Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment: célok, küldetés

stratégiai menedzsment
problémák osztályozása
célok hierarchiája
a szervezet küldetése

stratégiai menedzsment

a szervezet alapfeladataira, hosszú távú jövõjére összpontosítva,	A stratégiai menedzsment alapproblémája a változó környezethez való sikeres és hosszú távú alkalmazkodás a szervezet rendelkezésére álló erõforrások segítségével.
a szervezeti folyamatok, a szervezeti viselkedés kereteit kijelölve,
tudatos változást megvalósítva az erõforrásokban, a szervezeti felépítésben és a vállalati kultúrában,
a szervezetnek a változó környezethez való illeszkedését megalapozza,
és biztosítsa a mindennapi tevékenység célorientáltságát, rugalmasságát és tudatosságát. [Marosán9?]	A szervezet céljai alapvetõek a fenntartó vagy tulajdonos számára, amikor eldönti, hogy érdemes-e támogatni a szervezet mûködését. A célorientáltság vagy céltudatosság alapvetõ a menedzsment számára hosszú távon a stratégiai, taktikai és operatív problémák megoldásához vezetõ tevékenységek meghatározásakor és rövid távon az operatív problémák megoldásakor (a várható jövõbeli haszon alapján tudjuk megmondani, hogy érdemes-e kockázatot vagy rövid távon akár veszteséget is vállalni a cél eléréséért). A célorientáltság vagy céltudatosság alapvetõ az emberi erõforrás hatékonyságának biztosítása szempontjából.

problémák osztályozása

A stratégiai menedzsment alapfeladata olyan (stratégiai) célok kijelölése, amelyek hosszú távon megoldást jelentenek a szervezet belsõ és külsõ problémáira. Ilyen értelemben a stratégiai menedzsment a szervezet problémáinak hosszú távú megoldását tûzi ki célul.

krízisproblémák [A menedzsment egyik legfontosabb feladata a krízis jellegû problémák elkerülése (amikor a "körmünkre égnek" a feladatok).]
stratégiai problémák [Alapelv: a megoldatlan stratégiai problémákból egy idõ után krízisproblémák lesznek!]

stratégia [A stratégia a stratégiai problémák megoldására kidolgozott módszer, amely taktikai és operatív problémák megoldására vezeti vissza a stratégiai problémákat.]

taktikai problémák
operatív problémák

	fontos probléma vagy alapkérdés	kevésbé fontos probléma vagy részletkérdés
sürgõs probléma	KRÍZIS PROBLÉMÁK (pl. betelt a raktár, hova tegyük az új könyveket?)	OPERATÍV PROBLÉMÁK (pl. hova pakoljuk a könyveket, ha már nem férnek el a polcra?)
nem (vagy kevésbé) sürgõs probléma	STRATÉGIAI PROBLÉMÁK (pl. ha így folytatódik a könyvek gyarapodása, elõbb-utóbb betelik a raktár)	TAKTIKAI PROBLÉMÁK (pl. nyáron át kell szerveznünk a raktárat, hogy a földön heverõ könyvek is elférjenek a polcokon)

célok hierarchiája

az gazdálkodó (üzleti) szervezet alapvetõ célja
a szervezet küldetése
távlati vagy stratégiai célok [A stratégiai célokat a küldetésbõl és a (külsõ és belsõ) környezet elemzésébõl vezetjük le.]

a stratégiai célokkal szemben támasztott kritériumok

konkrét irányultság, fókusz (pl. kinek, mit, hogyan / milyen technológiával, milyen versenyelõny(ök)re alapozva)
mérhetõség, ellenõrizhetõség, megfoghatóság, konkrétság (pl. mennyit, mikor(ra), stb.)

jövõkép [A jövõkép a kitûzött távlati vagy stratégiai céloknak, és a célok várható következményeinek világos, érthetõ módon megfogalmazott, motiváló hatású (azaz értékközpontú, értékorientált), és az érzelmekre is ható leírása. A jövõkép úgy is felfogható, mint a kitûzött stratégiai célok "reklámja" a fenntartó, a könyvtárosok és az olvasók felé. A küldetést és jövõképet együttesen a szervezet önképének is nevezhetjük.]

irányítási vagy taktikai célok (közép- vagy rövidtávú célok)
közvetlen vagy operatív célok (az egyes tevékenységek konkrét célja)

célok	tevékenységek meghatározása
alapvetõ cél
küldetés	általános elvek, alapértékek; követendõ irányvonal
távlati vagy stratégiai célok	követendõ stratégia
jövõkép	a stratégia elfogadtatása, követendõ politika
irányítási vagy taktikai célok	akció- vagy projekttervek
közvetlen vagy operatív célok	munkaköri leírások közvetlen utasítások (ha szükséges, pl. egyedi tevékenységek esetén)

a szervezet küldetése

A küldetés a szervezet alapvetõ céljának konkrét értelmezése, "létezésének értelme". A szervezet küldetése a szervezet mûködési körét, valamint a belsõ mûködés és az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit és alapértékeit határozza meg. A küldetésben megfogalmazott alapelvek és alapértékek a szervezeti kultúrát határozzák meg (illetõleg ennek egyfajta "foglalatát" képezik).

mûködési kör

Kinek (milyen vásárlói körnek, piaci szegmensnek) az igényeit akarjuk kielégíteni?
Mit (milyen szükségleteket, igényeket) akarunk kielégíteni?

a tervezett termékek és szolgáltatások körének meghatározása

Hogyan (milyen technológiával) akarjuk a fogyasztói igényeket kielégíteni?
Milyen (egyedi, másoktól megkülönböztetõ) versenyelõnyökkel rendelkezünk, miben vagyunk mások, jobbak mint a konkurencia?

a mûködés alapelvei és alapértékei

a vállalat "filozófiája", helye a társadalomban, gazdaságban, stb. (pl. tudatos könyvtárosság; a vállalati és társadalmi célok kapcsolata, vö. TQM4)
elsõdleges célok vagy prioritások, stratégiai irányvonal: az egyes alrendszerek -- például marketing menedzsment, innovációmenedzsment, termelésmenedzsment, stb. --, valamint a vállalati kultúra alapelvei és alapértékei (vö. TQM alapelvek).

Néhány lehetséges értékskála a stratégiai irányvonal meghatározásához [A stratégiai irányvonal megadása a szervezet meghatározott értékskálákon történõ pozícionálásával lehetséges.]

BELSÕ / KÜLSÕ ORIENTÁCIÓ (termelésmenedzsment <----> marketing menedzsment)
befelé fordulás középpontban a szervezet hagyományai, belsõ problémái és szükségletei ("jó hely a könyvtár, csak olvasók ne lennének")		kifelé fordulás, piacközpontúság középpontban felhasználók szükségletei és igényei (vö. TQM1) [A problémák megoldásakor mindig a felhasználói igényekbõl indulnak ki.]
INNOVÁCIÓS (MEGÚJULÁSI) KÉPESSÉG (innovációmenedzsment)
kivárás, piacvezetõ követése lemaradás elkerülése, reagálás a változásokra csak máshol már bevált megoldások alkalmazása	piacon megszerzett pozíció megõrzése folyamatos megújulás, tökéletesítés ("kis lépésekkel") (vö. TQM2)	gyorsaság, kezdeményezõkészség, piacvezetõi pozíció megcélzása kockázatvállalás új termékek vagy technológia bevezetésével (stratégiai újdonságokkal)
MENNYISÉG / MINÕSÉGKÖZPONTÚSÁG (termelésmenedzsment <----> minõségmenedzsment)
termelés- vagy mennyiségközpontúság ("minél többet")		minõségközpontúság, tökéletességre törekvés ("minél jobbat") középpontban a felhasználói elégedettség
JELEN / JÖVÕKÖZPONTÚSÁG (pénzügyek menedzsmentje <----> stratégiai menedzsment)
rövid távú haszon költségközpontúság piac kiaknázása ("aratás") tartalékok felélése, leépítés	hosszú távú haszon beruházások (pl. az emberi tõkébe, vö. TQMc)	környezeti hatások figyelembe vétele társadalmi felelõsségvállalás
ÖNÁLLÓSÁG / FÜGGÕSÉG (logisztika)
készletek felhalmozása, raktározása termékek elõállítása		beszerzés "éppen idõben" (just-in-time) tevékenységkihelyezés, gyártás "kiszervezése" (outsourcing)
SZERVEZETI ÉRETTSÉG (vállalati kultúra)
kézben tartás, hatáskör koncentrálása kulcsemberekre alapozás	központosítás, centralizáció hatáskör szabályozása	decentralizáció hatáskör növelése
NYITOTTSÁG (információmenedzsment <----> tudásmenedzsment)
korlátozott információáramlás formális kommunikáció elsõdlegessége ("szolgálati utak") informális kommunikáció korlátozása (vö. "munkafényképezés") információk titkosítása / kisajátítása		szabad információáramlás (vö. TQMd) rendszeres (informális) kommunikáció a menedzsment és az érintettek között szervezeti tudás menedzselése
TECHNOLÓGIA / EMBERKÖZPONTÚSÁG (folyamatszabályozás <----> emberi erõforrás menedzsment)
"hard" menedzsment irányvonal technológiaközpontúság, automatizálás középpontban a dokumentálás / szabályozás		"soft" menedzsment irányvonal emberközpontúság középpontban a motiváció
...

Boda István, 2006. február 2.