---

 

 

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

 

 

Írásbeli vizsga

 

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga idő­tartama 120 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segédesz­kö­zök: függvénytáblázat, zsebszámológép.

 

 

A feladatok tartalmi szerkezete, típusai

 

A feladatsor egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy nyíltvégű kérdést tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania.

A feleletválasztós kérdéssor a követelményrendszer első öt nagy fejezetéből egyenlő arány­ban tartalmaz feladatokat. Minden kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldá­suk­­hoz szükséges képes­ségek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A közép­szintű feladat­sor­ban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerű­ségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasz­tal­ható jelen­sé­gekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Másrészt olyan jelensé­gek­re, össze­függé­sekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, probléma­megol­dás­ban tör­ténő alkalmazá­sá­ra középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szint­jén ren­del­keznie kell ismeretekkel.

A nyíltvégű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek lehetnek pl. „hagyományos” számításos feladatok, jelenség- vagy kísérletelemzések, -értelmezések, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű prob­­lé­ma­megoldások. A kifejezetten jelenségértelmezés vagy kísérletelemzés jellegű fela­da­tok esetében a vizsgázó két feladat közül választhat. A négy feladat a követelmény­rend­szer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

 

 

Értékelés

 

A feleletválasztós kérdéssorra és a három megoldott feladatra 45-45 pont adható. Ez utóbbiak 10-20 pontosak lehetnek. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A felelet­vá­lasztós kérdések legfeljebb 4 pontosak lehetnek. A javítás központi útmutató alapján történik. A megadott részpontszámok nem bonthatók, hacsak az útmutató ettől eltérő utasítást nem tartalmaz.

Ha a vizsgázó az elvárt indoklást vagy leírást nem kerek, egész mondatokban fejti ki, de az helyes és egyértelmű, a pontszám akkor is megadható. Ha a következtetés logikáját nem sérti, akkor a lépések más sorrendben, illetve összevonva is elfogadhatók.

 

 

Szóbeli vizsga

 

A középszintű szóbeli vizsga tételeit, illetve tételsorát a vizsgáztató tanár állítja össze. A vizsgázó által használható eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függ­vény­táblázat, zsebszámológép.

A vizsgázó a felkészülési időben vázlatot készít a kifejtendő részhez, illetve elvégzi a kísérletet vagy mérést és a hozzá kapcsolódó értékelést a rendelkezésére bocsátott eszkö­zök­kel. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizs­gázó­nak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha el­mondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Köz­be­kérdezni csak akkor lehet, ha nyilvánvaló, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. A felelet végén kiegészítő kérdéseket lehet feltenni, amennyiben a vizsgázó lényeges kérdésekre nem tért ki és a felelési időbe még belefér.

 

 

Tartalmi szerkezet

 

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők:

 

A követelményrendszer	1. fejezetéből (Mechanika):	25%
	2. fejezetéből (Hőtan):	20%
	3. fejezetéből (Elektromágnesség):	25%
	4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika):	20%
	5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat):	10%

 

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fe­je­zethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartal­maz­zanak. Témakörön a követelményrendszer két számjeggyel jelölt részei értendők (pl. 4.1).

A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísérletet.

 

 

A tételek jellemzői, összeállításuk

 

A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy eh­hez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő kísérletet vagy mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ehhez kapcsolódó egyszerű számítást. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választani. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beik­ta­tá­sát, akkor is feladatul kell adni egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését va­lamilyen for­­rás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).

 

 

Értékelés

 

A felelet 60 ponttal értékelhető. Ebből 55 pont a tartalmi rész. A felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint:

·        a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

·        nem tartalmaz-e a témától idegen részeket;

·        mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre)

 

A tétel összeállításakor röviden rögzíteni kell a felelet várt tartalmát és ennek pon­to­zását legalább 6-7 pont részletezettséggel. Ezek az egységek a felelet színvonalától füg­gő­en bont­ha­tók. A felelet minősítése ennek az előre meghatározott értékelési útmutatónak az alapján tör­ténik.

 

 

---

 

EMELT SZINTŰ VIZSGA

 

 

 

Írásbeli vizsga

 

Az írásbeli vizsgán a jelölteknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsga idő­­­tartama 240 perc. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Használható segéd­esz­közök: függvénytáblázat, zsebszámológép.

 

 

A feladatok tartalmi szerkezete, típusai

 

A feladatlap három részből áll.

I. Feleletválasztós kérdéssor

A kérdéssor 20 kérdést tartalmaz 4-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes.

Tartalmi arányai a következők:

A követelményrendszer	1. fejezetéből (Mechanika):	25%
	2. fejezetéből (Hőtan):	20%
	3. fejezetéből (Elektromágnesség):	25%
	4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika):	20%
	5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat):	10%

 

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több feje­zethez is kapcsolódnak. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvény­szerű­sé­gek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelen­sé­gekre, folyamatokra, illet­ve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak.

II. Számítást igénylő problémák megoldása

A feladatlap 4 ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A feladatok megol­dása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvény­sze­rű­sé­gek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következ­te­tési és megoldási módszereit, eljárásait.

III. Egy téma szöveges kifejtése megadott szempontok szerint

A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania és azt másfél-két oldal terjedelemben kifejtenie. A kifejtéshez szükség van egy-egy témakör áttekintésére, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezésére, logikus elrendezésére.

 

 

Értékelés

 

A javítás központi útmutató alapján történik. A feladatsorra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között:

I. rész: 20 pont - helyes válaszonként 1 pont.

II. rész: 55 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 20-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási útmutató szerint. Ha a vizsgázó egy lépésben számolási hibát vét, de a további lépések a hiba nélkül egyébként helyesek lennének, akkor ezekre megadható a pontszám. Az értékelési útmutatóban nem szereplő, más helyes megoldás is elfogadható. Ha ez a megoldás nem teljes, de egyébként célravezető lenne, az útmutatóban szereplő megoldás­hoz képest arányosan értékelhető.

III. rész: 25 pont, amelyből 20 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a nyelvi megoldásra adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási útmu­tató szabja meg. A nyelvi megoldás értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

 

Nyelvhelyesség:

2 pont (bontható)

·        a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;

·        a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.

 

A szöveg egésze:

3 pont (bontható)

·        az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;

·        az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.

 

Ha a vizsgázó a várt tényeket, összefüggéseket más sorrendben fejti ki, mint ahogy azok az útmutatóban szerepelnek, az előírt pontszámok akkor is megadhatók. Amennyiben a válasz a fél oldal terjedelmet nem haladja meg, a nyelvi megoldásra nem adható pont.

 

 

Szóbeli vizsga

 

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A vizsgázó által hasz­nál­ha­tó eszközök: a rendelkezésére bocsátott kísérleti eszközök, függvénytáblázat, zsebszá­mo­ló­gép.

A vizsgázó a felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy mérést a rendelkezésére bocsátott eszközökkel és a megkívánt módon értékeli a kapott adatokat, illetve vázlatot készít a felelethez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választhatja meg. A tételt a vizs­gá­zó­nak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha el­mondja, mit csinált, és bemutatja a rögzített eredményeket. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha nyil­ván­való, hogy elakadt vagy teljesen helytelen úton indult el. A felelet végén, ha lé­nye­ges ré­szek kimaradtak, és a felelet ideje engedi, ezekre vonatkozó kiegészítő kérdéseket lehet fel­tenni.

 

 

Tartalmi szerkezet

 

A tételsor legalább 20 tételből áll. Tartalmi arányai a következők:

 

A követelményrendszer	1. fejezetéből (Mechanika):	25%
	2. fejezetéből (Hőtan):	20%
	3. fejezetéből (Elektromágnesség):	25%
	4. fejezetéből (Atomfizika, magfizika):	20%
	5. fejezetéből (Gravitáció, csillagászat):	10%

 

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fe­je­zethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartal­maz­nak.

A tételek legalább kétharmada tartalmaz ténylegesen kivitelezendő mérést vagy kísér­letet.

 

A tételek jellemzői, összeállításuk

 

A tétel egy mérési vagy kísérleti feladatot tartalmaz. A követelményrendszerben meg­ha­tá­rozott eljárás esetén a feladathoz tartozik a mérés, kísérlet megtervezése is. A tétel szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen módon kell rögzítenie a kapott ered­mé­nyeket, azok alapján milyen további számításokat kell elvégeznie. A tétel kifejtéséhez hozzátartozik az elméleti háttér kifejtése, illetve – amennyiben a követelményrendszer lehető­vé teszi – a kap­cso­­lódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is. A tétel szövegének erre utalnia kell. A tétel­ben választási lehetőséget is fel lehet kínálni egy-egy altéma esetén. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy mérés beiktatását, akkor is feladatként sze­re­pel egy kísérlet vagy mérési eljárás ismertetése vagy értékelése vala­milyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, szimulációs program stb.).

 

 

Értékelés

 

A felelet 50 ponttal értékelhető. Ebből 45 pont a tartalmi rész, a felelet felépítésére és a kifejtés önállóságára 5 pont adható az alábbi szempontok szerint:

·        a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

·        nem tartalmaz-e a témától idegen részeket;

·        mennyire önálló a tétel kifejtése (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyi­re lényeges részeknél segítő, illetve kiegészítő kérdésekre)

 

A tartalmi pontszámban körülbelül egyenlő arányt képvisel az elméleti rész, illetve a kísérlet megtervezése, kivitelezése, a hozzá kapcsolódó értékelés vagy számítás elvégzése.

A felelet minősítése központi értékelési útmutató alapján történik, amely röviden rögzíti a felelet várt tartalmát és ennek pontozását 5-6 pont részletezettséggel. Ezek az egységek a felelet színvonalától függően bonthatók.