SZMSZ
1. Általános rendelkezések

1. 1. A szervezeti és mûködési szabályzat jogszabályi alapja
- 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény és módosításai
- 11/1994. /VI.8./ módosított MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl
- 1992. évi XXII.tv. a Munka Törvénykönyve és módosításai
- 1992. évi XXXIII.tv. a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
- 138/1992. /X.8./ Korm. rendelet Közalk. tv. végrehajtási rendelet módosítása
- 5/1998. /II.8./ MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás a tankönyvtámogatás, valamint a tankönyvellátás rendjérõl.
- 8/2000. (V. 24. ) OM. rendelet a nevelési oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/ 1994. ( VI.8/MKM r. módosításáról
1. 2. A Kunszentmárton Városi Általános Iskola szervezeti felépítésére és mûködésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetõjének elõterjesztése után a nevelõtestület 2005 március 9. napján az alábbi módon fogadta el.
Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az Iskolaszék, Szakszervezet, Közalkalmazotti Tanács, Diákönkormányzat.
1. 3. Az intézmény fenntartója: Kunszentmárton Város Önkormányzat. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat a fenntartó 200………………………………………. napján történt jóváhagyással lépett hatályba, és ezzel egyidejûleg érvénytelenné vált az intézmény elõzõ Szervezeti és Mûködési Szabályzata.
1. 4. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat és a mellette mûködõ egyéb belsõ szabályzatok:
- A alkalmazotti kör tagjainak munkaköri leírása
- A szakmai munkaközösségek mûködési rendje
- Házirend
- Diákönkormányzat szabályzata
- Iskolaszék mûködési szabályzata
- DSE mûködési szabályzata
- Közalkalmazotti tanács szabályzata
- Iskolaszék szabályzata
- Számítástechnikai védelmi szabályzat
- Számviteli politika
- Önköltségszámítási szabályzat
- Az iskolai könyvtár mûködésének és mûködtetésének szabályzata
- Gyûjtõköri szabályzat
- A tanulói tankönyvtámogatás rendje és az iskolai tankönyvellátás a szabályzata
- Munkavédelmi szabályzat
- Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendõk
- Tûzvédelmi szabályzat
- Belsõ ellenõrzési szabályzat
- Iratkezelési szabályzat
- Szabályzat a diákigazolványok kezelésére vonatkozóan
- Leltározási szabályzat
- Feleslegessé vált vagyontárgyak selejtezésének és értékesítésének szabályzata
- A házipénztár kezelési szabályzata
- Bizonylati szabályzat
- Ügyrend a Városgondnokság gazdasági szervezetének gazdálkodással összefüggõ feladataira
- Eszközök és források értékelésének szabályzata
1. 5. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelezõ érvényû.
1. 6. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat célja
Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi mûködés belsõ rendjét, a belsõ és külsõ kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt mûködését, kapcsolati rendszerét tartalmazza.
1. 7. Az intézmény meghatározása (az alapító okirat szerint)
1. 7. 1. Az intézmény neve, címe, speciális képzési területe:
Kunszentmárton Városi Általános Iskola
címe: Kunszentmárton, Deák Ferenc u. 4.
Telephelyei: Deák Ferenc Utcai Iskola Kunszentmárton, Deák F. u. 4.
Széchenyi István Iskola Kunszentmárton, Széchenyi-lakótelep
Az intézmény típusa: közoktatási intézmény, nyolc évfolyamos általános iskola
Az intézmény speciális képzési területei: a fogyatékos tanulók fejlesztése, a fejlesztõ pedagógia, a hátrányos és veszélyeztetett tanulók felzárkóztatása, tehetséggondozás.
1. 7. 2. Az intézmény alapítója, fenntartója, jogállása, bélyegzõi:
Az intézmény alapítója: Kunszentmárton Város Önkormányzata
Fenntartója: Kunszentmárton Város Önkormányzata
Az intézmény önálló jogi személy, részben önálló gazdálkodással, részben önálló bérgazdálkodó.
Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: Kunszentmárton Város Önkormányzatát illeti meg.
Az intézmény bélyegzõinek felirata és lenyomata:
hosszú bélyegzõ: Kunszentmárton Városi Általános Iskola
5441 Kunszentmárton, Deák F. u. 4. sz. Telefon: 56/461-028 Postafiók: 17.
körbélyegzõ: Kunszentmárton Városi Általános Iskola Kunszentmárton
Az intézményi bélyegzõk használatára jogosultak:
neve: Szabó Mihályné beosztása igazgató
Lapisné Winter Katalin igazgatóhelyettes
Tóthné Nagy Erzsébet igazgatóhelyettes
1. 7. 3. Az alapító okirat
száma: 183/2004. (V. 25.)
kelte: 2004. május 25.
1. 7. 4. Az intézmény-kiadványozás joga Szabó Mihálynét illeti meg.
1. 7. 5. Az intézmény alapvetõ tevékenysége az alapító okiratban megállapított.
- nappali rendszerû, általános mûveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyamon (tanköteleskorúak általános iskolai oktatása-nevelése)
- fogyatékos tanulók nappali rendszerû, általános mûveltséget megalapozó iskolai oktatása 1-8. évfolyamon
- napközi otthoni és tanulószobai ellátás
- sajátos nevelési igényû tanulók fejlesztése
- gyógytestnevelés
- diáksport
- iskolai intézményi étkeztetés
- intézményi vagyon mûködtetése
1. 7. 6. Az intézmény vállalkozási tevékenységet rendszerességgel nem végez. Alkalomszerûen úgy, hogy az alaptevékenységet ne zavarja, illetve azzal összeegyeztethetõ legyen (pl. termek, tárgyak bérbeadása).
1. 7. 7. Az intézmény gazdálkodási formája:
Kunszentmárton Város Önkormányzati Képviselõ-testülete által jóváhagyott éves költségvetés alapján gazdálkodik.
A gazdálkodással kapcsolatos pénzügyi-gazdasági feladatait Kunszentmárton Város Városgondnoksága látja el az intézménnyel kötött megállapodás alapján.
Ingó vagyontárgy tekintetében az intézményvezetõnek 200.000,- Ft értékhatárig rendelkezési joga van.
1. 7. 8. Az intézmény szervezeti egységei, felépítése:
A közoktatási intézmény belsõ szervezeti egységeinek, vezetõi szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenõmentesen láthassa el a követelménynek megfelelõen, kimagasló színvonalon.
1. 7. 9. Tájékoztatás az iskola Pedagógiai Programjáról:
Az iskola Pedagógiai Programja a szülõk és érdeklõdõk számára hozzáférhetõ az iskola irattárában, könyvtáraiban, elkérhetik a tanároktól, az igazgatótól, a fenntartótól, de nem vihetõ el. A tanév eleji elsõ szülõi értekezleten a Házirend és a Pedagógiai Program fõ pontjait ismertetni kell.

2. Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenõrzés, külsõ, belsõ kapcsolatok

A vezetõk közötti feladatmegosztást részletesen az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása tartalmazza.
2. 2. Az intézmény felelõs vezetõje
A közoktatási intézmény vezetõje felelõs az intézmény szakszerû és törvényes mûködéséért, az ésszerû és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény mûködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzõdés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elõírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.
Az igazgató jogállását a magasabb vezetõ beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.
A közoktatási intézmény vezetõje képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.
2. 2. 1. A nevelési-oktatási intézmény vezetõjének feladatkörébe tartozik különösen
- a nevelõtestület vezetése,
- a nevelõ- és oktató munka irányítása és ellenõrzése,
- a nevelõtestület jogkörébe tartozó döntések elõkészítése, végrehajtásuk szakszerû megszervezése és ellenõrzése,
- a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési- oktatási intézmény mûködéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételek biztosítása,
- az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttmûködés,
- a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.
2. 3. Az intézményvezetõ (igazgató) közvetlen munkatársai:
Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettesek közremûködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezetõ közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idõre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan idõre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelõssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz.
2. 4. Az iskola vezetõsége
Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek vezetõi, a diákönkormányzat vezetõi, az MFCS vezetõje. Az igazgató által megállapított munkaprogram alapján havonta illetve szükség szerint üléseznek.
Az igazgató és helyettesei heti rendszerességgel megbeszélést tartanak.
2. 5. Az intézményvezetõ helyettesítésének rendje
2. 5. 1. Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylõ kizárólagos hatáskörében – teljes felelõsséggel az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Az igazgató tartós távolléte esetén az általa megbízott igazgatóhelyettes gyakorolja kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minõsül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.
2. 5. 2. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejû akadályoztatása esetén az iskolatitkárok teszik meg a szükséges intézkedéseket.
2. 5. 3. Igazgatóhelyettes tartós betegsége, távolléte esetén (2 hétnél hosszabb idõ esetén) az igazgató a telephelyen megbízást adhat helyettesi munka ellátására.
2. 6. A nevelõ-oktató munka belsõ ellenõrzése
Az ellenõrzés területeit, tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként készítendõ ellenõrzési terv tartalmazza. Az ellenõrzési terv az érintettek számára nyilvános, az éves intézkedési terv mellékletében jelenik meg.
Az ellenõrzésre jogosultak köre:
- igazgató
- igazgatóhelyettes
- gondnokok (a mûködési területükön)
- munkaközösség-vezetõk (a mûködési területükön).
Az ellenõrzés módszerei:
- óralátogatások
- írásos dokumentumok vizsgálata
- tanulói munkák vizsgálata
- beszámoltatás szóban, írásban
- a gazdasági ellenõrzés szabályai szerint.
Az ellenõrzés tapasztalatait meg kell osztani az ellenõrzött személlyel és szükség esetén meg kell tenni a megoldó, hiányosságokat megszüntetõ lépéseket.
2. 7. A vezetõk és az iskolaszék, valamint a szülõi munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje
Az intézmény és az iskolaszék együttmûködésének biztosítása az igazgató feladata. Az együttmûködés tartalmát és formáját évente egyeztetéssel állapítják meg.
Az iskolaszék és a szülõi munkaközösség elnökét vagy képviselõjét meg kell hívni a nevelõtestületi ülések, értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalására, amelyekben egyetértési, véleményezési joguk van.
Az iskolaszék levelezését, ügyintézéssel kapcsolatos adminisztrációs költségeit az iskola biztosítja.
Az iskolaszék és a szülõi munkaközösség elnöke, mindenkori meghívottja, résztvevõje az iskolai tanévnyitó, tanévzáró ünnepségeknek, a Széchenyi-hét ünnepi megnyitójának, az év végi gálamûsornak, valamint azon városi ünnepségeknek, és amelyen tanulóink szerepelnek. A szülõi munkaközösség szoros kapcsolatot tart fenn a diákönkormányzattal és az iskolai Diáksport Egyesülettel. A diákönkormányzati, valamint a sportrendezvényeken aktív szervezõ munkájukkal segítik azok sikeres lebonyolítását.
Az osztályok szülõi munkaközösségeivel az osztályfõnökök tartanak kapcsolatot. A kapcsolat kiterjed a szülõi értekezletek témáinak meghatározására, a tanulmányi kirándulások megszervezésére, anyák napi megemlékezés megrendezésére, az oktató-nevelõ munkát érintõ problémák feltárására, megoldására.
2. 8. Külsõ kapcsolatok rendszere, formája, módja
Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn:
2. 8. 1. Kunszentmárton Város Önkormányzati Képviselõ-testületével
2. 8. 2. Kunszentmárton Város Polgármesteri Hivatalával
2. 8. 3. Iskolaszékkel
- negyedévenkénti, illetve igény szerinti összehívott üléseken.
Megjegyzés: Az Iskolaszék Mûködési Szabályzata a Pedagógiai program mellékletét képezi.
2. 8. 4. A szülõi munkaközösséggel
- összevont szülõi értekezletek évente egyszer, illetve igény szerint
- negyedévente 1 fogadóóra
- osztályszülõi értekezlet, évente minimum 2-(szer)
2. 8. 5. Városi Óvodával
- évente 1 szülõi értekezlet a leendõ elsõs tanítókkal
- nagycsoportos óvodások látogatása az iskolában.
2. 8. 6. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekotthonnal Tiszaföldvár
2. 8. 7. Veress János Szakközép-, Szakképzõ Iskola és József Attila Gimnáziummal
2. 8. 8. Mûvelõdési Központ és József Attila Könyvtárral, Körös Mozival
- meseszínház gyermekelõadásai, filharmónia, közös rendezvények
2. 8. 9. Helytörténeti Múzeummal
- állandó kiállítások megtekintése
- foglalkozásokon való részvétel
- kiállítás szerezése a tanulók munkáiból
2. 8. 10. Kunszentmártoni HÍR-LAP-pal
- aktuális hírek az iskola életébõl
2. 8. 11. Városi TV-vel
2. 8. 12. Rendõrséggel
- megelõzõ célzatú felvilágosító elõadások
2. 8. 13.Egészségügyi intézményekkel
2. 8. 14. Magyar Vöröskereszt Területi Szervezetével
- táboroztatások, versenyek szervezése
2. 8. 15. Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálattal
2. 8. 16. Kunszentmárton Város Polgármesteri Hivatala Városi Gyámhivatallal
2. 8. 17. Egyházak képviselõivel
2. 8. 18. Országgyûlési képviselõkkel
2. 8. 19. Kisebbségi Önkormányzattal
2. 8. 20. Az intézményt támogató szervezetekkel:
Tehetséggondozás Közalapítvány kuratóriuma,
Kimûvelt Emberfõkért Közalapítvány kuratóriuma
Kunszentmárton Kultúrájáért Alapítvány
Dalamáris Alapítvány
2. 8. 21. DSE-vel
2. 8. 22. Diákönkormányzattal
2. 8. 23. Testvérvárosi kapcsolatok (Teterow és Csíkszentmárton)
- táboroztatás, cseretábor
2. 8. 24. Megyei Pedagógiai Intézettel
- tanfolyamok, értekezletek, továbbképzések szervezése
2. 8. 25. Mûvészeti iskolákkal
Az intézményt külsõ kapcsolataiban az intézményvezetõ képviseli. Ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külsõ kapcsolattartás jellegétõl függõen közvetlen munkatársainak és más személynek eseti vagy állandó megbízás alapján.
A közoktatási törvény 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötõdõ társadalmi szervezet nem mûködhet.
2. 9. Az épületek közötti kapcsolattartás rendje
A posta bontása a központi épületben történik (Deák Ferenc Iskolában). Az igazgató rendszerezi a leveleket, az iskolatitkár gondoskodik a levelek célba jutásáról.
A Széchenyi István Iskolában az igazgatóhelyettes feladata a posta szétosztása.
Az iskola életét érintõ kérdésekrõl faliújságon, illetve körözvényben tájékoztatjuk a nevelõket minden épületben.
A technikai dolgozókat érintõ kérdésekrõl az igazgatóhelyettesek, gondnok tájékoztatnak. Egyéb válaszadást igénylõ kérdésekben körözvény útján tájékoztatják a dolgozókat, akik aláírásukkal igazolják, hogy elolvasták azt.
Postázás és iktatás a Deák Ferenc Iskolában az iratkezelési szabályzatnak megfelelõen történik.
Napi rendszerességgel az ügyeletes takarítónõ közremûködésével a Széchenyi István Iskola és Deák Ferenc Iskola között 13,00 órakor postaátadás, sürgõs esetekben FAX, e-mail, SMS használata.
A tanintézményben felmerült problémákról az éppen munkában lévõ nevelõk tájékoztatják az igazgatóhelyettest személyesen vagy telefonon.
2. 10. Az intézmény munkarendje
Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. (A tanulók munkarendjét a házirend tartalmazza.)
2. 10. 1. A közalkalmazottak munkarendje
- A közoktatásban alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16. § és 17. §-a, a pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény 19. §-a rögzíti.
- A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerzõdése tartalmazza, összhangban az 1992. évi XXII. törvénnyel (Munka Törvénykönyve) valamint a többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. törvénnyel (A közalkalmazottak jogállásáról) és azok végrehajtási rendeleteivel.
- Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató és gondnokok állapítják meg. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el.
A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Kollektív Szerzõdés tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyvével és a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvénnyel.
2. 10. 1. 1. A pedagógusok munkarendje
A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, ami a közoktatási törvény 16. §-a szerint, „a kötelezõ órákból, valamint a nevelõ, illetve a nevelõ- és oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelõ foglalkozással összefüggõ feladatok ellátásához szükséges idõbõl áll”.
A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája elõtt 10 perccel a munkahelyén, illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elõtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni.
A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetõleg elõzõ nap, de legkésõbb az adott munkanapon reggel 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetõjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetõje helyettesítésérõl intézkedhessen.
Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt szívességi helyettesítésre, óracserére, a tanóra elhagyására és pótlására.
A tanmenettõl eltérõ tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra (foglalkozás) elcserélést az igazgatóhelyettes engedélyezi.
A pedagógus kérésére a gyermekek után járó szabadság kiadását az igazgatóhelyettes biztosítja december és június hónap kivételével. Ebben az idõszakban külön mérlegelés tárgyát képezi az anyanap kiadása. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanításhoz szükséges útmutatásait és taneszközeit az igazgatóhelyetteshez vagy a helyettesítõ kollégához eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítõ tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti elõrehaladást.
A pedagógusok számára - a kötelezõ óraszámon felüli - nevelõ-oktató munkával összefüggõ rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetõ adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetõk javaslatainak meghallgatása után.
Az intézmény szintû rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét elvárt.
Önköltséges szakkör az iskolában szervezhetõ.
2. 10. 1. 2. A nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõk és más alkalmazottak munkarendje
Az intézményben az alábbi pedagógus és nem pedagógus közalkalmazottak segítik a nevelõ-oktató munkát:
1 könyvtáros,
1 oktatástechnikus,
2 iskolatitkár,
0,5 rendszergazda,
1 gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs,
2 pedagógiai asszisztens.
A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezetõ állapítja meg az intézmény zavartalan mûködése érdekében.
A törvényes munkaidõ és pihenõ idõ figyelembevételével az (igazgatóhelyettesek, a gondnokok) tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, a közalkalmazottak és a nem pedagógus közalkalmazottak szabadságának kiadására.
2. 10. 2. Az intézmény tanulóinak munkarendje (házirend)
Az intézményi rendszabályok (házirend és melléklete) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. A rendszabályok betartása kötelezõ. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettes, osztályfõnök feladata.
A házirendet a nevelõtestület a diákönkormányzattal együtt készíti el az iskolaszék egyetértésével.
A házirend megszegõivel a Pedagógiai Programban meghatározottak szerint kell eljárni.
2. 10. 3. A tanév helyi rendje
A közoktatási törvény 52. § 1. szerint: „…Az iskolában a tanítási év minden év szeptemberének elsõ munkanapján kezdõdik és minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelõzõ munkanapon fejezõdik be.
A szorgalmi idõ az ünnepélyes tanévnyitóval kezdõdik és a tanévzáró ünnepéllyel fejezõdik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelõtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítenek. A tanévnyitó értekezleten döntenek:
- a nevelõ- és oktató munka lényeges tartalmi változásairól
- iskolai szintû rendezvények, ünnepélyek tartalmáról, idõpontjáról, a tanítás nélküli munkanapok idõpontjáról, valamint programjáról
- a tanórán kívüli foglalkozások rendjérõl
- a nevelõtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról,
- az éves munkaterv jóváhagyásáról.
Ekkor történik a tûzvédelmi, balesetvédelmi oktatás a dolgozóknak.
A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend), a balesetvédelmi elõírásokat az osztályfõnökök az elsõ tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az elsõ szülõi értekezleten pedig a szülõkkel.
Az intézmény belsõ rendszabályait, házirendjét ki kell függeszteni jól látható módon.
2. 10. 4. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje idõtartama
Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levõ ciklus órarend alapján a pedagógusok vezetésével a kijelölt termekben történik.
A tanítási órák idõtartama: 45 perc, az elsõ tanítási óra reggel 8 órakor kezdõdik. Nulladik óra a 11/1994. MKM rendelet értelmében nincs. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
Az óraközi szünetek idõtartama: 15 (elsõ kettõ) és 10 perc.
Az óraközi szüneteket a kijelölt étkezési idõn kívül a tanulók lehetõség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét az ügyeleti rend szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik.
A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben igazgató, igazgatóhelyettes tehet. (A kötelezõ orvosi vizsgálatok az igazgató által elõre engedélyezett idõpontban és módon történhetnek.)

3. Mûködési szabályok

3. 1. Az iskola mûködésének rendje
3. 1. 1. Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi idõben hétfõtõl péntekig: 6,30 – 18,00 a foglalkozások befejezéséig. A fenti idõponttól való eltérést az intézményvezetõ engedélyezheti eseti kérelmek alapján. A nyitvatartási idõn túl csak szervezetten, nevelõ vagy felelõs személy megjelölésével szabad tartózkodni. Ebben az esetben az iskola rendjéért a programot szervezõ nevelõ a felelõs.
Az iskola szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart. Ettõl eltérõ esetekre az igazgató ad engedélyt.
Hivatalos ügyek intézése az igazgatóhelyettesi irodában, illetve a gondnokságon történik, 7,30-14,30 óra között.
A tanítás kezdete 8 óra. A tanári felügyelet 7,30-kor kezdõdik, a szünetekben is tart, befejezése az utolsó tanítási óra kezdete. Délután a napközis csoportvezetõk beosztásával 16,30-ig tart az ügyelet.
A szünetek rendjét a Házirend szabályozza. A tanítási idõ alatt tanulók csak csoportosan, tanári felügyelettel távozhatnak az iskolából. Eltérõ esetben az ügyeletes nevelõ adhat engedélyt eseti eltávozásra.
Megjegyzés: Egyedül mehet haza tanítási órák vagy napközi után az az alsó tagozatos, akinek szülei ezt írásban közlik.
3. 1. 2. Tagintézmény mûködési rendje, nyitva tartása
Az épületeket, udvarokat az igazgató és gondnok külön rendelkezése szerinti beosztásban általában a takarítók, fûtõk, bizonyos helyeken a pedagógusok nyitják és zárják.
Õk állandó jelleggel kulccsal rendelkeznek, amirõl nyilvántartást kell vezetni.
Bizonyos esetekre, napokra, épületekre az elõzõ pontban szabályozott engedély alapján az igazgató kulcsot biztosíthat pedagógusoknak, amelyrõl szintén nyilvántartást kell vezetni.
3. 1. 3. A vezetõk intézményben való tartózkodása
Az iskola igazgatója: kedd, szerda, csütörtök napokon 8-16 óráig
hétfõ, péntek napokon 8-13 óráig.
Az igazgatóhelyettes:
Deákban: hétfõ, kedd, szerda napokon 8-16 óráig
csütörtök, péntek napokon 8-13 óráig;
Széchenyiben: hétfõ, kedd, szerda napokon 8-16 óráig
csütörtök, péntek napokon 8-13 óráig.
A fenti idõpontok az iskolai feladatok ellátásától függõen rugalmasan változhatnak, akadályoztatás esetén a vezetõk felcserélhetik a benntartózkodás rendjét.
A reggeli ügyelet ideje alatt az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény mûködési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedéseket megtenni. A 16 órakor távozó vezetõ után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus felelõs az intézmény rendjéért.
3. 1. 4. Belépés rendje azok számára, akik nem állnak az intézménnyel munkaviszonyban
Az intézményben idegen személyek a nyitvatartási idõben csak úgy tartózkodhatnak, hogy az ügyeletes kisegítõnek vagy tanulónak jelzik, kit keresnek, s õk az illetékeshez kísérik õket.
3. 2. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje
Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola bejáratánál elhelyezett nemzeti zászló háromhavonkénti tisztításáról, esetleges cseréjérõl a gondnok intézkedik.
Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelõen, az állagmegóvás szem elõtt tartásával kell használni.
Az iskola minden dolgozója és tanulója felelõs:
- a közösségi tulajdon védelméért, állagának megõrzéséért
- az iskola rendjének, tisztaságának megõrzéséért
- az energiafelhasználással való takarékoskodásért
- a tûz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerû használata. Használatkor a helyiség felelõsének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató engedélyével vehetõk igénybe a helyiségek és létesítmények.
Iskolai szokásrend
Az egyes helyiségek, létesítmények, berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevõ - a használatbavétel ideje alatt - anyagilag felelõs.
Az iskolai könyvtár használati rendjét a könyvtár mûködési szabályzata állapítja meg.
Az öltözõket vagyonvédelmi okok miatt a testnevelés órák ideje alatt zárni kell.
A szertárak ajtaját a szaktanár állandóan zárva tartja, oda tanuló csak felügyelettel léphet be.
Az iskolában - a felnõttek számára - dohányzásra kijelölt helyen gyermek nem tartózkodhat.
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak a helyiségfelelõs vagy az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében szabad.
Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása:
amennyiben az iskola rendeltetés szerinti mûködését nem zavarja - az igazgatóval kötött érvényes bérleti szerzõdés birtokában lehetséges a megadott feltételek mellett.
A külsõ igénybevevõk a megállapodás szerinti idõben tartózkodhatnak az épületben. Vagyonvédelmi kötelezettség terheli õket és kártérítési felelõsséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tûzvédelmi szabályzatában foglaltakat.
A nagy értékû eszközök külsõ használói a bérleti szerzõdésben rögzítik az eszköz rendeltetésszerû használatával járó meghibásodás költségtérítését.
Intézményünkben egészséget károsító, az oktató-nevelõ munkával össze nem egyeztethetõ, fogyasztásra serkentõ reklámtevékenységet nem lehet folytatni.
Az iskola épületeiben mûködõ telefonok hivatalos ügyek intézésére használhatóak igazgatói engedéllyel. Magánbeszélgetések lebonyolítása csak sürgõs esetben lehetséges a költségek megtérítése mellett 7³⁰-1630 óra között.
3. 3. Az iskola hagyományrendszere (ünnepélyek, megemlékezések, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok)
Az iskola hagyományrendszere kifejezi az iskola szellemiségét, értékrendjét. A hagyományrendszer megnyilvánul egyrészt a minden évben visszatérõ eseményekben, kulturális- és sportprogramokban, ünnepségekben; másrészt a hagyományrendszerben.
3. 3. 1. A tanévek legkiemelkedõbb visszatérõ eseményei:
- nemzeti ünnepeink
- tanévnyitó, tanévzáró, ballagás
- szórakoztató jellegû események (DÖK, DSE rendezvényei)
- hagyományos rendezvények
3. 3. 2. Minden évben ünnepélyes tanévnyitóra, tanévzáróra és ballagásra kerül sor. A tanévnyitó ünnepség szervezését az 1. osztályos nevelõk, az 5. osztályos osztályfõnökök és a diákönkormányzat irányítja. A tanévzáró ünnepségre a ballagással együtt kerül sor épületenként. Felelõs: a 7. és 8. évfolyam.
3. 4. A térítési díjak szedése
Az iskolánkban különbözõ térítési díjak szedését a gondnok végzi a Pénztárkezelési Szabályzat betartásával. Az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követõ idõszaktól kezdõdõen a következõ befizetés alkalmával beszámítja. A térítési díj meg nem fizetése esetén a gondnokság írásban szólítja fel az érintettet a hátralék megfizetésére.
A térítési díj fizetés napjáról a gondnok idõben tájékoztatja az érintetteket a bejárati hirdetõn keresztül.
A díjfizetés napja: minden hó 15-ig.
A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg.
3. 4. 1. A szociális támogatás megállapításának, illetve felosztásának elvei
A mindenkori törvényi elõírásoknak megfelelõen történik.
3. 5. A tanórán kívüli foglalkozások formája és szervezeti rendje
Intézményünk - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklõdésének, a szülõk igényének, valamint az intézmény személyi, tárgyi és anyagi lehetõségének figyelembe vételével az alábbi tanórán kívüli foglalkozások mûködését teszi lehetõvé:
- napközis foglalkozások, tanulószoba
- szakkörök, önképzõkörök
- énekkar
- Önálló Vizuális Alapiskola
- Mûvészeti iskolák
- DSE sportfoglalkozások
- tömegsport foglalkozások
- tanfolyamok
- korrepetálások
- tanulmányi versenyek
- kulturális rendezvények
- tanulmányi kirándulások
- könyvtárhasználat
- hitoktatás.
A fenti foglalkozások helyét és idõtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.
A vezetõ nevelõ felelõs a csoportok mûködéséért.
3. 5. 1. Napközis foglalkozások
A napközis foglalkozás a tanórára való felkészülés, a pihenés, a játék, a szabadidõ hasznos eltöltésének színtere.
Mûködési rendje: A napközis foglalkozások ideje az adott napközis csoportot alkotó osztályok utolsó órájának végét jelzõ csengetéssel kezdõdik.
A napközis nevelõ a kijelölt helyen várja össze a csoportját alkotó gyerekeket. Kézmosást, sorakozást követõen ebédelnek megegyezés szerinti sorrendben. Az ebéd és a tanulási idõ kezdete közötti szünetet szabadidõs foglalkozás, levegõzés, játék, mindennapos testmozgás tölti ki. Azok a tanulók, akik a napközi ideje alatt különbözõ foglalkozásokon vesznek részt, ebéd után a napközis teremben tanulhatnak.
Szervezett szabadidõs tevékenység:
- kulturális
- sportfoglalkozás
- technikai a szabadidõ-szervezõ irányításával.
A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülõ tájékoztató vagy ellenõrzõ füzetbe beírt kérelme alapján (aznapi dátummal ellátva) történhet, a napközis nevelõ engedélyével. Hosszabb idejû távolmaradás esetén az iskola igazgatójának engedélye szükséges.
3. 5. 2. A mindennapi testedzés formái iskolánkban
- testnevelés órák
- sportkörök alsó és felsõ tagozatban
- napköziben folyó sport-, mozgásos-, játéktevékenységek
3. 6. A Gyermekjóléti Szolgálattal, az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartás formája és módja
A fenti intézményekkel az iskola igazgatóhelyettese és az osztályfõnökök tartanak közvetlen személyes kapcsolatot. A kapcsolattartás eseti jellegû, de felmerült gond esetén folyamatos a probléma megszûnéséig. A kapcsolattartás munkamódszerét a két fél esetenként határozza meg.
A rendszeres egészségügyi felügyelet, ellátás rendje:
Az iskola tanulói évente egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen és 8. osztályban tüdõszûrésen vesznek részt. Tanévenként meghatározott idõpontokban az iskolaorvos és a védõnõk ellátják a kötelezõ védõoltási, a kötelezõ szûrési feladatokat. Minden tanév végén az iskolaorvos gyógytestnevelésre vagy könnyített testnevelésre irányuló szûrést végez.
3. 8. A DSE (Diáksport Egyesület) és az iskola vezetõsége közötti kapcsolattartás rendje, formája:
A DSE önálló jogi személyként mûködõ szervezet, mely tevékenységét saját mûködési szabályzata alapján végzi. Az igazgató a DSE-vel együttmûködési szerzõdés keretében szabályozta a feltételeket, a helyiséghasználat módját és lehetõségeit.
A DSE felnõtt képviselõje a szervezet tevékenységérõl és munkájáról az igazgató kérésére a nevelõtestületnek is beszámol, az éves tevékenységét megtervezi, és az igazgatónak leadja.
3. 9. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája
A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyûlés.
A diákönkormányzat meghatározása szerint iskolánkban évente legalább egy alkalommal diákközgyûlést kell szervezni. Összehívását a diákönkormányzat vezetõje kezdeményezi a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyûlés napirendi pontjait a gyûlés megrendezése elõtt legalább 15 nappal nyilvánosságra kell hozni, pl. az osztályokban való kifüggesztéssel vagy iskolarádión keresztül történõ kihirdetéssel.
A diákközgyûlésen jelen vannak a nevelõtestület tagjai. A közgyûlés levezetõ elnöke a diákönkormányzatot segítõ tanár. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítõ tanár közremûködésével a közgyûlést megelõzõen írásban eljuttathatja az iskola igazgatójához.
Az írásban, illetve szóban feltett kérdésekre az illetékes vezetõ vagy nevelõ ad érdemi választ.
Az évi rendes diákközgyûlésen kívül más esetben is összehívható rendkívüli diákközgyûlés. Ennek összehívását a diákönkormányzat vezetõi vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyûlésen a DÖK és az iskola képviselõje beszámol az elõzõ közgyûlés óta eltelt idõszak munkájáról különös tekintettel a gyermeki és tanulói jogok helyzetérõl, érvényesülésérõl, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.
A tanév folyamán a tanulók rendszeres tájékoztatása az iskolai hangosbemondóban történõ hirdetésekkel, illetve a diákönkormányzat faliújságján kifüggesztéssel történik.
3. 10. Az Iskolaszék egyetértési, véleményezési joga
A fenti szervezet joga érvényesül a Házirend, a Pedagógiai Program és helyi tanterv, az SZMSZ felülvizsgálatakor. Tájékoztatja a szülõi munkaközösséget.
3. 11. A tankönyvrendelés szabályai
A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazott saját hatáskörben gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetve a pedagógusoknak.
A szakmai munkaközösségek a törvényben elõírt határidõig összeállítják az általuk kiválasztott tankönyvek listáját. A pedagógusok írásban közlik az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelés elkészítésével megbízott alkalmazottal.
A tankönyvkiválasztás szempontjait a munkaközösség tagjai határozzák meg.
3. 12. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzésében, illetve baleset esetén (intézményi védõ-óvó elõírások)
3. 12. 1. Az iskola minden dolgozójának alapvetõ feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megõrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
3. 12. 2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelõzésével kapcsolatosan
- Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tûzvédelmi utasítás és a tûzriadó terv rendelkezéseit.
- A kerettanterv és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat, viselkedési formákat.
- A nevelõk a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott idõben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelõzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
- Az osztályfõnököknek az osztályfõnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elõírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfõnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelõzését szolgáló szabályokkal a következõ esetekben:
· A tanév megkezdésekor az elsõ osztályfõnöki órán, melynek során ismertetni kell:
o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
o a házirend balesetvédelmi elõírásait,
o a rendkívüli esemény (baleset, tûzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendõket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét,
o a tanulók kötelességeit a balesetek megelõzésével kapcsolatban,
· Tanulmányi kirándulások, túrák elõtt,
· Közhasznú munkavégzés megkezdése elõtt,
· Rendkívüli események után,
· A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
- A nevelõknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegû feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program elõtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezõ viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendõ magatartásra.
- A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idõpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelõnek visszakérdezéssel meg kell gyõzõdnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.
- A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezetõ nevelõk baleset-megelõzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.
- Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenõrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenõrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idõpontját, a szemlék rendjét és az ellenõrzésbe bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.
- Rendkívüli esemény (tûz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ-ban található tûzriadó-terv elõírásai szerint kell elvégezni.
3. 12. 3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
- A tanulók felügyeletét ellátó nevelõnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következõ intézkedéseket:
· a sérült tanulót elsõsegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost, illetve mentõt kell hívnia,
· a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást, a tõle telhetõ módon meg kell szüntetnie,
· minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának,
· értesíteni a szülõt.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévõ többi nevelõnek is részt kell vennie.
- A balesetet szenvedett tanulót elsõsegélynyújtásban részesítõ dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.
- Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhetõ a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a hasonló balesetek megelõzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
- A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján:
· A tanulóbalesetet az elõírt nyomtatványon nyilván kell tartani,
· A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekrõl az elõírt nyomtatványon jegyzõkönyvet kell felvenni. A jegyzõkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülõnek). A jegyzõkönyv egy példányát az iskola õrzi meg.
· A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezõ személyt kell bevonni.
· Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék (ha nem mûködik, akkor a szülõi szervezet) és az iskolai diákönkormányzat képviselõjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
3. 12. 4. Az iskolai nevelõ-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelõzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat a munkabiztonsági szabályzatok tartalmazzák.

^{4. Az intézmény nevelõtestülete és szakmai munkaközösségek}

^{4. 1. Az intézmény nevelõtestülete}
- A nevelõtestület - a Közoktatási törvény. 56.§ alapján - a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelõtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltõ alkalmazottja, valamint a nevelõ-oktató munkát közvetlenül segítõ felsõfokú végzettségû dolgozója.
- A nevelõtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a Közoktatási törvény 57.§-ban felsorolt esetekben döntési, a 11/1994.MKM rendelet 29. §-ban felsorolt esetekben véleményezési, egyébként javaslattevõ jogkörrel rendelkezik.
4. 2. A nevelõtestület értekezletei, mikroértekezletei
4. 2. 1. A tanév során a nevelõtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:
- tanévnyitó, tanévzáró értekezlet
- félévi és év végi osztályozó értekezlet
- nevelési értekezlet, továbbképzési nap
- félévi értekezlet
- területi értekezlet (alsós, felsõs)
- munkaértekezletek
4. 2. 2. A nevelõtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését, az osztályközösségek problémáinak megoldását mikroértekezleti formában végzi.
A nevelõtestület mikroértekezletén csak az adott osztályban tanító pedagógusok vesznek részt kötelezõ jelleggel. Mikroértekezlet szükség szerint az osztályfõnök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. Felelõse az osztályfõnök.
4. 2. 3. A tanévnyitó, tanévzáró, félévi értekezletrõl, a döntést hozó munkaértekezletekrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyet az irattárban kell elhelyezni.
4. 3. A nevelõtestület döntései, határozatai
A nevelõtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerû szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlõsége esetén az igazgató szavazata dönt.
A magasabb jogszabályokban meghatározottak szerint:
- a nevelõtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több, mint 50 %-a jelen van,
- a nevelõtestület személyi kérdésekben - a nevelõtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet.
4. 4. A nevelõtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai
A nevelõtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elõkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott idõre vagy alkalmilag - munkacsoportot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelõtestületet tájékoztatni köteles a nevelõtestület által meghatározott idõben és módon azokról az ügyekrõl, amelyekben a nevelõtestület megbízásából eljárt.
4. 5. A nevelõtestület szakmai munkaközösségei
- A szakmai munkaközösség a közoktatási törvény 58.§-a szerint szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézmény pedagógusainak az intézményben folyó nevelõ és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenõrzéséhez.
- A szakmai munkaközösség tagjai vezetõváltáskor munkaközösség-vezetõt javasolnak titkos szavazással, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására.
4. 6. 1. A szakmai munkaközösség feladatai szakterületén belül:
- Szakmai, módszertani kérdésekben segíti az iskola munkáját,
- részt vesz az iskolai oktató-nevelõ munka belsõ fejlesztésében tartalmi és módszertani korszerûsítésében,
- egységes követelményrendszert alakít ki, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérését, értékelését végzik,
- pályázatokon, tanulmányi versenyeken vesz részt, szervezi, lebonyolítja azokat,
- tájékoztatja a pedagógusokat továbbképzési lehetõségekrõl, segítséget nyújt a nevelõk önképzéséhez,
- összeállítja az osztályozó és javító vizsgák feladatait, ezeket értékeli,
- javaslatot tesz a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elõirányzatok felhasználására és véleményezi azokat,
- segíti a pályakezdõ pedagógusok munkáját, beilleszkedését,
- segítséget nyújt a munkaközösség vezetõjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységérõl készülõ elemzések, értékelések elkészítéséhez,
- a szakmai munkaközösség az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykedik
- a szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetõ irányítja,
- a munkaközösség vezetõjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az igazgató bízza meg,
- a munkaközösség-vezetõk munkájukat a munkaköri leírás alapján végzik.
- a munkaközösség tagjai a munkarend és munkaköri leírás alapján tevékenykednek.
4. 6. 2. A szakmai munkaközösség-vezetõ jogai és feladatai
- Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját,
- irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelõs a munkaközösség szakmai munkájáért,
- módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, szervez,
- javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, a minõségi bérpótlék odaítélésének szempontjaira,
- ellenõrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, szükség esetén intézkedést kezdeményez az igazgató felé,
- állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetõsége elõtt és az iskolán kívül,
- összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységérõl a nevelõtestület számára, igény szerint az iskolavezetés részére,
- állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása elõtt meghallgatja a munkaközösség tagjait,
- biztosítja az információ kölcsönös áramlását az iskolavezetés és a pedagógusok között.
4. 7. Felelõsök
- Az iskolában bizonyos nevelési-oktatási területek munkájának koordinálását felelõsök segítik éves munkaterv alapján.
- A diákönkormányzat patronáló megbízása elõtt az érintett tanulóközösség véleményét ki kell kérni.
- A munkaközösségek tantárgyi felelõsöket választanak.

^{5. Az iskolaközösség, valamint a kapcsolattartás formái és rendje}

^{5. 1. Az alkalmazotti közösség}
Az alkalmazotti közösség az iskola nevelõtestületébõl és az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll (Kollektív Szerzõdés, Közalkalmazotti Szabályzat).
Az alkalmazotti közösségnek nem tagja:
- a munkaügyi központ által kiközvetített dolgozó
- megbízott, óraadó.
5. 2. A szülõi munkaközösség
Az iskolában a szülõknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülõi munkaközösség (SZMK) mûködik.
Az osztályok szülõi munkaközösségei a szülõk körébõl 3 fõ képviselõt választanak.
Az osztályok szülõi munkaközösségének vezetõsége juttatja el kérdéseiket, véleményeiket az iskola vezetõségéhez.
Az iskolai szülõi munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg:
- saját tisztségviselõket választ
- a szülõi képviselõk beválasztása az iskolaszékbe
5. 3. Az iskolaszék
- Az iskolában a nevelõ- és oktatómunka segítésére, a nevelõtestület, a szülõk és tanulók, az intézmény fenntartója és az intézményvezetés együttmûködésének elõmozdítására iskolaszék mûködik.
- Mûködését a közoktatási törvény 59-60. §-a határozza meg.
- Mûködését saját szervezeti szabályzat alapján végzi.
- Az iskola egészének életérõl, az iskolai munkatervrõl az iskola igazgatója rendszeresen (évente legalább 2 alkalommal) tájékoztatja az iskolaszéket.
- Az iskolaszék egyetértési és véleményezési jogot gyakorol a közoktatási törvény 62. § (3.) bekezdése szerint.
5. 4. A diákönkormányzat
5. 4. 1. A diákönkormányzati szervezet, a diákképviselõk és az iskolavezetõk közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat mûködéséhez szükséges feltételek
Iskolánk közösségi életének alapja az osztályközösség, melyet az osztályfõnök fog össze és irányít. Az osztályok 1. osztálytól 2 fõs osztály-diákbizottságot választanak, mely képviseli õket, elmondja kéréseiket, javaslataikat, problémáikat az iskolai DÖK elõtt. Az ODB-ból alakul meg az iskolai diákönkormányzat, mely 10 fõs elnökséget választ. A DÖK vezetõsége szervezi és irányítja a diákönkormányzati rendezvényeket, közvetíti a nevelõtestület felé a tanulói kéréseket, javaslatokat, véleményt alkot különbözõ kérdésekben (Házirend, Diákjogi Charta); képviseli az iskola diákjait más intézményekben, szervezetekben (pl. Diákparlament, más iskolák diáknapjai, stb.). Tapasztalatairól a DÖK-nek beszámol.
A DÖK saját mûködési szabályzata alapján mûködik.
5. 4. 2. A Közoktatási törvény 62-64. §-ai és a 11/1994.MKM rendelet 31.§. rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintõ kérdésekben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a közoktatási törvény 64. § (2.) és (3.) bekezdése szerint. Véleményt nyilváníthat a törvény 63.§ (5.) bekezdése alapján.
- Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítõ nevelõk érvényesíthetik. Javaslattétel, véleményezés elõtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetõségének véleményét ki kell kérniük.
- Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
- Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és mûködési szabályzata szerint folytatja.
- Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítõ nevelõket - a diákönkormányzat vezetõségének javaslata alapján, a nevelõtestület egyetértésével - az igazgató bízza meg.
- Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyûlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészérõl, az iskolai munkatervrõl. A diákközgyûlés összehívását a diákönkormányzat vezetõi kezdeményezik. A diákközgyûlés összehívásáért az igazgató felelõs.
- A diákközgyûlés egy tanév idõtartamra a tanulók javaslatai alapján osztályonként kettõ fõ diákképviselõt választ.
- A diákönkormányzatot a Kimûvelt Emberfõkért Alapítvány és a Tehetséggondozás Közalapítvány kuratóriumában a diákönkormányzatot patronáló nevelõ képviseli.
5. 4. 3. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége:
- megválasztja az osztálydiákbizottságát és az osztály titkárát,
- küldötteket delegál az intézményi diákönkormányzatba.
5. 5. A tanulók közösségei
- Osztályközösség
- Tanulócsoport
- Napközis csoportok
- Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezetõ, az osztályfõnök áll. Az osztályfõnököket ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfõnökök osztályfõnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik.
5. 6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
5. 6. 1. Az igazgatóság és a nevelõtestület
- A nevelõtestület különbözõ közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetõk és választott képviselõk útján valósul meg.
- A kapcsolattartás fórumai:
- az igazgatóság ülései
- az iskolavezetõség ülései
- a különbözõ értekezletek
- megbeszélések
Ezen fórumok idõpontját az iskolai munkaterv határozza meg.
Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelõi szobában elhelyezett hirdetõtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelõket.
Az iskolavezetés tagjai kötelesek:
- az iskolavezetés ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseirõl, határozatairól.
- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit véleményét, javaslatait megtárgyalni és arra érdemi választ adni.
5. 6. 2. Az iskolaszék
Az iskolaszék az iskola közösségeivel, az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot.
Az iskolaszék tagjainak feladatai:
- rendszeres idõközönként, évente legalább egy alkalommal kötelesek tájékoztatni az õket megválasztókat az iskolaszék tevékenységérõl.
- kötelesek az õket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék tevékenységével kapcsolatban az iskolaszéknek a felvetést követõ ülésen az iskolaszék elé tárni.
Az iskola egészének életérõl, az iskolai munkatervrõl az iskola igazgatója rendszeresen /évente legalább 2 alkalommal/ tájékoztatja az iskolaszéket.
5. 6. 3. A nevelõk és a tanulók
Az iskola egészének életérõl, az iskolai munkatervrõl, az aktuális feladatokról
- az igazgató az iskolagyûlésen, az iskolai diákönkormányzat vezetõségi ülésén és a diákközgyûlésen rendszeresen (évente legalább 2 alkalommal),
- és a nagyzsibongóban elhelyezett hirdetõtáblán keresztül,
- valamint az osztályfõnökök az osztályfõnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlõdésérõl, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.
Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusoknak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátniuk.
Pedagógus saját tanulóit magántanítványként a tanított tantárgyából külön díjazásért nem taníthatja.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselõik, tisztségviselõk útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelõvel, osztályfõnökkel, diákönkormányzat-vezetõvel, iskolaszékkel.
5. 6. 4. A nevelõk és a szülõk
Az iskoláról, az iskolai munkatervrõl, az aktuális feladatokról a következõ szerint tájékoztatják a szülõket:
- az igazgató:
- a szülõi munkaközösség választmányi ülésén,
- az épületekben elhelyezett hirdetõ táblán keresztül,
- az alkalmanként megjelenõ írásbeli tájékoztatón keresztül
- az osztályfõnökök: - az osztályszülõi értekezleten, ellenõrzõn keresztül
- napközis nevelõk, szaktanárok: üzenõ füzeten, ellenõrzõn keresztül.
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:
- szülõi értekezletek - tanévenként legalább 2 alkalommal
- fogadóórák - tanévenként legalább 4 alkalommal
- írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, hivatalos levélben
- személyre szóló behívás
- családlátogatások
5. 7. Az intézmény külsõ kapcsolatai
A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal és védõnõszolgálattal, rendelõintézettel és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.
A tanulók veszélyezettségének megelõzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelõse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató felelõs. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelezõ feladatokat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs munkaköri leírása tartalmazza különös tekintettel a 8/2000. (V. 24.) OM. rendelet alapján.

^{ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK}

1. Jelen Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosítása csak a nevelõtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
2. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:
· a fenntartó,
· a nevelõtestület,
· az iskola igazgatója,
· az iskolaszék,
· a szakszervezet,
· a diákönkormányzat iskolai vezetõsége.
3. Az intézmény eredményes és hatékony mûködéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. E szabályzatokat (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.
Kunszentmárton, 2005. március 9.
Z á r a d é k
A tantestület 2005. március 9-én megtárgyalta és a SZMSZ-ben foglaltakat egyhangúlag elfogadta.