Mátrakeresztes

A Nógrád-megyei Pásztó közigazgatásához tartozó, hegyvidéki település a pásztói központtól 12 km-re keletre, a Mátrába vezető 2408-as út mentén, a Központi, és a Nyugati - Mátrát elválasztó Kövecses-patak és a Csörgő-patak völgyében,  az Óvár déli oldalán helyezkedik el, 360 és 480 méteres tengerszint feletti magasságok között.

Az önálló múlttal rendelkező települést pásztói ciszterciták alapították a XVIII. század második felében. (Más forrás szerint a Morvaországból érkező Dalmata Ferenc alapította, aki a Gedeon-, a Nárád- és a Hutahelyi-patakok összefolyásánál üveghutát létesített.) Az üveghutákról ismert település 1937 előtt Alsóhuta néven volt ismert. Területe erdővel borított, klímája, levegője rendkívül jó. Területén számos turista útvonal találkozik. Lakói között rendkívül sokan foglalkoznak famunkákkal. Fakanalait messze földön is használják. Itt található a Lyukas-kő, a Zsivány-barlang, a Vadókás-kő, és számos vízesés. Mátrakeresztestől északra, a Csörgő-patak völgyének alsó szakaszán, és a Békás-tó partján alakult ki a Békás-tói üdülőtelep. Itt található a falu focipályája is.

2005 április 18-án hatalmas felhőszakadás duzzasztotta meg a falun keresztülhaladó patakokat. Aznap több házat és kertet is elmosott a megáradt víz.

Kis-Tölgyes-bérc, érckutató táró meddője, Mátrakeresztes

Nyikom és Ólom-bérc közötti sziklakibúvások

(térkép)

Csörgő-patak, erdőrezervátum

A Csörgő-patak a Felső-Mátra egyik legjelentősebb vízfolyása, mely Mátraszentistván alatt indul és Mátrakeresztesen ömlik be a Kövecses patakba. Nevét az áradások idején egymásnak ütődő kövek hangjáról kapta. A Csörgő-patak vadregényes völgye kiváló túraútvonalak találkozásának ad helyet. A völgy különleges szépségén kívül egy letűnt mesterség nyomait is fellelhetjük itt, egy rekonstruált üveghuta formájában.

2000-ben a Csörgő-patak völgyében  több mint 130 hektáros fokozottan védett erdőrezervátumot hoztak létre, azzal a céllal, hogy kutatók az erdő természetes fejlődési folyamatait tanulmányozhassák. A vadregényes völgybe a zöld kocka jelzésű túraútvonal vezet. A völgy Mátraszentistvánról, Mátraszentimréről, Mátrakeresztesről érhető el.

Ágasvár (789m) (~2km Mátrakeresztes)

A Mátra nyugati részén elhelyezkedő, meredek trachitból felépülő hegycsúcs, Pásztó-Mátrakeresztestől, annak Békás-tói részétől északra, a Csörgő-patak és a piros jelzés mentén 2 km-re. Csúcsán egykor erős vár állt, ennek mára alig maradt látható nyoma. A területről az első írásos emlék az „Ágasvári oklevél" 1265-ből. Fénykora a 13. és 14. században volt. A hegy oldalán található a Csörgő-lyuknak nevezett barlang, sokfelé elágazó folyosóval és nagy belső csarnokokkal. A turisták számára kedvelt látogatóhely az Ágasvári Túristaház.

(térkép)

Az Ágasvár csúcsa a Mátraszentistváni sípálya felől.

Cserteri (Hasznosi) várrom (383m) (~7km Mátrakeresztes)

A Pásztóhoz tartozó Hasznos település felett, a Hasznosi-víztározó fölé magasodó sziklacsúcson található. Egy alsó és egy felső várra tagozódott, melyeket száraz árok választott el egymástól. A XIV. században Rátót nemzetséghez tartozó Domokos nádor építtette. Első írásos említése 1304-ből maradt fenn. A vár urát Cseh Venczel, majd később Károly Róbert király is meglátogatták, barátságát keresvén. Ekkor a  keletebbre fekvő  Ágasvártól átvette a Kövecses-patak völgyébe vezető mátrai hadiút ellenőrzését. 1552-ben ostrom nélkül török kézre került. A XVIII. századtól elhagyott, romos.

A Várhegy keleti felén világos színű miocén diatómaföld borítja a felszínt. Ezen a területen több teknőspáncélt, ősszarvas fogat, cickányfélék és pelefélék csontdarabjait és egy ősi hörcsögfaj zápfogát találták meg. Egy eddig ismeretlen új hörcsögfaj is előkerült, melyet a lelőhely alapján Democricetodon hasznosensis néven írtak le.

A Cserteri várrom, háttérben az Ágasvárral és az Óvárral. Lent a Kövecses-patakból duzzasztott Hasznosi víztározó.

Mátraszentimre (~11km Mátrakeresztes)

A Heves-megyei település 1944-ben jött létre. Közigazgatásilag 6 különálló apró településből jött létre. Ezek: Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Galyatető, Falloskút és Bagolyirtás. Központja a legnagyobb lélekszámú Mátraszentimre. Összességében Magyarország legmagasabban fekvő települése, 750m és 835m magasság között található. Legmagasabban Galyatető fekszik.

A hat településből három, Mátraszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván szinte egymásba ér. Köztük, szinte középen található a három település szimbóluma a Három Falu temploma, melyet 1942-ben szenteltek fel, és a XX. századi Sípark.

Mátraszentistván (~13km Mátrakeresztes)

A Mátraszentimréhez kapcsolódó apró településen keresztül halad az országos kék túra útvonal, ezen kívül büszkélkedhet Magyarország legnagyobb síparkjával. A Felső-Mátra első lakott helye volt, a XVIII. század közepétől, mikoris Szudéta német üvegfúvókat és szlovák faszénégetőket telepítettek ide. A neve kezdetben almáshuta, a XIX. századtól felsőhuta, majd 1938-tól, Szent István halálának 1000.-ik évfordulójától Mátraszentistván lett.

Buják várrom (~22km Mátrakeresztes)

A Cserhát lankáin, Pásztótól 10 km-re nyugatra található Buják.