Azt mondják, ami nem öl meg, az erősít. Ez vajon igaz a klórgázra is???

Fertőtlenítek, természetesen a magam beteges módján. Kell. Hozzáragasztottam a kezemhez a domestosos flakont. Lassan már a lépcsőházba is kiterjeng a szagom… Nem akarom visszakapni magamtól azt a nyavalyát, amiből még mindig nem bírtam kimászni. Rájöttem, ha nem eszek, akkor egész jól vagyok. Vajon meddig bírja az ember evés nélkül?

Fogyóznom nem kell, az tuti, ma már lementem a versenysúlyom alá… reggel ráálltam kíváncsiságból a mérlegre: 54,5 kg. Csodálkozni nem fogok rajta, mert minden általam elfogyasztott szilárd tápanyag valamilyen formában nagyjából 1 órán belül távozik…pedig tegnap már azt hittem, jól vagyok, csak elfelejtettem, hogy nem is ettem, és csak talán azért…

Ja, az előbb nézem az orrom a tükörben és piros. Borvirágos, vagy haldoklom? Hypochondria acuta… már megint. Vagy csak megvakartam, de nem emlékszem rá.. de az is lehet, hogy lemarta a domestos.

Megyek, mert még szét kell maratnom a kezemet, hogy ne tudjak írkálni…