|
Pásztor Viktória |
|
| Vissza |
  Nagyon szeretem az állatokat. Legfőképp a kutyákat és macskákat:)
Szeptembertől a Jedlik Ányos Gimnáziumba fogok járni,úgyhogy írnék pár szót a híres feltalálóról: Jedlik Ányos 1800 január 11-én született Szimőn, Komárom megyében. Földműves szülei István névre keresztelték. Tanulmányait faluja iskolájában, a nagyszombati, majd később a pozsonyi gimnáziumban folytatta. A gimnázium elvégzése után, 1817-ben csatlakozott a Szent Benedek rendhez, felvéve az Anianus, magyarosan Ányos nevet. Az 1818.-ik évet már Pannonhalmán töltötte. Ez volt kezdete nemcsak tudományos pályájának, hanem egyénisége alakulásának, jelleme fejlődésének is. Unokatestvére Czuczor István, Jedlikkel együtt jelentkezett a rendbe. Mindkettőjükre Gácsér Leó, a pozsonyi bencés gimnáziumban tanító szerzetes tanáruk gyakorolt hatást, aki nemcsak a latin tanulásához, hanem a szerzetesi hivatáshoz is kedvet ébresztett a 17 éves fiatalokban. Unokaöccse 1824-ben megjelentette "Augsburgi ütközet" című eposzát, halhatatlanná téve a Czuczor Gergely nevét az irodalomban. Jedlik ekkoriban szerezte meg doktorátusát matematikából és fizikából (1821), majd 1822-ben filozófiából és történelemből. Huszonöt éves korában pappá szentelik. Tanítani kezd Győrben, szorgosan olvassa a szakirodalmat, megalkotja első találmányait. Később a pozsonyi akadémián tanít, de kísérleteivel továbbra se hagy fel. 1834-ben és 35-ben is szakmai tanulmányutakat tesz Ausztriában. 1840 márciusában egyetemi tanár Pesten. Kísérleteiről továbbra is naponta feljegyzéseket készít. Belép a Magyar Természettudományi Társulatba és részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók első és második nagygyűlésén, Pesten, 1841-ben. Előadásai szódavízgyártó eljárását és elektromágneses jelenségeket mutatnak be. Később Jedlik a német-magyar műszaki szótár kémiai és fizikai szakszerkesztője. Jedliket 1846/47. tanévtől kezdve három évre az egyetem bölcsészkarának dékánja. Tanévnyitó beszédeiben tanulásra ösztönzi az egyetem diákjait. Mikor 1849 májusában Hentzi a Várból gyújtóbombákkal lövette Pestet, élete kockáztatásával menti ki a műszereket a szertárból, s a politikától magát addig távoltartó Jedlik nemzetőrnek állt. Mechanikával, hangtannal és kémiával foglalkozó egyetemi tankönyvet jelentetett meg "Súlyos testek természettana" címen 1850-ben önköltségen. Több meg nem jelentetett kéziratát őrzik Pannonhalmán, a Jedlik-hagyatékban, köztük a "Jedlik Ányos: A súlytalanok természettana. Első szakasz: Fénytan." címűt is.
A forradalom után Jedlik
kísérleteibe merült: a Bunsen-elem javításán dolgozott, egyenáramú
forgógépet fejlesztett ki, melyet motorként működtetve, meghajtotta
vele optikai rácsosztó gépét, s jobbnál jobb rácsokat állított elő.
1856-ban Bécsben a Német Természetvizsgálók előadásán bemutatta a
javított Bunsen-elemet, valamint az általa feltalált elektromotort.
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia a "Súlyos testek
természettana" című egyetemi tankönyvét akadémiai nagyjutalommal
tünteti ki, őt magát pedig az 1858. december 15-i nagygyűlésen az
Akadémia tagjává választották. Jedlik itthon már elismert tudós.
1863/64-ben az egyetem rektora. Királyi tanácsosi címmel tüntetik
ki. 1873-ban a bécsi világkiállításon egy Siemens vezetésével működő
bírálóbizottság a Haladás érmével tünteti ki Jedlik "villámfeszítő"
berendezését (feszültség-sokszorozóját). 1878-ban nyugdíjazását
kéri. Jedlik Ányos nyugdíjas éveit Győrben, a rendházban is munkával
tölti. 91 éves korában lesz a megalakuló Mathematikai és Physikai
Társulat 1. számú tagja. forrás: http://www.jedlik.hu/ |
<--
David Guetta
Szoktam
ping-pongozni az unokatesóimmal és ha átjönnek a rokonok házi
bajnokságokat tartunk otthon.