízparti, mocsári élőhelyeken a parttal párhuzamos sávban elhelyezkedő hinaras és magassásos között kialakuló növénytársulás. A nádast többnyire nád (Phragmites australis), a pázsitfűfélék családjába tartozó, nagy termetű (2-5 m), leveles szárú nedvességigényes növény alkotja.
A nádas zóna legfontosabb funkciói: stabilizálja a partot és az üledéket, visszatartja és felfogja a hordalékot, állományaiban "zajlik" a természetes víztisztulás, élő-, szaporodó-, búvóhelyet biztosít az élővilág számára.
A nádasok szakszerű kezelése során az ipari nyersanyagnyerést és a természeti értékőrzést kell összehangolni, amely gondos tervezést igényel. A kezelési terv tartalmazza az élővilág számára megőrzendő, ún. többidejű, avas nádfoltok helyét, a géppel és kézzel vágható területek lehatárolását, a náddepóniák helyét, a kiszállítási útvonalakat és az időbeli korlátokat.
A Sóstó "nádalását" már a XIX. századtól szabályozottan végezték, és a nádat nemcsak tetőzésre, szegőnádnak, ún. stukatúr szövetnek, nádpadlónak, vályogvetésre és hőszigetelésre, hanem erdő hiányában téli tüzelésre és téglaégetésre is használták.
A Sóstó nádasai két tömbben, a Sóstó gátjával elválasztva helyezkednek el: az északi tóegységben 23 ha, a déli medencében 13 ha kiterjedéssel. A tó elöregedése és vízhiánya miatt a nádvágás 3/4-e a tó felújítása érdekében történik, ún. Vízminőségi vágás. 2003-ban 11350 db gépi kéve (kb. 5-600 nádszál) használható nád termett a Sóstón, amely 2 tető nádazására, és 2800 m² nádszövet elkészítésére volt elegendő.

Tudod-e, hogy :

- A nád vegetatívan szaporodva klónokat képez, amelyek több 100 évig növekedhetnek?
- A legyengült nádas jelentős mértékben fertőződik különböző kártevők által (gombák, ízeltlábúak, stb.)?
- Több mint 100 nádhoz kötött állatfajt ismerünk?
- Nem a nád tisztítja a vizet, hanem a víz alatti száron lévő élőbevonat mikrobái?
- Egy gépi kéve nád negyed annyi, mint a réten gyalászkával (nádvágó rüvid kasza) vágott kézi kéve?


	7. tábla: Nádgazdálkodás A nádas a vízparti, mocsári élőhelyeken a parttal párhuzamos sávban elhelyezkedő hinaras és magassásos között kialakuló növénytársulás. A nádast többnyire nád (Phragmites australis), a pázsitfűfélék családjába tartozó, nagy termetű (2-5 m), leveles szárú nedvességigényes növény alkotja. A nádas zóna legfontosabb funkciói: stabilizálja a partot és az üledéket, visszatartja és felfogja a hordalékot, állományaiban "zajlik" a természetes víztisztulás, élő-, szaporodó-, búvóhelyet biztosít az élővilág számára. A nádasok szakszerű kezelése során az ipari nyersanyagnyerést és a természeti értékőrzést kell összehangolni, amely gondos tervezést igényel. A kezelési terv tartalmazza az élővilág számára megőrzendő, ún. többidejű, avas nádfoltok helyét, a géppel és kézzel vágható területek lehatárolását, a náddepóniák helyét, a kiszállítási útvonalakat és az időbeli korlátokat. A Sóstó "nádalását" már a XIX. századtól szabályozottan végezték, és a nádat nemcsak tetőzésre, szegőnádnak, ún. stukatúr szövetnek, nádpadlónak, vályogvetésre és hőszigetelésre, hanem erdő hiányában téli tüzelésre és téglaégetésre is használták. A Sóstó nádasai két tömbben, a Sóstó gátjával elválasztva helyezkednek el: az északi tóegységben 23 ha, a déli medencében 13 ha kiterjedéssel. A tó elöregedése és vízhiánya miatt a nádvágás 3/4-e a tó felújítása érdekében történik, ún. Vízminőségi vágás. 2003-ban 11350 db gépi kéve (kb. 5-600 nádszál) használható nád termett a Sóstón, amely 2 tető nádazására, és 2800 m² nádszövet elkészítésére volt elegendő. Tudod-e, hogy : - A nád vegetatívan szaporodva klónokat képez, amelyek több 100 évig növekedhetnek? - A legyengült nádas jelentős mértékben fertőződik különböző kártevők által (gombák, ízeltlábúak, stb.)? - Több mint 100 nádhoz kötött állatfajt ismerünk? - Nem a nád tisztítja a vizet, hanem a víz alatti száron lévő élőbevonat mikrobái? - Egy gépi kéve nád negyed annyi, mint a réten gyalászkával (nádvágó rüvid kasza) vágott kézi kéve?