I-M

N-Zs

• Aceton (dimetilketon, 2-propanon, acetonum), CH₃COCH₃. A legegyszerűbb keton. Színtelen, aromás szagú, tűzveszélyes folyadék, vízzel, alkohollal és éterrel tetszés szerinti arányban elegyíthető, oldja a zsírokat, gyantákat, sellakot, vinilgyantákat, acetilcellulózt,  nitrocellulózt. A kozmetikában, körömlakkokban oldószerként és körömlakklemosókban használják. Olvadáspont: -94^oC. Forráspont: 56^oC. Sűrűség: 0,792 g/ml. Lobbanáspont: -15^oC alatt. Párolgási szám: 1-2. INCI neve: Acetone. CAS szám: 67-64-1. EINECS szám: 606-001-00-8. Veszély-jel: F, X_i . R-mondatok: 11-36-66-67. S-mondatok: 2-9-16-26.

• Aerosil (Degussa). Szubmikroszkopikus finomságú vegytiszta kovasav, amelyet töltőanyagként (kenőcsökben, krémekben), dörzsanyagként (fogkrémekben), hatóanyag –vivőként (púderekben), fellazítószerként és tabletta segédanyagaként is alkalmaznak a kozmetikában. Zsírokkal és nyákokkal, krémek, kenőcsök állíthatók vele elő. A vizes szuszpenzió kémhatása a savas tartományba esik. A bőrt nem irritálja. A 10-15% Aerosil vízzel, alkohollal, parafinolajjal, növényolajjal kocsonyát, illetve pasztát ad. A vizes kocsonya stabilabb, ha kb. 5% glicerint tartalmaz. Lefölöződésre hajlamos emulziók kb. 2% Aerosil tartalommal stabilizálhatók. Aerosil tartalmú készítményekhez nem szabad más savakat vagy sókat hozzáadni.

• Aeroszol. Az aeroszol fizikai-kémiai értelemben egy szilárd vagy folyékony anyag diszperziója a levegőben vagy más gázban.

• Aeroszol csomagolás. Aeroszol csomagolásúnak minősülnek azok a termékek, amelyek szeleppel ellátott palackból teszik lehetővé, a hajtógáz nyomása alatt, a tartalom kijuttatását akár úgy, hogy szilárd vagy folyadék részecskék vannak a gázban diszpergálva, akár habként, pasztaként, porként vagy folyékony állapotban. A termékek aeroszol csomagolásának műszaki követelményeit a gazdasági miniszter 52/2000. (XII. 27.) GM rendelete tartalmazza.

• After shave, magyar neve: Borotválkozás utáni készítmény. A borotválkozás során az arcbőr mikrosérüléseket szenvedhet, az arcbőrön kellemetlen bőrhúzódás, égető érzés jelenhet meg. Ezeket a jelenségeket szüntetik meg, vagy csökkentik a borotválkozás utáni arcvizek, emulziók, gélek és krémek.

• AHA: Alpha Hydroxy Acids=Alfa-hidroxi-savak rövidítése. A kozmetikában sokan azonosnak tekintik a gyümölcssavakkal. Az AH-savak önmagukban ártalmatlanok, nincs szövetkárosító hatásuk, de a bőrfelületen erős bőrpír, égő érzet és lemezes hámlás megjelenését okozzák. A bőrkárosodásért az úgynevezett C típusú idegrostok a felelősek, amelyek AHA hatására gyulladást, okozó anyagokat (pl. hisztamint) szabadítanak fel. Ezért az AH-savakat irritációcsökkentőkkel alkalmazzák. Pl. a COSMEDERM-7 egy olyan anti-irritatív vegyület, amely célzottan csak a C-idegrostokat blokkolja, gátolja a gyulladást okozó hisztamin termelődését és megakadályozza a szervezet túlzott válaszreakcióját az AHA-ra. Ezzel a vegyülettel, vagy ehhez hasonló irrítációt gátlóval, nagyhatású ránctalanító, bőrfiatalító és aknés bőr kezelését szolgáló termékek állíthatók elő magas AHA tartalommal és a megengedett legalacsonyabb pH-értékkel. Az alfa-hidroxi-savak közé tartoznak az ismert glikolsav, tejsav, almasav, citromsav és a kozmetikában kevésbé használt borkősav.

• Ajakrúzsok. Az ajak színezésére alkalmas szilárd, rúd alakú készítmények, amelyeket különböző kivitelű tokokban hoznak forgalomba. A jó minőségű rúzsnak igen sokféle követelményt kell kielégítenie. Fontos követelmény a szilárdság és az alaktartósság, ugyanakkor az ajkon könnyen és egyenletesen kenhetőnek kell lennie. A rúzsok szilárdságát a különböző viaszok (méh-, karnauba-, kandelilla-, műviasz és ásványi viaszok) adják. A rúzsok jó kenődését a különböző zsírok, zsírszerű anyagok biztosítják. Az ajakrúzsok színezésének legfontosabb feltételei: a festék legyen teljesen méregmentes, hatóságilag legyen engedélyezett, az ajak nyálkahártyáját ne irritálja, legyen nagy fényerejű és könnyen bedolgozható. A rúzsok illatosítására is nagy figyelmet kell fordítani. Az illatanyag nem válthat ki irritáló hatást és IFRA megfelelőséggel, kell rendelkezzen. Az ajakrúzsok, az összetételüktől függően lehetnek krém vagy folyadék állagúak is.

• Akné (pattanásos bőr, faggyúmirigy gyulladás). A fokozott faggyútermeléssel összefüggő kozmetikai rendellenesség. Az akné serdülőkorú fiúknál a leggyakoribb, de mindkét nemben, minden életkorban előfordulhat. Az akné kialakulásának hajlama valószínűleg öröklődik. Az elváltozás általában pubertáskorban kezdődik, és sok évig fennállhat. Akné akkor keletkezik, amikor a bőr szőrtüszőiben a faggyúmirigyek eltömődnek, mert a kiválasztás gyorsabb annál, mint ahogyan a faggyú és a hámsejtek el tudják hagyni a tüszőt. A dugó a tüsző kidudorodását okozza (fehér komedó) és a dugó teteje megfeketedhet (fekete komedó). Amennyiben a dugó a tüsző falát megrepeszti, a faggyú, az elhalt hámsejtek és a normál esetben a bőr felületén található baktériumok bejutnak a bőrbe és pusztulának (mitesszerként vagy pattanásként is ismert) nevezett kis, gyulladásos területeket hoznak létre. Amennyiben ezek a gyulladásos területek a bőr mélyebb rétegeiben helyezkednek el, megnagyobbodva cisztákat alkothatnak. Faggyú-ciszta alakul ki akkor, amikor a faggyúmirigy folytatja a faggyútermelést. A tüsző falának megrepedése helyett a tüsző folyamatosan növekszik és a bõr felszíne alatt puha, rugalmas csomót (cisztát) alkot. A ciszta általában nem fájdalmas és nem színeződik el, kivéve, ha felülfertőződik. Az akné rendszerint az arcon és a vállakon jelenik meg, de átterjedhet a törzsre, a karokra és a lábakra is. Az akné nem fertőző. Az akné hajlam a 30-as éveken keresztül a korai 40-es évekig is fennállhat. Az akné kezelése külső (antiszeboreás, antikeratolitikus), valamint belső (gyógyszeres) gyógyítási módszerek használatával történhet.

• Alapozókrémek. Az alapozókrémek és a krémpúderek között igen nehéz különbséget tenni. Gyengén színezett termékek, amelyekben a krémrész van túlsúlyban, de mellette púderalap és színezék van szuszpendálva. Alkalmazásuk célja az arc kisebb hibáinak elfedése és a bőr előkészítése púderezéshez. A követelmény az, hogy az alapozó színe az arc tónusához igazodjon és ne legyen feltűnő. E készítmények alkalmazásakor nem a felszívódás a cél, hanem a felszíni tapadás biztosítása. Ilyen termékek a bőr biológiai funkcióit is segítő és különböző bőrtípusoknak is megfelelő változatban készülnek.

• Alkáliák vagy más néven lúgok, széles körben használatosak a kozmetikai iparban, részben emulgálásra, elszappanosításra, savas alkotók semlegesítésére, részben, pedig zsírtalanításra, bőrpuhításra. Neutrális zsírokat (triglicerideket) csak erős lúgok (Kálium-hidroxid, Nátrium-hidroxid) képesek elszappanosítani. A gyenge lúgok (ammónia, karbonátok) csak a szabad zsírsavak közömbösítésére használhatóak. A bőrre kerülő, erős, tömény lúgok fájdalmas érzést okozva, fellazítják, oldják a bőrt, hatásuk tehát keratolitikus (hámoldó) és dermatolitikus (bőroldó).

• Allantoin. Színtelen, kristályos anyag. Vízben 0,5% (pH 5,6), etil-alkoholban 0,2% oldódik, forrón jobban oldódik. Jól oldható alkáli lúgokban. Amfoter tulajdonságú, lúgokkal allantoinátokat, savakkal sókat alkot. Sebhegesítő hatású, elősegíti az új sejt képződését. A bőrt nem irritálja, a bőr sima finom tapintású lesz tőle. Kozmetikai készítményekhez (pl. krémekhez, arcvizekhez) 0,1-0,5%-os adagolással használják. Vizes oldatait konzerválni kell és 75^oC-nál nagyobb hőmérsékletre nem szabad melegíteni, mert akkor bomlani kezd.

• Aloe Vera. Az Aloé Vera évelő növény, húsos, pozsgás, lándzsa alakú levelei 50 cm-re is megnőhetnek, az egész növény magassága 120 cm lehet. Kizárólag leveleit használják gyógyászati célokra, aloé gél, aloé latex, aloé nedv, kivonat formájában. A kozmetikai használatra elterjedt aloé gél egy sűrűn folyó, kocsonyás nedv, amivel az Aloe Vera-t azonosítani szokták, a növény leveleinek belső részéből származik. Több mint 150 alkotójának (mono és poliszacharidok, aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, enzimek stb.) köszönhetően fájdalomcsillapító, gyulladásgátló, hámosítást serkentő, a bőr regenerálását gyorsító, antibakteriális, hidratáló és más bőrápoló hatást biztosít sokféle kozmetikai készítmény részére.

• Aluminium-klorid-hidroxid. Komplex só. Mintegy 70% sót és vizet tartalmazó, fehér, amorf anyag. Vízben jól oldódik, 50%-os oldata stabil. Izzadásgátló készítményekben alkalmazzák (10-25%-ban) pórusösszehúzó (adsztringens) tulajdonságának köszönhetően. A 10%-os vizes oldatának pH-értéke: 4,5 és emiatt kevésbé irritálja a bőrt, mint a savasabb jellegű aluminium-klorid. Kiváló pórusösszehúzó és dezodoráns is.

• Antioxidánsok az oxidációs folyamatot (pl. oxidációs avasodást) késleltető és gátló vegyületek. A több száz, részben szabadalmazott antioxidáns közül a kozmetikában a következők jelentősebbek: a tokoferolok, a butil-hidroxi-anizol (BHA) és butil-hidroxi-toluol (BHT). Antioxidáns vitaminok a retinol, béta-karotén, C- és E-vitamin. A nyomelemek közül a szelén, a cink, és a mangán rendelkezik antioxidáns tulajdonságokkal. Az antioxidánsok hatékonysága nem tart korlátlan ideig. Ezért az oxidációra hajlamos kozmetikumok gyártásakor a nyersanyagokat gondosan kell kiválasztani, és óvni kell a fény, a levegő és a hő hatásától.

• Antiszeptikumok azok az anyagok, amelyek alkalmasak arra, hogy az élő szervezetben, bőrön és nyálkahártyán a baktériumokat elpusztítsák. Baktériumölő (baktericid) hatása igen sok anyagnak van, de nem mind alkalmasak arra, hogy a kozmetikában antiszeptikumként használják. Az antiszeptikumra vonatkozó követelmény nem mindig szükségszerűen azonos a konzerválószerekével. Pl. a bórsav esetében, a baktericidhatású anyag egyúttal nem fungicid (gombaölő) hatású is, ezért a vele készült krém megpenészedhet. Széles spektrumú, penészekre is ható antiszeptikumot tartalmazó készítményt nem kell külön konzerválni. Antiszeptikumként használható a hidrogén-peroxid, kvaterner ammóniumsók,, formaldehid, triclosan, klórhexidin stb.

• Aqua. A víz latin neve, egyben INCI neve is. Aqua destillata: desztillált víz. Aqua communis: ivóvíz.

• AP/DEO. Antiperspirants and deodorants (izzadásgátlók és dezodorok) nevű termékek lerövidített alakja.

• Aromaterápia. Az aromaterápia a legáltalánosabb meghatározás szerint az illóolajos növények, a belőlük kinyert kivonatok és az illóolajok használatán alapuló gyógyeljárások összessége. Az aromaterápia fogalomkörébe éppúgy beletartozik a kellemes közérzet fenntartása, ill. a kisebb-nagyobb egészségügyi és esztétikai problémák otthoni, illóolajokkal történő külsőleges kezelése (pl. inhaláció, gyógyfürdő, masszázs, kozmetikai kezelések), mint a szakszerű diagnózis segítségével megismert betegségek illóolajokkal, ill. standardizált aromaterápiás készítményekkel történő belsőleges kezelése. Az aromaterápia két módon is segíthet a szépségápolásban. Először is a krémek, arcápolók és tonikok a bennük található illóolajok és hatóanyagaik révén táplálják, és pl. akne esetén gyógyíthatják is a bőrt, másrészt nyugtató és stresszoldó hatást gyakorolnak.

• A-vitamin. Sűrű sárga folyadék, 8^oC-on kristályosodik. Az állatvilágban főképpen a tengeri halak májában fordul elő. A növényekben (sárgarépa, zöld növények) a karotinoid csoporthoz tartozó provitaminokat találjuk. Az A-vitamin hiánya a szürkületi, un. farkasvakságot, a hám fokozott elszarusodását okozza. Jellemző továbbá a szem, a bőr és a nyálkahártya szárazsága és a fertőzésre való hajlam. Az A-vitamin szabályozza a faggyúmirigyek működését, védi és a fertőzésekkel szemben ellenállóvá, teszi a hámréteget. Kenőcsökben alkalmazva elősegíti a sebek hegesedését, a sejtek regenerálását, a bőr szarusodási zavarainak meggátlását. Az A-vitamin hőre, fényre érzékeny, könnyen károsodik, ezért helyette gyakran használják a stabilabb acetátot, palmitátot és észtereit.

• Baktericid: baktériumölő. Baktériumölő hatás: olyan eljárás alkalmazása során érhető el, amelynek hatására a baktériumok vegetatív formái elpusztulnak, a baktériumspórák azonban nem.

• Bakteriosztatikus: baktériumok fejlődését és szaporodását gátló. Bakteriosztatikus, anti- bakteriális vagy antimikrobiális hatás: olyan fertőtlenítő eljárás alkalmazása során jön létre, melynek hatására a baktériumok vegetatív formái nem pusztulnak el, csak fejlődésük, szaporodásuk gátolt; a hatás megszűnésekor a baktériumok újra szaporodni képesek.

• Borotvagélek. Különleges aeroszolos csomagolásban (pl. bag in can) helyezett O/V emulziót tartalmaznak, amelynek elengedhetetlen összetevője a kb. 4%-i pentán. A hajtógáz (pl. propán-bután) hatására kikerülő gél, az arc melegének hatására habzani kezd a pentán forrásba kerülése miatt. A borotvahabokhoz viszonyítva drágábbak, mivel a gyártásuk és kiszerelésük igényesebb.

• Borotvahabok. Aeroszolos csomagolással készült termékek, amelyek a borotvakrémekhez képest kevesebb hatóanyaggal készült O/V emulziót és 4-5 tömeg % bután-propán hajtógázt tartalmaznak. Gyors és kényelmes borotválkozást biztosítanak, minden szőr- és bőrtípus esetén.

• Borotvakrémek. A borotvakrémek alkalmazásának a célja a szőrzet előkészítése, megpuhítása és a borotválkozás megkönnyítése. A többnyire gyengén alkalikus kémhatású emulzió, valamint a glicerin tartalom, a szőrzet keratinját hidratálja, megpuhítja, meglágyítja és ezért a borotválkozáskor a penge kisebb ellenállásba, ütközik, könnyebben vágja el a szőrszálakat, valamint kevésbé sérti fel a bőrfelületet. A borotvakrémek két alapvető típusa terjedt el, a habzó és a nem habzó típusok.

• Bőrápolás. A bőrápolás és testápolás szoros kapcsolatban áll az egészségápolással. A bőrápoláshoz tartozik a bőr tisztítása a külső szennyeződésektől és a mirigyek váladékától; a bőr táplálása a rugalmasság megtartása, a regenerálás, a degenerációs folyamatok késleltetése céljából; valamint a bőr védelme a kiszáradástól, az időjárás viszontagságaitól és a levegő szennyeződéseitől. Az évek múlásával lassul a bőr anyagcseréje, egyre hosszabb időt vesz igénybe a friss sejtek felszínre jutása. Ezért a bőr fokozatosan elvékonyodik, elveszíti ragyogását, és csökken a nedvességtartalma. A környezeti ártalmak – UV-sugarak, szmog, stressz, tartósítószerek stb. – elősegítik a szabad gyökök képződését, amelyek gyengítik a bőr rugalmasságáért, fiatalosságáért felelős kollagént. Általában 36 éves kortól elkezdődik a szervezet ösztrogénszintjének fokozatos csökkenése. A kevesebb női hormon aztán lelassítja a test szénhidrát-anyagcseréjét, a bőrben idővel felgyülemlik a cukor, ami összekapcsolódik a kollagénrostokkal, a bőr megereszkedik, az arc összeesik, és a kontúrok elvesznek. Ezért fontos, hogy mindig az életkornak megfelelő ápolószer kerüljön a bőrbe.

• Bőr szerepe és szerkezete. Egy felnőtt ember bőre beborít egy 1,5-2 m²-es felületet, ezáltal a legnagyobb, ugyanakkor legtörékenyebb szervünkről van szó. A bőr a testünk ruhája, amely védi testünket a külső mechanikai, vegyi, fény- és hőhatásoktól. A bőr lélegzik, szabályozza a testhőmérsékletet, ezért válhat égési sérüléskor már a bőr 20%-nak elvesztése is életveszélyessé. A bőr ezen kívül az egyik legfontosabb és legsokoldalúbb érzékszervünk is. Érzősejteket tartalmaz, melyek a legkülönfélébb érzéseket: a hideget, a meleget, a nyomást, az érintést és a fájdalmat regisztrálják, és dolgozzák fel. A bőr nemcsak védőszerv, hanem legbensőnk tükre is. Ezért pirulunk el zavarunkban, sápadunk el a dühtől, izzadunk bizonytalanságban, vagy majd kiugrunk a bőrünkből. A bőr réteges felépítésű, a felszínről befelé haladva „hám”(epidermis), „irha”(cutis) és „bőralja” (subcutis) rétegekre tagozódik.

A hámréteg vastagsága kb. 0,2 mm. Az alsóbb sejtsorokban folyamatosan képződő sejtek kb. 1 hónap alatt a felső sejtsorokba érve, elhalnak, majd hámlás formájában leválnak. Ebben a rétegben található a bőr festékanyaga és az azt előállító melanociták. Ugyancsak a hám részét képezik a bőr immunrendszerének legfontosabb sejtjei a Langerhans-sejtek.

Az irharéteg vastagsága kb. 3mm. Itt találhatók egyrészt a bőr nyújthatóságát, rugalmasságát meghatározó kollagén és elasztikus rostok, valamint a rácsrostok, másrészt a rostképző, védekező és más biológiai funkciót ellátó sejtek. Két rétegből áll: a papillából és a bazális rétegből. Nagy mennyiségű vizet képes felvenni, elősegítve a bőr kisimult és fiatalos megjelenését.

A bőralja zsírszövet sejtjeiben tartalék tápanyagként felhalmozódik a zsír. A kötőszöveti rostok ezt lebenyekké formálják, melyek között vér-és nyirokerek, valamint idegek haladnak. Ez a bőrréteg tárolja a meleget és energiát a test számára.

• Bután. A bután C₄H₁₀ képletű szénhidrogén, amely két izomér alakban fordul elő: n-bután és i-bután. Szobahőmérsékleten mindkét bután színtelen, szagtalan, éghető nehéz gáz. Aeroszol termékekben hajtógázként használják önmagában, vagy a magasabb parciális nyomású propánnal keverve. INCI neve: Butane vagy Isobutane.

• Carbopol. A kozmetikában gélképző, sűrítő, szuszpendáló és stabilizáló szerként használt polimerek gyűjtőneve. Transzparens gélek, samponok és fürdőkészítmények sűrítésére, valamint O/V krémek és testápolók stabilizálására használják, általában 1% alatti koncentrációban. A legtöbb Carbopol típus INCI neve: Carbomer. A Carbopol ULTREZ és ETD típusok (Novarom) nagyon könnyen bedolgozhatóak.

• Cetearyl Alcohol. A cetil- és sztearil-alkohol keverékének INCI neve. Gyakran használják a cetil-alkohol helyettesítésére. Az emulziók viszkozitásának növelésére (konzisztencia növelésre) és segédemulgátorként használják.

• Cetil-alkohol (n-hexadekanol, palmitin alkohol). Fehér, kristályos anyag, olvadáspontja 49,6^oC. A cetil-alkohol erősen növeli a zsírok és olajok vízfelvevő képességét. Nem avasodik, bőrrokon anyag. A bőrbe jól beszívódik, annak kellemes, sima tapintást ad. A krémek zsíros fényét kevés cetil-alkohollal csökkenthetjük. INCI neve: Cetyl Alcohol.

• Citromsav. Vízben és alkoholban jól oldódó, erősen savanyú ízű, egy mól kristályvízzel kristályosodó anyag. A legelterjedtebb növényi savak, közé tartozik. Sok gyümölcs nedvében  előforduló alfa-hidroxi-sav. Összehúzó, tonizáló hatása miatt arcvízekben, savanyú krémekben gyakran használják. Mivel a citromsav három -COOH csoporttal rendelkezik, primer, szekunder és tercier sók állíthatók elő. INCI neve: Citric Acid.

• Colour Index szám. Általában, a színezékek jelölésére használják. Rövidítése: C.I.

A kozmetikai termékekhez használható színezékek listáját a 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet

és ezt módosító 5/2004. (II. 10.) ESZCSM rendelet 3. és 4. számú melléklete tartalmazza.

• CTFA: Cosmetic, Toiletry, and Fragrance Association. A kozmetikai termékek, tisztálkodási szerek és illatanyagok gyártóit és kereskedőit tömörítő szövetség az USA-ban. A kozmetikai ipar legfontosabb kereskedelmi szövetsége, amely a tagjai érdekeit védi és képviseli a helyi, nemzeti és nemzetközi szintéren.

• CTFA név. A CTFA által elfogadott és közzétett kozmetikai nyersanyagok megnevezése.

• C-vitamin (L-aszkorbinsav). A zöld növényi részekben, a csipkebogyóban, citromban, paprikában, zöldség- és gyümölcsfélékben fordul elő. A C-vitamin rendkívül fontos a táplálkozásban és ezen keresztül a bőrünk karbantartásában is. A kollagénszintézis nélkülözhetetlen eleme, fontos antioxidáns, védőfaktor. Kivédi a korai öregedést, lassítja a ráncok keletkezését, a pigmentfoltok képződését és csökkenti a rákos elfajulás kockázatát. Mint a legtöbb oxisav, a bőrre halványítólag hat. A C-vitamin egyik legkevésbé stabil vitamin, mivel oxidáció, hő és fény hatására könnyen elbomlik. Ezért a kozmetikumokban a stabil vegyületei kerülnek felhasználásra.

• Dermedéspont. A dermedéspont az a hőfok, amelyen valamely megolvasztott anyag (legtöbbször zsiradék) vagy anyagkeverék lehűlése közben a legmagasabb olvadáspontú anyag kristályosodása megkezdődik. Ekkor a felszabaduló kristályosodási hő a hőmérsékletcsökkenést bizonyos ideig megszünteti, esetleg néhány tized foknövekedést is okozhat.

• Dezodorok. A kellemetlen izzadságszag megszüntetésére szolgálnak, de nem gátolják az izzadás természetes folyamatát. A legtöbb dezodor baktericidhatású anyagokat (antiszeptikumokat) tartalmaz (pl. Triclosan), amelyek a bőr mikrobaflóráját csökkentve károsan befolyásolják a bőr védelmi készségét. Az enzimgátló dezodoránsok, nem pusztítják el a baktériumokat, hanem csak blokkolják azokat, felfüggesztve anyagcseréjüket. Ilyen bakteriosztatikus vegyület, pl. a Farnesol és a Trietil-citrát, amelyek nem befolyásolják károsan a bőr biológiai egyensúlyát. Léteznek olyan dezodoránsok is, mint pl. a Grillocin (Goldschmidt), amelyek nem gátolják az izzadást, nem rendelkeznek baktericid vagy fungicid hatással és nem gátolják az enzim tevékenységet sem, hanem kémiailag kötik meg a kellemetlen szagú vegyületeket. Az illatanyagok önmagukban nem képesek tartósan elfedni a kellemetlen szagokat, ezért csak az illatanyagot tartalmazó dezodorok, parfümök csak pikánssá teszik a test természetes illatát, de az ápolatlanságot nem fedik el.

• Diszperz rendszerek, vagy diszperziók olyan anyagrendszerek, amelyekben az egyik fázis többé-kevésbé finom eloszlásban van jelen egy zárt, egységes másik fázisban. Az elosztott (diszpergált) fázist diszperz résznek is nevezzük, míg a fölöslegben jelenlevő összefüggő fázist diszperziós közegnek is nevezzük. A diszperziókat a diszpergált részecskék átmérőjének nagyságrendje szerint csoportosítjuk. A kozmetikában elsősorban a Szubmikroszkópos (kolloid) és a Mikroszkópos diszperz rendszerek (emulziók) fontosak.

• Dörzsanyagok. A fogkrémek legfontosabb összetevői a dörzsölő hatású anyagok. Ezek vízben oldhatatlan, fehér vagy színtelen, szagtalan, íztelen és az egészségre ártalmatlan anyagok. Feladatuk az, hogy a fogakra tapadt szennyeződéseket, lepedéket mechanikai úton eltávolítsák. Ezáltal tisztítják, fehérítik a fogakat anélkül, hogy a fogzománcot vegyileg megtámadnák, karcolnák, vagy megsértenék. Néhány év óta, sok fogkrémben dörzsanyagként használják a jól ismert Nátrium-hidrogén-karbonátot (szódabikarbóna) is

• Elszappanosítás. Észterek elbontása lúgok, savak vagy enzimek segítségével, miközben víz felvételével alkoholok és savak keletkeznek. Legismertebb példa a növényi és állati zsírok és olajok elszappanosítása nátrium-hidroxid segítségével, amikor glicerin és a zsírsavak nátrium sói (szappanok) keletkeznek.

• Elszappanosítási szám: az a milligrammban kifejezett kálium-hidroxid mennyiség, amely 1g zsiradék teljes elszappanosításához szükséges. Az elszappanosítási szám támpontot szolgáltat a zsiradékok felépítésében részt vevő zsírsavak átlagos molekulasúlyára. A paraffinolaj elszappanosítási száma nulla, mivel nem tartalmaz elszappanosítható alkotórészt.

• Emulziók. Az emulzió olyan heterogén rendszer, amelyben legalább egy, a másikkal nem elegyedő folyadék van a másik folyadékban átlagosan 0,1 mikront meghaladó átmérőjű cseppecskék formájában bensőségesen diszpergálva. Az ilyen rendszereknek van egy minimális stabilitásuk, amely felületaktív vegyületekkel (emulgátorokkal), finom eloszlású szilárd anyagokkal és egyéb hasonló adalékokkal még jobban kihangsúlyozható. Az olajat vízben diszpergálva, olaj a vízben (O/V) emulziót kapunk. Vizet az olajban diszpergálva, víz az olajban (V/O) emulziót kapunk. Az O/V emulziók vízzel hígíthatók, míg a V/O emulziók csak olajjal hígíthatók. Vizes metilénkék-oldat segítségével eldönthetjük, hogy valamely emulzió milyen jellegű: az O/V emulzió kékre színeződik, míg a V/O emulzió színtelen marad.

• E-vitamin. Az E-vitamin színtelen, vízben oldhatatlan olaj, más néven tokoferolként ismeretes. Hővel, savakkal, lúgokkal szemben igen ellenálló, viszont ő maga könnyen oxidálódik és így gátolja az autooxidációt. Jótékonyan hat súlyos égési sérülések, bőrgyulladások gyógyításában. A kozmetikai készítményekben antioxidatív folyamatok védőfaktoraként, öregedési folyamatok gátlásához, miteszerek és kitágult pórusok kezelésére alkalmas. Az E-vitamint szintétikus tokoferil-acetátként vagy tokoferil-palmitátként is használják.
• Fényvédő faktor. A biológiai fényvédő faktor azt a viszonyszámot fejezi ki, hogy ugyanazon személy, azonos körülmények között hányszor hosszabb ideig képes kitenni a bőrét -eritémaképződés nélkül- a napsugarak hatásának, mint kezeletlen állapotban. Pl. a 8-as fényvédő faktor azt jelenti, hogy az adott fényvédőszer használata esetén nyolcszor annyi idő kell ahhoz, hogy eritéma keletkezzen, mint a kezeletlen bőrön. A fényvédő faktor számát a bőrtípushoz válasszuk. Minél inkább hajlamosak vagyunk a leégésre, annál magasabb faktort kell     használni. Angol neve: SPF (Sun Protection Factor).
• Fog- és szájápolás. A szájüregünk épsége és szépsége a testi-lelki egészségünk fontos tényezője. Szájüregünk ápolása szempontjából a legfontosabb a fogak és a fogágy ápolása, mivel ennek elhanyagolása fogszuvasodáshoz, valamint fogágygyulladáshoz vezet. A fog koronából és gyökérből áll. A kettő határán található a fognyak, itt tapad az egészséges íny. A gyökerek rögzítik a fogakat a felső és alsó állkapocsba, ezek felszínét cement borítja. A korona a fog szájüregbe nyúló része, ennek felszínét a zománc védi. A zománc és a cement alatt a legnagyobb részt kitöltő dentint találjuk, ebben pedig a fogak vér- és idegellátását biztosító artériát, vénát és ideget. A fog-és szájbetegségek nagy része helyes táplálkozással és szájhigiéniával megelőzhető. A helyes táplálkozás legfontosabb szabálya az, hogy a főétkezésekre korlátozzuk a táplálékfelvételt. Gyakori eszegetéssel lehetőséget biztosítunk a savtermelő baktériumoknak a fogzománc megtámadására. Normál állapotban a szájüreg pH-értéke semleges körüli, de étkezés után csökken, majd lassan (fogmosás után gyorsan) visszaáll az eredeti pH. A szájüregben lévő kórokozók a savas környezetet kedvelik. Ha az étkezések után a lepedéket nem távolítjuk el azonnal, akkor ez plakká alakul. Az íny alatti plakk gyulladást okozva elválasztja a fogat a fogágytól, megkönnyítve a baktériumok további behatolását és ezáltal a gyulladás  kiterjed a fog teljes szerkezetére elpusztítva azt. Ha a plakk elmeszesedik , fogkő képződik. Az íny feletti plakk megfelelő fogtisztítással lesúrolható a fogakról, az íny alatti plakk és fogkő eltávolítása fogorvosi kezelést igényel. A fogszuvasodást is időben kell kezeltetni, mivel eleinte töméssel, később gyökérkezeléssel gyógyítható, de előrehaladott állapotban a fogat el kell távolítani. A helyes fogmosás szabályainak betartásával az eredményes szájápolás saját magunk dicséretére válik. Alapvető szabályok: étkezés után azonnal mossunk fogat; ha az ebéd utáni fogmosásra nincs lehetőség, akkor legalább végezzünk alapos szájöblítést; a legfontosabb az esti fogmosás, de ezután már semmit, még almát se együnk; az eredményes fogmosáshoz legalább 4-5 perc szükséges; fordítsunk különös figyelmet a fogak belső felületének tisztítására, mivel itt képződik és rakódik le a legtöbb plakk és fogkő; nemcsak a fogakat, hanem az ínyt is meg kell tisztítani; fogmosáshoz mindig langyos vizet használjunk, amelybe szájvizet is tehetünk; a megfelelő fogkefe kiválasztásával és ennek hatékony mozgatásával biztosítsuk a fogak és a fogíny ápolását.

• F-vitamin. Nagy molekulatömegű, több kettős kötést tartalmazó létfontosságú (eszenciális) zsírsavat foglal magába. Az emberi szervezetben az F-vitamin hiánya bőrszárazságot, a haj és a köröm töredezését okozhatja. Kozmetikai szempontból az egyik legfontosabb vitamin. A szépségápolási cikkek jelentős része tartalmaz F-vitamint, mivel dermatológiai hatása minden kétséget kizáróan bizonyított.

• Gélek. A kolloid diszperz rendszerek egyik, kozmetikai szempontból fontos csoportját a gélek vagy más néven a zselék alkotják. A gélek olyan rendszerek, amelyek átmenetet képeznek a szilárd és a folyadék halmazállapot között. A gél alaktartó, könnyen deformálható, folyadékdús diszperz rendszer, amely kolloid eloszlású szilárd anyagot (gélképzőt) tartalmaz. Ilyen növényi eredetű, gélképző anyagok az agar-agar, alginatok, pektin, tragant; állati eredetű a zselatin; szervetlen eredetű a bentonit, kovasav; szintétikus eredetűek a poliakrilátok, polivinil származékok, a metil-cellulózok,és a karboxi-metil (etil-) cellulózok. A vizes közegben készült zselék a hidrogélek. A szerves vegyületek közül az oleil alkoholok éterei, a zsíralkoholok etoxilezett származékai és ezek foszforsav észterei képesek, etoxilezett zsíralkoholokkal vagy alkilol-amidokkal, kétfázisú mikróemulziókat, átlátszó géleket képezni.

A  polimergélek alaktartása a gélben szerteágazó polimerváznak köszönhető. A jelentős mennyiségű folyadék megakadályozza a laza térhálós szerkezet összeomlását, ez utóbbi pedig útját állja a folyadék spontán szétfolyásának.

• Glicerin, C₃H₃(OH)₃ a természetben igen elterjedt háromértékű alkohol. INCI neve: Glycerin. A zsírsavakkal képzett észterei alkotják a növényi és állati zsiradékokat. A tömény glicerin sűrű, színtelen, szagtalan, nedvszívó, édes ízű, nem mérgező folyadék. Vízzel és etil-alkohollal minden arányban elegyedik. Oldhatatlan éterben, benzinben, kloroformban és zsíros olajokban. Számos szervetlen és szerves anyag jó oldószere. A glicerint a kozmetikában, mint bőrpuhító, mint vízmegkötő, és mint jó vízfelvevő képességgel rendelkező anyagot használják.

• Glicerin-monosztearát. A glicerin-észterek legismertebb és legáltalánosabban használt tagja. Kemény, viaszszerű, kissé zsíros tapintású, világos krémszínű, íztelen anyag. Jól ellenáll a fénynek, hőnek és az oxidációnak. A kozmetikában jó emulgáló, viszkozitás növelő, stabilizáló és diszpergáló hatásai miatt használják. Önemulgáló típusa (SE) megakadályozza a kristályosodást és megszüntet minden olyan hatást, amely bőrizgalmat válthat ki az alumíniumsókat tartalmazó izzadásgátló és szagtalanító krémek, valamint folyékony emulziók használatánál.

• Gyógynövények. Az emberek ősidők óta használják a különböző gyógynövényeket.

A gyógynövényes bőrápolás legelterjedtebb formája a gyógynövénykivonatokat tartalmazó kozmetikumok használata. A kivonatok lehetnek vizes, alkoholos vagy propilénglikolos oldatok, vagy ezek elegyével készülhetnek, de vannak különböző olajokkal extrahált készítmények is. A gyógynövénykivonatok tartalma és hatása, főleg magától a gyógynövénytől és a kivonási eljárástól függ. Elegendő mennyiségben alkalmazva: hidratáló, bőrpuhító, tisztító, gyulladásgátló, nyugtató, bakteriosztatikus, pórusösszehúzó, sejttevékenységet serkentő és regeneráló hatást biztosítanak a kozmetikai készítményeknek.

A leghasználtabb gyógynövények közé tartoznak: Aloé, Borsosmenta, Csalán, Diófalevél, Ginszeng-gyökér, Hamamelisz, Kamilla, Körömvirág, Vadgesztenye, Rozmaring, Zsálya.

• Gyümölcssavak. A gyümölcssavak növényi eredetű, nem toxikus hatóanyagok, amelyek az almában és körtében almasavként, a citromfélékben citromsavként, a szőlőben és a borban borkősavként, a vadszőlő leveleiben vagy a cukornádban glikolsavként találhatók. Ezek a savak egyben alfa-hidroxi-savak is. A gyümölcssavak közé sorolt szalicilsav, amely a fűzfa kérgében található, nem alfa, hanem beta-hidroxi-sav. A glikolsav és citromsav jelentős antioxidáns hatással is rendelkezik. Az AHA készítményekben a leghasználtabb gyümölcssav, a kis molekulatömegű glikolsav.

• Hajápolás. Az egészséges és szép haj titka a megfelelő hajápolás. A haj látható része élettelen anyag, sérülés után nem képes regenerálódni. Csak a haj gyökere, a hajhagyma része (amelyből kb. 100 000 van a fejbőrben) élő része a hajnak, amit nagyon vékony erek hálóznak be, és a bennük keringő vér táplál. Ezért is kell különösen odafigyelni a fejbőr ápolására. A hajas fejbőrt rendszeresen meg kell tisztítani a szennyeződésektől, portól, koromtól, a fejbőrről leváló zsíros, faggyúval átitatott szarulemezektől, a baktériumoktól. A hajmosás gyakorisága a fejbőr zsírosodásának mértékétől és a környezet szennyeződésétől függ. Hajmosás előtt lehetőleg fésüljük ki a hajat, majd alaposan vizezzük be, a sampont csak azután kenjük rá, de legalább kétszeres hígításban. Minden hajmosáskor masszírozzuk 1-2 percig ujjbeggyel körkörösen a fejbőrt. A masszírozástól megélénkül a vérkeringés, gyorsul a hajnövekedés, a káros anyagcseretermékek gyorsabban távoznak, mérséklődik a hajhullás és a faggyúképződés. A hajmosást követően, kímélő hatású hajöblítőt, hajbalzsamot, hajszeszt, hajolajat, vagy fixálószert használhatunk. A hajszárítás módja is meghatározó a fejbőr egészsége szempontjából. A hajszárítót csak a legalacsonyabb fokozaton használjuk. A haj kémiai kezelése, legyen az festés, dauer (tartós hullám) vagy erősítés könnyen veszélyessé válhat, ha nem szakember végzi. A krónikus hajhullás, a foltos hajhullás, a hajritkulás és a kopaszodás megjelenése esetén szakorvoshoz kell fordulni, a betegség okainak feltárása és a helyes kezelés megállapítása céljából.

• Hidrofil. Vízzel nedvesedő, illetve vízzel könnyen kolloid rendszert alkotó anyag. A poláris vegyületek hidrofilek, azaz vízkedvelők, nem mutatnak affinitást az olajokhoz és zsírokhoz, ezért oleofób vagy lipofób anyagoknak is nevezzük őket.
• Hidrofób. Vízzel nem nedvesedő,  vízzel kolloid rendszert nem alkotó anyag. Az apoláris vegyületek hidrofób, azaz víztaszító anyagok, amelyek affinitást mutatnak az olajokkal és zsírokkal szemben, ezért ezeket oleofil vagy lipofil anyagoknak is nevezzük.

• Hintőporok. A testápoló hintőporok az egészséges bőr ápolását, púderezését biztosítják.

Fürdés, mosakodás után a hintőpor hatására kellemes a közérzet, a bőrt szárazon tartja, sikamlóssá teszi a bőrfelületet, védi a nyomásnak, dörzsölésnek kitett testfelületet. A hintőporok fontos csoportját képezik a babahintőporok, amelyek minősége és ápoló hatása   

I-M     N-Zs