A-H

I-M

• Napvédőszerek. A napvédőszerekben fizikai és/vagy kémiai fényvédők keverékét találjuk.

A napvédők aktív hatóanyagai kiszűrik, elnyelik, vagy visszaverik a nap káros sugarait. Mindazonáltal nem arra valók, hogy vég nélkül a napon lehessünk, és nem is védenek tökéletesen, vagyis a sugárzás bizonyos része mindig eléri a bőrt. Ezért a legmagasabb faktorszámú napozókrémet is periódikusan újra alkalmazni kell, hogy hatékonyan fejtse ki hatását. Napjainkban már azt is tudjuk, hogy az UVA sugarak is hasonlóképpen DNS-módosulást váltanak ki sejtjeinkben, mint az eddig egyedül károsnak ítélt UVB sugárzás. A napvédőszerek legújabb generációja tehát nem kizárólag a B-típusú, hanem az A-típusú ultraibolya sugarak elleni védelemre is gondot fordít. A napozószerek, fényvédőkészítmények nagyon változatos formában készülnek. Ezek közé sorolhatók a napolajok, napozógélek, napozóemulziók, naptejek és a napozókrémek. A fényszűrőkön kívül, gyulladásgátló anyagokat, növényi kivonatokat, vitaminokat és hidratáló összetevőket is tartalmaznak. A legbiztosabb és a legszélesebb spektrummal rendelkező napvédők, speciális szemcsenagyságú titán-dioxidot vagy cink-oxidot tartalmaznak.

• Nátriumbenzoát, vagy benzoesavas nátrium, szagtalan, száraz, szemcsés tömeg vagy pór. Tartósítószerként használják a kozmetikumokban és élelmiszerekben. A tartósító hatás csak savas közegben érvényesül, ami tulajdonképpen a megfelelő savas közegben felszabaduló benzoesavnak köszönhető. Az acél és más fémek korróziójának gátlására is alkalmas.

• Nátriumglukonát. A glukonsav nátronlúggal, való közömbösítésével keletkezik. Fehér, vízben oldható, nem mérgező kristályokat képez. Megakadályozza a vízkőképződést, ezért tisztítószerekben használják, az élelmiszeripari üvegtisztító szerek fontos összetevője.

• Nátriumklorid. A nátriumklorid, konyhasó vagy kősó vízben jól oldódik, 100 rész víz 36 rész nátriumkloridot old. Abszolút alkoholban nem oldódik. Az élelmiszeriparban, hűtőkeverékek készítésére, a vegyiparban és számos más területen alkalmazzák. A kozmetikai és háztartásvegyiparban szappanok kisózására, sűrítésre és töltőanyagként kerül felhasználásra.

• Nátrium-lauril-éterszulfát. Az etoxilezett lauril-alkohol szulfatálásával állítják elő. Az éterhídat 2-4 mol etilén-oxid bevitelével építik ki. A samponok és fürdőkészítmények ideális hatóanyaga, mivel jó habzással, megfelelő tisztító hatással, nagyon jó kemény-víz állósággal és alacsony zavarosodási ponttal rendelkezik. A kímélő hatás növelése céljából, más anionos, nemionos vagy amfoter tenzidekkel párosítják.

• Nedvesítőhatás. Ha a szilárd testfelületet a levegő kiszorításával, a lehető legszorosabb érintkezésbe hozunk egy oldattal, nedvesítő hatásról beszélünk. A felületaktív anyagok oldata minél nagyobb mértékben csökkenti a folyadék felületi feszültségét, valamint a szilárd test és a folyadék közötti határfelületi feszültséget, annál nagyobb a nedvesítési képessége. A felületaktív anyagok oldatának koncentrációnövelésével a nedvesítőhatás maximális értékig nő. Ezután, további koncentrációnövelés lényeges változást nem okoz. A különböző nedvesítő hatással rendelkező oldatok közötti különbséget úgy lehet megállapítani, hogy egyforma nagyságú és fajtájú textildarabokat helyezünk az oldatokba, és az elmerülésükhöz szükséges időt hasonlítjuk össze. A kacsák is elmerülnek, ha oldott nedvesítőszert tartalmazó vízbe tesszük őket.

• Nemionos felületaktív anyagok. Ebbe a csoportba tartozó felületaktív anyagok vizes oldatban nem disszociálnak ionokra. Ebbe a csoportba tartoznak az észter típusú tenzidek, az etoxilált és/vagy propoxilált és/vagy lezárt végű zsíralkoholok, valamint az éter típusú cukortenzidek és szorbitán alapú származékok.

• Olajsav. Az olajsav még oleinsav, elainsav és oktadecénsav neveken is ismert, színtelen, szagtalan olajos folyadék. Egy kettős kötést tartalmaz, ami miatt könnyen avasodik és brómot addicionál. Hidrogénezéssel szilárd sztearinsavvá alakul. Az olajsav kevert glicerinészterek formájában, nagy mennyiségben fordul elő számos növényi (oliva, mandula) és állati (halolaj) eredetű olajban. Az olajsav sói az oleátok, amelyeket különböző emulziók és tisztítószerek előállítására használnak.

• Olivaolaj. Az olajfa szilva alakú bogyóinak sajtolásával nyerik. Hígan folyó, átlátszó, halvány sárgától sötét vörössárgáig változó színű, jellegzetes szagú folyadék. Az olivaolaj 75-85%-a az olajsav gliceridjeiből áll. Étolajként és a gyógyászat területén kerül felhasználásra. A kozmetika területén kenőcsökben és bőrápoló emulziókban használják.

• O/V emulzió. Az O/V típusú emulziók esetében vízben diszpergált olajról (olaj a vízben) beszélünk, amelynél a víz a külső, az olaj a belső fázis. Ezek a típusú emulziók vizes rendszerként viselkednek. Vízzel hígíthatóak, de olajjal vagy olajszerű anyaggal nem. Az elektromos áramot jól vezetik és csak vízben oldható színezékkel színezhetők.

• Oxidálószerek. Oxidálószereken eredetileg olyan oxigéntartalmú vegyületeket értettek, amelyek oxigénjüket aránylag könnyen leadják, mint pl. hipokloritok, hidrogénperoxid stb., de  az oxidáció fogalmának kiterjesztése után, a fenti anyagokon kívül ide tartoznak azok az anyagok is, amelyek hidrogén vagy elektronok felvételére képesek. Ezáltal a jód és a feri-klorid is oxidálószer, habár nem tartalmaznak oxigént.

• Oxisavak.  A COOH-csoporton vagy csoportokon kívül még egy vagy több OH-csoportot is tartalmazó szerves savak. Az oxisavak egyesítik a savak és alkoholok tulajdonságait. Az OH-csoportok számától függően megkülönböztetünk mono-, di,- és poli-oxisavakat. Az OH-csoportoknak a COOH-csoporthoz viszonyított helyzete szerint megkülönböztetünk alfa-, béta-, és gamma-oxisavakat.A fontosabb oxisavak közé tartozik a tejsav, borkősav, citromsav és szalicilsav, amelyeket kozmetikai készítményekben is használnak.

• Pantenol. INCI neve: Panthenol. A pantenolnak vagy más néven B₅-provitaminnak, csak a jobbra forgató változata a D-Pantenol hatásos. A pantóténsav alkoholja, a szervezetben könnyen átalakul pantoténsavvá (B₅-vitamin). Fontos szerepet játszik a haj-és bőrápolásban. Hosszabb kezelés után elősegíti a haj növekedését és késlelteti az őszülést. Hajhullás ellen és sebkezelésre használják 5%-os kenőcs, krém és oldatok alakjában. Hajápolási készítmények-ben, már 1% alatt is, erősíti a haj szerkezetét, helyreállítja a haj nedvességtartalmát, növeli a haj volumenét és visszaadja a hajszálak természetes rugalmasságát. Testápoló készítményekben fokozza a hámréteg regenerációs képességét és hidratálását.

• Paraffinolaj. A folyékony paraffin (Paraffinum Liquidum) kőolajból frakcionált desztillálással előállított és finomított, sűrűn folyó szénhidrogének elegye. Kristálytiszta, színtelen, nem fluoreszkáló, csaknem szagtalan és íztelen olajszerű folyadék. Az iparban finom kenőolajként, a gyógyászatban,  gyógyszeripari minőségben és a kozmetikában bőrápoló olajokban, valamint különböző kozmetikai készítmények olajos összetevőjeként kerül felhasználásra. A sűrűn folyó paraffinolajat, mint „Paraffinum subliquidum”, a hígfolyós praffinolajat mint „Paraffinum perliquidum” említi a szakirodalom. A folyékony állagú paraffinolajok INCI neve: Paraffinum Liquidum.

• pH-érték. A vizes oldatok savasságának, illetve lúgosságának mértéke a tényleges hidrogénion-koncentráció, amely adott hőmérsékleten, az oldott anyagoktól és koncentrációjuktól is függő, az oldatra jellemző állandó. A tiszta vízben az OH^- és a H⁺ ionok száma egyenlő: [H⁺] = [OH^-] = 10^-7  Ebben az esetben a közeg kémhatása semleges, és az ionok arány 1:1. Ez az arány csak savak vagy lúgok, hozzáadására tolódik el. A hidrogénion koncentráció tehát alkalmas a vizsgált közeg kémhatásának meghatározására. Gyakorlati okokból a savasság és lúgosság mértékéül a hidrogénion koncentráció helyett a hidrogénkitevőt használjuk. A pH a H⁺ ionok, ion-g/l-ben megadott koncentrációt kifejező szám negatív előjelű logaritmusa: pH = -lg [H⁺]. Így a semleges tiszta víz pH-értéke 7, ezalatt az érték alatt az oldat savas, míg ezen érték fölött az oldat lúgos jellegű.

• Polietilénglikolok. A poliglikolok, poliviaszok vagy Carbowax név alatt is ismert polietilénglikolok az etilénglikol polimerjei. A sor tagjai 700 molekulatömegig szobahőmérsékleten folyékonyak, míg 1000-től felfelé viaszszerűek. A sor első tagjai vízben jól oldódnak, a molekulatömeg növekedésével azonban az oldékonyság és nedvszívóképesség csökken. A folyékony típusok glicerinpotlóként arc-, borotválkozó-, hajvizekben, hajmosószerekben, ajakrúzsokban, diszpergálószerként stb. kerülnek felhasználásra. A nagyobb molekulájú típusokat kenőcsökben, krémekben, hajápolószerekben stb. használják.

• Polivinilklorid. PVC néven is ismert fontos, hőre lágyuló műanyag. A tiszta PVC üvegszerűen átlátszó, szagtalan, íztelen, nem ég, reakcióképessége csekély, hidegen csaknem oldhatatlan, melegen klórozott szénhidrogénekben, észterekben, ketonokban, aromás szénhidrogénekben duzzad, illetve oldódik. Ellenáll sósavnak, kénsavnak (50%-ig), híg salétromsavnak, káli- és nátronlúgnak, alkoholnak és ásványolaj-szénhidrogéneknek. Számos iparágban használják, a PVC-t és a vinilklorid kopolimereket önmagukban vagy lágyítókkal. Kozmetikai és háztartásvegyipari termékek csomagolóanyagaként is használják. Nem tekinthető környezetbarát csomagoló anyagnak.

• Propán. Színtelen, szagtalan, nem mérgező, nagyon gyúlékony gáz. Mivel a parciális nyomása eléggé magas, ezért butánnal és/vagy izobutánnal keverve használják hajtógázként  aeroszolos termékekben. INCI neve: Propane.

• Propilénglikol. Színtelen, átlátszó, édes ízű, nedvszívó folyadék. Vízzel és alkohollal korlátlanul elegyedik, nem mérgező. A műanyagiparban, hidraulikus folyadékokban, fagyásgátlószerekben, számos anyag oldószereként stb. használják. A kozmetikában mint glicerinpótló, valamint gyanták, olajok, viaszok, illatanyagok és zsírok oldószereként kerül felhasználásra.

• Q-10 koenzim. INCI neve: Ubiquinone. A Q-10 koenzim fontos szerepet tölt be az emberi szervezet sejtjeinek energiaellátásában, de az életkor előrehaladtával mennyisége fokozatosan csökken szervezetünkben. Hiányában a szervezet egyre kevesebb energiát képes előállítani, ezért csökken az életerő és a vitalitás. Az utóbbi években egyre több olyan kozmetikai készítmény kapható, amelynek egyik alkotórésze a Q-10 koenzim, más néven az ubikinon. A bőrazonos Q-10 koenzim elősegíti a bőr természetes regenerációját a mélyebb rétegekig, ezáltal csökkenti a ráncok mélységét és megelőzi újabbak keletkezését.

• Ricinusolaj. INCI neve: Ricinus Communis. Az INCI névben szereplő ricinusnövény magjából sajtolt halvány zöldessárga, sűrűn folyó, jellemző szagú, nem száradó olaj. Eltérően a többi növényi olajtól, alkoholban oldódik. Ásványi olajokban gyakorlatilag nem oldódik. Nehezen avasodik, de jellegzetes szaga állás közben erősödik. Kénsavas kezelésével állítják elő a felületaktív tulajdonságokkal rendelkező törökvörösolajat. Az eozinokat némileg oldja, ezért rúzsok gyártására használják. Hajolajok készítésére is használják, mivel a hajat fényessé teszi. Számos iparágban alapanyagként alkalmazzák, mint pl. kenőolaj, fúróolaj, textilolaj, lakkok, festékek, nyomdaipari kencék, lágyított műanyagok gyártására.

• Samponok. A jó hajmosó szerektől megkívánják, hogy legyenek hatékonyak, kíméletesen tisztítsák a hajat és a fejbőrt, biztosítsák a haj kellemes fényét, illatát, selymes tapintását és  tegyék könnyűvé a frizurakészítést. Fő alkotóelemük a felületaktív anyagok, amelyek a haj tisztítására szolgálnak, fellazítják, leválasztják és eltávolítják a hajról a szennyeződést, a faggyút, port, a korpapikkelyeket és a hajápoló termékek maradványait.  Öblítéskor ezek a részecskék a habbal távoznak.  A samponokat eredetileg csupán a haj tisztítására használták, de napjainkban azonban kibővült feladatkörük: része lehet a kondicionálás, valamint a különféle haj- és hajas fejbőr-betegségek kezelésére szolgáló egyes speciális hatóanyagok, vitaminok felvitele is. A hajsampon megjelenése szerint lehet por, krém vagy folyadék. Összetételükben, csak a Kozmetikai rendelet által engedélyezett színezékek, tartósítószerek és adalékanyagok használhatók.

• Span. A Span típusú nem-ionos emulgátorok, zsírsavak (laurin-, palmitin-,sztearin-, olajsav) és szorbitán észterei. A Span típusú emulgátorok hidrofilitása csekély, HLB értékük 10 alatti (általában 2-5 közötti), ezért V/O típusú emulziók készíthetők velük.

• Sűrítőanyagok. A sűrítő- vagy duzzasztó anyagok, többnyire nagymolekulájú szerves vegyületek, amelyek folyadékot (vizet) szívnak fel, és attól megduzzadnak, majd végül homogén, sűrűn folyó kolloid oldatokká alakulnak. Szerepet játszanak számos műszaki, gyógyászati vagy kozmetikai készítmények stb. előállításában. Megkülönböztetünk szerves (természetes, félszintetikus, szintetikus) és szervetlen sűrítő készítményeket.

• Sűrűségmérések. Abszolút sűrűségen a térfogategységben foglalt anyag tömegét értjük. Ha tehát egy anyag sűrűségét kell meghatározni, meg kell mérni a tömegét és térfogatát, majd el kell osztani a tömeget a térfogatával. A laboratóriumi gyakorlatban a relatív sűrűséget határozzuk meg 20^oC-on desztillált vízre vonatkoztatva, vagyis a vizsgálandó anyag tömegét osztjuk a vele azonos térfogatú desztillált víz tömegével. Folyadékok sűrűségmérésekor az aerométerek használata gyors, de nem pontos eredményt ad. A Mohr-Westphal mérleg pontosabb eredményhez vezet, de a legpontosabb értéket a piknométeres eljárás adja.

A krémek gyártásánál nagyon fontos a gyártásközi látszólagos relatív sűrűségük meghatározása, mivel pl. egy levegős krémmel lehetetlen a töltési tömeget megtartani.

Viaszok, viaszszerű anyagok sűrűségének meghatározásakor gyakran használják a lebegtetéses mérési módszert. Poranyagok látszólagos sűrűségének (térfogattömegének, litersúlyának), laza halmazsűrűségének meghatározásakor az anyagot nem tömörítjük. A tömörített halmazsűrűség (rázósúly) meghatározásánál, a tömörítést (rázással) a poranyag állandó térfogatának eléréséig folytatjuk. A tömörített halmazsűrűség jobban reprodukálható, mint a laza halmazsűrűség.

• Szilikonok. A szilikonok polimer vegyületek, amelyekben a szilíciumatom közvetlenül kapcsolódik valamely szerves csoport szénatomjához. A szilikonokra jellemző az erős víztaszító képesség, hidrofobitás, a fizikai állandóik függetlensége a hőmérséklet-ingadozásoktól, az egészségre ártalmatlanok, a bőrt nem irritálják. A szilikonolajok tiszta, színtelen, semleges, szagtalan, víztaszító folyadékok. Zsíralkoholokkal, zsírsavakkal, gyapjúzsírral, glicerinmonosztearáttal elegyíthetők. A szilikonolajokat nehezebb emulgálni mint a triglicerideket. A lineárisan polimerizált szilikonolajok INCI neve: Dimethicone.

Az illékony szilikonolajok alacsony viszkozitásúak és nagyon magas értékű a bőrön való szétterülési képességük. Jól oldódnak alkoholban, ásványi és növényi olajokban, zsíralkoholokban. Az illékony szilikonolajok INCI neve: Cyclomethicone.

• Színezékek. A színezékek általában véve színező hatású, szorosabb értelemben, vízben vagy más oldószerben oldódó szerves eredetű anyagok. A kozmetikában felhasználható színezékek nem okozhatnak irritációt, bőrkárosodást és nem tartalmazhatnak mérgező fémeket vagy bőrre káros szennyeződéseket. Hazánkban az új kozmetikai rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a kozmetikumokban használható színezékeket.

• Szorbit. A szorbit (szorbitol, hexitol) INCI neve: Sorbitol. Színtelen kristályos,szagtalan, édes ízű, nem mérgező, hatértékű alkohol. A szőlőcukor hidrogénezésével állítják elő. Vízzel viszkózus glicerinhez hasonló oldatot képez. A kozmetikában a szorbit 70%-os vizes oldatát használják. Glicerinpótlóként is használják számos iparágban. Kozmetikai készítményekben nagyon jó hidratáló hatást biztosít, vízmegkötő képessége jobb, mint a gliceriné. Egy molekula víz kilépése esetén, szorbitán keletkezik a szorbitból.

• Szorbitán. A szorbitán vagy monoanhidroszorbit, szorbitból keletkezik egy molekula víz kilépésével és gyűrűzáródással. A szorbitánt zsírsavakkal észterezve, Span típusú emulgátorokat gyártanak.

• Sztearin. A sztearin egy olyan elegy, amely különböző arányban tartalmazhat sztearin- és palmitinsavat. INCI neve: Stearic Acid; Palmitic Acid. A kozmetikában a többször préselt, főleg olajsavtól mentesített, minél tisztább sztearint használják. A sztearin fehér színű többnyire apró kristályos szerkezetű. Az olajsavtartalmú sztearin könnyen eldörzsölhető, idővel megsötétedik és avas szaga lesz. A sztearin a sztearát-krémek alapanyaga, amelyeket a sztearin részleges elszappanosításával készítenek. A különböző lúgos anyagokkal készíthető szappanok jó emulgátorok.

• Sztearil-alkohol. Kémiai neve: n-oktadekanol vagy oktadecilalkohol. INCI neve: Stearyl Alcohol. Vízben oldhatatlan, alkoholban oldható, de kevésbé jól oldódik, mint a cetil-alkohol. A kozmetikában kitűnő konzisztencia növelő és segédemulgáló szerként alkalmazzák. Gyakran alkalmazzák a drágább cetil-alkohol helyettesítésére.

• Tartósítószerek. A tartósítószerek vagy konzerválószerek használatának célja, hogy a különböző anyagok, készítmények eredeti, használható állapotukban minél hosszabb ideig megőrizhetők legyenek. Az általános értelemben vett tartósítás, konzerválás a mikroorganizmusok, okozta károsodás megelőzése. Mikrobiológiai károsodások: az erjedés, a rothadás és a penészedés. A minőségmegőrzés keretében, a készítmények küllemének megőrzésén kívül legalább olyan fontos a mikrobiológiai tisztaságuk biztosítása. A kozmetikumokat megfelelő tartósítószerekkel kell konzerválni, mivel a kozmetikai iparban csak ritkán lehet megvalósítani a gyógyszer-és konzervipari termékek gyártásakor előírt munkakörülményeket (sterilezés, légmentes lezárás stb.). Ezen kívül egyre gyakoribb a biológiailag aktív anyagok, vitaminok, fehérjék és más könnyen romló alapanyagok használata, amelyek elősegítik a mikroorganizmusok fejlődését. A kozmetikai termékek konzerválásakor megelégszünk a tartósítószer bakteriosztatikus hatásával. A megfelelő tartósítószer és mennyiségének kiválasztása függ: a biológiailag aktív anyagok természetétől és koncentrációjától; a tartósítószer és a készítmény komponensei között létrejövő fizikai és kémiai reakcióktól; a tartósítószer hatékonyságától és koncentrációjától; a közeg pH értékétől;

a fertőzöttség mértékétől. Az ideális tartósítószer színtelen, szagtalan, a bőrt nem izgatja, nem szenzibilizál, igen kis mennyiségben hatásos és nem lép reakcióba a készítmény komponenseivel. Célszerű minden egyes új kozmetikai készítményt bakteriológiailag is megvizsgálni, a kiválasztott tartósítószer hatékonysága szempontjából. Ezt a követelményt az új kozmetikai rendelet is előírja, amelynek 7. számú melléklete a kozmetikai termékek gyártásához felhasználható tartósítószereket tartalmazza.

• Tejsav. Színtelen, csaknem szagtalan, savanyú ízű, szirupszerű, nedvszívó, nem mérgező folyadék. 90%-os és 50%-os töménységben kerül forgalomba. Vízzel, alkohollal és éterrel elegyedik. Számos iparágban használják. Alfa-hidroxi-sav (AHA). Keratolitikus, szaruoldó hatása miatt használják tyúkszemirtó szerekben. A kozmetikában még felhasználják szeplő elleni készítményekben, arcvizekben, továbbá az aknés, szeboreás bőr kezelésére nátrium-laktáttal kombinálva. INCI neve: Lactic Acid.

• Trietanolamin. Színtelen vagy gyengén sárga, csaknem szagtalan, szirupsűrű folyadék. Vízzel, alkohollal, glicerinnel, zsiradékokkal minden arányban elegyedik. Nagyon higroszkopikus, ezért a levegőn gyorsan megsötétedik, vízgőzt és széndioxidot szív magába. Vizes oldata lúgos kémhatású. Zsírsavakkal tartós szappanokat képez, amelyek jó emulgátorok és vízben, alkoholban, glicerinben jól oldódnak. Sztearátkrémek, borotvahabok és gélek, valamint arctisztító-és hajápolószerek készítésére használják. INCI neve: Triethanolamine.

•Trigliceridek. A trigliceridek glicerinből és az ahhoz kapcsolódó három, akár különböző láncú zsírsavból állnak. A trigliceridek fizikai tulajdonságát a zsírsavlánc hossza és telítettségi állapota határozza meg. A szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú triglicerideket zsíroknak, a folyékonyakat olajoknak nevezzük. A zsírokban található telítetlen zsírsavak csökkentik a zsírok olvadáspontját. Az olajok szobahőmérsékleten folyékony zsírok, melyeknek telítetlen zsírsav tartalma 80-90%. A növényi olajok gazdagok többszörösen telítetlen zsírsavakban, melyek közül több az emberi szervezet számára vitaminnak számít. A halak zsírja szintén bőven tartalmaz telítetlen zsírsavakat. A triglicerideket tartalmazó zsiradékok a kozmetikai krémek, kenőcsök, olajok fontos alapanyagai. Többnyire emulgált alakban használják, így a bőrbe könnyen felszívódnak, a száraz bőrt simává, puhává teszik, védik a bőrt a külső hatásoktól, a túlságos vízleadástól és pótolják a bőr által elveszített zsiradékot.

• Ultraibolya sugarak. A földet érő napfény a hullámhossza alapján látható fényre, infravörös és ultraibolya (UV) sugarakra osztható. Biológiai hatása csak az ultraibolya sugaraknak van. Az UV sugarak tovább bonthatók UV-A (315-400 nm), UV-B (280-315 nm) és UV-C (180-280 nm) sugarakra. A bőr korai öregedését okozó, valamint szemkárosító hatása mindhárom UV sugárfajtának van. Az UV-C sugarakat, a légkört övező ózonréteg elnyeli, természetes körülmények között nem jutnak a földre. Az ózonlyuk növekedése mindinkább felveti az UV-C sugarak elleni védelem szükségességét is. Az ultraibolya-B (UV-B) sugarak, melyek bőrégést okozhatnak, kevésbé káros hatásúak, mint az ultraibolya-A (UV-A) sugarak - mutatták ki ausztráliai és amerikai kutatók. Az UV-A sugarak jelentősebb, kártékonyabb mutációt okozhatnak a bőr mélyebb hámrétegeiben, ahol a bőrrák is megjelenik, mint az UV-B sugarak. Az UV-A sugarakat sokáig a bőrre veszélytelennek tartották de ma már tudjuk, hogy ezek hatására keletkeznek a szabad gyökök, és ezek okozzák a bőr fényöregedését is. A bőr elveszti rugalmasságát, dehidratálódik, ráncosodik. A kutatók úgy vélik, hogy a nap mindkét UV sugárzása elindíthat rákos burjánzást és gyorsítja a meglévő rákos sejtek szaporodását.

• Vazelin. A vazelin fehér vagy világossárga színű, szagtalan és íztelen, semleges kémhatású, lágy kenőcsszerű anyag. A vazelin szénhidrogénolajok és paraffinok amorf keveréke és ezért nem szappanosítható el és nem avasodik, mint a növényi zsírok. Vízben és glicerinben nem oldódik, alkoholban kevéssé, éterben, benzinben, benzolban és kloroformban könnyen oldódik. Gyógyászati és kozmetikai felhasználása mellett, kenőanyagok készítésére, vízhatlanításra, korrózióvédő anyagokban stb. használják. A kozmetikai célra használt vazelin INCI neve: Petrolatum.

• Védőkenőcsök. A védőkenőcsök a különböző iparágakban dolgozók, de a házimunkával is foglalkozók, főleg a kéz (esetleg arc) védelmére szolgálnak. A védőkenőcsök mindig a célnak megfelelően kerülnek kidolgozásra. A vízzel, vizes oldatokkal, gyenge savakkal, sóoldatokkal dolgozók részére zsírokból, viaszokból készítenek védőkenőcsöt. A különböző pigmentanyagok mint pl. a bentonit, titán-dioxid a krém védőhatását javítják. A lúgos hatások ellen savanyú kémhatású krémekkel lehet átmenetileg védekezni. Ásványi zsiradék alapú vízmentes kenőcsöket is eredményesen alkalmaznak lúgos ártalmak ellen. A mosószerártalmak ellen jó eredménnyel használhatók a szilikontartalmú kenőcsök és V/O típusú emulziók. Oldószerek (benzin, kloroform stb.) ellen jól beváltak a különböző kocsonyákkal (pektin, agar-agar, metilcellulóz), polivinil-alkohollal (PVA) vagy ehhez hasonló polimerekkel készült termékek. A porszerű anyagoknak a bőr pórusaiba hatolása és lerakodása ellen bentonit és polivinil-pirrolidon (PVP) tartalmú védőkenőcsök javasoltak.

• Vitaminok. A vitaminok az élethez nélkülözhetetlen anyagok, amelyeket az emberi és állati szervezet nem tud előállítani, hanem a táplálékkal kell felvennie. A vitaminokat az abc nagybetűivel jelölik, vagy a kémiai elnevezésüket használják. A vitaminok aszerint, hogy zsírban vagy vízben oldódnak, két nagy csoportra oszthatók. A zsírban oldódó vitaminok (mint A, D, E, F, K) lassan szívódnak fel, és a szervezetben felhalmozódnak. A vízben oldódó vitaminok (mint B₁, B₂, B₆, B₁₂, Biotin, C, Folsav, Inozit, Niacin, P-vitamin, Pantoténsav) gyorsan szívódnak fel, de gyorsan ki is ürülnek, a szervezet nem gyűjt belőlük tartalékot. A kozmetikában, a hőre, fényre érzékeny és könnyen károsodó tiszta vitaminok helyett, ezek stabil vegyületeit használják.

• Vízfelvevő képesség. Egy anyagnak vagy oldatának vízfelvevő képessége megadja azt, hogy milyen sebességgel vesznek fel vizet a légkörből, illetve adnak le annak. A kozmetikában a vízfelvevő képesség fontosabb, mint a vízmegkötő képesség. Például egy O/V típusú emulziónak 3/4 rész glicerint kellene tartalmaznia, ahhoz, hogy az 1/4 résznyi víz elpárolgását teljesen meggátolja. Ez dermatológiailag nem megengedett. Ha a gyakorlatban nem is lehet meggátolni a víz elpárolgását, lényegesen lehet csökkenteni sebességét.

• Vízmegkötő képesség. Egy anyagnak vagy oldatának vízmegkötő képessége megadja azt, hogy adott feltételek között mennyi vizet képesek megkötni, miután ezek és a légkör között az egyensúly beállt.

• V/O emulzió. A V/O típusú emulziók esetében olajban diszpergált vízről (víz az olajban) beszélünk, amelynél az olaj a külső, a víz a belső fázis. Ezek a típusú emulziók olajos rendszerként viselkednek. Olajjal vagy olajos anyagokkal hígíthatóak, de vízzel nem. Az elektromos áramot rosszul vezetik és csak olajban oldható színezékkel színezhetők.

• Zsíralkoholok. A klasszikus zsíralkoholok közé soroljuk a 1-18 szénatomszámú, egyenes­láncú egyértékű alkoholokat, amelyek a megfelelő zsírsavak redukciójával állíthatók elő. Mesterségesen a zsírsavak és zsírok katalitikus hidrogénezésével, nagy nyomáson állíthatók elő. Megfelelő eljárással a zsíralkoholok, a paraffinok vagy olefinek oxidációjával is előállíthatók. Ezek az alkoholok semleges, könnyen emulgáló, magas forráspontú, olajszerű folyadékok vagy lágy anyagok, vízben nem, alkoholban és éterben könnyen oldódnak. A nagyobb molekulájú alkoholokat viaszalkoholoknak nevezzük, mivel a természetes viaszok megbontásával állíthatók elő. A kozmetikában, mint önmaguk kerülnek felhasználásra, vagy más alapanyagok készítésére használják fel őket.

• Zsírsavak. Vízben oldhatatlan, de zsíroldó szerekben és alkoholban jól oldódó vegyületek, amelyeket számos kozmetikai és háztartásvegyi készítmény előállítására használnak. A zsírsav elnevezés onnan származik, hogy a glicerinnel alkotott észterei a zsírok és olajok alkotói. Számos iparágban használják, a kozmetikában krémek, tejek, borotvakrémek, borotvahabok, szappanok, hajápoló készítmények stb. készítéséhez alkalmazzák.

A-H     I-M