Máté
Péter (1947-1984) |
Máté Péter minden tekintetben
kimagasló egyéniség a hazai zene történetében, ugyan nem tett (nem tehetett)
szert akkora hírnévre, mint Bartók, Liszt, vagy Kodály, mégis tehetsége és tudása
alapján méltó utódja világhírű zenészeinknek. 1947 február 4-én napvilágot
látott egy kisfiú az akkor még félig romos Budapesten, hogy a 70-es években,
a keleti tömbben minél ismertebbé tegye a magyar könnyűzenét és
szólóénekesként példátlan népszerűségre tegyen
szert. A zenével való örök barátsága már nagyon fiatalon megköttetett. 6
évesen magántanárral kezdett megismerkedni a zongorával és gitárral, melyek
élete végéig leggyakrabban használt melódia-keltői voltak. A fiatal Máté
Péter széles skálájú hangját is hamar felismerték, ezért énekelni is
elkezdett tanulni. Minden bizonnyal ezen rendkívül széles ívű oktatásnak
köszönhető, hogy később amolyan "zenei polihisztor"-rá vált. A szakma egyre inkább felfigyelt
a fiatal tehetségre, így mind több zenész ismerős
kezdett foglalkozni vele különböző zeneiskolákban, ahol a klasszikus zene is
közelebb került hozzá. Ennek köszönhető későbbi sokoldalúsága, mely annyi
kiforrott felvételt eredményezett. Többek között Geszler
György zeneszerző foglalkozott vele sokat és a Magyar Rádió Stúdiójába is
bejutva (ugye nem kell mondani, hogy akkoriban oda nem sokan jutottak be) Balassa P. Tamás és Bágya
András tanította. Ezek a sokrétű tanulmányok a későbbiekben rendkívül nagy
előnyére váltak, amikor saját elképzeléseit nem kellett rábíznia több hangtechnikusra, a "maga ura" volt és így
maximálisan precíz. 1965-ben leérettségizett és a
TAXI vállalatnál egy bizonyos alkalmakkor összeálló együttesben kezdte
bontogatni szárnyait. Ezt is az ő rá jellemző sokrétűségével: énekelt,
gitározott és zongorázott is már. Ekkoriban jobbára itthon is ismert
világslágereket adott elő, ám több esetben is jobban és kitisztultabban adta
elő azokat. Emiatt több, akkor már befutott zenei személyiség is felfigyelt
rá. Ez tette lehetővé, hogy 1967-ben a Magyar Rádióban
elkészült első felvétele, az Úgy várom jössz-e már és a Mondd már című
dalait. Itt nem kisebb magyar zenei "nagyhatalom", mint az Illés
együttes kísérte. Ezekkel a dalokkal országszerte ismertté vált, bár a nagy
robbanás pár hónappal később történt: Szocsiban
ekkor rendezték a keleti tömb legnagyobb zenei fesztiválját: a Nemzetközi
Popbeat dalfesztivált. A Néger zongorista című dalával első helyezést ért el
és elsöprő sikert aratott azzal, hogy megkapta a legjobb férfi szólista díját
is. Ezzel egy csapásra berobbant a magyar zenei élet színpadára s azóta sem tudta semmi és senki letaszítani onnan. Közben elvégezte a
Külkereskedelmi Főiskolát, bár saját bevallása szerint ezt a szakmát nem
művelte teljes sikerrel, bár az ő maximalitását
ismerve, lehet ez is túlzás. A sikerrel az élete is
megváltozott. Miután megtehette, élt is a szenvedélyekkel, mitöbb halmozta őket. Erős dohányos volt és bizony az
alkoholt sem vetette meg annak ellenére, hogy tudta, a szíve nem teljesen
egészséges. Mind
duzzadó rajongótábora ezekben az években a Műegyetem Vásárhelyi kollégiumában
találkozhatott vele, ahol rendszeresen fellépet saját együttesével. 1968-ban
a frenetikus sikerek hatására megalakult a "Máté klub". Amikor az
évek már 7-essel kezdődtek, több ezer ember előtt játszott, többek között Dékány Saroltával is, első feleségével. Az 1967-es siker azonban nem az
utolsó siker volt az életében. Talán példátlan sok nemzetközi dalfesztivált díját halmozta fel magyar előadóként. 1973 a
Hull az elsárgult levél megnyerte a Made In Hungary-t. 1973-74-ben a drezdai slágerfesztiválra az Expressz
együttessel utazott el és meg is lett az eredménye: elhozták a fődíjat.
1976-ban meghívták az írországi Castlebar Song Contest-re ami akkoriban
"szocialista" zenésznek nagy megtiszteltetés volt. Ennél még
nagyobb szenzáció volt, hogy Tárd ki karjaidat című
dalával 3. lett. 1977 sem múlt el zenei babérok nélkül. A Metronom
'77-en második lett az Együttlét című dallal. Mindezek tükrében kijelenthető,
hogy az európai zenei életben biztosan nyomot hagyott, hiszen mind-mind
rangos nemzetközi megmérettetés volt. Több
pályatársával is jó kapcsolatot ápolt, a későbbiekben emlegetett Égi Trió
"tagja" volt, Ihász Gáborral és Szécsi
Pállal egyetemben. Ihász Gáborral különösen jó volt a kapcsolata, dalokat is
írtak egymásnak. Legszorosabb szakmai kapcsolata S. Nagy Istvánnal alakult
ki, ki a magánéletben is jó barát volt, s ki mindvégig a dalai nagy részének
szövegírója volt. Hihetetlen precízsége és megszállottsága jó pár haragost is
szerzett neki, mind a zenei, mind a magánéletben. Első házasságából nagyon
nehezen tudott szabadulni, ez bizonyosan nagyon sok szenvedést okozott neki,
amit csak a rajongók hihetetlen szeretete ellensúlyozott, ám az itthoni zenei
elnyomás erre is rányomta a bélyegét. Dékány
Sarolta bevallása szerint a zenész már szinte semmivel sem törődött, mindig
és mindenhol a zenének és a szenvedélyeknek élt. Második házassága jobban
sikeredett és két leánygyermek lett a gyümölcse. Az ő idejében ugyan még nem
voltak jellemzők a videoklipek, mégis több videó
készült vele. Itt is fel lehet fedezni hihetetlen gátlásosságát és
visszahúzódását, melyet magánéletét ismerő személyek rendre emlegetnek.
Rendre a zongora, vagy a gitár mögé "bújt". Úgy gondolta, hogy
nagydarab, esetenként dagadt benyomást kelt a képernyőn, ezzel mindig küzdeni
kellett a felvételek feldolgozásánál. Keserű élményei a zenéjében
fedezhetők fel leginkább. Máté Péter rendkívül széles tudása és tehetsége
lehetővé tette, hogy sokrétű, színes zenét alkosson, mégis rendre jellemző
volt rá a keserűség és ballada. Ő volt klasszikus értelemben vett zenész.
Műsorát saját maga komponálta és játszotta zongorán és gitáron, ő énekelt és
a dalok nagy részét ő írta. Ritka az zenei életben
az ilyen széles tudású zenész. Éneklése is különleges volt, hiszen szakított
az akkoriban oly divatos előadásmóddal, mely rendre egy dalban csak
egy-egyféle stílust alkalmazott. Ő vegyíteni tudta a remegő szopránt és a
mélabús mély könyörgést is dalaiban. Ezzel és zenéjével megelőzte korát,
hiszen tökéletesre csiszolt felvételei a mai napig megállják a helyüket
hangzásukkal. 1979-ben végre megkapta a szakma
elismerését is, hiszen a Magyar Rádió nívódíjjal jutalmazta munkásságáért. Az
1981-es táncdalfesztiválon elnyerte a legjobb hangszerelés díját is. Vitathatatlanul legismertebb
slágere, az Elmegyek, példátlan sikert ért el. A francia Sylvie
Vartan feldolgozása Nicola címmel Franciaországban
listavezető és több országban is közismert lett, így tulajdonképpen az
egyetlen magyar világslágerré avanzsált 1984-ben. Ebben a dalban is rendkívül
erősen érződik a klasszikus zene hatása a vonósokkal és a különböző filharmónikus effektekkel. Máté Péter hihetetlen kiforrott
zenei képzettségét nem csak a slágerlistákon kamatoztatta. Több rock-operához
is írt zenét és komponálta: F. m. Krízis (1982), Kaméleon (1984), Jézus
Krisztus Szupersztár (1984), amelyben Júdást is énekelte. Kísérőzenét írt a
Madách Színház részére A királynő katonái c. Arnold Wesker-darabhoz is. 1984-ben Zoránnal is járta az országot. A nyolcvanas évek első felére
Máté Péter az egyik legnépszerűbb és legelismertebb zenei előadó lett
Magyarországon, itthoni mértékben szupersztárrá vált. Nem is kerülhette el a
szupersztár-körhintát, mely mindinkább leterhelte gyenge szívét. 1984 szeptember
7-én Hódmezővásárhelyen a Hódtava étteremben, másnap
Mindszenten, a Róna étteremben lépett fel. Ezek voltak utolsó előadásai.
Szeptember 9-én, vasárnap,
lakásában szívroham végzett vele. Az egész ország megrendült
halálhírére, különösen az Elmegyek sorai végett: "Hozzám így jött el a
halott vasárnap". Egyszerűen fogalmazva ő volt a magyar John Lennon, bár munkásságát és tehetségét látva, sokkal
többre vihette volna nála, csak rossz helyre született. Nagyon fiatalon, 37 évesen
ment el, emiatt még fájóbb halála, ki tudja hány kellemes és megindító
slágerrel lettünk így szegényebbek, arról nem is beszélve, hogy a
rendszerváltás után megnyílt nyugati lehetőségeket hogy aknázta volna ki,
hiszen agnoltudása sem volt utolsó. A Farkasréti temetőben tízezrek
kísérték utolsó útjára, többen zokogva és teljesen összetörve, hiszen zenéje
hihetetlen erős hatással volt a közönsége. Több generáció ismeri és szereti
szerzeményeit és népszerűsége mindmáig nem kopott, sőt, róla is elmondható,
mint a zsenik többségéről: az utókor ismerte el igazán. Csak a közelmúltban kerül nyilvánosságra, hogy halála előtt egy
nappal majd három tucat dalt énekelt fel magnóra. A nem stúdióminőségű dalok
CD-n jelentek meg.
|