SIÓAGÁRD


Hauck leventeSióagárd a Mezőföld déli csücskén, két folyó – a Sió és a Sárvíz – közé zártan fekszik. Népének viselete csupán anyagában utal a Sárközre. A nők legalsó, vállpántos vagy korcos péntője (pendely) a 19-20. század fordulója után a bevarrott típusú ingek terjedésével (és a pruszlik elmaradásával) kettévált: egy rövid péntőre és egy, az 1920-as évektől kezdve színesebben hímzett vászonpruszlikra. Az 1880-as évekig mellévarrott bő ujjú ümögöt varrtak, melyet az ujjhosszába betoldott csipkével díszítettek. A bevarrott típusú és színes (kék-vörös, lila) ingeket 1910 körül már a fehér mellett kevés piros és kék hímmel is díszítették. A hímzés egyre nagyobb felületet borított és egyre tarkább lett. Az ing alját a nők is kívül viselték. A hosszú péntőre hétköznap még egy rövid vászonpéntőt, vászon festett, vagy kékfestő melles kötényt kötöttek. Vasárnap fehér gyolcsszoknyát viseltek, körül végig ráncba szedve. Télen és ünnepre 2-3 alsószoknyát, rokollát is felvettek, melyek ugyanúgy, mint az azokon viselt selyem, kasmír vagy kartonszoknya, elöl nem volt összevarrva, kapoccsal záródott. Az ünnepi selyemszoknyákat kerek vagy sűrű, egyenletes redőkbe szedték, anélkül, hogy az anyagot megtörték, levasalták volna. Ünnepnap délelőttre arany csipkével és színes szalaggal (islóggal) díszített varrott virágú selyemkötényt vettek, délután pedig kenyett kötényt hordtak. A selyem és kasmír pruszlikok viselete a 19-20. század fordulójától kezdve elmaradt, helyükre 1910-től kezdve a bevarrott ujjú ingek elé színes szalagokkal díszített ümögelő vagy előke került vagy hosszú, szűk ujjas, hátul kereken hosszabbra szabott gyári csipkével és islóggal díszített löbit (női ujjast) húztak.A menyecskék hátul csomóba tekert hajukat szalagos konttyal fedték be. A 20. század elején terjedt el a “harcias” (a szomszédos Harc községről) kendőviselet. Ennél a dísztelen hajkontyot fedő ruhára, a pintlire papírral keményített, sisakszerű, hátrakötött kendőt tettek. Télen berliner kendőt viseltek. Lábukra mintás, színes gyapjúkapcát, selyem- vagy bőrpapucsot, leggyakrabban azonban fekete, kötött és hímzett mamuszt vagy tutyit húztak, télen ház körülre facipőt, klumpát viseltek.

Dr.Balázs Kovács Sándor