Természetes gyógymódok

Komplementer
medicina

FÉNYKÉPEK

A természetes gyógymódokról - általánosságban

Gyógyítás vagy sarlatánság?

A természetgyógyászatot sokan sarlatánságnak tartják. Meg kell hagyni, nem teljesen alaptalan az emberek ilyen vélekedése.
Ahogy a hosszantartó mellőzés után ismét kezdtek életre kelni és teret kapni a hagyományos, ősi gyógymódok, sokan adták ki magukat gyógyítónak, így nem lehetett tudni, ki a sarlatán és ki a valódi gyógyító.
Éppen ezért, 1997-ben rendelettel szabályozták a természetgyógyászatot, és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet hatáskörébe helyezték az oktatást és a vizsgáztatást. Azt a gyógyítót, aki itt szerzett képesítést, bátran fel lehet keresni, mert a vizsgabizonyítványa alátámasztja a megszerzett tudását, ill. eskü kötelezi, egyrészt a titoktartásra, másrészt a felelősséggel történő gyógyításra, valamint a holisztikus szemlélet betartására.

Sajnos, valóban akadnak sarlatánok, akik lejáratják ezt a szép hivatást. Hál' Istennek, léteznek azonban olyan emberek is, akik meggyőződnek a gyógyítás komolyságáról, s különbséget tudnak tenni hozzá nem értő és hozzáértő gyógyász között.
A TV-ben láttam: egy asszony elveszítette a rákos férjét. Egy magát természetgyógyásznak valló ember igen nagy összeget kért, s a pénz letétele előtt szóba se állt a beteggel. Segíteni azonban nem tudott. Éppen ezért, nem lett volna szabad visszaélni a szerencsétlen ember bizalmával. Az asszony mégsem vesztette el a természetgyógyászatba vetett hitét. Sajnos, nagy árat kellett fizetnie azért, hogy megtudja, csak olyan gyógyítóra szabad rábíznia magát vagy hozzátartozóját, aki oklevéllel rendelkezik.
Léteznek azonban igen kiváló gyógy-tehetségek is, közülük sokan látók, ők nem az anyagiak miatt gyógyítanak elsősorban, hanem önzetlen szeretetből. Aki előbb adni akar, és csak aztán kapni, arra nagy valószínűséggel rábízhatjuk magunkat, hisz ő a természet-adta képességével, önzetlenül igyekszik segíteni a rászorulókon.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a Föld lakosságának mintegy 70-80 %-ánál az alapvető egészségügyi ellátást hagyományos gyógyítók (népgyógyászok) biztosítják.
Ők a gyógyítás során számos növényi, állati és ásványi eredetű anyagot használnak fel, melyek egy adott ország hagyományos gyógyszerkincsét alkotják.

„A hagyományos orvoslás (itt nem az európai, akadémikus orvoslásról van szó) értékeinek megmentését és egyes gyógymódjainak a modern egészségügyi ellátásba történő bevonását ösztönzi a WHO Hagyományos Orvoslás Programja, mely felhívja valamennyi tagországának a figyelmét a hagyományos orvoslás kutatásának fontosságára, és az ezzel kapcsolatos ismeretek összegyűjtésére. E célok megvalósításának segítésére az EVSZ támogatásával valamennyi földrészen létesültek hagyományos orvoslást kutató központok. A magyar népi orvoslás történetéről/életrajzáról Oláh Andor tollából jelent meg önálló kötet.” (ETI Természetgyógyászati Alapismeretek c. jegyzetéből)

A természetgyógyászat szemlélete

A természetgyógyászat a holisztikus szemléleten alapul. Mit jelent ez?
Az ember része az Univerzumnak - nem lehet kiragadni belőle -, mint ahogy a tengervíz egyetlen cseppje is része magának a tengernek.
Az emberi szervezet is egy csodálatos, összehangolt egységet alkot, amit egészében kell vizsgálni és kezelni: test-lélek-szellem szintjén.
Ha a szervezet bármely szintjén felborul az egyensúly, megbetegszünk. Épp ezért nem elegendő csak fizikai síkon gyógyítani, mert azzal csupán tüneti kezelést alkalmazunk, aminek következtében sok esetben visszatér a betegség, vagy kialakul egy láncreakció, ami azt jelenti, hogy az eredeti betegség kapcsán újabbak keletkeznek.
Ha viszont megszüntetjük a kiváltó okot, az teljes gyógyulást eredményez. Ahogyan kialakult, ugyanúgy, láncreakciószerűen indul be a gyógyulás: először az alapbetegség szűnik meg, majd sorban a többi.

A betegség nem ellenségünk, nem kiirtandó gonosz, hanem az életünkben meglévő, megoldásra váró problémáról hordoz üzenetet. Olyan problémáról, melyet csak így vagyunk képesek észrevenni és komolyan venni. Arra figyelmeztet, hogy valamit nem jól csinálunk, valamin változtatni kell. Meg kell szabadulni a negatív érzésektől, a stressztől, változtatnunk kell az embertársainkhoz való viszonyunkon. Szeretni kell önmagunkat - ezalatt nem önzést értek, vagy önimádatot -, hogy másokat is tudjunk szeretni. Először mindig adni kell, csak aztán kaphatunk!

Vigyázni kell a gondolatainkra, mert azoknak teremtő erejük van. Nincs ebben semmi különös, ha tudjuk, hogyan működik a szervezetünk önszabályzó mechanizmusa: a gondolatainkat az agyunk az idegpályákon közvetíti az önszabályzó rendszerünkhöz, ahol a sejtek a másodperc töredéke alatt képesek megváltozni. Ha negatív gondolatokat közvetítünk (pl. félünk valamilyen betegségtől), akkor negatív irányban változnak meg a sejtek a szabályozó rendszerünkben, majd ezt a negatív változást közvetítik ahhoz a szervünkhöz, amelyik a leggyöngébb, és ott szintén létrejön a negatív változás, tehát kialakul a betegség. De ez fordítva is működik: a pozitív gondolat (pl.: egészséges vagyok, meggyógyulok) is hat, ugyanilyen módon, és beáll a gyógyulás. Tehát, a gondolatainkkal képesek vagyunk megbetegíteni, de meggyógyítani is magunkat. („Legyen a te hited szerint!”)

Érdemes elgondolkozni az alábbi kínai bölcsességen:

„Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat!
Ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet!
Ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat!
Ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet!
Ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat!”

Igen fontosnak tartom, hogy az orvosok és a természetgyógyászok kölcsönösen, összefogva gyógyítsanak, a betegek érdekeit tartva szem előtt. A rivalizálással többet ártunk, mint használunk.

Sok esetben lehet segíteni különböző természetgyógyászati módszerekkel ott is, ahol esetleg az orvosok nem tudnak mit tenni. Elnézést kérek az orvosoktól, távol álljon tőlem, hogy alábecsüljem vagy megkérdőjelezzem a tudásukat. Vannak azonban olyan esetek, amikor alternatív gyógymóddal lehet segíteni a betegen, viszont van, amikor csak az orvos segíthet. (Természetesen, egy vakbélgyulladást vagy egy sérvet meg kell operálni.) Vagy pl. tüdőgyulladás gyanújával is orvoshoz küldöm a beteget stb. Fontos az is, hogy a beteg az orvosával kontrolláltassa a gyógyulását.

Az egészség helyreállítása a beteg gyógyulásba vetett hite alapján működik. Tudomásul kell vennünk, hogy nem gyógyítható mindenki, mindenki által. Aki az orvosában bízik, azt ő fogja meggyógyítani, aki egy természetgyógyászban, azt ő gyógyítja meg. Sok esetben azonban közös fáradozás eredménye a helyreállított egészség. Mi csak segíteni tudunk annak, aki vissza akarja nyerni az egészségét, ezért fontos, hogy a betegek is tegyenek érte valamit.

Tudni kell, hogy szabad orvos választás van, s ha egy orvos nem fogadja el az alternatív gyógymódot, jogában áll a betegnek másik orvost választania, hisz a természetgyógyászatról szóló rendelet előírja, hogy az orvosoknak is közre kell működniük a természetgyógyászokkal, de ez fordítva is fennáll.

Az egészséges életmód alappillérei