Magyar Lovas Kör - Alapítva 1988. február 20.

Almenü

• Fogathajtás
• Terep- és túralovaglás
• Programok

Népies fogathajtás

Kevés nemzet dicsekedhet olyan gazdag fogathajtó kultúrával, mint a magyar. Hagyománykincsünk ezen gyöngyszemének ápolását és továbbélését kívánják szolgálni az összetett gazdaversenyek. A Magyar Lovas Kör előírása és szabályzatrendszere biztosítja a hiteles népies jelleg megőrzését, valamint a versenyek szervezett formáját. Forrásanyagot a régebbi szakirodalmakból, a népies hajtótudomány nagy öregjeinek elbeszéléseiből, írásaiból és saját gyűjtésekből sikerült felhalmozni majd rendszerezni. Az összetett gazdaverseny hagyományőrző értékén felül látványos, mozgalmas, közönséget szórakoztató, ezért bízunk országos elterjedésében.

Néhai szeretett alelnökünk, Menthy Árpád volt egyik kezdeményezője, ötletadója még az ezredforduló előtti években. Elkötelezett hagyományőrző barátunk emlékének adózva nevével fémjelezzük ezt a népies versenyzési formát. A Magyar Lovas Kör, valamint Muszkán István úr és a magam nevében köszönetünket fejezzük ki Ornyik Sándor úrnak azért az önzetlen, felbecsülhetetlen értékű szakmai segítségért, amelyet a Szabályzat elkészítéséhez nyújtott és ezzel a népies fogathajtás hagyományának ápolása, népszerűsítése érdekében tett. Köszönetünk még a héregi lovas gazdáknak, barátoknak, akikkel 2000-ben közösen tettük meg az első lépéseket az összetett gazdaversenyek szervezett elindításában. Hálával adózunk ezért néhai Szabó Géza örök emlékének. (Pajlócz)

A Magyar Lovas Kör Összetett Gazdaverseny előírásai és szabályzatrendszere

(Módosított változat érvényes 2006. január 1-től)
Szerkesztette: Muszkán István és Pajlócz András
Kiegészítette és lektorálta: Ornyik Sándor

Előírás

A három versenyszámból álló összetett gazdaversenyen minden olyan fogat részt vehet, amelyik négykerekű gazdasági kocsival (tárkocsi, stráfkocsi kizárva) kettes fogatolási módban magyar hámmal szerszámozva, hideg vagy melegvérű lovakkal és két segédhajtóval nevez. Gazdasági kocsi az a négykerekű fogatos jármű, amelynek oldalait lőcsök vagy rakoncák támasztják és lóval vontatják. Ezen belül a kocsik szerkezeti és formai kialakítása különböző lehet a magyar tájjelegeknek megfelelően (alföldi, dunántúli és kisalföldi, hegyvidéki). A lovak fajtáinak tekintetében előírás a magyar tradicionális fajták illetve félvérek használata. Külföldi fajta ló népies fogatban nem hajtható. A gazdasági kocsikon kívül, de magyaros népies kocsikat és fogatolási módokat alkalmazó fogatok - nem csak kettes fogatolásúak - kizárólag csak a küllembírálatra nevezhetnek.

A lovak szerszámzata

Kizárólag szügyhám alkalmazása lehetséges. A lószerszám csatjai csak vasból vagy rézből készülhetnek, ezek krómozása vagy egyéb bevonata szabályellenes. A hám nem lehet dupla elágazó nyakszíjas és farmatring sem alkalmazható. Hegyvidéki szerszámoknál farhám használata engedélyezett. A sallang nem előírás, de használata esetén kizárólag hasított vagy kivágott kivitelben engedélyezett, a fejzőn és a hámon egyidejűleg azonos fekete színben. A hátsallang rögzítése egy T alakú hátszíjhoz történik, melynek szára a ló gerincét követve a kápához van rögzítve, míg két vége az istránghoz csatolandó. Az istráng anyaga kizárólag kenderkötélből készíthető, amelynek vége fél hurokkal van rögzítve a kisefához. A fejző (kantár) szemző nélkül is használható, valamint a lovak fején maradhat a bőrből vagy kenderből készült kötőfék. A szárral együtt lévő kötőfék csak gazdasági kocsinál (lőcsös paraszt kocsi) maradhat a fejző alatt. Népies rugós kocsinál pl. dorozsmai, móri stb. fogatban nem megengedett a kötőfék a lovak fején. A nyakló bőr vagy kötél alapanyagú lehet, amely a rúdvég vasaláshoz kötéllel vagy lánccal rögzíthető. Nyakló használata esetén a húzólapon nélkülözhető a szügyelőkarika és a vendégnyakszíj is. Zablák tekintetében törekedni kell a négykarikás törött szájrészű zablák használatára. A karikák alakjai, díszítései kövessék a szerszámok vereteinek anyagát, alakját és díszítését (sima, gömbölyu, csipkézett). A "Pelham" jellegű feszítőzablák és a régi katonai feszítőzablák alkalmazása ugyan nem tiltott, de nem magyaros, ezért a küllembírálaton pontlevonást vonhat maga után. Mellőzendő a Széchenyi-féle hajtószár. A paraszt fogat hajtószára 2 db csatlékos keresztágból és ehhez csatolandó 2 db hajtószárból készülhet. A hámon, a fejzőn, a keresztágakon egyaránt két vagy három pántos kizárólag bőr alapanyagú bújtatók alkalmazhatóak. A szerszámzat egészére vonatkozik, hogy alapanyagában műanyagot használni tilos! Csengők használata a zörgő hangot adó fakerekes és ráfos kocsiknál nem előírás. Használatuk inkább csikókon javasolt, nyakra rögzítéssel, anyaga kizárólag bőr felhasználásával történhet. Kötelező az ülés alatt elhelyezni az alábbi pótfelszerelést: 1 db fahámfa, 2 db kötél istráng, 1 db keresztág, 1 db hajtószár. Az összetett gazdaverseny ideje alatt sem a lószerszám, sem a kocsi nem díszíthető színes textíliával, papírral, vagy virággal.

Az ostor

A nyél anyaga fa vagy lengenád, hossza attól függően hogy gazda vagy hajtó ostor 120-180 cm, míg a csapó anyaga bőr, hossza 110-115 cm legyen. A nyélnek és a csapónak színében a kocsi színével azonosnak kell lenni, zöldre festett gazda kocsi esetén ez kivétel. A nyél nem lehet műszálas és acélbetétes. A csapó csak bőrsallanggal díszíthető és a végére lószőrből vagy rafiából készült sudár alkalmazható. Magyar ostorszíjaink fontos része a fémből készült forgó, amely lehetővé teszi a csapó körkörös forgását. Az ostor kézben tartása a verseny kezdetétől a befejezéséig kötelező.

A kocsi ülése

Lehet rögzített, vagy kapcsos ülés, rugós vagy rugó nélküli kivitelben. Az ülés takarója suba, szűr vagy sima lópokróc legyen. Itt jegyzendő meg, hogy a kocsi rúdvégének pápaszemes vasalása lőcsös kocsinál nem alkalmazható. Az ülés borító anyaga kizárólag állati eredetű bőr lehet, műbőr nem megengedett.

Öltözék

A hajtó és a segédhajtók öltözékének azonosnak kell lenniük, és stílusukban alkalmazkodniuk kell a kocsi tájjellegéhez. Általánosságban előírható a sarkantyú nélküli fekete csizma (hajlított vagy egyenes szárú, hátul vagy oldalain varrott), a csizmanadrág, a fehér ing, a mellény (nem bőrből készített), a kék kötény, a fekete kalap (esetleg szénahordó szalmakalap). Hűvösebb időjárás esetén a felöltő, a kabát, a bekecs, a suba, a kucsma viselése lehetséges. Rövid ujjú ing nem használható, csak a feltűrt hosszú ujjú, melegben is nyakig begombolva. A fekete parasztkalap bármelyik oldalán árvalányhajjal, dísztollal vagy nemzeti színű szalaggal díszíthető. A dísztollak színükre fordítva tűzhetőek fel és hajlásuk iránya hátrafele nézzen. Kesztyű használata tilos! A küllembírálatból és a versenyből kizárandó az a fogat, amely a lovak lábain ínvédőt, bokavédőt, pataharangot, vagy dekorációként piros-fehér-zöld anyagot alkalmaz. Népies fogatnál nem alkalmazható fülvédő, angol íves ostor, hajtókötény, cilinder, illetve egyéb idegen eredetű kiegészítő. A népies fogat nem lehet reklámhordozó, ezért sem feliratot, sem gyári emblémát nem alkalmazhat.

SZABÁLYZAT

A versenyre kijelölt pálya területe minimum 40 m x 60 m négyszög legyen, talaja sík és füves. A pálya bármelyik rövid oldalán 6 m-es kapu álljon rendelkezésre a fogatok be- és kihajtására, minimum 40 m hosszú biztonságos kifutási térrel. Az összetett gazdaverseny megkezdése előtt minden alkalommal technikai értekezletet tart a versenybíróság, majd a résztvevőkkel közösen tartanak pályabejárást. Az összetett gazdaversenyben induló fogatok közül csak az minősíthető, amelyik mind a három versenyszámot teljesíti. A verseny egészére vonatkozik a lovat kímélő és a baleseteket megelőző hajtásmód. Bármelyik versenyszámban történő borulás esetén a fogatot kizárják a versenyből. Az állatvédelmi törvényrendelkezés értelmében a kétség kívül megállapítható kegyetlenség is kizárással büntetendő. A szakmai bírói testület három főből áll, és az összetett gazdaverseny minden versenyszámában azonos összeállításban bíráskodik. Segítségükre van egy adminisztrátor, aki a versenyzők regisztrációs adatait és a versenyszámok során a bírói testület értékeléseit rögzíti. A helyi rendezőségnek biztosítania kell a verseny idejére mentőt és egy a ló orvoslásban tapasztalt állatorvost, valamint 4 fős pályaszolgálatot. Az állatorvosnak joga és kötelessége a külsődleges jelek alapján (sántaság, szerszám okozta feltörés stb.) sérültnek vélt lovat versenyzése előtt megvizsgálni, az esetleges sérülést ellátni, súlyos esetben a versenyből kizárni. Az összetett gazdaversenybe nevezett lovak nem lehetnek 5 év alattiak és előrehaladottan vemhesek. Az elülső lábakra patkolás ajánlott. A verseny egésze alatt ló vagy kocsi cseréje kizárt. Ez a rendelkezés a hajtó és a segédhajtó tekintetében is érvényes. A versenyben indulók mindegyikének be kell töltenie a 18. életévét. A versenyre nevező fogatok lovai mindegyikének érvényes lóútlevéllel kell rendelkezni. Az összetett gazdaverseny nevezési díja fogatonként 2000 Ft, a kizárólag küllembírálaton résztvevő fogatoknak 1000 Ft. A Magyar Lovas Kör a gazdaverseny minden résztvevőjének a versenyben elért minősítését igazoló díj-és emlékszalagot, valamint emléklapot ad át, illetve a felajánlások mértékében pénz és tárgyjutalmakat is. Az összetett gazdaverseny győztese az a fogat, amelyik a legrövidebb idő felhasználásával teljesíti a versenyszámokat. Holtverseny esetén a küllembírálat pontszámai a döntőek.

AZ ÖSSZETETT GAZDAVERSENY VERSENYSZÁMAI
I.BEMUTATÁS, KÜLLEMBÍRÁLAT

A páratlan számú (1-3-5-7-es) népies fogatok az összetett gazdaversenynek csak ebben a versenyszámában vehetnek részt a kettes gazda fogatokkal közösen. Ide kell még sorolni a nyírségi taligát, amely egy lóval vontatott egytengelyes kétkerekű jármű, valamint a magyarországi romák gyékényszőnyeggel fedett ekhós szekerét. A roma fogatok külön bírálandóak, hiszen saját évszázados hagyományaik eltérőek népies fogatainkétól. Értékelésük alapja a fogat ápoltsága és a vándorló életmód hű megjelenítése. Kizárólag csak a küllembírálat versenyszámában induló fogatok lovaira vonatkozik néhány kedvezmény. Eszerint nevezhetők lovak már 4 éves kortól, a kíméletes hajtás módot még egészségkárosodás nélkül teljesítő előrehaladottan vemhes kancák, valamint szoptatós kancák oldalukon csikóikkal. A fogatok rajtszámmal jelölve egyenkénti szólításra ügető jármódban érkeznek a bemutató pályára. A képviselt település zászlóját kitűzni nem kötelező, de javasolt, mert jelentősen emeli az összbenyomást és erősíti a verseny hagyományőrző jellegét. Amíg a műsorvezető bemutatja a fogatokat, addig azok a pálya külső nagykörén bal kézre hajtva haladnak folyamatosan, vezényszóra lépésben és ügetésben.

A bemutatás a következő adatokat tartalmazza:

• a hajtó és két segédhajtója nevét,
• a lovak nevét, korát, fajtáját, színét, nemét,
• a szerszámzat és a kocsi típusát, készítőjét,
• a hajtó és a segédhajtók öltözékének bemutatását,
• a képviselt település és egyesület nevét, a fogat tulajdonosát.

A bemutatás után a fogatok továbbhaladnak mindaddig, amíg a vezetőbíró jelt nem ad a műsorvezetőnek, hogy a bírói testület meghozta döntését. Ekkor a fogatokat eredményhirdetéshez kéri, egymás mellé igazodva a bírói testülettel szemben. A bírálat 1-től 10-ig terjedő számokkal, négy szempont szerint történik. A bírói testület közösen értékeli:

• a lovak küllemét, mozgását,
• a hajtó és a segédhajtók viseletének összhangját,
• a lovak szerszámozottságának és a kocsi típusának hitelességét és stílus egységét,
• a fogat összbenyomását.

Ezt a versenyszámot külön értékelik és díjazzák, mert pontszerző, míg a másik három viszont idő eredményében értékelt és összesített.

II. AKADÁLYHAJTÁS

A gazda fogatoknak az akadályok (sejbák) között kell a számozásuk sorrendjében és a helyes irányból áthaladni. Az akadályokra helyezett labdák leverése jelenti a verő hibát. A pálya meghajtásának alapidejét a bírói testület határozza meg. Az időmérés fotocellás időmérővel és kijelzővel történik. Az akadályok szélessége a gazdasági kocsi tengelyének hossza (nem nyomtávja) + 40 cm. Darabszámuk függ az adott pálya területének nagyságától, de elvárás, hogy tartalmazzon tolatási feladathoz épített akadályt is. A büntető idő a fogathajtó sport szabályzatában meghatározott büntető pontok másodpercre történő átváltását jelenti (levert labda, segédhajtó lelépése, időtúllépés stb.).

III. ÜGYESSÉGI HAJTÁS

A fogat az indítást követően áthalad a start-cél vonalán, amely pillanatban az időmérő óra működésbe lép. A mérés lehetőleg fotocellás, kijelzős rendszerű legyen, ha ez nem lehetséges, akkor 2 db kézi időmérővel történik a mérés. A hajtó a versenyszám befejezéséig nem szállhat le a bakról és nem segédkezhet a rakományok le- és felrakodásában. A segédhajtókra vonatkozik hogy csak a kocsi álló helyzetében történhet le- és felugrásuk, illetve a le- és felrakodás. A pálya három pontján elhelyezett rakományokat (I., II., III.) kell egymást követő sorrendjükben fel- és lerakodni a következőkben leírtak szerint. A start-cél vonalon történő áthaladás után a számozott akadálykapukon - azok számsorrendjében és helyes irányában - áthaladva az I. rakománynál a fogat megáll, és a segédhajtók felpakolják a rakományt. Miután mindkét hajtó már a kocsin van, akkor indul a fogat tovább és megteszi az akadálykapukon keresztül az utat vissza az I. rakomány eredeti helyéig. Az álló kocsiról történt lerakodás után a segédhajtók visszaülnek a kocsiderékba és a fogat indulhat a II. rakományhoz az akadálykapukon keresztül. A II. rakomány fel- és lerakodása ugyanúgy történik, mint ahogy az történt a I. rakomány esetében. Ez vonatkozik a III. rakomány esetére is, melynek lerakodását követően a fogat az utolsó akadálykapu meghajtása után a start-cél vonalon áthaladva fejezi be az ügyességi versenyszámot.

A pálya nyomvonalát tehát a számozott akadálykapuk meghajtása adja meg. Az akadálykapuk szélessége a gazdasági kocsi tengelyének hossza (nem nyomtávja) + 100 cm. Az akadálykapukról a labda leverését, a rakományok nem eredeti formájába történo lerakodását, a segédhajtók mozgó fogatról történő le- és felugrását büntetőidővel sújtja a bírói testület. Bármelyik akadálykapu kihagyása, a rakományok sorrendjének tévesztése, rakodásának elmulasztása, vagy a fogat borulása kizárással jár. Az akadálykapuk száma - épp úgy mint az akadályhajtás versenyszámában - az adott pálya területének nagyságától függ.

Záradék

A Magyar Lovas Kör elnöksége az előterjesztett összetett gazdaverseny szabályzatot 2004. szeptember 1-én megtárgyalta, és jóváhagyta.

Minden versenyévad végén értékeli az adott évben megrendezett gazdaversenyek tapasztalatait. Jogos igények alapján fenntartja jogát az indokolt változtatásokra, amelynek módosított szövegét a következő évi versenyek előtt tájékoztatóul közli az Értesítőben, illetve eljuttatja az érintett személyeknek.

Budapest, 2006. január 1.

Pajlócz András
elnök