Külső változások az évek során

 

Minden igazi rajongóban, tulajdonosban felmerülhetnek azok a kérdések, melyek autója eredetiségére vonatkozhatnak. Még egy olyan, látszólag változatlan modellszériánál, mint a W108/W109 modelleké, is érdekes lehet a kérdés. Alapvetően egy komolyabb "ráncfelvarrás" történt a gyártás során 1968 -ban, amikor nem csak az új, M130 -as motorcsalád, de az új külső is bemutatkozott. Az új V8 -as motorok bemutatása szintén hozott némi újat, de csak ezeknél a modelleknél. Ezen az oldalon a külső változásokat mutatom be, a belső különbségeknek külön oldalt szentelek.

Feliratok

Első ránézésre ezek "hivatottak" tudósítani az autó pozíciójáról a modellek hierarchiájában - és a maguk idejében ezek jelezték, tulajdonosuk meddig is kapaszkodott a társadalom "égig érő paszulyán". Annak idején még Németországban is a leggazdagabb bankárok, politikusok utaztak a 300SE jelölés előtt...

Mivel a legkönnyebben kicserélhető, elveszthető dolgokról van szó, ma már ez nem feltétlenül igaz, amit mutatnak. Szerencsére beszerezhető, pótolható dolgok, így ma adott esetben a tulajdonos nem kényszerül típusidegen felirat felhelyezésére. *(1)

Érdemes megfigyelni a 250S modellek szimpla kipufogóvégeit, mely kizárólag erre a modellre jellemző, illetve az amerikai és európai kivitelek eltérő rendszámvilágítását (erről a későbbiekben még szó lesz)

Említésre méltó még a fekete-fehér sajtófotón látható 300SE feketére festett (alvázvédett?) alsó küszöbrésze, mely a későbbi modelleknél már mindig a karosszéria színét kapta.

 

*(1): Egy kis név-etimológia: a sorozat indulásakor a típusjelzés számai a motor lökettérfogatát jelölik, utánuk az "S" betű a "felsőbb osztály", a "Sonderclasse" jele. Az "E" betű az "Einspritzung", a befecskendezés jele, az automata váltóról pedig kis felirat büszkélkedik - akkoriban, főként Európában ez dicsekedni való dolognak számított... Az "L" betű a "Luftfederung", a légrugózás jele. A második szériával aztán a kép összekavarodott: mivel nem akarták felborítani a meglevő struktúrát és kialakult hierarchiát, ezért az új, M130 motoros, légrugós autó, a 300SE utódja szintén ilyen jelölést kapott. A később megjelent V8 -as motorok pedig a "kivitel" jelével átellenben (a 280SE acélrugós, a 300SE légrugós), jobb oldalt kapott helyet. Amerikai kivitelek esetében így a magától értetődő "Automatic" felirat elmaradt. A megjelenő 280SEL változat pedig már acélrugós, de hosszított kivitelt jelentett.
Fényszórók

Mivel korábban már írtam a témáról, ezért most csak a legfontosabb adatok következnek:

1968 októberéig lekerekített üveggel, utána sík fronttal készültek a hagyományos fényszórók

USA piacra halogének kerültek forgalomba a gyártás teljes ideje alatt

Európában 1968 májusától rendelhető extra volt a dupla halogén. Itt a belső kiegészítő elem helyzetjelzőként funkcionált, majd 1970 decemberétől ezt a szerepet az egyik fényszóróelemben levő kiegészítő izzó vette át. Innentől a belső "cikkely" üres elem volt (foglalat nélküli zárt "doboz"). A jobb alsó képen látható egy ilyen elem (rákattintva a másik, külső oldala).

Egy különleges extra,a fényszórómosó-törlő berendezés esetében ennek az elemnek a helyére került a mechanizmus.

Hűtőmaszk

Ez is első látásra szembetűnő dolog, gondolhatjuk, mégis, ha nem tudjuk, hogy figyeljünk rá, talán fel sem tűnik...

Az első széria sűrű rácsozatú maszkkal mutatkozott be, akárcsak elődje a "Fecske".

1968 januárjában váltották ezt le, a 280S/SE modellek egy ritka rácsozatú maszkkal mutatkoztak be. Oka valószínűleg a légáramlás, ezáltal a hűtés javítása.

Felni és dísztárcsák

Az első széria új megoldású dísztárcsákkal mutatkozott be, az előd Fecskénél nagyobb (14" -os) felniken. Ezek kétrészes díszítőelemek voltak, egy krómgyűrű és egy különálló középső dísztárcsa alkotta. A felnik a karosszéria színére fényezettek, és négy hosszúkás szellőzőnyílással voltak ellátva.

1968 januártól új díszárcsákat és felniket kapott a széria, az okok között valószínűleg a fékek hűtésének javítása is ott volt. Egyrészes, körben lyuggatott, középen festett préselt acéllemez tárcsák, később a W116 és W123 -as modelleken is ilyeneket használtak.

A lenti képen látható Fuchs könnyűfém keréktárcsákat 1969 -től (más források szerint 1970 augusztustól) rendelhették a tehetős tulajdonosok, és gyártójuk hamarosan népes követőkre talált, így számos korabeli utángyártott variációjuk létezik. (közismert nevük "Barokkfelni"). Méretük 6*14 -es, cikkszámuk 108 -al kezdődik, nem keverendő a W123 -asok keskenyebb és gyakoribb barokkfelnijével. A jobb oldali képen (kinagyítható) egy Seral gyártmányú derivatíva korabeli hirdetését látjuk...

Rendszámvilágítás

A rendszámvilágítás, a lámpákhoz hasonlóan, a legfontosabb piac, az egyesült Államok piacának szabályozásához igazodott. Az európai kivitelek rendszámvilágítása a hátsó lökhárító tetején helyezkedik el, alulról világítja meg az általában szélesebb kivitelű rendszámot. A tengerentúli kivitel megvilágítása két oldalról, a karosszéria hátsó részén elhelyezett két lámpatartó segítségével történik. Ez már csak azért is szerencsésebb megoldás, mert a rendszám mögött levő tankajtó lenyitásakor az a lökhárítóig nyitható, kissé kényelmesebb hozzáférést engedélyezve a betöltőnyíláshoz a mai "bumfordi" pisztolyokkal.

Indexek, helyzetjelzők

Az amerikai kivitelek esetében az indexek alapján is behatárolható a koruk, 1969 után nagyobb méretű indexeket és szélességjelzőket kaptak az autók. A szélességjelzők mind az első, mind a hátsó sárvédőkön megtalálhatóak.

Olasz kiviteleknél az első sárvédőkön oldalvillogókat helyeztek el.

(A bal alsó képen látható sárvédődísz a nagy 600 -as (W100) modell mintájára készült, nem gyári "extra". Kétes hírnevét a rögzítésének korróziós gócai, illetve a sárvédők rozsdásodásának takarásával hamar elnyerte, amelyet itthon a leharcolt W123 -asokon való előfordulása csak erősített. Kevéssé szalonképes gúnynevét most nem írom le).

Külső krómdíszek

A külső krómdíszek a W109 modellek esetében erősebbek, az ajtók felső keretét és az "A" oszlopot teljesen takarják. Ezek valójában plusz díszítőlécek. Balra a W108, jobbra a W109.

Külső tükrök

A külső tükrök (ha jól tudom, olasz piacra nem volt tartozék!) alapkivitelben csak a bal oldalon találhatóak, külön rendelhető volt jobb oldalra is (svájci kivitelek esetében a jobb oldali a sárvédőn). Az első széria esetében a Fecskéhez hasonló kecsesebb darabot szerelték fel, majd egy kissé szögletesebb, zömökebb, áramvonalasabb tükör került a második szériára.

Sajtófotók

A következő sajtófotókon, melyeket a márka hivatalos oldaláról lehet letölteni, jól megfigyelhetjük az egyes európai modellek külső eltéréseit. A bal oldali felső képen egy 250S (a gyártás kezdetéről, első széria), mellette egy 280S, alul egy 280SE és egy 300SE (utóbbi első széria).

© mb-w108