Szemvizsgálat

Szemünket -az alvás időszakától eltekintve- életünk szinte minden pillanatában használjuk. Egészséges ember számára természetes, hogy lát és el sem tudja képzelni életét a látás képessége nélkül. Környezetünkből talán a látáson keresztül kapjuk a legtöbb, legfontosabb információt.

A látásunk segít egész életünkön át: a látható világ megismerése, a tanulás, szeretteink látványa, mindennapos információk gyűjtése, a természet és a művészetek gyönyörűségének élvezete és még annyi minden más nem lenne teljes, nem lenne lehetséges látásunk nélkül.

És mégis, az emberek jelentős része nem ismeri fel, hogy a látásunkra éppen úgy érdemes vigyázni, mint például fogaink egészségére. Bár Magyarországon a fogápolás is messze elmarad az elvárható szinttől, de a látás megőrzése talán még kevesebb figyelmet kap. Az emberek jelentős része csak akkor vesz részt szemvizsgálaton, amikor megromlott látása már végképp lehetetlenné teszi mindennapi életét.
Ennek egyik oka, hogy (más betegségekkel ellentétben) nem mindig érzékelhető, ha valami nincs rendben a látásunkkal. Mivel a látás romlása általában fokozatosan, hosszú évek alatt alakul ki, sokan nem is tudják, hogy a lehetségesnél mennyivel rosszabbul látnak.

A rendszeres szemvizsgálat azért fontos, mert minél előbb észlelik az elváltozásokat, annál jobban kezelhetőek azok. Ez különösen igaz a gyerek- és időskorúak esetében. A látás javításán kívül a szemvizsgálat segíthet más betegségek, vagy később súlyos látásproblémákat okozó elváltozások korai felismerésében is (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, szürke és zöld hályog). Ezért mindenki számára javasolt lenne a legalább kétévenkénti szemvizsgálat. Az életkortól és egészségi állapottól függően akár gyakoribb vizsgálat is szükséges lehet. Egy átlagos szemvizsgálat mindössze 15-20 percig tart és teljesen fájdalommentes.
Üzleteink a szükséges látáskorrekció meghatározására alkalmas berendezésekkel és képzettségű szakemberekkel dolgoznak.

A szemvizsgálat menete

Egy átlagos szemvizsgálat mindössze 15-20 percig tart és teljesen fájdalommentes.

Objektív és szubjektív látásvizsgálat

A teljes látásvizsgálat két részből áll:
Az objektív szemvizsgálat

Az objektív szemvizsgálat, mint ahogy neve is utal rá, objektíven adja meg a páciens fénytörési hibájából származó dioptria adatokat, figyelmen kívül hagyva, hogy a páciens előzőleg milyen szemüveget viselt, illetve az előző szemvizsgálat során milyenkorrekciót kapott.
Az objektív szemvizsgálat refraktométerrel készült vizsgálat.

Manapság mindenhol számítógéppel vezérelt automata refraktométerrel végzik ezt a vizsgálatot és ezért számítógépes szemvizsgálatnak is nevezik. Az objektív szemvizsgálat önmagában nem elegendő a megfelelő szemüveg, vagy kontaktlencse felírásához, de fontos tájékoztatást ad a szemvizsgáló részére a szem optikai tulajdonságairól.

A szubjektív szemvizsgálat

A szubjektív vizsgálat alkalmával figyelembe veszik az objektív vizsgálat eredményét, a páciens a próbalencse, próbakeret és vetített- vagy falitáblák segítségével ki is próbálhatja először jobb, majd bal (monoculárisan) és legvégül mindkét szemével (binoculárisan).
A páciens megállapíthatja (ezért szubjektív), hogy melyik dioptriával a legkomfortosabb a látása.

Szemvizsgálat 12 lépésben

Üzleteinkben a teljes szemvizsgálat 12 lépésből tevődik össze, amelyek magukban foglalják az objektív és szubjektív szemvizsgálatokat is:

1. A páciens adatainak felvétele (név, születési idő), informálódás a páciens látással kapcsolatos panaszairól.

2. Az auto-refraktométerrel megállapítjuk szemének abszolút fénytörési hibáját (dioptriáját). (Objektív látásvizsgálat)

3. Meghatározzuk a páciens jelenleg viselt szemüvegének adatait.

4. A nyers visus megállapítása (próbalencsék nélkül táblaolvastatás), ami utal a szemüveg nélküli látás minőségére.

5. A teszttáblák és próbalencsék segítségével meghatározzuk először a moncoularis (egyszemes), majd a binocularis (kétszemes) látáshoz szükséges dioptriát.

6. A páciens igényeinek megfelelően meghatározzuk a távoli-, közeli- és szükség esetén a speciális tevékenységhez használt szemüvegének adatait. (Szubjektív látásvizsgálat)

7. Ha közeli szemüvegre is szükség van (presbyop), elvégezzük az olvasópróbát.

8. Ha orvosilag javasolt, megvizsgáljuk a színlátását és ellenőrizzük a szemmozgató izmok működését.

9. Megvizsgáljuk szemlencséjének általános állapotát, illetve ellenőrizzük, hogy nincs-e szürkehályogra utaló jel a szemén.

10. Szemtükör segítségével számos, az egész szervezetet érintő betegség (mint pl. cukorbetegség, magas vérnyomás) már kezdeti stádiumában felismerhető, ezért fontos a szemfenék (retina) vizsgálata.

11. Megmérjük a pupillák közötti távolságot, hogy szemüvege optikailag tökéletesen készülhessen el. (PD)

12. Rögzítjük a kapott eredményt a számítógépes nyilvántartásban, illetve a páciens kártyáján, valamint felhívjuk figyelmét a következő vizsgálat időpontjára.



A szem fénytörési hibái

A szem fénytörési hibái a szem optikai rendszerének kismértékű deformációjából, vagy a szemben levő izmok nem kielégítő működéséből származnak. Ennek következtében a látott kép, illetve annak egy része nem a szem megfelelő részén (a retinán) jelenik meg élesen, amit rossz látásként érzékelünk.

Emmetropia

Azt a szemet, amely nyugalmi állapotban a végtelenből jövő párhuzamos fénysugarakat úgy töri meg, hogy azok az ideghártya / retina / síkjában egyesülnek képponttá, helyes fénytörésű, emmetrópiás szemnek nevezzük.

Myopia

Azt a szemet, amely a végtelenből érkező párhuzamos sugarakat a retina előtt töri meg, myopiás szemnek nevezzük. A myopiás szemű egyén csak véges távolságon belül lát élesen, de távolra nem, azaz rövidlátó.

Hypermetropia

Azt a szemet, amely a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarakat a retina mögött töri meg, hypermetrópiás szemnek nevezzük. A hypermetrópiás szemű egyén távolra sem, közelre sem lát élesen, azaz távollátó vagy túllátó.

Asztigmiák

Ha a szem törőközegeinek együttes optikai hatása különböző meridiánokban eltérő, akár a szaruhártya, akár a lencse vagy mindkettő együttes aszférikus hibájának következtében, akkor asztigmiáról beszélünk.

Egyszerű asztigmia

Előfordul, hogy a szem törőközegeinek törőereje az egyik tengelyben emmetrópiás, a másikban viszont vagy nagyobb, myopiás, vagy kisebb, hypermetrópiás. Eszerint beszélünk egyszerű asztigmiáról.


Összetett asztigmia

Az asztigmia társulhat myopiával vagy hypermetrópiával, ilyenkor az asztigmia mindkét tengelyében vagy myopiás, vagy hypermetrópiás a fénytörés, de különböző fokban. Ekkor összetett asztigmiáról beszélünk.



Kevert asztigmia

Ha a szem fénytörése az egyik tengelyben pozitív, azaz myopiás, a másikban negatív, azaz hypermetrópiás, akkor kevert asztigmiáról beszélünk. Kevert vagy mixt. asztigmia esetén a fénysugarak a retina előtt és mögött találkoznak.

Presbyopia vagy öregszeműség

Kb. 40 éves kor után az egyébként távolra jól látó szem egyre rugalmatlanabbá válik, csökkent alkalmazkodását közelre nézéskor olvasó szemüveggel pótolni kell. Az alkalmazkodóképesség a lencse rugalmasságának fokozatos elvesztése révén a korral egyre csökken, és bekövetkezik a presbyopiás állapot.
Az emberi szem a szervezetnek az a része, mely az életkor előrehaladtával a leghamarabb veszíti el azokat a tulajdonságait, melyekkel fiatal korban rendelkezik. Nevezhetjük ezt a folyamatot a szem elöregedésének.

A presbyopia legfeltűnőbb jele az olvasáskor jelentkező problémák megjelenése: a homályos látás és az olvasótávolság meghosszabbodása. Ennek a jelenségnek az oka a szem alkalmazkodóképességének csökkenése, majd az életkor további előrehaladtával a teljes megszűnése. Ez a folyamat minden embernél megállíthatatlanul lezajlik.
A probléma lényege, hogy bár távolra szemüveggel vagy anélkül élesen látunk, közelre azonban nem. Ez alól csak néhány rövidlátó kivétel, akiknek időlegesen nincs szükségük szemüvegre olvasáshoz.

Ha más szemhibával / hypermetropia, asztigmiák / társul, akkor a páciensnek mind távolra, mind közelre nézéshez szüksége lesz szemüvegre.
A presbyopiát korrigáló szemüveg viselése csak közelre nézéskor szükséges, távolra tekintéskor a képet elmosódottá teszi és zavar.