ELSŐ CSÁSZÁR HUSZÁREZRED 1756-BAN

Előzmények:
A huszárok a Kuruc korban, majd a sziléziai és az örökösödési háborúban 1740-48-ig, majd a 7 éves háborúban, és 1757 Berlin bevételénél Hadik András mellett harcoltak. Ebből szerveződött a 1100 huszárral.

ALAPÍTOTTA:
Az ezred 20-szor mérte össze fegyvereit összecsapásokban 1756 és 59 között. 1762-ben a császár huszárok 400 embere Kiss alezredes vezetése alatt két lovas ezredet megtámadott önszántából, Budai százados 40 huszárjával 150 ellenséges porosz lovast futamított meg. A támadók üldözöttek lettek. Bőgőssy Ferenc őrmester fogságba esett és Breskanba vitték. 300 társával lefegyverezte kíséretüket, majd visszatértek alakulataikhoz. Minden porosz faluból igazolást hoztak az elöljáróktól, hogy nem követtek el kihágást, és csak élelmet és szállást kértek az útba eső falvakban. Visszatérése után Bőgőssy hadnaggyá léptették elő. 1765-től II. József az ezred gazdája 1790-ig, haláláig 25 évig.

1788-90 török háború.

1788. Galiciai, moldvai hadtesthez tartozott az I Huszárezred.

A császár huszárok behatoltak portyázás közben Chotym városába, és nagy hadizsákmánnyal távoztak. 1789. májusában az ezred négy százada Rimnik és Martinestie között 4000 lovast szétvert, (tízszeres túlerő) ezt úgy emlegették az ezredben: a martensti-i dicsőség. 1790. májusában 30 császár huszár nagyszámú török portyázót vert szét, és néhány kisebb ütközetet vívott Oláh országában. 1790 és 92 között II. Lipót császár lett az ezred tulajdonosa.

1792-98-ig II. Ferenc császár az ezred tulajdonosa.

1793-ban a császár huszárok 20 lovasa 150 ellenséges lovast vert szét Badencourt-nál (francia lovasokat). Szeptember 12-én Averne-le-sec mellett gyalogságot és tüzérségi állást foglaltak el a németalföldi bevetés során Le-Cateau-Landrceines előtt a császár huszárok a túlerős gyalogságot letiporják, és mögötte álló lovasságot is szétverik. Enguelines-nél a császár huszárok egy része és a 51. gyalogezred az ellenséget kivetette sáncaiból, és sok ágyút rohammal elfoglalt.

-         a császár huszárok közé tartozó Tóth Mihály közvitézt Marcienne mellett a franciák elfogták, és megparancsolták neki, hogy mutassa be a huszárok ügyes lovassági tudományát és a kardforgatást. Tóth huszár megtette, majd egyre nagyobb körbe lovagolva keresztültört a nézőkön, és szerencsésen megérkezett az ezredéhez.

-         Földbuzay János sebesülten feküdt Le Quesuoy várában 17 huszárjával. A várat a franciák ostromolni kezdték, 20 ágyúval lőtték. 18-an kimentek a sáncra, és két ágyút zsákmányoltak.

 

1795. Kaiserslauter ütközet Kákonyi István huszárőrmester 12 huszárral szétvert fél század gyalogságot (Kreuznach) állomáshelyükre visszatértek.

1796. német hadszíntéren harcol az ezred. Jourdan és Moreau francia tábornak ellen. Felachbach-nál a császár huszárok egyik tisztje 8 huszárjával az ellenséges lovasság sokszoros túlerejét egy útszoros előtt feltartóztatta , míg a csapat zöme a szorosból kilovagolt. Fehér János huszár a közeli hidat egyes-egyedül megrohanta, a támadó francia osztagot szétverte. Dalmandy János káplár 3 huszártársával az előrenyomulás közben bevágtatott Mainburgba, és tetemes francia gyalogságot szétkergetett. 1797-ben az ezred jelentéktelen része vett részt a németországi hadszíntéren.

Koalíciós háború 1799-1801:
Német hadszíntéren harcolt az I. huszárezred (Liptimgennél, Eumendingennél, Offenburgnál volt ütközetben kisebb harcai voltak Neumünchlnél, Grombachnál, Vieslochnál)

-         12 huszárból álló járőr berontott Mengen faluba, és szétszalasztották a francia helyőrséget

-         Tóth Márton káplár és néhány huszárja bekerítették. A káplár odakiáltott a huszároknak: „senki se adja meg magát”. Maga köré gyűjtötte őket, és minden baj nélkül átvágták magukat a gyűrűn, és visszajutottak csapatukhoz.

-         Túróczy Lőrinc a mocsaras erdőben egyedül lovagolt, hirtelen francia gyalogszázadra talált, 13 franciát levágott, és több foglyot ejtett a többi francia elbújt az erdőben, majd kilőttek a huszár lovát, és ekkor a foglyok fegyvert fogtak, és Túróczyra támadtak. De ő a kardjával utat vágott magának, és baj nélkül visszajutott az övéihez.

-         Poór József Offenburgnál három huszárral a franciák háta mögé osont, és ott pisztolyukból lövöldözni kezdtek. Az ellenség a városba húzódott vissza. A négy huszár utánuk nyomult, de a franciák körül fogták őket száz lovassal. A káplár kiabálni kezdett, mintha egy egész ezrednek vezényelne. Nekiugrottak a franciáknak, akik elfutottak. De alezredesüket, és nyolc lovasukat a huszárok elfogták.

-         Mingolsheimnél az ezred egyik tisztjét kézitusa közben az ellenséges lovasok körül vették, és kantárszárait elvágták, a megbokrosodott ló az ellenséges lovasság felé ragadta Bozák István huszár meglátta, és két francia dragonyos levágva visszahozta a tisztet a biztos halálból.

-         Balsai István és Fáróti Péter huszárok a hídnál lévő ellenség mögé lopóztak, a felszedett hidat helyreállították, amin a gyalogság átrohant, és a két huszár gyalogosan részt vett a harcokban. Az ellenséget megfutamították.

-         Tóth János 33 éve szolgáló vén huszár általa kiválasztotta két huszárral zavart csinált az ellenség hátában. A helységnél álló őrszemeket elkergette, s mikor arcban támadtak, ő harmadmagával az ellenség hátába rohant, és segített szétverni a franciákat. Mindez Károly főherceg parancsnoksága alatt történt, Jourdan francia tábornok ellen 1800-ban.

 1800-ban Ulmnál az I. huszárezred kitűnt a helytállásával Kray főparancsnok alatt szolgáltak, Moureau francia tábornok ellen. 1805-ben Inn folyó aluli visszavonulás után szerencsésen átvágja magát az ezred és hazatér az Austeerlicz-i csata után Morvaországon át. A visszavonulás alkalmával Riednál, Lambacnál, Weyernél harcolt, majd átvágta magát, és Kostelnél ütköztek meg a franciákkal.

 1805-ben Aspernél harcol az ezred, ahol nyílt harcszíntéren először verik meg Napóleont. Az első ezred a császári hadtest kötelékében harcol a lengyel hadszíntéren Kochnál és Tuchownál jelentős erejű lovasságot futamított meg. A győri csata után a magyar huszárezredeket besorozták a Grande Armeé csapatai közé, az 1. a 4. a 6. a 7. és a 8. huszárezredet 1809-ben. Az első huszárezred Pick kapitány és Mocsári főhadnagy parancsnoksága alatt álló különítmények 1812 július derekán Pinskbe ért, ahol elfogott egy hatalmas élelmiszerszállítmányt, a cári hadipénztárt és egy futártisztet.

Frelich tábornok alatt kitűnt az I. ezred Bludennél. Augusztus 8-án kétezer ellenséges lovassal csaptak össze a huszárok. (ezredlétszám max: 500 fő)

Sziegnivicénél megfutamították a gyalogságot és a tüzérséget is megrohamozták. A kozákok ellen harcoltak, és természetesen a franciák előszeretettel használták az idegen katonákat. A hatodik huszárezredet, akiket a kozákok Muhaviechénél belenyomtak a mocsarakba, az első ezred mentette meg. Négy tiszt és negyven huszár indult a segítségükre. Életveszély határán keltek át a mocsarak fölötti hídon, az ellenség láttán 300 lovast vezényelt ellenük, a Kartuskaja kolostor mellett a huszáron nem várták be a vezényszót, maguktól rohamra mentek, így századosukat is magukkal rántották. A 300 oroszt szétkergették, hogy sem halottjuk, sőt egyetlen sebesültjük sem volt.

Holló József kenyeres pajtása megmentésénél egy kisebb ütközetben három dzsidást levágott, majd újabb öt dzsidással egymaga felvette a harcolt. Varga Sándor huszár belevágott egy kozák fejébe, akinek koponyájában maradt a kard. Ezután egyik dzsidástól elvette fegyverét, majd a magyar huszár dzsidával harcol tovább. Mohr tábornok írta az I. ezredről:

„A legénységnek se élelme, se dohánya. Augusztus óta egyetlen fillér zsoldja se volt, a tiszt, s a csapat mégis a legnagyobb megnyugvással viselte a nélkülözést. A legszélsőbb önmegtagadásig kötelesség érzet és föltétlen engedelmesség uralkodott rajtuk.”

1813. franciák ellen az I. ezredet, akik a múlt esztendőben még a franciák mellett hullatták vérüket, majd a főseregben sorakoztatják őket Napóleon ellen. Az ezred kisebb részei Reichenbergnél, Kartzaunál harcolnak. A lipcsei csatában részt vesz az I. ezred a francia vértesek által hatalmas erőkkel körülvett ötödik vadászzászlóaljat kivágta a halálból. Ezután az ezred két huszárja az ellenség háta mögé lopózott, három gyalogos zászlóaljjal harchoz fejlődött, és támadásukkal megfutamították őket. A lipcsei csata után decemberben feltöltik az ezredet, és Dél-Franciaországba nyomulnak. Macon mellett Varga Sándor közhuszár százada tartalék volt. Látta a huszár, hogy az előőrsöt megtámadják. A negyedik szakaszból kiugrott, engedély nélkül. Az ellenséges osztagot megkerülte a domb alján, váratlanul a francia ezredes mellett termett, és levágta lováról a főtisztet. Az ezredes lovát megfogta, kantárjánál fogva elvágtatatott, közel száz francia üldözte, majd a zsákmányolt lovat átadta Faragó kapitánynak, parancsnokának, Vargát arany vitézségi renddel tüntette ki. A napóleoni háborúk után nyugalmas, rendfenntartó élet adatott az ezrednek. 1848. április 11-én a Magyarországon és Erdélyben állomásozó katonaság a Magyar Hadügyminisztérium alá került. AZ I. HUSZÁREZRED GAZDÁJA A MAGYAR KORMÁNY LETT. Az ezred legénység- és tiszti állománya 90 %-ban magyar származású, főtisztjei többségben olaszok. Augusztusban a szerb felkelők ellen bevetik. Kisgeresdi Szabó Imre honvéd ezredes az I. Huszárezred főhadnagya volt, hadügyi államtitkárként e minőségben Görgey helyettes.

Forrás: A magyar katona vitézségének ezer éve vitéz Nagybányai Horthy Miklós ajánlásával.

 

Összegyűjtötte: Vitéz Szentgyörgyvölgyi Csondor Csaba lovag