kozleked.atw.hu
A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru- valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik. A vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok (például hídak alkotó elemei) közúton, vasúton vagy légi úton egy darabban nem is szállíthatóak, ellenben a hajók mérete, illetve hordképessége sokall nagyobb. Másrészt a vízi közlekedés a leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (például ömlesztett áruk, mint a gabona): közúton 35 €, vasúton 13 €, míg a belvízi hajózásnál 10 € költség tapad 1 tonna áruhoz kilométerenként[1]. Ezen kívül környezetkímélőbb is. A vízi közlekedés a személyszállításban is részt vesz, elsősorban komp szolgáltatásként híddal vagy alagúttal nem rendelkező folyószakaszok vagy kisebb tengerek áthidalásában. Turizmusban a kisebb sétahajó utak és a nagy felszereltségű óceánjáró hajók a jelentősek. Tartalomjegyzék * 1 Története * 2 Csoportosítás * 3 A vízi közlekedés főbb útvonalai * 4 Magyarország vízi közlekedése * 5 Források * 6 Lásd még * 7 Külső hivatkozások Története Az egyik legrégebbi szállítási forma, eredete az emberiség történelmének homályába vész. Először a folyók, majd a tengerek lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé. A XIX. századig a leggyorsabb közlekedési forma volt,