A Kunszentmárton Városi Általános Iskola
HÁZIRENDJE
Székhelye: 5440 Kunszentmárton, Deák F. u. 4.

A házirendet elfogadta:
- a nevelõtestület: 2004. november 24-én
- a fenntartó:
Hatályba lépése: 2005. január 1.

A Házirend szerkezete-tartalom
I. Általános rendelkezések 3

II. A tanulói jogok gyakorlása 3
1. Tanulmányok folytatásával összefüggõ jogok 3
2. Véleménynyilvánítás, tájékoztatás, javaslattétel joga 5
3. Részvételi jog 6
4. Választójog 6
5. Használati jog 6
6. Szociális segélyezésre, ellátásra való jog 7
7. Jogorvoslathoz való jog 7
8. Vallásgyakorlással összefüggõ jog 7
9. Adatvédelemhez való jog 7
10. Egyéni fejlesztéshez való jog 8
11. Egészségügyi ellátáshoz való jog 8
12. Önrendelkezési jog 8
III. Tanulói kötelezettségek teljesítése 8
1. Tanulmányok folytatásával összefüggõ kötelezettségek 8
2. Balesetvédelemmel, egészségvédelemmel összefüggõ kötelezettségek 9
3. Az iskolai feladatok vállalásával összefüggõ kötelezettségek 9
IV. Az iskolai élet szabályai 10
V. A tanítás ügyrendje 13
VI. A Házirenddel kapcsolatos szabályok 13
Mellékletek 15
I. Általános rendelkezések
1. A házirend az iskolai belsõ életét szabályozza. Hatályos az iskola teljes területén, illetve szervezett iskolai rendezvényeken és a pedagógiai programban meghatározott iskolán kívüli rendezvényeken, ha a rendezvényen való részvétel az iskola szervezésében történik.
2. A házirend érvényes a tanulókra, a pedagógusokra és az intézmény dolgozóira egyaránt.
3. A házirend a hatályba lépés napjától visszavonásig érvényes, folyamatosan az iskola területére való belépéstõl annak elhagyásáig, továbbá a közös rendezvények idõtartama alatt.
4. Az iskola tanulóira, dolgozóira a házirenden kívül vonatkozik minden olyan iskolai belsõ szabályzat, ami rájuk egyébként is fennáll. Különösen érvényes rájuk az iskola szervezeti és mûködési szabályzata, valamint pedagógiai programja.
5. Az iskola házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos helyi szabályokat.
6. A jogszabályban lefektetett elõírásokat a házirend csak a szükséges mértékben sorolja fel. Ennek ellenére az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, dolgozójára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az iskola területén is. Így különösen érvényes rájuk a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet.
7. A házirendet a nevelõtestület fogadja el a diákság és az iskolaszék egyetértési jogának gyakorlása után. A házirend módosítását meghatározott eljárás keretében bárki kezdeményezheti (lásd: záró rendelkezések).
8. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák.
II. A tanulói jogok gyakorlása
A tanulók alapvetõ jogait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Ktv.) 10-11. §-a tartalmazza. (ld. 1. sz. melléklet).
A tanuló és minden iskolai dolgozó, szülõ joga egyaránt, hogy emberi méltóságát, emberi jogait mindenki tiszteletben tartsa. Ezért sem diák-diák, sem tanár-diák, diák-felnõtt viszonyban nem engedhetõ meg a megalázás, a testi vagy lelki bántalmazás. Minden ilyen esetet a tanuló vagy az osztály képviselõje jelezni köteles az osztályfõnöknek. Ez a cselekedet fegyelmi következményeket vonhat maga után, melyet az iskola Pedagógiai programja, illetve az SZMSZ tartalmaz. Az eset súlyosságától függõen a fokozatok kihagyhatók. Amennyiben az osztályfõnök és a tanulók nem jutnak megegyezésre az eset körülményeit és súlyosságát illetõen, úgy a DÖK felnõtt képviselõje vagy az igazgató vizsgálja a problémát. Az igazgató vagy a DÖK szabja meg a következményeket, és az intézkedés megtételérõl a szülõt tájékoztatja.
1. Tanulmányok folytatásával összefüggõ jogok
1. 1. A tanuló a beíratás napjától kezdve tagja az iskolai közösségnek. Ettõl a naptól kezdve látogathatja az iskola rendezvényeit; az alábbi jogokat viszont csak az elsõ tanév megkezdésétõl gyakorolhatja:
- szociális támogatáshoz való jog
- választhatóság és választási jog az iskolai közösségekben.
1. 2. A tanulónak joga, hogy részére a tanítás során a tájékoztatás és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalúan történjen, vagyis a tanterv anyagának átadása minél inkább alkalmazkodjon ahhoz a módszerhez, amely alkalmas arra, hogy a tanulók megértsék és elsajátítsák a követelményeket. Amennyiben a tanuló tehetsége ezt megkívánja, különleges gondozásban kell részesíteni, tehetségét ápolni kell (tanórai differenciálás), sajátos nevelési igénye esetén rehabilitációs célú ellátásban kell részesíteni.
1. 3. Az intézményben a tanítás heti 5 napos munkarendben, a Közoktatási törvénynek megfelelõ évfolyamonkénti óraszámmal történik.
1. 4. A diákok joga, hogy írásbeli munkáikat kijavítva, a megírástól számított maximum 10 tanítási napon belül visszakapják, kivétel a tanár tartós távolléte. Egy napon ugyanabban az osztályban maximum 2 témazáró dolgozat íratható!
A témazáró dolgozat megírását közölni kell a megírást megelõzõ utolsó órán!
Amennyiben a dolgozatot a javító tanár a 10. munkanapon sem mutatja be a tanulónak, a diák szabadon eldöntheti, kéri-e a jegyet vagy sem.
1. 5. A diákok joga, hogy felelet, dolgozat, testnevelés órai mérés, stb. után a nevelõ a kapott érdemjegyrõl a tanulót tájékoztassa, azt az ellenõrzõ könyvben aláírásával igazolja. Ez az eljárás részjegy adása esetén is. A már megkapott érdemjegy „visszavonása” nem megfelelõ magatartás esetén jogtalan, fegyelmezõ eszközként nem alkalmazható.
1. 6. A Ktv. 11. § (1) bekezdésének alapján a tanuló joga, hogy magántanuló legyen, illetve hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést. A Ktv. 7. § (1) bekezdése alapján a szülõ döntheti el, hogy gyermeke a tankötelezettségnek iskolába járással vagy magántanulóként tesz eleget.
· A szülõ a kérelmet írásban az iskola igazgatójához nyújtja be, aki kéri a gyermekjóléti szolgálat véleményezését.
· Ha a tanuló a szülõ kérésére válik magántanulóvá, felkészítésérõl a szülõ gondoskodik.
· A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll, megilletik a tanulói jogviszonnyal összefüggõ jogok (könyvtárhasználat, iskolai étkezés).
· Az igazgató a tanulót, illetve a szülõt köteles tájékoztatni a magántanuló jogairól és kötelességeirõl.
· Az intézmény a magántanuló számára biztosítja a félévi és év végi osztályozóvizsga lehetõségét.
1. 7. A Ktv. 11. § (2) bekezdése alapján az igazgató a tanulót a szülõ kérésére, részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelezõ tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye ezt indokolttá teszi, illetve ha folyamatos otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben.
· Az iskola a tanulót írásban értesíti a számára meghatározott konzultációs napokról, az osztályozó vizsgák idõpontjáról.
· A részleges vagy teljes felmentés iránti kérelmét a szülõ írásban nyújtja be az iskola igazgatójához, aki azt 15 napon belül elbírálja, és a szülõt errõl írásban értesíti.
· A magántanulói jogviszony illetve a felmentés iránti kérelmet a szülõ mind tanévkezdés elõtt, mind a tanév ideje alatt benyújthatja.
1. 8. A tanulót az intézményben megilleti a tantárgyválasztás joga a lehetõségek függvényében; ez elsõsorban az idegen nyelvek tanulásánál, illetve a csoportbontásnál fordulhat elõ (pl. matematika, nyelvtan, technika, informatika).
Csoportalkotás módja:
A hatékonyabb képességfejlesztés érdekében a nevelõtestület döntése alapján az iskola lehetõséget biztosíthat egyes tantárgyak csoportbontásban történõ oktatására.
A tanulók beosztása a csoportokba teljesítmény, tanulói önértékelés, szülõi vélemény és egyéb pedagógiai szempontok alapján történik, az elõzõ tanév májusában. A csoportok kialakításában közremûködnek a szaktanárok (esetleg az osztályfõnökök) és az iskolavezetés. Ha a tanuló (szülõ) nem fogadja el a beosztást, melyrõl a szaktanár az ellenõrzõ könyvben a szülõt tájékoztatta, akkor az iskola igazgatójához fordulhat szóban vagy írásban. Az intézményvezetõ figyelembe veszi a tanulói (szülõi) érveket, kéréseket a nevelõk véleményét, a csoportok összetételét és létszámát. Ezek összegzése után dönt a tanuló áthelyezésérõl. Hasonló az eljárás a tanév közbeni csoportváltás esetében is.
A tantárgyválasztás módja:
Az iskolai beíratásnál a szülõ aláírásával igazolja, miszerint tudomásul veszi, hogy gyermeke 4. osztálytól idegen nyelvi oktatásban részesül, valamint azt, hogy a nyelvek közti választás lehetõségét az iskola biztosítja a gyermek, a szülõ számára, de aránytalan számú jelentkezések esetében az iskolavezetés dönthet pedagógiai szempontok mérlegelésével.
1. 9. A tanulónak joga, hogy kérje átvételét másik osztályba vagy tanulócsoportba, illetve hogy vendégtanulói jogviszonyt létesítsen másik iskolában, és ott elméleti tanítási tárgyat hallgasson. Átvételi tárgyú kérvényét a tanév folyamán bármikor, áthallgatásra és vendégtanulói jogviszonyra vonatkozó kérvényét a tanév elsõ 15 napján nyújthatja be az iskola igazgatójához, aki a szükséges egyeztetéseket elvégzi, majd 30 napon belül tájékoztatja a tanulót kérvénye elbírálásának eredményérõl.
1. 10. A tanuló joga, hogy – a hatályos jogszabályok figyelembe vételével – független vizsgabizottság elõtt adjon számot tudásáról. E jog gyakorlásához információt kérhet osztályfõnökétõl, az iskolavezetõktõl (igazgató, igazgatóhelyettes).
Az ilyen típusú kérelmet a tanulónak írásban – a szülõ aláírásával – a tanév, illetve a félév vége elõtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az intézmény igazgatójához, aki a kérelmet továbbítja az illetékes szerv részére. A kérelemben a tanulónak meg kell jelölnie, hogy milyen tantárgy(ak)ból kíván vizsgát tenni.
1. 11. A tanuló – szülõ aláírásával – a bizonyítvány átvételét követõ 15 napon belül kérheti írásban az iskola igazgatójától, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság elõtt tehessen.
2. Véleménynyilvánítás, tájékoztatás, javaslattétel joga
2. 1. A DÖK-nak véleményezési joga van a tanulók nagyobb közösségét érintõ kérdésekben. A tanulók nagyobb közösségének a mindenkori létszám 10 %-nak minõsül. A tanuló e szervbe választó és választható, melynek részletes szabályait a diákönkormányzat alapszabályzata tartalmazza.
2. 2. A tanulónak joga, hogy az iskola vezetõségéhez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez forduljon kérdésével, javaslatával, véleményével. E szervek és vezetõik elérhetõségérõl az iskola titkárságán adnak felvilágosítást. Javaslataira 30 napon belül érdemi választ kell kapnia az illetékes személytõl, szervtõl.
2. 3. A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselõ útján – a jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintõ döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. E joga érvényesülése érdekében az iskolában diákönkormányzat mûködik, amely az iskolaszékben is képviselteti magát.
2. 4. A tanuló különbözõ iskolát érintõ kérdésekben tájékoztatást kap és kérhet az ODB-tagtól, a DÖK vezetõségétõl, a DMS-nevelõtõl, osztályfõnöktõl, szaktanártól, igazgatótól.
A tájékoztatás formái:
a) szóban: osztályfõnöki órán, iskolarádión, hangos hirdetõn, DÖK-ülésen, diákközgyûlésen, iskolagyûlésen
b) írásban: faliújságon, plakátokon.
2. 5. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyûlés. A diákközgyûlést évente egy alkalommal, a törvényi elõírásnak megfelelõen szervezi a DÖK. Az írásban vagy szóban feltett kérdésekre az illetékes vezetõ vagy nevelõ ad érdemi választ.
2. 6. A tanulók joga az iskolarádió és újság rendszeres mûködtetése. A médiumokban minden tanuló elmondhatja, leírhatja véleményét, javaslatait, ezzel azonban nem sértheti meg mások személyiségi, emberi jogait.
Az újságot és rádiót felnõtt segítõ patronálja, akinek személyével kapcsolatban a DÖK-nak egyetértési joga van.
2. 7. Az iskolai közösség, a DÖK joga, hogy minden tanévben egy tanítás nélküli munkanap programját meghatározza.
2. 8. A tanuló joga, hogy hozzájusson azokhoz az információkhoz, melyek segítik a pályaválasztásban. A tanuló kérdéseivel az osztályfõnökéhez és a továbbtanulási ügyekkel megbízott pedagógushoz fordulhat. Rendelkezésére állnak a középiskolákból érkezõ tájékoztató kiadványok. Lehetõsége van, hogy szüleivel együtt pályaválasztási szülõi értekezleten vegyen részt. Nyolcadikosként pályaválasztási kiállításon, bemutatókon kaphat felvilágosítást ill. ellátogathat középiskolai nyílt napokra is (a 3 napos szülõi igazolás terhére).
2. 9. A tanulók jogsérelemmel, illetve érdekvédelmet érintõ kérdésekkel a választott osztályképviselõkhöz, a DÖK-hoz, az osztályfõnökhöz vagy az igazgatóhoz fordulhatnak. A kérdéseket, problémákat közölhetik szóban vagy írásban, melyre legkésõbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Az írásban beadott panaszokra a tanuló írásban kapja meg a választ, ugyanis megilleti az érdemi válaszhoz való jog.
2. 10. A tanuló joga, hogy a diákközösséget érintõ kérdésekben kezdeményezési joga legyen: pl. új DÖK-program bevezetése, diákkör létrehozása, stb. A kezdeményezést eljuttathatja az ODB képviselõjéhez, vagy a DMS-tanárokhoz, ill. az igazgatóhoz is, személyesen is elmondhatja a diákönkormányzat rendszeres havi ülésén, illetve a diákközgyûlésen. A kezdeményezés elbírálása – annak jellegétõl függõen – a DÖK, illetve az igazgató joga.
3. Részvételi jog
3. 1. A tanulók joga, hogy kulturális, sport, mûvészeti tevékenységre diákköröket hozzanak létre (szakkör, érdeklõdési kör, mûvészeti csoport stb.)
A diákkörök alapításának alapvetõ feltételei:
· tanulói érdeklõdés (az önszervezõdésen alapuló csoport minimális létszáma 10 fõ)
· a diákkör a vezetésére felnõtt patronálót kér fel, aki lehet az iskola dolgozója, vagy más nagykorú személy (pl. szülõ, testvér).
A diákkört az intézmény vagy a diákönkormányzat anyagi támogatásban részesítheti. Tevékenysége lehet a fenntartói támogatás függvénye is.
A diákkör mûködhet önköltséges és térítésmentes formában.
Jelentkezés: Az új tanév szeptemberében jelentkezhetnek a tanulók a szülõ írásos hozzájárulásával a diákkör felnõtt vezetõjénél. A jelentkezés egész tanévre szól. A diákkör munkájába való bekapcsolódást a vezetõ szükséges képességek meglétéhez kötheti (pl.: hallás, énekhang stb.), így jogában áll választani a jelentkezõk közül.
Ha a diákkör önköltséges, akkor a tanuló köteles havonta a megállapított díjat kifizetni. A fizetés elmaradása kizárást vonhat maga után. Errõl a diákkört irányító felnõtt írásban tájékoztatja a szülõt. A tanuló joga, hogy az igazgatótól, az osztályfõnöktõl felvilágosítást kérjen arról, hogyan juthat fizetési könnyítéshez, kedvezményhez, támogatáshoz.
3. 2. A tanuló joga, hogy napközis ellátást, iskolai étkezést, illetve tanulószobai ellátást kapjon. A jelentkezés módja: elõzõ tanév május hónapban a szülõ írásban nyilatkozik, kér-e gyermekének napközit, illetve menzát. Pótjelentkezést szeptember 1-jén (a tanév elsõ napján) is benyújthat. Amennyiben tanév közben kíván a szülõ ezen joggal élni, illetve errõl lemondani, ezt írásban jeleznie kell az iskola igazgatójának, aki a felvételrõl, ill. törlésrõl ugyancsak írásban tájékoztatja a szülõt.
4. Választójog
4. 1. A tanulók jogaik védelmére, rendezvényeik szervezésére diákönkormányzatot (diákönkormányzatokat) alapíthatnak.
A DÖK alapegysége az osztály, minden osztály 2 fõ képviselõt választ az iskolai DÖK-ba.
Minden tanuló választó és választható, e jogának gyakorlásában semmilyen indokkal nem korlátozható.
5. Használati jog
5. 1. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, kulturális szolgáltatásait, számítógépes termet, sportfelszereléseit és egyéb létesítményeit. Mindezeket térítésmentesen, ám csak felnõtt (pedagógus) felügyelettel használhatja, az elõzetes egyeztetés (nyitva tartás) szerint. A használatbavétel módját, szabályait, korlátozásait a helyiségben kifüggesztett szabályzat tartalmazza.
5. 2. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idõ után a tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.
Iskolai szokásrend
Az egyes helyiségek, létesítmények, berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevõ - a használatbavétel ideje alatt - anyagilag felelõs.
A tantermet az utolsó tanítási óra után a tanulók rendben hagyják el, a hetesek ellenõrzik a terem tisztaságát. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termek ablakait mindig, az ajtót lehetõség szerint zárni kell.
A terem ajtajára kerüljön ki a teremhasználók rendje.
Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár mûködési szabályzata állapítja meg.
Az ebédlõbõl a menzás és napközis tanulók ételt nem hozhatnak ki. A tanulók az otthonról hozott tízórait a kijelölt helyen vagy az osztályteremben fogyaszthatják el.
Az öltözõket vagyonvédelmi okok miatt a testnevelés órák ideje alatt zárni kell.
A szertárak ajtaját a szaktanár állandóan zárva tartja, oda tanuló csak felügyelettel léphet be.
A szekrények ajtaján a tanulók feltüntetik a használók nevét, az ajtót zárják.
Az udvari sport- és játékszerek órákon, óraközi szünetekben, napköziben csak nevelõi felügyelettel használhatók.
A kazánházban és a karbantartó mûhelyekben tanuló nem tartózkodhat.
Az iskolában - a felnõttek számára - dohányzásra kijelölt helyen gyermek nem tartózkodhat.
6. Szociális segélyezésre, ellátásra való jog
6. 1. A szociális támogatás megállapítása a mindenkori törvényi elõírásoknak megfelelõen történik.
6. 2. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretébõl, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetû tanulók, akiknek szülei rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek ingyenesen használhatják.
7. Jogorvoslathoz való jog
7. 1. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyõzõdése, véleménye, kifejtett nézete miatt. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfõnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, az iskolaszékhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az õt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál.
7. 2. A tanulónak joga, hogy jogai megsértése esetén – a jogszabályban meghatározottak szerint – panaszt nyújtson be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelmet nyújtson be a fenntartó szervhez, érdeksérelem esetén felülvizsgálati kérelemmel forduljon az iskolaszékhez, illetve eljárást indítson, és igénybe vegye a nyilvánosságot. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, õt a közérdekû bejelentõnek kijáró védelem illeti meg.
8. Vallásgyakorlással összefüggõ jog
8. 1. A tanulónak joga, hogy hit- és vallásoktatásban részesüljön, melyet az iskola tanórán kívüli foglalkozás keretében biztosít a tanulóknak. A hitoktató személyét az egyház biztosítja, az iskola pedig helyet ad a foglalkozásoknak.
9. Adatvédelemhez való jog
9. 1. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje, tárolja. A tanuló személyes adatai (neve, lakcíme, a szülõk neve és lakcíme, telefonszámuk, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok) az osztálynaplóban szerepelnek. A tanuló az osztályfõnökön keresztül betekintést kérhet az osztálynaplóba, ellenõrizheti, hogy adatai megfelelnek-e a valóságnak, és köteles jelezni, ha adatai módosulnak. Ezen kívül az iskola számítógépes tanuló-nyilvántartást is vezet. Az ott szereplõ adatok változását a tanulói jelzés alapján az osztályfõnök jelenti.
A tanuló az iskola igazgatójától írásban kérhet felvilágosítást arról, hogy az iskola – mint adatkezelõ szerv – milyen, a személyes adatok biztonságáról szóló törvényben meghatározott nyilvános, személyes, különleges adatokat kezel a tanulóról.
A tanulónak joga, hogy adatvédelmi szempontból biztonságban érezze magát, vagyis az iskolában csak olyan adatok tárolhatók, amelyeket a jogszabályok megengednek. Az adatokat arra illetéktelen személyeknek, szervezeteknek kiadni, hozzáférhetõvé tenni nem lehet.
Kiadhatók adatok, ha azok a személy azonosítására alkalmatlanok (pl. statisztikákhoz), illetve kiadhatók hivatalos eljárás esetén (pl. rendõrségi eljárás).
9. 2. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkezõ postai küldeményeit az iskola titkárságán veheti át, azt az iskola nem bontja fel és nem iktatja. A küldemény érkezésérõl az osztályfõnöke tájékoztatja õt.
10. Egyéni fejlesztéshez való jog
10. 1. A Közoktatási törvény 52. §-nak 6. bekezdése alapján rehabilitációs foglalkozásokat szervezünk az ún. sajátos nevelési igényû tanulók számára a törvény által biztosított idõkeretben.
A vizsgálatot kezdeményezheti: osztálytanító, osztályfõnök, szaktanár, fejlesztõ pedagógus, szülõ.
10. 2. A pedagógus a vizsgálatot kérõ formanyomtatványt tölt ki, vagy saját kezdeményezésére, vagy a tanuló ill. a szülõ kérésére.
A vizsgálatba történõ beleegyezést a szülõ aláírásával igazolja.
11. Egészségügyi ellátáshoz való jog
11. 1. A tanuló joga, hogy rendszeresen egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, valamint rendszeres idõközönként szervezett formában kötelezõ szûrõvizsgálaton vegyen részt. A vizsgálatok, védõoltások idõpontjáról a szülõt írásban (az ellenõrzõn keresztül) értesíti az osztályfõnök.
11. 2. Ha az orvosi ellátásban való részvételt a szülõ maga kívánja biztosítani gyermeke számára, akkor errõl az osztályfõnököt írásban kell tájékoztatnia.
11. 3. Ha a gyermeken a pedagógus betegség tüneteit észleli:
a) sürgõs esetben
· gondoskodik orvos vagy mentõ kihívásáról, a szülõ értesítésérõl;
b) nem sürgõs esetben
· a szülõt szóban vagy írásban tájékoztatja észleléseirõl (pl. fáradékonyság, nehéz légzés futás után)
· a szülõt telefonon keresztül tájékoztatja, a továbbiakban a szülõ kérésének megfelelõen jár el (pl. hazaengedi a tanulót).
11.4. Amennyiben a szülõ írásban kéri az orvos által tartós (krónikus) betegség kezelésére felírt gyógyszer (név, dózis, idõköz) iskolában történõ beadását, a nevelõ köteles ezt elvégezni.
12. Önrendelkezési jog
12. 1. A tanuló önrendelkezési jogát tiszteletben kell tartani, vagyis családi és magánéletébe az iskola nem szólhat bele, szabad fejlõdését az iskola nem korlátozhatja.
12. 2. A névviselés joga biztosítja a tanuló számára, hogy a megállapított családi és utónevén szólítsák õt a nevelési-oktatási intézményben. A nevét megváltoztatni, rövidíteni, becenévvé átalakítani csak a tanuló engedélyével lehet.
12. 3. Tilos más nevének jogtalan használata!
III. Tanulói kötelezettségek teljesítése
1. Tanulmányok folytatásával összefüggõ kötelezettségek
1. 1. A tanulók alapvetõ kötelességeit a Ktv. 12 §-a tartalmazza (ld. 2. sz. melléklet).
1. 2. Alapvetõ, kötelesség a részvétel, tanulás mind a tanórán, mind a tanórán kívüli kötelezõ és választott foglalkozásokon.
A tanítási órákra biztosítsa a tanuló a szükséges taneszközöket, felszereléseket, és készítse el házi feladatait.
Az ellenõrzõ könyvet minden nap hordja magával!
A kapott érdemjegyeket, iskolai közléseket hetente egyszer írassa alá a szülõvel!
Tilos az óra bármilyen módon történõ megzavarása. Az ilyen esetekben, a Pedagógiai programban meghatározott fegyelmezési elvek szerint kell eljárni.
1. 3. A 2. pontban felsorolt foglalkozásokról való távolmaradást a tanulónak igazolnia kell. A szülõ köteles tájékoztatni az osztályfõnököt gyermeke hiányzásának okáról. Igazolás módja: orvosi igazolás (legkésõbb a betegség után 3 napon belül, ellenkezõ esetben igazolatlannak számít), vagy a szülõ elõzetes kérése vagy utólagos írásbeli igazolása. A szülõ tanévente 3 napot igazolhat.
Amennyiben a tanuló igazolatlanul hiányzik, 1 igazolatlan nap, illetve 3 igazolatlan óra után a szülõt írásban értesíti az iskola, több napos igazolatlan hiányzás esetén felveszi a kapcsolatot az osztályfõnök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõssel, illetve szolgálattal, és feljelentést tesz az önkormányzat felé. Igazolatlan hiányzás esetén havi magatartási jegye nem lehet jobb változónál.
1. 4. A tanuló kötelessége a tanórán való pontos megjelenés. A rendszeres késésrõl a szülõt értesíteni kell. Az elkésõ tanuló nem zárható ki a tanóráról! A késés tükrözõdik a magatartási jegyben.
1. 5. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben 10 óránál többet mulaszt igazolatlanul, az iskola igazgatója értesíti az illetékes jegyzõt.
2. Balesetvédelemmel, egészségvédelemmel összefüggõ kötelezettségek
2. 1. A tanuló kötelessége, hogy a tanév elején ismertetett balesetvédelmi, tûzvédelmi elõírásokat betartsa, melyekre osztályfõnöki, szaktárgyi órákon a nevelõ köteles felhívni a diák figyelmét.
2. 2. A tanuló kötelessége, hogy testnevelés órán az elõírt felszerelésben (tornacipõ, váltó póló, ill. váltó atléta, váltó tornanadrág, váltó zokni tornadressz) jelenjen meg, mely a baleset lehetõségét csökkenti. Tilos testnevelés órán és sportfoglalkozáson ékszert, órát hordani, hiszen ezek ott balesetveszélyes eszközök. Ezért az iskola nem vállal felelõsséget.
2. 3. Köteles továbbá a tanuló a fokozottan balesetveszélyes órákon (fizika, kémia, technika, számítástechnika) a tanári utasítást pontosan betartani, s ezzel saját és társai testi épségét óvni! Ellenkezõ esetben a Pedagógiai program idevonatkozó részei érvényesek.
2. 4. A tanuló kötelessége az is, hogy óvja az iskola létesítményeit, berendezéseit, s azok rendjét, tisztaságát. Amennyiben szándékos károkozás történt (pad-, falfirkálás, rágógumi, maghéj), s a kárt okozó személye megállapítható, a kár összegét köteles megtéríteni, ill. a szennyezõdést feltakarítani!
2. 5. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztetõ állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá, amennyiben állapota lehetõvé teszi – ha megsérült. Az iskola a tanulói balesetekrõl jegyzõkönyvet vesz fel.
2. 6. Tiltott tanulói magatartásformák az iskolában és a szervezett iskolai és diákönkormányzati rendezvényeken
· dohányzás
· szeszes ital, drogok birtoklása, fogyasztása stb.
· veszélyes tárgyak birtoklása (lézer, kés, öngyújtó, petárda stb.)
· a szülõ tudta, engedélye nélkül érték- és használati tárgyak cseréje, eladása
· bárki egészségének és testi épségének veszélyeztetése
· szándékos rongálás
3. Az iskolai feladatok vállalásával összefüggõ kötelezettségek
3. 1. A tanuló köteles az alábbi iskolai tevékenységek végzésében közremûködni:
· hetesi feladatok
· tantermének és környezetének tisztántartása
· a tanítás nélküli munkanap programján való részvétel (hulladékgyûjtés)
· a Pedagógiai Program céljaihoz kapcsolódó egyéb tevékenységek
IV. 1. Az iskolai élet szabályai (az iskola összes épületére vonatkozóan)
1. Az iskolában a tanuló legyen ápolt, rendezett!
2. Iskolai ünnepségeken fehér blúzban, ingben, illetve sötét szoknyában, nadrágban kell megjelenni.
3. A folyosók, tantermek, udvar rendjére a szünetekben az ügyeletes nevelõk, ügyeletes tanulók és a hetesek felügyelnek. Bármilyen rendellenesség esetén a tanuló köteles jelezni az ügyeletes nevelõnek (verekedés, baleset, rongálás, meghibásodás). A tanulók csak rendkívüli esetben, engedéllyel hagyhatják el az iskolát! Bevásárlásaikat tanítás elõtt intézzék el!
4. Az iskolagyûlésen a tanulók megjelenése kötelezõ!
5. Hiányzás esetén a szülõ kötelessége, hogy gyermekét a napközibõl és menzáról a gondnokságon elõzetesen kijelentse, illetve felgyógyulásakor bejelentse.
6. Az iskola létesítményeit más szervezetek, intézmények, magánszemélyek az igazgatóval történõ megállapodás szerint használhatják, amennyiben ez nem zavarja az iskolai munkát.
7. Aki az iskolai élet szabályait megszegi, a Pedagógiai program idevonatkozó részei szerint felelõsségre vonható.
8. A tanítás idõtartama alatt tilos a rágógumi és a nyalóka!
9. Tilos veszélyes tárgyakat az iskolába hozni (lézer, kés, öngyújtó, stb.). Ezeket az anyagokat, tárgyakat a nevelõ köteles elvenni, a szülõnek visszaadni. Amennyiben a tanuló tiltott anyagokat és tárgyakat hoz az iskolába, rá a Pedagógiai program büntetõ rendelkezései érvényesek. Különösen súlyos esetben pedig ellene fegyelmi eljárás indítható!
10. A testi épség és egészség megóvása érdekében tilos az iskolába egészségre káros anyagokat (alkohol, cigaretta, drog stb.) behozni, azokat fogyasztani vagy cserélni, eladni.
11. Az iskolába csak a tanítási órákhoz szükséges felszerelést hozza el a tanuló. Egyéb értéktárgyakért (mobiltelefon, ékszer, walkman, CD, stb.) az iskola anyagi felelõsséget nem vállal, elvesztésük, illetve megrongálódásuk esetén azokat nem keresi, és az okokat sem kutatja! Értéktárgyakkal a tanuló az iskolában nem kereskedhet, azokat nem cserélheti.
12. A mobiltelefont tanítási órán a tanuló nem használhatja. Amennyiben a telefon mégis megszólal az órán, a tanár kikapcsoltatja, elveheti, s a tanóra végén a tanulónak visszaadja.
13. Az iskolának a tanulóval szemben kártérítési felelõssége van, amennyiben a kár összefügg a tanulói jogviszonnyal, (azaz a tanításhoz szükséges eszközök esetében). Csak abban az esetben felelõs az iskola anyagilag, ha a tanuló vétlen magatartása bizonyítható (Ktv. 77. § /3/). Mivel az iskola a szükséges eszközökbõl az elérhetõ legolcsóbbat kéri, csak ilyen értékhatárig téríti meg a kárt.
14. Az iskolai jutalmazás formái
14. 1. Az iskolában tanév közben elismerésként a következõ dicséretek adhatók:
· szaktanári dicséret
· napközis nevelõi dicséret
· osztályfõnöki dicséret
· igazgatói dicséret
14. 2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedõ munkát végzett tanulók a tanév végén
· szaktárgyi teljesítményért (kitûnõ)
· „osztályoklevél” (min. 3 tantárgyból javított)
· kiemelkedõ szorgalomért (oklevél)
· példamutató magatartásért és kiemelkedõ szorgalomért nevelõtestületi dicséretben részesíthetõk. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. (Magatartás, szorgalom példás, maximum 1 négyes készségtárgyból.
14. 3. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kiváló eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehetnek át.
14. 4. Az iskolai szintû versenyek elsõ három helyezettjei oklevelet és jutalmat kapnak.
14. 5. Területi verseny elsõ három helyezettjei szaktanári dicséretben részesülnek.
14. 6. A megyei versenyeken szép helyezést elért tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Tanév elején az adott munkaközösségek döntik el.
14. 7. A felmenõ rendszerû országos versenyeken 1-10. helyezést elért tanulók nevelõtestületi dicséretben részesülnek.
14. 8. A kiemelkedõ eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülõ tudomására hozni.
15. Fegyelmezõ intézkedések formái és alkalmazásának elvei
A fegyelmezõ intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytõl indokolt esetben – a vétség súlyára tekintettel – el lehet térni.
Azt a tanulót, aki
· tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
· a tanulói házirend elõírásait megszegi, vagy
· igazolatlanul mulaszt, vagy
· bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.
Az iskolai büntetések formái:
· szaktanári figyelmeztetés
· napközis nevelõi figyelmeztetés
· osztályfõnöki figyelmeztetés
· osztályfõnöki intés
· osztályfõnöki megrovás
· igazgatói figyelmeztetés
· igazgatói intés
· igazgatói megrovás
· tantestületi figyelmeztetés
· tantestületi intés
· tantestületi megrovás
· közösségváltás.
A büntetést írásba kell foglalni, azt a szülõ tudomására kell hozni.
Az értékelés dokumentálása az értesítõben, illetve a bizonyítványban történik.
16. Amennyiben a tanuló, a Házirendet különösen súlyosan megsérti, ellene fegyelmi eljárás indítható, a Pedagógiai programban szereplõ fegyelmezési fokozatok kihagyásával.
A tanuló fegyelmi büntetése lehet:
· tantestületi megrovás,
· kedvezmények elvétele (szabadidõs programoktól való eltiltás egy vagy több esetben),
· másik osztályba való áthelyezés,
· másik iskolába való áthelyezés.
Az intézmény az alábbi jogsértések esetében – melyek különösen súlyosan sértik meg mások személyiségi, emberi jogait – fegyelmi eljárást indít a tanuló ellen:
· mások testi épségének súlyos veszélyeztetése,
· fizikai bántalmazás esetében,
· különösen súlyos lelki megalázás, bántalmazás esetében,
· bebizonyosodott lopás esetében.
Annak eldöntése, hogy az adott esemény a Pedagógiai program fegyelmezési fokozatai, ill. fegyelmi eljárás szerint büntetendõ-e, egy testület feladata, melynek tagjai: érintett osztályfõnök(ök), adott órán jelen lévõ szaktanár ill. ügyeletes tanár, DMS-tanár, igazgató, igazgatóhelyettes, DÖK diákvezetõje vagy titkára. Amennyiben fegyelmi eljárás indul a tanuló ellen, azt az igazgató indítja el, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 5. sz. melléklet szerint.
IV. 2. Az iskolai élet szabályai (Széchenyi-épület)
1. A Széchenyi-épületben a váltócipõ használata kötelezõ! Hiánya esetén a tanuló a szennyezõdést köteles feltakarítani!
2. A hetes feladatai:
· Reggel tanítási óra elõtt krétát készít, a táblát rendbe teszi, ellenõrzi a létszámot.
· Jelent az órán.
· Ha az órára a nevelõ nem érkezik meg, azt a becsengetés után 5 perccel jelenti az igazgatóhelyettesnek, illetve a tanáriban lévõ bármely nevelõnek.
· Szünetben felel a tanterem rendjéért, tisztaságáért, szellõztet, letörli a táblát.
3. Kerékpárral járókra vonatkozó szabályok:
· Kerékpárt csak a kijelölt helyen, a tanuló saját érdekében lezárva lehet tárolni.
· Elveszett, megrongált kerékpárért az iskola felelõsséget nem vállal.
· Kerékpárral csak az járhat rendszeresen iskolába, aki ehhez szülõi engedéllyel rendelkezik.
4. A tanítási napokon 7,30-tól 13,30-ig tanulói ügyeletesen is tevékenykednek, a tanítási órák és a szünetek ideje alatt egyaránt.
Az ügyeletes tanulók részletes feladatait a 3. sz. melléklet tartalmazza.
5. Az iskolában munkanapokon 7,30 órától a tanítási órák végéig tartózkodhatnak a tanulók; a délutáni órákban csak az elõre tervezett foglalkozásokon jelenhetnek meg, elõtte 10 perccel.
6. Munkaszüneti napokon, hétvégén, szünetek idõtartama alatt az iskola a tanulók számára zárva tart, egyes kivételes esetekben az igazgató elõzetes kérelem alapján felnõtt felügyelettel engedélyezheti a benntartózkodást.
IV. 3. Az iskolai élet szabályai (Deák-épület)
1. Tanítási napokon 7,30-ig a Deák Ferenc utcai épület alsó zsibongójában, a Mátyás király utcai épületben (min. 10 szülõ munkáltatói igazolása esetén 6,30-tól) a tanári szoba folyosóján gyülekeznek a tanulók. Az alsó tagozatosok 7,30-kor az ügyeletes nevelõ engedélyével vonulnak a tantermekbe, a felsõs tanulók pedig az emeletre. Késésnek számít, ha a tanuló 7,50 után érkezik az iskolába.
2. 7,50-kor a hetesek kinyithatják a tantermek ajtaját, és végzik a rájuk bízott feladatokat. A második jelzõcsengetéskor a tanulók sorakoznak, majd a nevelõvel együtt, vagy annak engedélyével vonulnak be a tanterembe.
3. Az óraközi szünetek pihenésre, levegõzésre, étkezésre szolgálnak. A felsõ tagozatos tanulók vásárolhatnak az iskolai büfében, rendeltetésszerûen használhatják az épületben elhelyezett italautomatát. A mûanyag pohárban kapott innivalót a vásárlás helyén kell elfogyasztani. A teli poharat elvinni nem lehet.
4. A tanulók az iskolában csak szervezett foglalkozás keretében felnõtt felügyelete mellett tartózkodhatnak.
5. A tanév elején szülõi kérésre az osztályfõnök engedélyezi a kerékpárral járó tanulók számára, hogy a kerékpárt elhelyezzék az iskola területén. A kerékpárt lezárva a kijelölt helyen kell tárolni. Az elveszett, megrongált kerékpárért az iskola felelõsséget nem vállal.
6. A felsõ tagozat 6-8. oszt. tanulói idõszakosan ügyeletesi munkát láthatnak el.
7. A hetesek feladatai:
· Szünetben az osztályterem elõtti folyosói részen ügyel a tisztaságra.
· Jelzõcsengetéskor irányítja az osztály sorakozását, segíti ezzel az ügyeletes nevelõ munkáját.
· Gondoskodik a tábla tisztaságáról, krétáról. A tanítási óra után a táblát letörli, a tantermet csak ezután hagyhatja el.
· A tanítási óra elején jelenti a hiányzókat.
· Ha a tanítási órára nem érkezik nevelõ, akkor a becsengetés után 5 perccel köteles ezt jelenteni a nevelõi szobában, illetve az igazgatóhelyettesi irodában.
· Az osztályfõnök vagy a szaktanár megbízásából egyéb feladatokat is elláthat (pl.: szünetben ellenõrzõk, füzetek kiosztása, viráglocsolás stb.).
V. 1. A tanítás ügyrendje (az iskola összes épületére vonatkozóan)
1. A tanítási órát senki nem zavarhatja.
2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokra a foglalkozás elõtt 10 perccel lehet visszajönni. Gyülekezés az alsó szinten. A foglalkozás befejezése után az iskolát el kell hagyni.
3. Az óraközi szünetek 10, illetve 15 percesek! A szünet és a tanóra idejének pontos betartása egyaránt kötelezõ a diák és a tanár számára.
4. Az osztályok az év elején létszámuknak megfelelõ szekrényt kapnak, ezekért a tanév végéig az osztály felelõsséggel tartozik.
V. 2. A tanítás ügyrendje (Széchenyi-épület)
1. A tanítás 8,00-kor kezdõdik. Gyülekezõ az alsó szinten, jó idõ esetén az udvaron 7,30-tól 7,45-ig.
2. A tanulók a tanítási órák után a tantermet rendben hagyhatják el. A szaktantermek esetében az aznap ott lévõ utolsó osztály felelõs a székek felrakásáért. Ezért minden tanteremben ki kell függeszteni a teremrendet!
V. 3. A tanítás ügyrendje (Deák-épület)
1. A délelõtti tanítás 8-13,30-ig, a napközis foglalkozás 16 óráig (kungyalusi tanulóknak a buszjárat indulásáig) tart. Az iskolába lépés kezdetétõl a tanulók engedély nélkül nem hagyhatják el az iskola területét, csak ha azt a szülõ személyesen, vagy írásban kérte.
VI. A házirenddel kapcsolatos szabályok
1. A házirenddel kapcsolatban a tantestületnek és a fenntartónak elfogadási, az iskolaszéknek és a DÖK-nak egyetértési joga van.
2. A Házirendet a mellékletekkel együtt minden osztályteremben el kell helyezni olyan helyre, ahol az osztály tanulói megtalálják, és kézbe vehetik. A házirendet az osztályfõnöktõl kérhetik el a tanulók.
3. A Házirend érvényesülését figyelemmel kíséri a tantestület, a DÖK és a szülõi közösség.
4. Eme közösségek évenként kezdeményezhetik a Házirend felülvizsgálatát és módosítását!
5. A Házirendet minden tanév elején kötelezõen felül kell vizsgálni. Felelõs a DÖK.
6. A Házirend tudomásulvételérõl való eljárás: a szülõ nyilatkozatával igazolja, hogy a házirend betartását segíti.
7. A Pedagógiai program és Házirend nyilvános mind a tanulók, mind a szülõk számára. A tanulók a Pedagógiai programot megismerik a DÖK ülésein, illetve osztályfõnöki órán. A Pedagógiai programot a szülõk elkérhetik a tanároktól, illetve az igazgatótól. A tanév eleji 1. szülõi értekezleten a Házirend és a Pedagógiai program fõ pontjait ismertetni kell!
8. A házirend szabályait minden tanuló köteles betartani!
Kunszentmárton, 2004. november 24.
..………………….………. …………………….…...…….. ………………………….
igazgató iskolaszék DÖK