|
|
|
      |
|
||
|
• IFRA: Az International Fragrance Association (Illatgyártók Nemzetközi Szövetsége) rövid neve. Az illatgyártók által kiadott IFRA megfelelősségre vonatkozó tanúsítvány (Certificate) azt igazolja, hogy egy adott célra gyártott illatanyag, milyen mennyiségben használható fel. A tanúsítvány egyben azt is igazolja, hogy az illatanyag összetevői, minőségileg és mennyiségben megfelelnek a vonatkozó EU előírásoknak. • Illatanyagok. A kozmetikai termékekbe kerülő illatanyagokat (illatok, illatkompoziciók) részben az illatszerek előállítására, részben a kozmetikai készítmények illatosítására használják. Egységes INCI nevük van: Parfum. A kozmetikai termékekbe kerülő illatkompoziciók alkotói, a célirányos minőségben és mennyiségben szerepelhetnek egy adott összetételben. Ezért ajánlatos, az illatanyag kiválasztásánál tudni azt, hogy megfelel-e az IFRA előírásainak. • Illóolajok. A virágok, gyümölcsök, levelek, gyökerek jellegzetes illatát nagyrészt a bennük felhalmozódott illóolajok adják. Az illóolajok erősen „koncentrált” természetes anyagok, amelyek a növények fennmaradásában játszanak fontos szerepet. Kinyerésük a növényi nyersanyagtól függően víz- vagy vízgőz-desztillációval, préseléssel, oldószerrel, enzimes bontással vagy szuperkritikus kivonással (extrakcióval) történik. Az illóolajok egyik lényeges tulajdonsága, hogy papírra cseppentve a szabad levegőn legtöbbjük maradék nélkül elpárolog, nem hagy foltot, mint a zsíros olajok. Az illóolajok az alábbi fontosabb hatásokkal rendelkeznek: ▫ antimikrobiális hatás: ilyen hatású illóolaj: cickafarkfű, citronella, eukaliptusz, fahéj, kakukkfű, kamilla, levendula, szegfűszeg, teafa; ▫ légutakra gyakorolt hatás: ilyen hatású illóolaj: ánizs, édeskömény, erdei fenyő, eukaliptusz, niaouli, törpefenyő, kakukkfű; ▫ bőrvörösítő hatás: ilyen hatású olajok: boróka, borsosmenta, erdei fenyő, eukaliptusz, kámfor, rozmaring; ▫ emésztőrendszerre gyakorolt hatások: ilyen hatású olajok: ánizs, borsmenta, édeskömény; ▫ vizeletkiválasztó-rendszerre kifejtett hatások: ilyenre példa a borókaolaj ▫ nyugtató hatás: ilyen hatású például a citromfű, a narancsvirág és a levendula olaja. Az illóolajok az aromaterápiás termékek legfontosabb összetevői. • INCI név és feltüntetése. Az INCI jelentése: International Nomenclature of Cosmetic Ingredients, magyarul: A kozmetikai összetevők nemzetközi megnevezése. Az INCI neveket a címkén, meghatározott sorrendben kell feltüntetni. Azt az összetevőt kell először megnevezni, amely a legnagyobb mennyiségben van jelen a termékben. Ezután, a koncentrációjuk csökkenő sorrendjében tüntetjük fel az összetevők nevét mindaddig, amíg az 1%-ban, vagy annál kisebb mennyiségben jelenlévő komponensekhez érünk. Ettől a ponttól az összetevőket tetszőleges sorrendben lehet feltüntetni. • Izzadásgátlók. Az izzadásgátló készítmények nagyfokú pórúsösszehúzó (adsztringens) tulajdonsággal rendelkeznek. A pórusösszehúzás mechanizmusa, még ma sem teljesen tisztázott folyamat. A nedvesítőszerek fokozzák a pórúsösszehúzó hatást, valószínűleg azért, mert jelenlétükben a hatóanyagok jobban behatolnak a pórusokba. A legelterjedtebb izzadásgátló anyagok az Aluminium-klorid-hidroxid komplex sók, valamint az Aluminium-zirkónium alapú komplex vegyületek. A gyengén savas pH: 4-4,5 értékkel rendelkező izzadásgátlók elfogadható dezodoráló hatást is biztosítanak. Hátrányuk az, hogy nem építhetőek be az olcsó sztearát szappan alapú készítményekbe. Használatuk különleges figyelmet igényel, mivel az izzadás természetes folyamatát nem ajánlatos teljes mértékben megakadályozni. • Kamillaolaj. A Matricaria chamomilla virágaiból készül vízgőzdesztillációval. Sűrűn folyó sötétkék színű, jellegzetes szagú folyadék. Kék színét az azuléntartalma adja, kiváló gyulladásgátló folyadék. Bőrnyugtató és allergiallenes hatású készítményekben, arcszeszekben és hajvizekben használják. • Karotin. A karotinok a legelterjedtebb természetesen előforduló növényi festékanyagok, amelyek igen sok gyümölcsben és zöldségfélében jelen vannak, azok élénkpiros, narancssárga vagy sárga színét adják. A karotinok nem csupán az A-vitamin előanyagai, hanem természetes antioxidánsok, és sokoldalú betegségmegelőző hatással is rendelkeznek. • Kationaktív anyagok, más néven kationos felületaktív anyagok/tenzidek, vizes oldatban úgy disszociálnak, hogy a nagymolekulájú, bipoláris rész pozitív töltésűvé válik azáltal, hogy róla kismolekulájú negatív töltésű, szervetlen anion szakad le. A felületaktív hatás hordozója a negatív töltésű kation. Ide tartoznak a kozmetikai felhasználású, negyedrendű ammónium vegyületek (QUAT-ok) és a jó biológiai lebonthatósággal rendelkező észterquat-ok. • Koenzim. Az enzimek rendszerint nem fehérje-alkotórésze, amely az enzimek katalitikus működésében játszik szerepet. Ilyen típusú koenzim a divatos kozmetikai termékekben használt Q-10 koenzim is. • Kollagén: a csont, a porc és a kötőszövet fehérje természetű alkotórésze (főzve zselatin lesz belőle). A bőr kötőszövetének mintegy 70%-át alkotja. A fiatal szervezetben a kollagén még oldott állapotban van jelen. Kitűnően duzzad, vízvisszatartó képessége kiváló, molekulái egymás irányában eltolhatók, és ezek adják a bőr elaszticitását, rugalmasságát. Az öreg bőrben, a kollagén már alig duzzad, vízmegkötő képessége jóval kisebb, így a rugalmasságát veszített bőr ráncossá, barázdálttá válik. • Kozmetikai rendelet. Ez a rendelet Magyarországon, az alábbi rendeletek összevonásával jött létre: a 40/2001. (XI. 23) EüM rendelet és ezt módosító 5/2004. (II. 10.) ESZCSM rendelet a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről. A rendelet az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépett hatályba. • Kozmetikai termék. A Kozmetikai rendelet szerint: kozmetikai termék minden olyan anyag vagy készítmény, amely az emberi testtel (bőr, szőrzet, köröm, ajak, külső nemi szervek) külsőleg vagy a fogakkal és a szájüreg nyálkahártyájával érintkezésbe kerül elsődlegesen azzal a céllal, hogy azokat tisztítsa, illatosítsa, védje, ápolja, megjelenését megváltoztassa, illetve kiküszöbölje a kellemetlen testszagot. A Kozmetikai rendelet 1. számú melléklete, a kozmetikai termékek rendeltetés szerinti 20 féle főbb csoportját tartalmazza. • Körömlakklemosó. A körömlakk lemosására (eltávolítására, leoldására) régebben csaknem kizárólag acetont és etil-acetátot használtak, amelyek nagyon zsírtalanítják a körmöt. A körömlakklemosókban gyors lakkeltávolító, valamint minél kímélőbb hatással rendelkező oldószereket (észtereket, ketonokat és glikolétereket) alkalmaznak. A köröm védelmének, visszazsírozásának és hidratálásának biztosítására, növényi olajokat, szintetikus észtereket és étereket, vitaminokat és ezek származékait, lanolint, glicerint, pantenolt stb. használnak adalékként. A magas víztartalmú és az emulzió típusú lemosók általában, gyenge eltávolító hatást biztosítanak. Polimerek, viaszok, magas viszkozitású polietilénglikolok stb. használatával, krém- vagy gélszerű lemosókat lehet készíteni. • Lanolin. INCI neve: Lanolin. A kozmetikai lanolint a sötétbarna színű, kellemetlen szagú, ragadós gyapjúzsírból megfelelő tisztítással és finomítással nyerik. A lanolinnak nagy a vízfelvevő képessége. 150-200% vizet képes felvenni és azzal tartós emulziót képez. Vízfelvevő képességét a vazelin, cetil-alkohol és glikol-sztearát hozzáadása növeli. Magában vagy más zsiradékkal keverve kenőcsök, bőrpuhító szerek, bőrtápláló anyagok alkotórésze. Könnyen beszívódik a bőrbe, ezért kiváló alapanyaga a kozmetikai és gyógyászati termékeknek. A tisztított lanolin levegő hatására avasodik. Egyes személyek érzékenyek lehetnek a lanolinra, ezért allergizáló hatásával is számolni kell. • Lecitin. A lecitin az állati és növényi szervezetben, mint foszfolipid fordul elő. A lecitin higroszkopikus, barnássárga, viasszerű anyag, levegőn (a telítetlen zsírsavrész oxidációja miatt) gyorsan megsötétedik. Pozitív hatást gyakorol a koleszterinszintre, minthogy a koleszterint és egyéb zsírokat vízzel elegyedő formájúvá alakítja, így azok kiürülnek a szervezetből. Tisztítja az érfalakat, erősíti a szívizomzatot. Zsírégető, zsírbontó anyagként tartják számon. A kozmetikai készítményekben, mint emulgátort vagy mint emulzióstabilizátort használják. A kozmetikában, 1-2% mennyiségben, mint bőrtápláló, bőrrokon anyag kerül felhasználásra. Segíti a lanolin bőrpuhító hatását és felszívódását a mélyebb bőrrétegekbe. A vizet jól megköti és ez a kötés hasonló az élő sejtek protoplazmájához. Hátránya, hogy könnyen avasodik és penészedik, ezért a vele készült kozmetikai terméket megfelelően kell antioxidánsokkal védeni és tartósítani. • Levendulaolaj. A levendulaolajat, a legelterjedtebb francia levendula (Lavandula officinalis Chaix), a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is nagyban termesztett, félcserje illatos virágaiból nyerik vízgőzdesztillációval. A valódi levendulaolaj nyugtató, ellazulást segítő, vérnyomáscsökkentő, fájdalomcsillapító és antimikrobiális főbb hatásokkal rendelkezik. Antimikrobiális tulajdonságának köszönhetően sebgyógyulások elősegítésére, fertőzéses bőrbántalmak és lábszárfekély, valamint rovarcsípések, okozta viszketés kezelésére bőrápoló készítmények alkotórészeként, alkalmazzák. A levendulaolajat tartalmazó bőrápoló készítmények kisbabáknál is biztonságosan használhatók. Alkalmazásának fontos területeként említhető meg a reumás, neuralgiás és egyéb krónikus fájdalmak kezelése, melyeknél elsősorban masszázs- és fürdőolajok, bedörzsölőszerek és kenőcsök alkotórészeként használatos. A valódi (francia) levendula illóolajából különböző kozmetikai készítményeket (parfümök) és levegőillatosítókat is előállítanak. A valódi levendulaolaj nem toxikus, nagyon enyhén irritáló, nem szenzibilizáló, nem fototoxikus. • Liposzóma. A liposzómák spontán szerveződő kolloidális méretű részecskék (nagyságuk 0,025 mmt-ől 2,5 mm-ig terjed), amelyek magukba zárják az őket körülvevő közeg egy részét. A kis méretű liposzóma-gömböket kettős membránréteg veszi körül, ugyanúgy, ahogy a szervezetben is a sejteket biológiai membrán határolja. A kozmetikában használatos krémek esetén a liposzómamembrán stabilitása azt jelenti, hogy a bőrbe jutva mennyi idő után kezd el a liposzóma szétesni, azaz mennyi idő után juttatja célba a belé csomagolt hatóanyagot. A liposzómákba hidrofil és hidrofób tulajdonságú anyagok egyaránt bezárhatók, csupán a hatóanyaghoz kell igazítani a bezárás technológiáját. A liposzómák előnye abban áll, hogy képesek a bőr mélyebb rétegeibe is behatolni, és hatóanyagtartalmukat a megfelelő helyen ürítik ki. Ez főképp az olyan hatóanyagok esetében előnyös, amelyek szabad formában nem tudnának a bőr mélyebb rétegébe jutni. A liposzómák a hatóanyag-adagolásának szerepét is betöltik, mivel rendezett szerkezetük fokozatosan bomlik fel, és a beléjük zárt anyag lassan szabadul fel. A liposzómákba zárt hatóanyagok ráadásul állás közben is jobban védve vannak a lebomlástól. • Mentaolaj. A borsmenta vagy borsosmenta (Mentha piperita), hatalmas területeken termesztett évelő növény leveleiből és a leveles hajtásaiból vízgőzdesztillációval előállított illóolaj. Fontos felhasználója a kozmetika, az élelmiszeripar, valamint a gyógyszerészet. Az illóolaj legfontosabb alkotórésze a mentol és más aromás vegyületek. A borsosmenta illóolaj számos epehajtó és emésztésjavító készítménynek nélkülözhetetlen alkotórésze. Külsőleges alkalmazáskor krémek, kenőcsök, massszázs- és fürdőolajok, légzéskönnyítő készítmények, szájápoló szerek, inhalálók, légtérfertőtlenítők, szaunaolajok, ill. kozmetikai készítmények alkotórészeként a borsosmenta illóolajnak az antimikrobiális, fájdalomcsillapító, helyi érzéstelenítő, értágító, frissítő, viszketést csillapító, légzéskönnyítő és szagtalanító hatásai érvényesülnek. A borsosmenta illóolaj külsőleges terápiás alkalmazásai közül a zárt baleseti sérülések, a reumás és izületi fájdalmak mérséklése, a fejfájások csillapítása és a gyulladásos szájüregi folyamatok kezelése áll előtérben, de egyéb panaszok (pl. bőrbántalmak) kezelésénél is használják. Színtelen, mozgékony, hűsítő, csípős ízű folyadék.
• Méhviasz. A mézelő
méhek által termelt viasz. A nyers méhviasz világossárgától barnáig
terjedő színű, jellegzetes mézszagú, kagylós törésű, szemcsés szerkezetű
anyag. A sárga, nyers méhviaszt különböző eljárásokkal fehérítik. A
fehérített méhviasz (Cera Alba) elveszti a sárga méhviasz kellemes
szagát, hamar avasodik és keményebb, mint a nyers viasz. A kozmetikában
arckrémek, hajkrémek, ajakrúzsok, szőrtelenítők stb. használják. • Műviaszok. Mesterséges viaszokon vagy műviaszokon számos viaszszerű anyagot értünk, amelyeket hosszú szénláncú alkoholok észterezésével állítanak elő. Alkohol összetevőként többértékű alkoholok (glicerin, glikol, szorbit stb.) is használhatók. Ezek a termékek nem nevezhetők viaszoknak, mert a természetes viaszok nem tartalmaznak glicerin észtereket. Viaszoknak nevezünk azonban olyan anyagokat is, amelyeknek kémiailag nincs közük az igazi viaszokhoz, de egyes fizikai tulajdonságokban hasonlítanak azokra. A kozmetikában a műviaszok, előnyős tulajdonságaik miatt sok tekintetben felülmúlják a természetes viaszokat, előnyük továbbá az is, hogy összetételük mindig azonos és idegen anyagoktól mentesek. |
||
