TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1 Newton törvényei

1.1.1 Newton I. törvénye

Kölcsönhatás

Mozgásállapot, -változás

Tehetetlenség, tömeg

Inerciarendszer

Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsön­hatá­so­kat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típu­saik­ra. Ismerje fel és jellemezze az egy kölcsön­hatás­ban fellépő erőket, fogal­mazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tö­meg fogalmát

Értelmezze a mindennapos mechanikai jelen­sé­gek­nél az ok-okozati kapcsolatokat.

Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben.

Alkalmazza Newton törvényeit a 3. pontban meg­határozott mozgásfajtákra.

Legyen jártas az erővektorok felbontásában.

1.1.2 Newton II. törvénye

Erőhatás, erő, eredő erő táma­dáspont, hatásvonal

Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pont­ban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai fel­té­­telét. Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összeg­zé­sében.

Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás

Zárt rendszer

Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendület-vál­to­­zásán. Konkrét, mindennapi pél­dákban ismerje fel a lendü­let­megmaradás törvé­nyé­nek ér­vé­nyesülését, egy egye­nesbe eső változások ese­tén tudjon egy­szerű fela­da­to­kat megoldani.

Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás tör­vényét feladat­megoldásokban.

Szabaderő, kényszererő

Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.

Ismerje a kényszererő és a szabaderő fogalmát.

1.1.3 Newton III. törvénye

Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy köl­csön­­­hatásban fellépő erők felismerésében, ábrázo­lásá­ban.

Erőlökés

Értelmezze az erőlökés fogalmát

1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya

Forgatónyomaték

Erőpár

Egyszerű gépek:

Lejtő, emelő, csiga

Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyen­­súlyi állapotát.

Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben meg­oldani.

Tömegközéppont

Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni sza­bályos homogén testek esetén.

1.3 Mozgásfajták

Anyagi pont, merev test

Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fo­gal­mát a probléma jellegének megfelelően.

Vonatkoztatási rendszer

Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás vi­szony­la­gosságát.

Pálya, út, elmozdulás

Helyvektor, elmozdulásvektor

Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.

1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő gra­fi­konjának készítésében és elemzésében.

Sebesség, átlagsebesség

Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.

Mozgást befolyásoló té­nye­zők:

súrlódás, közegellenállás

súrlódási erő

Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a moz­gá­sok­nál, ismerje a súrlódási erő nagyságát befo­lyá­so­ló té­nye­ző­ket.

Ismerje a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó össze­füg­géseket.

1.3.2 Egyenes vonalú egyen­le­te­sen változó mozgás

Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége

Gyorsulás

Négyzetes úttörvény

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyen­le­tesen változó mozgásokat.

Konkrét példákon ke­resz­tül külön­böz­tesse meg az át­lag- és a pillanatnyi sebes­sé­get, ismerje ezek kap­cso­la­tát.

Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.

Tudjon megoldani egyszerű feladatokat.

Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a má­sik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út grafikus ki­szá­mítását a v-t grafikonból.

Szabadesés, nehézségi gyorsu­lás (® 5.1)

Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó moz­gást. Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és ér­tékét, egy­szerűbb feladatokban alkalmazni is.

1.3.3 Összetett mozgások

Függőleges, vízszintes hajítás

Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.

Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás ma­gas­ságát, távolságát, időtartamát, végsebességét.

1.3.4 Periodikus mozgások

Jellemezze a periodikus mozgásokat.

1.3.4.1 Az egyenletes körmoz­gás

Periódusidő, fordulatszám

Kerületi sebesség

Szögelfordulás, szögsebesség

Centripetális gyorsulás Centripetális erő

Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konk­rét jelenségekben, tudjon egyszerű számításos fela­da­tokat megoldani.

Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani.

1.3.4.2 Mechanikai rezgések

Rezgőmozgás

Ismerje a rezgőmozgás fogalmát.

Harmonikus rezgőmozgás

Kitérés, amplitúdó, fázis

Rezgésidő, frekvencia

Csillapított és csillapítatlan rezgések

Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jel­lem­zőit, kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísér­leti tapasztalat alapján.

Rezgő rendszer energiája

Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben.

Szabadrezgés, kényszerrezgés

Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét.

Rezonancia

Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi pél­dákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát.

Matematikai inga

Lengésidő

Tudjon periódusidőt mérni.

Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró össze­függést, feladatmegoldásoknál és mé­ré­seknél tudja al­kal­­mazni.

1.3.4.3 Mechanikai hullámok (®3.6, 3.7)

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példá­kat mondani a mindennapi életből.

Longitudinális, transzverzális hullám

Hullámhossz, terjedési sebes­ség, frekvencia

Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.

Visszaverődés, törés je­len­sé­ge, törvényei

Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató

Polarizáció

Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mon­dani a mindennapi életből.

Interferencia

Elhajlás

Ismerje az interferencia létrejöttének fel­té­­te­leit.

Állóhullám, duzzadóhely, csomópont

Húrok

Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit.

Hangforrás, hanghullámok

Hangerősség

Hangmagasság

Hangszín

A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.

Ultrahang, infrahang

Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.

1.4 Munka, energia

Munkavégzés, munka

Gyorsítási munka

Emelési munka

Súrlódási munka

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszá­mí­tani ál­landó erőhatás esetén.

Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.

Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenle­tesen válto­zó erőhatás esetén is.

Energia, energiaváltozás (®4.4)

Mechanikai energia:

Mozgási energia

Rugalmassági energia

Helyzeti energia

Tudja megkülönböztetni a különféle mecha­ni­kai ener­giafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jelle­mezni.

Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mecha­ni­kai energiafajtákat.

Munkatétel

Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a mun­katétel se­gít­ségével.

Energiamegmaradás törvénye (®2.5)

Konzervatív erők munkája

Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás tör­vé­nyét egyszerű feladatokban. Ismerje az ener­gia­gaz­dálkodás környezetvédelmi vonatkozásait.

Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés pél­dáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit.

Értelmezze a konzervatív erő fogalmát.

Teljesítmény

Hatásfok (®2.8)

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesít­mény és a hatásfok fogalmát.

Értelmezze a hatásfokot mint a folyamatok gaz­da­­sá­gos­sá­gá­nak jellemzőjét.

1.5 A speciális relativitáselmélet elemei (®4.2)

Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség

Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait.

Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció

A tömeg, tömegnövekedés

Tudja, hogy a tömeg is relativisztikus mennyiség.

Ismerjen az elméletet alátámasztó tapasztalatot.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Egyensúlyi állapot

Hőmérséklet, nyomás, térfogat

Belső energia

Anyagmennyiség, mól

Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése. Ismerjen különböző hőmérő­faj­tákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni.

Avogadro törvénye (→4.1)

Ismerje az Avogadro-tör­vényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.

2.2 Hőtágulás

Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása

Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni csoportosításukat.

Folyadékok hőtágulása

Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konk­rét példákkal alátámasztani. Tudjon az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.

Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket.

2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)

Gay-Lussac I. és II. törvénye

Boyle-Mariotte törvénye

Egyesített gáztörvény

Állapotegyenlet

Ideális gáz

Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáz­törvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő álla­pot­változással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értel­mezni p-V diagramokat.

Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapot­vál­tozásaira. Legyen jártas a p-V diagramon való gra­fi­kus ábrázolásban. Tudja alkalmazni az állapot­egyen­letet.

2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1)

Hőmozgás

Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmér­sék­let a kine­tikus gázelmélet alapján. Ismerjen a hő­mozgást bi­zo­nyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).

2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (®1.4)

2.5.1 Termikus, mechanikai kölcsönhatás

Hőmennyiség, munkavégzés

Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyi­ség fogalmát. Ismerje a térfogati munkavégzés gra­fi­kus megje­le­ní­tését p-V diagramon.

Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az álla­pot­­jel­zők közötti különbséget.

2.5.2 A termodinamika I. főtétele

zárt rendszer

Belső energia

Adiabatikus állapotváltozás

Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális – izo­term, izochor, izobár, adiabatikus – állapotvál­to­zá­sok­ra.

Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál.

2.5.3 Körfolyamatok

Perpetuum mobile

Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat.

Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kife­jezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét.

2.6 Kalorimetria

Fajhő, mólhő, hőkapacitás

Gázok fajhői

Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.

Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni.

2.7 Halmazállapot-változások

2.7.1 Olvadás, fagyás

Olvadáshő, olvadáspont

Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.

Értelmezze a fogalmakat.

2.7.2 Párolgás, lecsapódás

Párolgáshő

Forrás, forráspont, forráshő

Szublimáció

Cseppfolyósíthatóság

Telített és telítetlen gőz

Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmaz­álla­pot-változások, legyen képes egyszerű számításos fela­datok elvégzésére.

Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebes­ségét. Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befo­lyásoló tényezőket.

Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét. Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait.

Ismerje a nyomás halmazállapot-változásokat befo­lyá­soló szerepét.

2.7.3 Jég, víz, gőz

A víz különleges fizikai tulajdonságai

A levegő páratartalma

Csapadékképződés

Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe).

Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló té­nyezőket.

Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kiala­ku­lásának legfontosabb okait.

Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.

2.8 A termodinamika II. főtétele

2.8.1 Hőfolyamatok iránya

Rendezettség, rendezetlenség

Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok

Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. fő­tétel alapján.

Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fo­gal­mát.

Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a ren­dezettség, rendezetlenség fogalma.

2.8.2 Hőerőgépek (®1.5, 4.4)

Hatásfok

Másodfajú perpetuum mobile

Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogal­má­val és korlátaival.

Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósít­ha­tat­lanságát.

Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogal­makat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belsőégésű motor). Ismerje a hűtőgép működési elvét.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1 Elektromos mező

3.1.1 Elektrosztatikai alap­jelen­sé­gek

Kétféle elektromos töltés

Vezetők és szigetelők

Elektroszkóp

Elektromos megosztás

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja eze­­­­ket elemezni és bemutatni egyszerű elektro­szta­ti­kai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.

Coulomb-törvény

Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban.

A töltésmegmaradás törvénye

3.1.2 Az elektromos mező jellemzése

Térerősség

A szuperpozíció elve

Erővonalak, -fluxus

Feszültség

Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fo­galmakat. Ismerje a pontszerű elekt­romos töltés ál­tal létrehozott és a homogén elektromos mező szer­ke­ze­tét és tudja jellemezni az erővonalak se­gít­ségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket ho­mo­gén elektro­­­mos mező esetén egyszerű felada­tok­ban.

Potenciál, ekvipotenciális felület

A pontszerű elekt­romos töltés ál­tal létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek se­gít­ségével.

Konzervatív mező (®1.5)

Homogén mező

Földpotenciál

Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.

Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma.

3.1.3 Töltések mozgása elektro­mos mezőben (®1.2)

Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos me­zőben.

3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön

Töltések elhelyezkedése veze­tőkön

Térerősség a vezetők bel­se­jé­ben és felületén

Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a veze­tő­kön, legyen tisztában ezek következményeivel a min­den­na­pi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkal­ma­zásukra.

Csúcshatás

Az elektromos mező árnyé­ko­lása

Földelés

3.1.5 Kondenzátorok

Kapacitás

Síkkondenzátor

Permittivitás

Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkal­ma­zá­sára.

Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelő­anyag kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkon­den­zátor kapacitásának megha­tá­ro­zását.

Feltöltött kondenzátor ener­giája

Ismerje a kondenzátor energiáját.

Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meg­ha­tá­rozását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.

3.2. Egyenáram

3.2.1 Elektromos áramerősség

Feszültségforrás, áramforrás

Elektromotoros erő, belső fe­szültség, kapocsfeszültség

Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, is­mer­je az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani. 

Áramerősség- és feszültség­mérő műszerek

Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.

3.2.2 Ohm törvénye

Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás

Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek kö­vet­kezményeit, tudja alkalmazni egyszerű feladat meg­ol­dására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.

Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megol­dására, kísérlet, illetve ábra elemzésére. Ismerjen el­len­­állásmérési módszert.

Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás

Változtatható ellenállás

Az ellenállás hőmérsék­let­füg­gé­se

Ismerje a fémek ellenállásának hő­mér­sékletfüggését.

Telepek soros, fogyasztók so­ros és pár­huzamos kap­cso­lása

Az eredő ellenállás

Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonat­ko­zó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áram­körökre.

Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó össze­függések magyarázatát, és alkalmazza ezeket össze­­tettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egy­szerűbb egyen­áramú mérések megtervezésére, vagy megadott kap­cso­lási rajz alapján történő összeállítására és elvég­zésére.

3.2.3 Félvezetők

Félvezető eszközök

Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait. Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogal­maz­ni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a tech­nika fejlődésében, tudjon példákat mondani a fél­ve­ze­tők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tran­zisz­tor, memóriachip).

3.2.4 Az egyenáram hatásai, mun­kája és teljesítménye

Hő-, mágneses, vegyi hatás

(®4.2)

Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben.

Ismerje az áram élettani hatásait, a balesetmegelőzési és érintésvédelmi szabályokat.

Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektro­­­mos eszközök teljesítményével és energia­fo­gyasz­tásával kapcsolatos ismereteit.

Galvánelemek, akkumulátor

Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

3.3 Az időben állandó mágneses mező

3.3.1 Mágneses alapjelenségek

A dipólus fogalma

Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.

Mágnesezhetőség

A Föld mágneses mezeje

Iránytű

Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű hasz­nálatát.

3.3.2 A mágneses mező jellem­zése

Indukcióvektor

Indukcióvonalak, indukciófluxus

Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogal­makat és definíciójukat, tudja kvalitatív módon jelle­mezni a különböző mágneses mezőket.

Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mező­ket. Ismerje az elektromos áram keltette mágneses me­zőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét.

3.3.3 Az áram mágneses mezeje

Hosszú egyenes vezető, áram­hurok, egyenes tekercs mág­neses mezeje

Homogén mágneses mező

Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű fela­datokban.

Elektromágnes, vasmag

Mágneses permeabilitás

Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkal­ma­zá­sát, a vasmag szerepét (hangszóró, csengő, mű­sze­rek, relé stb.).

3.3.4 Mágneses erőhatások

A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre

Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben.

Két párhuzamos, hosszú egye­nes vezető között ható erő

Lorentz-erő

Részecskegyorsító berendezés (®4.3)

Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töl­tés­re, ismerje ennek néhány követ­kez­mé­nyét.

Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat meg­oldani. Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.

3.4 Az időben változó mágneses mező

3.4.1 Az indukció alapjelensége

Mozgási indukció

Nyugalmi indukció

Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elekt­ro­mos mezőt hoz létre.

Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektro­mos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elekt­romos mező eltérő szerkezetét.

Faraday-féle indukciós törvény

Lenz törvénye (→1.4)

Kölcsönös indukció

Önindukció

Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján értelmezni.

Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekap­cso­lásánál.

Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egy­szerű feladatok megoldására.

Tekercs mágneses energiája

Ismerje a tekercs mágneses energiáját.

3.4.2 A váltakozó áram

A váltakozó áram fogalma

Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a vál­ta­kozó áram tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval.

Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró összefüggéseket.

Generátor, motor, dinamó

Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét.

Pillanatnyi, maximális és ef­fek­­tív feszültség és áram­erősség

Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelen­té­sét. Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcso­la­tos gyakorlati tudnivalókat.

Váltakozó áramú ellenállások:
ohmos, induktív és ka­pa­ci­tív ellenállás

Fáziskésés, fázissietés

Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szem­ben.

Értse az eltérő viselkedés okát.Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alap­ján történő összeállítására és elvégzésére.

3.4.3 A váltakozó áram tel­je­sít­mé­nye és munkája

Hatásos teljesítmény

Látszólagos teljesítmény

Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos telje­sít­mény és a munka kiszámítását.

Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.

Transzformátor

Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában. Tudjon egyszerű fela­datokat megoldani a transzformátorral kap­cso­lat­ban.

3.5 Elektromágneses hullámok

3.5.1 Az elektromágneses hullám fogalma

Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését.

Terjedési sebessége vákuum­ban

Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (®2.9)

Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektro­­mágneses hullámok terjedési tu­laj­donságait kvalitatív módon leírni.

Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkal­mazását és biológiai hatásait.

Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel.

Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott

Thomson-képlet

Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energia­átala­kulás megy végbe benne.

Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását.

Csatolt rezgések, rezonancia

Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok

Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.

3.6 A fény mint elektromágneses hullám

3.6.1 Terjedési tulajdonságok

Fényforrás

Fénynyaláb, fénysugár

Fénysebesség

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulaj­don­ságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizo­nyí­té­kok­kal alátámasztani. Tudja, hogy a fénysebesség határ­sebesség.

Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert (pl. Olaf Römer, Fizeau).

3.6.2 Hullámjelenségek

A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény

Prizma, planparalel lemez

Abszolút és relatív törés­mutató

Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egy­sze­rűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisz­tá­ban létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kap­cso­la­tos természeti jelenségeket és technikai esz­kö­zö­ket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelen­sé­ge­ket.

Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (priz­ma, planparalel lemez) feladatokban.

Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása).

Teljes visszaverődés, határ­szög (száloptika)

Diszperzió

Színképek (®4.2)

Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán.

Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő.

Homogén és összetett színek

Fényinterferencia, koherencia

Fénypolarizáció, polárszűrő

Legyen ismerete a homogén és összetett színekről.

Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transz­ver­zális jellegét.

Fényelhajlás résen, rácson

Ismerje az elhajlást, és ismerje fel ezeket egyszerű je­lenségekben. Ismerje és értelmezze a színfelbontás né­hány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rá­cson tör­ténő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hul­lám­hossz mérésére.

Lézerfény

Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.

3.6.3 A geometriai fénytani le­ké­pezés

Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos)

Síktükör

Lapos gömbtükrök (homorú, domború)

Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, va­lamint lencsék esetén. Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszer­kesz­tést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes su­gár­­menetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűj­

Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására.

Vékony lencsék (gyűjtő, szóró)

Fókusztávolság, dioptria

tő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ.

Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a kör­nye­ző közeg anyagától is függ.

Leképezési törvény

Nagyítás

Egyszerű nagyító

Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusz­távolságának meghatározása.)

Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési tör­vénnyel kapcsolatban.

Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső

Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.

3.6.4 A szem és a látás

Rövidlátás, távollátás

Szemüveg

Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1 Az anyag szerkezete (→2.4)

Atom

Molekula

Ion

Elem

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát. Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre.

Avogadro-szám (→2.1, 2.3)

Relatív atomtömeg

Atomi tömegegység

Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végez­ni.

4.2 Az atom szerkezete

Elektron

Elemi töltés

Elektronburok

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meg­ha­tá­rozására vonatkozó kísérletek alapelvét.

Tud­ja ér­tel­mezni az elektromosság atomos ter­mé­sze­tét az elektro­­lízis törvényei alapján.

Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit, a Millikan-kísérletet.

Rutherford-féle atommodell

Tudja ismertetni Rutherford atom­­mo­delljét, szórási kí­sérletének eredményeit.

Atommag

Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati ará­nyának nagy­ságrendjét.

4.2.1 A kvantumfizika elemei

Planck-formula

Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvan­táltságáról. Ismerje a Planck-formulát.

Tudja a kilépési mun­­ka és a Planck-állandó méréssel va­ló meghatá­rozását.

Foton (energiakvantum)

Fényelektromos jelenség

Kilépési munka

Fotocella (fényelem)

Tudja megfogalmazni az einsteini fel­is­merést a fény­sugárzás energiájának kvan­tumosságá­ról. Ismerje a fo­ton jellemzőit.

Vonalas színkép (®3.6, 5.2)

Emissziós színkép

Abszorpciós színkép

Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja is­mer­tetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mon­dani gyakorlati al­kalmazására.

Ismerje a vonalas színkép ke­letkezését, tudja indokolni al­kalmazhatóságát az anyagi minőség meg­ha­tá­ro­zá­sá­ra.

Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jel­lem­zőit. Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az ato­mi elek­tronok energiája közötti összefüggést. Tudja mind­ezt értelmezni új elemek felfedezése szempont­jából.

Bohr-féle atommodell

Energiaszintek

Bohr-posztulátumok

Alapállapot, gerjesztett állapot

Ionizációs energia

Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ioni­zá­ciós energia fo­galmát.

4.2.2 Részecske- és hullám­ter­mé­szet

A fény mint részecske

Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének je­len­tését.

Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonat­ko­zó összefüggéseket. Tudja megfogalmazni az anyag kettős ter­mészetét.

Tömeg-energia ekvivalencia (®1.5)

Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet.

Az elektron hullámtermészete

de Broglie-hullámhossz

Ismerje az elektron hullámtermészetét.

Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és

kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére. Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.

Heisenberg-féle határozatlansági reláció

4.2.3 Az elektronburok szerkezete

Fő- és mellékkvantumszám

Pauli-féle kizárási elv

Elektronhéj

Kvantummechanikai atommodell

Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez to­vábbi adatok szükségesek. Tudja meghatározni az elekt­ronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.

Tudja értelmezni a fő- és mellékkvantumszám fizikai jelentését. Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait.

Tudja alkalmazni Pauli elvét az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben.

Ismerje az elektron „tartózkodási helyének”jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint.

4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek

4.3.1 Az atommag összetétele

Proton

Neutron

Nukleon

Rendszám

Tömegszám

Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tö­me­géhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a pro­ton és a neutron legfontosabb jellemzőit. Tudja meg­fo­gal­mazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atom­mag felépítésének megismerésében. Ismerje a nuk­leon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meg­ha­tá­ro­zá­sát, tudja a közöttük fennálló össze­füg­gé­seket.

Izotóp

Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a ter­mé­szet­ben található stabil és instabil izo­tópokra.

Erős (nukleáris) kölcsönhatás

Magerő

Tömeghiány (®1.5)

Kötési energia

Fajlagos kötési energia

Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fo­­galmát, jellemzőit. Tudja megmagyarázni a magerő fo­galmát, természetét. Tudja értelmezni a tö­meg­de­fek­tus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kö­té­si energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagy­ság­rendjét.

Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát.

Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagy­ságrendjét MeV-ban kifejezve. Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia gör­béjét a tömegszám függ­vé­nyé­ben.

4.3.2 Radioaktivitás

Radioaktív bomlás

α-, β-, γ-sugárzás

Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát. Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értel­mez­­ni a bomlás során átalakuló atommagok rend­szám- és tömegszámváltozását.

Magreakció

Felezési idő

Ismerje a magreakció, a felezési idő fogal­mát, a bom­lási törvényt.

Bomlási törvény

Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban hasz­nálni.

Aktivitás

Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alap­­ján tudjon magadott bomlási sort ismertetni.

Mesterséges radioaktivitás

Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát.

Tudjon példákat mondani a radioaktív izotó­pok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.

Sugárzásmérő detektorok

Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz (GM-cső, Wilson-kamra) mű­ködési elvét.

4.3.3 Maghasadás

Hasadási reakció

Hasadási termék

Lassítás

Láncreakció

Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás és a maghasa­dás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát.

Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvaló­sí­tá­sának feltételeit.

Tudja elemezni a ²³⁵U-ra megadott hasadási reakció egyenletét.

Hasadási energia

Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagy­­­ságát és keletkezésének módját.

Szabályozott láncreakció

Atomreaktor

Atomerőmű

Atomenergia (®2.8, 1.5)

Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folya­matát, megvalósítását az atomreaktorban. Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különb­ség lényegét. Tudja megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atom­erőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a ve­szélyességükről.

Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív izotóp gyártására.

Szabályozatlan láncreakció

Atombomba

Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.

4.3.4 Magfúzió

Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értel­mez­ni az energiafelszabadulást.

Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció-egyen­le­tet.

A Nap energiája (®5.2)

Ismerje a Napban le­ját­szódó energiatermelő folya­matot.

Hidrogénbomba

Ismerje a H-bomba működési elvét.

4.4 Sugárvédelem

Sugárterhelés

Háttérsugárzás

Elnyelt sugárdózis

Dózisegyenérték

Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait. Ismerje a sugárterhelés fogalmát. Tudja meg­fo­gal­maz­ni a háttérsugárzás eredetét.

Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szük­sé­gességét és módszereit. Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugár­dózis fogalmát, mérték­egy­sé­gét, valamint a dózis­egyen­érték fogalmát, mérték­egy­ségét.

4.5 Elemi részek

Stabil és instabil részecske

Neutrino

Szétsugárzás-párkeltés

Tudjon a stabil és instabil elemi ré­szecs­kére példát mondani. Tudja, mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a mag­ha­sadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1 A gravitációs mező

Az általános tömegvonzás törvénye

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét.

A bolygómozgás Kepler-törvé­nyei (®6.2)

Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására.

Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs tör­vé­nye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését.

Súly és súlytalanság

Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát.

Nehézségi erő

Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira. (®1.4)

Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (®1.5)

Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket.

Kozmikus sebességek

Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.

Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gra­vi­tá­ciós gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, tér­erős­ség­jellegét.

5.2 Csillagászat

Fényév

Ismerje a fényév távolságegységet.

Vizsgálati módszerek, eszközök(®4.2)

Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati mód­szereiről és eszközeiről.

Naprendszer

Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a boly­gókat, a fő típusok jellegzetességeit, moz­gá­sukat

Nap (®4.4)

Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi össze­té­te­lét, legfontosabb adatait.

Hold

Üstökösök, meteoritok

Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje leg­fon­tosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és hold­fogyatkozásokat.

A csillagok (®4.4)

Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok Naphoz vi­szo­nyított méretét, tö­me­gét.

A Tejútrendszer, galaxisok

Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis. Ismerje a Tejút­rendszeren belül a Naprendszer el­he­lyez­kedését. Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről.

Az Ősrobbanás elmélete

A táguló Univerzum

Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó kö­vet­kez­teté­seket a Vi­lág­egyetem korára és kiinduló állapotára vo­nat­ko­zóan.

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

6.1 A fizikatörténet fontosabb sze­mélyiségei

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő,
Gábor Dénes.

Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal) és hol éltek, tudja, melyek voltak leg­fontosabb, a tanultakhoz köthető eredményeik.

6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek

Geo- és heliocentrikus világkép

„Égi és földi mechanika egyesítése”

Távcső, mikroszkóp, vetítő

A fény természetének prob­lé­mája

Gőzgép és alkalmazásai

Dinamó, generátor, elektromotor

Az elektromágnesség egységes elmélete

Belsőégésű motorok

Az elektron felfedezésének története

Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása

Röntgensugárzás

Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pon­tossággal. Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mon­dat­ban összefoglalni. Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni.

Legyen tisztában a geo- és heliocentrikus vi­lágkép szerepével a középkori gondolkodásban. Tudja, mi­lyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megis­me­rési módszer megjelenésének az újkori fizika kiala­ku­lásában. Tudja példákkal alátámasztani a newtoni fi­zika hatását a kor tudományos és filozófiai gondol­ko­dá­sá­ra. Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudo­má­nyok fejlődésében. Tudja érzékeltetni né­hány konk­rét kö­vet­kez­mény felsorolásával az újabb és újabb energia­ter­melő, -átalakító technikák hatását az adott kor gaz­da­sági és társadalmi folyamataira (gőz­gépek, az elekt­ro­mos energia és szállíthatósága, atom­ener­gia).

Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét.

Speciális relativitáselmélet

Kvantummechanika

Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei

Félvezetők

Lézer

Tudja fel­sorolni a klasszikus fizika és a kvan­­tum­mechanika alapvető szemléletmódbeli el­té­ré­seit. Legyen tisztában a nukleáris fegyverek jelen­lé­té­nek hatásával vilá­gunk­ban. Tudja alátámasztani a mo­dern híradástechnikai, távközlési, számítástech­ni­kai eszközöknek a min­den­na­pi életre is gyakorolt hatását.

Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitás­el­mé­let alapvető szemléletmódbeli eltéréseit.