4. Rész - 3. oldal

mert akkor elveszek ebben a labirintusban... Na mind egy, lefekszek, és lehunyom a szemem. És azt hiszem elaludtam... De ezt nem tudom pontosan. Aztán fényekre ébredtem. Juj! És nagyon fájt a szemem, mikor kinyitottam... Mert akkora a fény. Mire kitisztul a szemem, újra itt lobog elotem az a láng. Az orrom elott! Nem füst jön belole, hanem... Hanem alma az illata. És a barack, meg a szilva. És eper... És szeder. És citrom. De jó! A láng mögé nézek, és egy pár szemet látok. Farkasszem. És ekkor a fény mozogni kezdett, majd a földre esett. És ott állt az a két szem. De ott áll egy másik farkas.
-Te... te... te ki vagy?- kérdezem rémülten, amikor a farkas néz engem.
-Nyugi, csak Seff vagyok!- mosolyog. Hát jó... Megtisztelt azzal, hogy... Na, itt áll. És elotem... Látja, nagyon csodálkozom. - Ébreszd fel a többieket!- beszél tovább.
-Jó.- válaszolok. -Helló! Ébreszto itt van Seff!- kiáltom. A többiek ijedten felkapták a fejüket.
-Ki?- kérdezte Dirgó. -Ja, pattanok!- viccelodött. Szúrósan ránézek.
-Na jó, gyertek!- szólít, majd felveszi a fákját, és elfutunk. Olyan kanyargós utakat járunk be, mint még soha. Hol balra kanyarodunk, hol jobbra, és a végén Seff leáll. Kifújjuk magunkat.
-Megérkeztünk?- kérdezi Nerre. Seff bólint.
-Jujj... Itt is sötét van!- bámulok a semmibe. Seff dobbant egyet, majd meggyullad egy szivárványszínu tu. A terem közepén, és megvilágította azt. Egy zsákutcába érkeztünk.
-Durva...- motyog Dirgó. -Akkora az a terem... Mint az erdo
-Hol vagyunk?- kérdezi Denna.
-Az "oktató teremben"-felel viccesen Seff.
-Aha...- mondja Denna.
-És mit fogunk tanulni?- kérdezte Deira.
-Az erotöket fejleszteni kell!- jelentette ki határozottan Seff. Jujj! Izgin hangzik...
-És hogy?-kérdezett tovább Deira.
-Majd megtudjátok!- kacsint Seff, majd elindul. És mi követjük. Lehunyja a szemét. És megjelenik egy fa. Mi ez? Hogy került ide? Kinyitja Seff a szemét, majd int Nerrének.
-Tedd félre!- szól. Juj... -na, hajrá! Hé, ne menj, maradj ott!-vezényelt tovább. Nerre csak nézett. Mellé lép Seff. Szúrósan ránéz a fára, majd az átlebegett két métrrel arréb. Wow!
-Hogy csinálta?- nézett Nerre.
-Ez kérlek telkinézis.- magyaráz Seff.- Ránézel a tárgyra, koncentrálsz, és elképzeled, ahogy arrébb megy.
-Juj... Meg kell próbáljam?- kérdezte Nerre remegohangon. Seff bólint. Nerre úgy nézi a fát, mintha szellem lenne. Aztán egy kicsit megmozdult a fa. Egy kicsit, de megmozdult. Juj!
-Ügyes!- kiáltott Seff. -Na, te ezt gyakorold egy...- behunyta a szemét. És megjelent.-...kövön! Hajrá! Most jön Deira.- addig amíg Nerre elment, Deira odament. És mi addig pihentünk. Voltak kövek, de láthatatlanok. És Deirának meg kellett érinteni oet. És pont sikerült. Egyet eltalált. Aztán amíg Deira a láthatatlan gyöngyöket keresett, én meg fordítottam.
-Te és Sensi nagyon szoros kapcsolatban vagytok egymással. Gyere te is, Sensi!-intett Seff. Odamegyünk. Seff elkezd beszélni. Én meg mondom. És Sensi meg lefordítja. Persze volt amikor üvöltött, mint a tigris, vagy nyihogott mint a ló, vagy nyüszített mint egy kutya. És mindig jól hallottam. Ez csodás! Mi egy tigrissel beszélgettünk, és Denna meg a láthatatlan dolgok meglátását gyakorolta. Elment egy óra, két óra. És már sötét lehet, amikor befejezzük a tanulás.
-De enni akarok!- nyafog Dirgó. El is felejtettem. Szegény pechhes. nem lehet továbbfejleszteni a képességét.
-Jó, mehettek!- jelenti ki Seff nagyvonalúan.
-És merre?-kérdezte Nerre. De jó, Nerre merre :D
-Erre!- mutatott Seff az épp akkor megjeleno lépcsoe.
-Vá de jó! De hogy találunk majd rád?- kérdezte Deira.
-Itt leszek.
-Jó.
És elindultunk felfele. Felértünk. Szörnyen esi a hó.
-Arra van a barlang.- mondta Dirgó. Elindulunk. A hósés nem maradt abba. És

<<<2. oldal

4. oldal >>>