Párduc-ÉKT

Egy hely, ahová mindig visszatérhettek...
Pontos idő: 2025.07.27. 06:06

Megválaszolatlan hozzászólások | Aktív témák


Fórum kezdőlap » OFF Topik » Minden más

Időzóna: UTC




Új téma nyitása Hozzászólás a témához  Oldal: 24 / 93
  [ 921 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27 ... 93  Következő
  Nyomtatóbarát verzió Előző téma | Következő téma 
Szerző Üzenet
Makuta Teridax
HozzászólásElküldve: 2011.09.30. 15:03 
Offline
Bionicle harcos
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 19:15
Hozzászólások: 4145
Tartózkodási hely: Metru Nui
Viszont az evezőhalas érdekes. :D :D :D
Köszönöm, hogy idehoztad! :hug: :hug: :hug:

_________________
Kép

Egység, Kötelesség, Végzet!


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Makuta Teridax 2011.10.30. 14:02-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
 
ssuggame
HozzászólásElküldve: 2011.09.30. 18:09 
Offline

Csatlakozott: 2011.08.26. 13:07
Hozzászólások: 2061
De jó, több anyag is van itt, majd később tudok mit olvasgatni. :)
Áthoztam a krokikat Makuta. :)




A képek nagyrésze kattintható (klikk rájuk és nagyobbak lesznek)



Krokodilok és aligátorok


Kép


A krokodilok és az aligátorok a mai állatvilág legősibb képviselői közé tartoznak: korábban alakultak ki, mint a dinoszauruszok. Amióta megjelentek a Földön, küllemük alig változott. Mintegy húsz jelenkori fajuk között találjuk még a legnagyobb ma élő hüllőt.

A krokodilok és aligátorok körülbelül 200 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, a hüllők virágkorának vége felé. Az akkori krokodilok még teljesen szárazföldi életmódot folytattak, nem úgy, mint a mai utódaik, amelyek részben a vízben élnek. Lábuk hosszabb, orruk rövidebb volt, mint az általunk ismert krokodiloké. Miközben a földtörténeti középidő (mezozoikum) vége felé, nagyjából 65 millió évvel ezelőtt az akkori szárazföldi fajok jelentős része kihalt, az aligátorok és a krokodilok valami okból eléggé alkalmazkodóképesnek bizonyultak ahhoz, hogy fennmaradjanak.



A krokodilok rendszere

A krokodilok és az aligátorok - a kajmánokkal és a gaviállal együtt - a hüllők osztályának Crocodylia rendjébe tartoznak, és jellegzetes gyíkszerű testalkatukról, a testüket borító pikkelyekről és szarulemezekről, félelmetes fogakkal fölfegyverzett hatalmas, erős állkapcsukról azonnal fölismerhetők. A krokodilok rendjének fajai kivétel nélkül a Föld melegebb tájain honosak. A rendet általában három családra osztják: az egyikbe a krokodilok, a másikba az aligátorok és a kajmánok tartoznak., a harmadik pedig egyetlen fajból, a gaviálból áll. Általánosságban a krokodilok karcsúbb testűek és megnyúltabb fejűek; az aligátorok és a kajmánok feje rövidebb és szélesebb. A krokodilok arról is fölismerhetőek, hogy amikor a szájuk csukva van, alsó fogsorukban a negyedik fog jól látható; az aligátoroknál ez a fog nem látszik, mert egy gödörbe helyezkedik el. Bár az egyes fajok alkatukban feltűnően hasonlítanak egymáshoz, végső testméretük tág határok között (1,5-7 m) változik.

Elterjedési területük

Kép


A krokodilok jellemzése

Általános testfelépítés és kültakaró
A krokodilok alkata gyíkszerű, hát–hasi irányban kissé lapítottak, fejük erősen megnyúlt, arckoponyájuk erőteljes, rövid nyakon foglal helyet. Farkuk hossza megegyezik a test hosszával, de oldalirányba lapított; evezőszervként működik a vízben. A krokodilok kültakarója rendkívül erős, páncélszerű – innen ered régebbi nevük: páncélos hüllők. A szarupikkelyek egységes szarulemezekké és szarupajzsokká forrtak össze, melyeket alulról még csontos pajzsok is erősítenek. A hátoldal pikkelyei sokkal erősebbek, sötétebb, zöldes, barnás színűek, szabályos elrendeződésűek, a farokrész peremén felfelé álló szaruperem is található. A hasoldal pikkelyei vékonyabbak, gyengébbek, és szennyes sárga színűek. A fajmeghatározásnál különösen nagy jelentősége van a tarkón található szarupajzsok alakjának és elhelyezkedésének.

Fentről lefelé: mississippi aligátor (Alligator mississippiensis), nílusi krokodil (Crocodylus niloticus) és gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus).
Kép


Csontvázrendszer
A krokodilok csontvázrendszere számos különlegességet mutat. Koponyájuk megnyúlt, lapos, a fej csúcsán található a szemüreg. A koponya diapszida-típusú, vagyis két két–két harántékablak található rajta, hasonlóan a Lepidosauromorpha hüllőkhöz. Mint az a több Archosauria hüllőre is jellemző, az egyik halántékablak nem nyílik ki, ellenben van egy szemüreg alatti harmadik kisebb koponyanyílás. Ezért is nevezik a koponyájukat triapszida-típusúnak. A koponyacsontok erősen összenőttek, a szájpadlás erőteljesen elcsontosodott, a koponyacsontok és a fejbőr is elválaszthatatlanul egymáshoz nőttek.
A fogak nem ránőtt fogak, mint a többi hüllőnél tapasztalhatjuk, hanem valódi gyökeres fogak, beleékelődnek az arckoponyába. A foggyökér mindig csak egyszerű. Rágásra nem alkalmasak, csak az áldozat megragadására és darabokra tépésére. Minden fog egyforma alakú, kúpos, csak kissé görbül hátra. Különbség a fogak méretében van. Ha egy fog letörik az alatta lévő pótlófog kinyomja az eredeti gyökerét, és előbújik az új fog. A felső állcsont szájpadlása erősen elcsontosodik, ezzel védve az agyat a nagyobb falatok egészben való lenyelésekor.
A gerincoszlop erőteljes, rajta ún. csigolyabordák találhatók, mely ősi bélyeg a hüllők közütt. A hátgerincben 9 nyak-, 12–13 hát-, 2–4 lágyék, 2–3 kereszt- és 34–42 farkcsigolya van. A csigolyák hátsó fele domború, elülső része pedig homorú, hogy a hátulsóval összepasszoljon. A 12–13 kétfejű, Y-alakú horogszerű nyújtványokkal ellátott bordán kívül vannak még különleges, vékony, a gerincoszloppal össze nem növő csontos hasi bordák is, melyek a hasizmok rétegei között 7–8 harántsorban helyezkednek el. Ezek elől az utolsó borda porcos részére és a mellcsont porcos nyujtványára támaszkodnak, hátul pedig a fancsontra illeszkednek és így az ún. hasmellcsontot alkotják. Még a nyakcsigolyáknak is vannak rövid, kétfejű, szabad végükön bárd alakú bordáik. A kulcscsont hiányzik. Az előbb említett 12–13 mellkasi bordán különleges ún. horognyúlvány (Y-alakú bordakapcsolat) található, mely a bordát a mögötte lévőre támasztja, ettől a mellkas alkotása kiváltképp erős lesz (ez a madarakra is jellemző, és konvergens módon jelentketkezik a Lepidosauria alosztályágban is a felemás gyíkok között). A bordák szegycsonthoz kapcsolódnak. Végtagjaik gyengébb alkotású tolólábak, mely csak kissé emelik meg a testet, és nem támasztják alá. A láb ujjai között úszóhártyák feszülnek.

Kép


Emésztőrendszer
Igen különleges felépítésű az emésztőrendszer is. A rövid és lapos nyelv az alsó állkapocs aljához nő le teljes hosszában, ízlelőbimbókban gazdagnak mondható. Nyálmirigyeik nincsenek, a táplálékot mindig nedves állapotban nyelik le. A gyomor – hasonlóan a madarakhoz – kettős tagolódású, egyrészt áll egy mirigyes gyomorból, másrészt egy erősen fejlett simaizomzatú zúzógyomorból. Az állat még köveket is nyel, melyek segítik a zúzógyomorban a keményebb táplálék megőrlését. A két gyomor csak egy kis nyíláson át van összeköttetésban egymással. A rövid bélcsatorna a vékonyfalú, bolyhos gyomorvégi bélből s a zegzugosan haladó vékonybélből áll. A végbél rövid és széles, vakbél nélkül. A hasnyálmirigy eléggé, a kettőslebenyű máj erősen fejlett, az epehólyag körte alakú, a lép kicsiny. Az emésztőrendszer kloákában végződik, mely egy hosszanti hasíték a farok tövében.

Vérkeringés
Az anyagszállító-rendszer messzemenően fejlettebb, mint a többi Reptiliáé. Szívük kis méretű, mely erős szívburokban foglal helyet. A szívben a kamrai válaszfal teljes. A bal kamrából ered a jobb, a jobb oldaliból pedig a bal osztóértörzs a tüdőosztóértörzzsel együtt. Eredete helyén mindkét értörzs nyilt összeköttetésben van egymással, amely azonban csak akkor szabad, ha a szívkamrák félhold alakú billentyűit a visszaözönlő vér bezárja. A kettős aortaív – tipikus szívformában – itt is megtalálható, és a vér a két aortaív között lévő kis nyíláson át tud keveredni, amely éppen elég, hogy ne alakulhasson ki állandó testnőmérséklet, tehát a hidegvérűség – amely a többi hüllőre is jellemző – megmarad.

Légzés
A légzőrendszer alkotása is mutat különlegességeket. Zárható orrnyílásuk – szemhez hasonlóan – a fej magasabb részén található, így úgy képesek víz alatt maradni, hogy közben a víz felszíne fölött mindent látnak, és lélegezni képesek. A garatot egy puha, kötőszövetes lebennyel képesek elzárni, így a víz ott nem képes befolyni. A gégefő egy hasítékon át a nyelv töve mögött nyílik, kissé kiszélesedik, azután a légcsőben folytatódik, mely a nyakon végighúzódik, belép a mellüregbe s két hosszú, görbült csővé oszlik, melyek aztán közvetlenül a két tüdő közepén levő nagy légtartóba, centrális üregekbe torkollnak. A belélegzett levegő ezekből áramlik át a számos redős kamrába. Tüdejük nagy mennyiségű levegőt képes befogadni, a víz alatt akár 1 óráig is bírják újabb levegővétel nélkül. A redős-kamrás tüdőhöz érdekes módon még légzsákok is kapcsolódnak, mely jellemző a madarakra, és a repülő őshüllőknél és a dinoszauruszoknál is fellelhető volt.

Kiválasztás
Kiválasztásuk természetesen utóvesével történik, amint az a többi hüllőrendre, a madarakra és az emlősökre is jellemző. A lebenyes, sötétpiros vesék a lágyékcsigolyákhoz függeszkednek; húgyhólyag nincsen, a húgyvezeték szorosan az ondóvezeték mellett nyílik a kloákába.

Idegrendszer
Az idegrendszer is igen fejlettnek mondható, az agy térfogata a testhez viszonyítva nagy. A krokodilok viselkedése sokkal összetettebb, mint a többi hüllőé; képesek megjegyezni nevelőjüket – akit így nem is bántanak, sőt engedik, hogy simogassa őket –, névre is hallgatnak. A nílusi krokodil például emlékezetből tudja, hogy mikor érkeznek a szavannán várakozó állatok a folyóhoz, hogy átkeljenek. Agyuk fejlett, felépítése a madarakéra emlékeztet, gyors reagálásra képes, plasztikus. Szemük felépítése egyezik a madarakéval, három szemhéjuk alakult: egy felső, egy alsó és egy átlátszó pislogóhártya. Látásuk viszonylag fejlett, a színeket csak kezdetlegsen képesek egymástól elkülöníteni. A szemek kicsiny szemüregben mélyen fekszenek a koponya belsejében. A koponya két oldalán találhatók a fülbemetszések, melyek bőrlebennyel elzárhatók. A fül külső és belső fülre tagolódik, a belső fülben már csiga található, mely a többi hüllőnél nincs meg. Szaglásuk nem túl kifinomult, a többi hüllőnél fejlett Jacobson-féle szerv itt csökevényes. Ízérzékelésük ellenben nagyon fejlett és kifinomult


Életmód

A krokodilok egy faj kivételével édesvízi ragadozók. A legnagyobb faj a nílusi krokodil – mely egyben a rend típusfaja is – akár az 6–8 métert is elérheti, de leírtak már kivételes 10 méteres példányokat is. A krokodilok falánk ragadozók, mindenféle állati eredetű táplálékot felfalnak, sőt a dögöt sem vetik meg.
Európa és az Antarktisz kivételével minden kontinensen élnek képviselőik, ma mintegy 30 fajukat ismerjük. A krokodilok rendjének valamennyi faja vízközelben - mocsaras területen, kisebb nagyobb tó, lassan hömpölygő folyó vagy csatorna mellett - él, és sokat tartózkodik a vízben. Hidegvérű azaz változó testhőmérsékletű állatok lévén a vízre mint a hőmérséklet-változásokat tompító közegre van szükségűk. Napközben a parton napoznak, hogy vérük felmelegedjék, inkább éjjel vadásznak, de ha van lehetőségük, nappal is zsákmányolnak – például az itatóra jövő állatokat, vagy a partra jövő embereket. Kánikulában vagy árnyékba húzódnak, vagy a víz alá merülve hűtik le testüket. Ilyenkor, a hőség óráiban, láthatjuk leggyakrabban nyitott szájjal a krokodilokat - verejtékezni ugyanis nem képesek, és csak így tudják a vizet párologtatni, s ezzel testüket hűteni. A krokodil tehát ugyanazért tátog, amiért a kutya liheg.

Kép


Társas együttélés

Bár a krokodil és rokonai a jelek szerint szívesen élnek nagyobb csoportokban, védik a maguk territóriumát, és a csoportban rendszerint egy domináns hím uralkodik. Ez az állat több időt tölt a vízben, mint a többiek, s területének határa mentén föl-le cikázva elűz minden más nagytermetű hímet, és gyakorta hangos üvöltést hallat. A krokodilok sokféle hangot tudnak kiadni - röfögnek, sziszegnek, morognak és mély hangon vartyognak -, s e hangok mindegyikének külön jelentése van.
A szárazföldön többféleképpen is tudnak mozogni. Általában eléggé könnyedén járnak testükből oldalirányban kinyúló lábaikon, de ha kell, egyfajta szaggatott vágtára váltanak, vagy hason csúszva lopakodnak.
A vízben erőteljesen úsznak, de a hajtóerőt nem a lábaiknak, vagy úszóhártyás lábuknak, hanem hosszú, erős farkuk széles csapásainak köszönhetik. A vízben képesek hosszú órákig mozdulatlanok maradni, ilyenkor egész testük a víz alá merül, csak a fejük tetején elhelyezkedő orrnyílásuk, szemük és fülük emelkedik a víz színe fölé. Lélegezni csak a víz fölött tudnak, de olykor hosszabb időre is lemerülnek a víz alá. Ilyenkor fülük és orrnyílásuk becsukódik, szemükre védőhártya ereszkedik.


Táplálkozás, szaporodás


Az emberek többsége retteg a krokodiloktól, de hogy valójában mivel táplálkoznak ezek a hüllők, az a termetüktől és attól függ, hogy környezetükből épp milyen zsákmány kínálkozik.
A krokodilporontyok kezdetben rovarokat, ebihalakat, csigákat, kis halakat, rákokat és kagylókat esznek. Mivel növekedésük viszonylag gyors, és mivel csak kis zsákmányállatokat tudnak elejteni, nagyon gyakran táplálkoznak.
Ahogy növekszenek, egyre termetesebb zsákmányt ejtenek, s egyre több idő telik el két étkezés között. Előbb nagyobb halakat és hüllőket kezdenek zsákmányolni, majd rákapnak az emlősökre is. Bármely állat, amely csattogó fogsoraik közelébe téved - majom, bivaly, zebra, gnú és kígyó, könnyen zsákmánnyá vallhat. Sok állat általában akkor esik áldozatul a krokodiloknak, amikor a vízparton gyanútlanul a szomját oltja. A krokodilok az élve elejtett zsákmányon kívül a dögöt is megeszik. Bármilyen élesek és hatalmasak ezeknek az állatoknak a fogai, a zsákmány széttépésére és húsának felaprítására nem alkalmasak. Amikor a krokodil vagy aligátor lecsap egy állatra, amint az a vízparton iszik vagy éppen átkel, általában megragadja, s megpróbálja a vízbe vonszolni és a vízbe fojtani. A nagy termetű áldozatot, miután végzett vele, sokszor kénytelen a parton egy üregbe vonszolni és megvárni, amíg bőre megpuhul, mert csak ezután tudja nagy harapásokkal szétmarcangolni. Általában viszont a krokodil vagy aligátor áldozatát fogsorai között tartva halálforgásba kezd a vízben, hogy íj módon szakítson le belőle húsdarabokat. Amit egyszerre befal, azt egyben le is nyeli. Egy-egy nagyobb zsákmányállat gyakran számos krokodilnak szolgál táplálékul, amelyek egyszerre lakmároznak belőle. A halakat a krokodilok a sekély vízben kapják el: egyszerűen összecsattintják az állkapcsukat, vagy a fogukkal felnyársalják őket. A halat is egészben nyeli le, s fejjel előre csúsztatják le a torkukon, nehogy a kopol-
tyúk és a tüskék megsértsék garatjuk finom szöveteit. A legtöbb krokodilféle a táplálékkal együtt külön- féle tárgyakat - köveket, fadarabokat - is lenyel. Ezek valószínűleg elősegítik az emésztést, amely a gyomorban hamar végbemegy.
A krokodilok rendjének különféle tagjai nem egy formán vadásznak. Némelyikük rendkívül lusta, szinte arra vár, hogy a sült galamb a szájába repüljön. Mások - különösen a nílusi krokodil - sokkal rámenőseb-
bek, s elszántan lesik vagy követik a prédát. Olykor erős farkuk csapásával sodorják áldozatukat csattogó állkapcsuk közelébe. A leginkább vízi életmódot folytató krokodilféle, a gaivál egyszersmind a legügye- sebb halászok egyike ebben a rokonsági körben: étrendje főleg halakból áll. A vízben cirkál, jobbra- balra tátog hatalmas állkapcsával, és ezzel a módszerrel jókora területen arat.

Gaivál
Kép

A krokodilok tojással szaporodnak. Tojásaikból teljesen kifejlett krokodilporontyok bújnak elő. A párzás is a vízben történik; hogy az év melyik szakában, az fajtól és élőhelytől függ.
Nagyjából egy hónappal a párzás után a nőstény krokodil keres egy alkalmas helyet a szárazföldön, ahol lerakhatja tojásait. Egyes fajok lyukat ásnak a homokba a tojásoknak, mások viszont - kiváltképp a csuka- orrú aligátor - fészket építenek iszapból és növényi törmelékből, amelyet a nőstény gyűjt össze és a szájában tartva szállít a helyszínre. A fő cél az, hogy a tojások többé-kevésbé állandó hőmérsékleten legyenek, ezt azonban a 20 C-ot is elérő napi hőmérséklet-ingadozások közepette nem könnyű megvalósítani.
A nőstény krokodil alkalmanként 20-80 ovális alakú tojást rak le - mintegy félpercenként egyet-egyet. A legtöbb hüllőtől eltérően anyai teendőit rendkívül komolyan veszi, tojásait foggal-körömmel védelmezi,
gondolkodás nélkül megtámad minden, közelbe merészkedő állatot. A költés legfeljebb 3 hónapig tart. Eközben a nőstény a fészket vagy a vizeletével tartja nedvesen, vagy pedig úgy, hogy a vízből egyenesen a fészkére mászik. A csukaorrú aligátor még a rothadó növényeket is eltávolítja a fészekből, hogy fenn- tartsa a kívánt hőmérsékletet. Több faj nőstényei egyáltalán nem esznek ebben az időszakban: a hátuk és farkuk körül lerakódott zsírtartalékokat élik fel.
A világra jönni készülő porontyok rendszerint az állkapcsuk csúcsán található ún. tojásfoggal törik fel a tojáshéjat. Hangjukat hallatva figyelmeztetik anyjukat a kikelés közeledtére, mire az anya félrekotorja a fészek borítását, és ha valamelyik poronty nem tudná feltörni a tojáshéjat, segít neki. Ezután óvatosan a szájába veszi, és vízre teszi kicsinyeit.

Kép


A krokodilok gyerekkora

A kis krokodilok - szüleik kicsinyített másai - életük első heteiben az ekkor még megmaradó szikzacskóból nyerik táplálékukat. Anyjuk továbbra is szemmel tartja és őrzi őket, hiszen ekkor még roppant védtelenek, és könnyen áldozatul eshetnek vidrának, mosómedvének, gémeknek, teknősnek, nagyobb halaknak, vagy akár más krokodiloknak is. Egy éven belül könnyen meg is kétszerezhetik testméretüket. Másfél éves korukig az anyjuk lakta vízben maradnak, majd fölkerekednek, és másik lakóhelyt keresnek.
Hároméves korukban más krokodilokkal szövetkezve megalapítják saját territóriumukat. A krokodilok és az aligátorok egy bizonyos testhossz elérésekor válnak ivarilag éretté - fajtól függően 5-15 éves korukban.
Rendkívül hosszú életűek; egyesek szerint akár száz évig is elélhetnek, erre azonban nincs megbízható adat.

Csukaorrú aligátor kicsinyeivel
Kép


A krokodilok és a madarak közös sajátosságai

A krokodilok és a madarak nagyon közeli rokonai egymásnak, mely már a korai anatómiai vizsgálatok során kiderült (XIX. század vége). A madarak, a dinoszauruszok, a repülő őshüllők és krokodilok egy rokonsági kört alkotnak, közösen Archosaurusoknak (Archasauromorpha, „uralkodó gyíkok” [ógörög]) nevezzük őket. A krokodilok közelebbi rokonai a madaraknak, mint a többi ma élő hüllőknek, melyet számos anatómiai sajátosság is alátámaszt:

- a bordáikon Y-alakú horognyúlványokat találunk, melyek a bordát a mögötte lévőre támasztják, ezáltal a mellkas sokkal masszívabb, ellenállóbb lesz;
- koponyájukon két halántékgödör található (az ún. diapszida-koponyatípus);
- gyomruk két részre tagolódik, ún. kettős gyomor: egyik része szűkebb, hasonlít a madarak mirigyes gyomrára, a másik fala kimondottan izmos, olyan mint a madarak zúzógyomra; ebbe az állat még köveket is nyel, hogy segítse a táplálék megőrlését;
- vérkeringésük hasonlóan fejlett, mert a szívben a kamrai válaszfal teljesen zárt (az artériás rendszer speciális felépítése miatt a vér kissé keveredik, ezért nem alakulhat ki állandó testhőmérséklet);
- tüdejükhöz légzsákok kapcsolódnak, melyek az ő esetükben a minél több oxigén megtartását szolgálják a víz alatt;
- szemükön hármas szemhéjat találunk, akárcsak a madarakén: egy alsó és egy felső szemhéj, valamint egy vékonyabb pislogóhártya;
- agyuk felépítése teljesen a madáragy felépítését tükrözi (a kisagy méretében van némi különbség, mert ez a madaraknál a repülő életmód következtében fejlettebb, nagyobb);
- tojásszerkezetükben közös: egyrészt mészhéjú tojásokat raknak, másrészt vastag fehérjerétege van (a többi hüllő tojása lágy szaruhéjú és nincs fehérjéje – vagy csak csekély);
- felettébb fejlett ivadékgondozás: az anyaállat őrzi a fészekbe rakott tojásokat, és a kikelő utódokat pár napig gondozza is (a madarak utódgondozása természetesen ennél jóval fejlettebb, de a krokodilok e kezdetleges ivadékgondozása óriási előrelépés a többi hüllőhöz képest).

A nílusi krokodil meszes héjú tojásai
Kép


Megdöbbentő pusztításuk

A vadászat akkor öltött a populációk fennmaradását fenyegető mértékeket, amikor egyrészt divatba jöttek a krokodilbőrből készült termékek, másrészt elterjedtek a lőfegyverek. Az öldöklés számadatai hátborzongatók: a becslések szerint Dél-Amerikában évente egymillió kajmánt pusztítottak el; az Egyesült Államokban 1929-ben 190 000 csukaorrú aligátor bőrét értékesítették; Tazmániában 1950-ben 12 500 krokodil bőre talált gazdára. Ha Amerikában 1944-ben nem született volna törvény a csukaorrú aligátor védelmére, akkor ez a faj már aligha létezne. Afrikában a nílusi krokodil eltűnt északibb előfordulási helyeinek jó részéről. Indiában a természetben a gaiválnak talán már egyetlen példánya sem él. Az indiai gaivál már-már kihalt az 1970-es években, de sikerült megmenteni a védett területek segítségével, a befogott állatok szaporításával. Jelenleg kb. 2500 példánya él a szabadban.
A krokodilok és rokonai ma már szinte mindenütt a világon védelmet élveznek, de hiába került olyannyira előtérbe korunkban a természetvédelem, a krokodilbőr-kereskedelem ma is nagy üzlet. A bőrökért olyan magas árat fizetnek, hogy a szegény sorban élők, elsősorban Dél-Amerikában, ha kell, életük kockáztatá- sával is vadásszák és pusztítják az aligátorokat. Válogatás nélkül ölik le az állatokat, a fiatalokat és a nőstényeket éppúgy nem kímélik, mint az idősebb hímeket, s ez a szaporulatban is érezteti hatását, hosszú távú következményei pedig felmérhetetlenek.
A másik tényező, amely elkerülhetetlenül végveszélybe sodorja a krokodilokat, hogy megfosztjuk őket élőhelyüktől. Ez a folyamat is Dél-Amerikában a legfenyegetőbb, de Délkelet-Ázsiában is súlyos gondokat okoz. Ahol gátakat és mesterséges csatornákat építenek, elterelve a folyókat eredeti medrükből, s új földterületeket vonnak művelésbe, ott a természetes élővilágra nyilvánvalóan nem sok jó vár. Az esőerdők kivágása miatt csökken a csapadékmennyiség, és sok krokodilféle élőhelye teljesen kiszárad. Ezeknek az állatoknak az eltűnése nemcsak az érintett fajoknak rossz, hanem nekünk is, mert felboríthatja egy-egy terület ökológiai egyensúlyát. A floridai Ever-glades mocsárban például az aligátorok tizedelik azt a csontlemezes ragadozó halat, amelynek elszaporodása a zsákmányul szolgáló kisebb halfajok kipusztulását vonná maga után. Emellett az aligátorok az aszályos időszakok átvészelését is megkönnyítik
más állatok számára: az álltaluk ásott mélyedésekben, ahol megmarad a víz, menedékre találnak a halak, és szomjukat olthatják a környék madarai, hüllői, emlősei.

Kép

(Steve Irwinen 1962. 02.22- 2006.09.04 + Halálát egy tüskésrája okozta ). Akiről példát vehetne az egész világ.
Vissza a tetejére
 Profil  
 
ssuggame
HozzászólásElküldve: 2011.09.30. 18:09 
Offline

Csatlakozott: 2011.08.26. 13:07
Hozzászólások: 2061
RENDSZEREZÉS

A rendbe az alábbi ma élő családok, nemek és fajok tartoznak


A képek nagyrésze kattintható (klikk rájuk és nagyobbak lesznek)



Gaviálfélék

A gaviálfélék (Gavialidae) családjába 1 nem tartozik

GAVIALIS – 1 faj
Gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus)

Kép


Elterjedése
A gaviálnak két populációja létezik: egyik Nyugat-Indiában az Indus folyó-rendszerében, a másik, keleten a Mahanadi, a Gangesz, a Brahmaputra, a Kaladan és az Irawaddy folyókban. A gaviál állományai az összehangolt védelmi és tenyésztési programoknak köszönhetően újra növekedésnek indultak, de még mindig veszélyeztetettnek tekintik a fajt.

Kép

Megjelenése
A hím akár 6,6 méter hosszú is lehet, míg a nőstény körülbelül 4 méter. Testtömege legfeljebb 1000 kilogramm. Bőre nagyon kemény, páncélozott, a bőripar számára valóságos kincs. A többi krokodillal ellentétben nem tudja felemelni a földről hatalmas testét és farkát, ezért csak lassan cammog előre. Úszóhártyás lába kiválóan megfelel az úszáshoz és a fészekásáshoz. Pofája, páncélos hüllő létére nagyon keskeny, több mint 100 fogat rejt, amelyek egymásba akadnak, ha az állat becsukja az állkapcsát. A gaviálnak nincsenek ajkai, amelyek felfognák a vizet, de a többi krokodilhoz hasonlóan orrlyukain keresztül tud lélegezni, amíg a pofája tele van vízzel. A hímeknél az orr hegyén, kiálló szövetdomborulat alakul ki, amelynek pontos szerepét nem ismerjük. Talán a párzási időszakban kiadott hívójeleket erősíti fel.

Életmódja
A gangeszi gaviál általában magányos vagy kisebb csapatokban él. Ha csapatokban él, akkor egy hím körül több nőstény található. Tápláléka mindenekelőtt halak, de vízimadarak, rákok és kisemlősök is. Az állat, a halrajokban úszva, oldalra kapva fogja meg zsákmányát.

Szaporodása
Az ivarérettséget 10 éves korban éri el. A párzási időszak tél vége-tavasz között van. Ekkor a nőstény ás egy fészket, melybe átlagosan 40 tojást rak, de egy fészekaljban találtak már 97 tojást is. A kifejlődési idő 60-90 napig tart. Ennek végén a kisgaviálok elkezdenek csipogni, hogy az anyjuk segítségükre jöjjön, a fészekből való kimászáshoz.


Videó

KATT IDE---> Gaviál
KATT IDE---> Gaviál2






Aligátorfélék

Az aligátorfélék (Alligatoridae) családjába 4 nem tartozik

ALLIGATOR – 2 faj
Mississippi aligátor (Alligator mississippiensis)

Kép


Elterjedése
Széles körben elterjedt az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén, a meleg, vizenyős területeken és mocsarakban, különösen a floridai Everglades-ben, Georgiában és Alabamában. Manapság már nem veszélyeztetett faj. Az aligátort bőréért tenyésztik.

Kép

Megjelenése
A testhossza körülbelül 4 méter, de akár 5,5 méter is lehet; ennek mintegy fele a farokra esik. Testtömege 200-250 kilogramm. Az aligátor színe a sötétszürkétől a majdnem feketéig változhat. Az állat pofája széles, a felső állcsontban ülő fogai az állkapocs fogai közé nyúlnak. Igen izmos farkával hajtja magát a vízben, lábával inkább evez.

Kép


Színváltozatok

Albinó mississippi aligátor (Alligator mississippiensis) a Kaliforniai Tudományos Akadémia (California Academy of Sciences) állatkertjében
Kép

Vannak albinó mississippi aligátorok is, de nem fordulnak elő a vadonban, mert ez a szín nem alkalmas a rejtőzködéshez.

Életmódja
A mississippi aligátor többnyire magányos. A fiatal példányok tápláléka: rovarok, rövidfarkú rákok, ebihalak és békák; a kifejlett példányok tápláléka: halak és kis emlősök. Az aligátor akár 50 évig is élhet.

Szaporodása
A párzási időszak áprilistól májusig tart. Ebben az időben a hímek mórognak és hátuk rezgésével szöktetik a vizet. A nőstény 25-60 tojást rak, egy föld és rothadt növényekből álló, egy méter magas fészekbe. A tojásokból, a kicsi aligátorok 2-3 hónap múlva kelnek ki. Ekkor a kicsik elkezdenek csipogni, hogy az anyjuk menjen segíteni kijönni a fészekből. A tojások száma a nőstény korától függ.

Rokon fajok
A mississippi aligátor legközelebi rokona és az Alligator nem másik faja, a kínai aligátor (Alligator sinensis).


Videók:

KATT IDE---> Mississippi aligátor
KATT IDE---> Mississippi aligátor2
KATT IDE---> Albínó mississippi aligátor
KATT IDE---> Albínó mississippi aligátor2
KATT IDE---> Albínó mississippi aligátor3





Kínai aligátor (Alligator sinensis)

Kép


Előfordulása
Kína keleti részén, Anhui, Jiangsu és Zhejiang tartományok területén honos. Az egyetlen páncélos hüllő, mely a trópusokon kívül is él. A hideg telet több méter hosszú odúban tölti.

Kép

Megjelenése
A testhossza körülbelül 1,5-1,8 méter, a maximális mérete 2,2 méter.

Kép


Videók:

KATT IDE---> Kínai aligátor
KATT IDE---> Kínai aligátor bébi
KATT IDE---> Kínai aligátor2





CAIMAN– 3 faj
Pápaszemes kajmán (Caiman crocodilus)

Kép


Előfordulása
A pápaszemes kajmán széles körben elterjedt Közép-Amerikában és Dél-Amerikában, északon Mexikótól délen Paraguayig. Megtalálható még a Karib-tenger néhány szigetén is, például Trinidadon. Elterjedési területén nagy számban fordul elő.

Kép

Megjelenése
A pápaszemes kajmán hossza akár 2,5 méter is lehet, testtömege maximum 30 kilogramm. Pofája rövidebb, mint más krokodilfajoké.

Életmódja
A pápaszemes kajmán magányosan él, és élete nagy részét a vízben tölti. Táplálékát halak és puhatestűek alkotják. Az állat feltehetően körülbelül 60 évig él.

Szaporodása
Az ivarérettséget többnyire 8, a nőstények 4 éves kortól érik el. A párzási időszak az esős évszak kezdetétől, a földrajzi helytől függően, többnyire áprilistól júniusig tart. A nőstény a párzás után fészket épít a part közelében. Összekotor egy fél méter magas és egy méter széles kupacot levelekből és fűszálakból. Ezután felmászik a kupacra, és saját súlyával „összetömöríti”. Végül gödröt váj bele, és ebbe rakja le 25–30 darab tojását, melyeket növényi hulladékkal fed be, hogy a korhadó anyag melege elősegítse a költést. A nőstény kajmán a fészek közelében lapul, hogy távol tartsa a betolakodókat és segítségükre jöjjön a csipogó kicsiknek. A kifejlődéshez 4–8 hét szükséges. A kis kajmánok 18 hónapig maradnak a szülő mellett.


Videók:

KATT IDE---> Pápaszemes kajmán
KATT IDE---> Pápaszemes kajmán2
KATT IDE---> Pápaszemes kajmán3
KATT IDE---> Pápaszemes kajmán bébik





Sakáre-kajmán (Caiman latirostris)

Kép


Előfordulása
Dél-Amerikában Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay területén honos.

Kép


Videók:

KATT IDE---> Sakáre-kajmán
KATT IDE---> Sakára-kajmán2
KATT IDE---> Sakáre-kajmán3
KATT IDE---> Sakáre-kajmán4




Yacare kajmán (Caiman yacare)

Kép


Előfordulása
Argentína, Brazília, Bolívia és Paraguay területén honos.

Kép

Megjelenése
Hossza 2-3 méter.

Táplálkozása
Fő táplálékai halak, emlősök, puhatestűek és kagylók.

Kép Kép


Videók:

KATT IDE---> Yacare kajmán
KATT IDE---> Yacare kajmán2
KATT IDE---> Yacare kajmán3
KATT IDE---> Yacare kajmán4





MELANOSUCHUS – 1 faj
Fekete kajmán (Melanosuchus niger)

Kép


Elterjedése
Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana és Peru területén honos. Természetes élőhelyei, tavak, folyók, mocsarak és elárasztott területek.

Kép

Megjelenése
Testhosszúsága 4-4,5 méter. A legnagyobb termetű kajmán, az egyetlen, amely képes lenne megölni egy embert. Hosszú, széles arcorra van, hátán hosszanti bordák sorakoznak.

Szaporodása
Fészekalja 50-65 tojásból áll.

Életmódja
Éjjel vadászik, halakból, kétéltűekből, hüllőkből, emlősökből és madarakból álló táplálékára.


Videók:

KATT IDE---> Fekete kajmán
KATT IDE---> Fekete kajmán2
KATT IDE---> Fekete kajmán3
KATT IDE---> Fekete kajmán4





PALEOSUCHUS – 2 faj
Cuvier-törpekajmán (Paleosuchus palpebrosus)

Kép


Elterjedése
Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname és Venezuela területén honos.

Kép

Megjelenése
A hímek testhossza 1,6 m, a nőstényeké 1,2 m. Ez a legkisebb fajta krokodil.

Szaporodása
Fészekalja 5-9 tojásból áll.


Videók:

KATT IDE---> Cuvier-törpekajmán
KATT IDE---> Cuvier-törpekajmán2
KATT IDE---> Cuvier-törpekajmán3




Schneider simahomlokú kajmán (Paleosuchus trigonatus)

Kép Kép


Elterjedése
Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela területén honos.

Kép

Megjelenése
A második legkisebb aligátorfaj. Testhossza elérheti a 2,3 m hosszúságot.


Videók:

KATT IDE---> Schneider simahomlokú kajmán




Krokodilfélék

A krokodilfélék (Crocodylidae) családjába 3 nem tartozik

CROCODYLUS – 12 faj
Hegyesorrú krokodil (Crocodylus acutus)


Kép


Elterjedése
Ez a krokodilfaj Észak-, Közép- és Dél-Amerikában honos.

Kép

Megjelenése
A hegyesorrú krokodil 382 kg súlyú és 4 méteres, nagyobb, mint a többi krokodil, egyes hímek 6 méteresek. A kis hegyesorrú krokodilok 22 cm hosszúak és 60 grammosak.

Támadások
A hegyesorrú krokodil veszélyes az emberre, Mexikóban, Costa Ricában és Guatemalában támadott eddig hegyesorrú krokodil emberre. Nem számoltak be az Amerikai Egyesült Államokban hegyesorrú krokodil támadásról.


Videók:

KATT IDE---> Hegyesorrú krokodil
KATT IDE---> Hegyesorrú krokodil2
KATT IDE---> Hegyesorrú krokodil3




Páncélos krokodil (Crocodylus cataphractus)

Kép


Elterjedése
Ez a krokodilfaj Közép- és Nyugat-Afrikában honos.

Kép

Megjelenése
Közepes méretű krokodil, a nőstény testhossza eléri a 3-4 métert.

Szaporodása
Fészekalja átlagosan 16 tojásból áll. (Minimum 13, maximum 27)


Videók:

KATT IDE---> Páncélos krokodil
KATT IDE---> Páncélos krokodil2
KATT IDE---> Páncélos krokodil3




Orinocói krokodil (Crocodylus intermedius)

Kép


Elterjedése
Ez a krokodilfaj Dél-Amerika északi részén, az Orinoco folyónál honos.

Kép

Megjelenése
Testhossza 3-4,8 m, de feljegyzés szerint 1800-ban lőttek egy 6,6 m-es példányt.

Szaporodása
Fészekalja átlagosan 40 tojásból áll. (minimum 15, maximum 70, ez változó olykor)


Videók:

KATT IDE---> Orinocói krokodil
KATT IDE---> Orinocói krokodil2
KATT IDE---> Orinocói krokodil3
KATT IDE---> Orinocói krokodil4
KATT IDE---> Orinocói krokodil5




Johnson-krokodil (Crocodylus johnsoni)


Kép


Elterjedése
Ausztrália északi részén, folyókban, mocsarakban választ élőhelyet.

Kép

Megjelenése
A Johnson-krokodil alig rövidebb 3 méternél.

Életmódja
Az ausztráliai krokodil egy félénk, ám civakodó természetű krokodil. Az ember számára teljesen veszélytelen. Fő tápláléka a folyókban és mocsarakban élő halakból áll.

Szaporodása
A Johnson-krokodil élőhelyein monszunklímára jellemző módon száraz és esős évszakok váltakoznak. A száraz évszak végén a nőstény körülbelül 30 cm mély gödröt ás a homokos parton, és ebbe rakja 20-25 tojását. A tojásrakás idején különös gonddal választja meg. Bem sokkal a kis krokodilok kikelése után, az erős monszunesők elárasztják a fészket (a legkisebb késedelem is a kis fészeklakók halálához vezetne). A utódok körülbelül 8 hét elteltével, kevéssel a monszun megérkezése előtt bújnak ki a tojásból. Ezenfelül a tágas területek víz alá kerülése növeli az újszülött krokodilok lehetséges búvóhelyeinek számát, és ezáltal a fellelhető táplálék mennyisége is jelentős mértékben megnő.


Videók:

KATT IDE---> Johnson-krokodil
KATT IDE---> Johnson-krokodil2
KATT IDE---> Johnson-krokodil3
KATT IDE---> Johnson-krokodil4





Mindoro-krokodil (Crocodylus mindorensis)


Kép


Elterjedése
A Fülöp-szigeteken őshonos.

Kép

Megjelenése
Kistermetű krokodil, testhossza 2-3 m, bár a 3 métert elég ritkán érik el.A nőstények valamivel kisebbek, mint a hímek.

Szaporodása
Fészekaalja 7-20 tojásból áll.


Kiveszőben-Mindoro-krokodil Mindoro-krokodil

A faj képviselői kizárólag a Fülöp-szigetek édesvizeiben élnek, a becslések szerint a vadonban száznál kevesebb maradt meg belőlük. A Mindoro-krokodil védett állat, az élőhelyek területe azonban folyamatosan csökken, és nem ritka, hogy egy-egy példány a dinamittal halászók áldozatává válik.


Videók:

KATT IDE---> Mindoro-krokodil
KATT IDE---> Mindoro-krokodil_kikelés_a_tojásból
KATT IDE---> Mindoro-krokodil2




Púpos krokodil (Crocodylus moreletii)

Kép


Elterjedése
Ennek a krokodilfajnak elterjedési területe Mexico, Belize és Guatemala.

Kép

Megjelenése
Testhossza 3-4,3 m.

Kép

Szaporodása
Fészekaalja 20-45 tojásból áll.


Videók:

KATT IDE---> Púpos krokodil
KATT IDE---> Púpos krokodil2
KATT IDE---> Púpos krokodil_bébik
KATT IDE---> Púpos krokodil3
KATT IDE---> Púpos krokodil4




Nílusi krokodil (Crocodylus niloticus)

Kép Kép


Elterjedése

Afrikában a Szaharát és a kontinens déli részét kivéve mindenhol előfordul. Madagaszkáron is megtalálható. Melegvizű folyópartokon, vagy tavaknál él, a víz kiszáradása esetén elvándorol.

Kép


Alfajai

Hatalmas elterjedési területéből adódóan hét alfaját különítik el, ezek a következők:

Crocodylus niloticus niloticus – etióp nílusi krokodil -----> KATT IDE , KATT IDE2
Crocodylus niloticus pauciscutatus – kenyai nílusi krokodil ----> KATT IDE , KATT IDE2
Crocodylus niloticus africanus – kelet-afrikai nílusi krokodil ---> KATT IDE , KATT IDE2
Crocodylus niloticus suchus – közép-afrikai nílusi krokodil ----> KATT IDE
Crocodylus niloticus chemses – nyugat-afrikai nílusi krokodil -----> KATT IDE
Crocodylus niloticus corviesi – dél-afrikai nílusi krokodil ----> KATT IDE
Crocodylus niloticus madagascariensis – madagaszkári nílusi krokodil -----> KATT IDE

Megjelenése
Átlagos hossza 4-6 méter, de 7 méteres példány is előfordul.[1] Testtömege a 700 kilogrammot is elérheti.Rejtőszíne:Felül barnászöld,a hasi oldalon szennyes sárga.

Életmódja
Nem nevezhetőek társas állatoknak, annak ellenére, hogy néha csoportosan vadásznak. Bár élőhelyükön viszonylag kis területen több egyed is él, ám egymással szemben nagyon territoriálisak, és egy adott folyószakaszon, vagy tavi partszakaszon szigorú rangsor alakul ki közöttük. A felnőtt egyedeknek gyakorlatilag nincs természetes ellenségük, ám a tojásokra és a fiatalokra a varánuszoktól a mongúzokon át a hiénákig sok állat jelent veszélyt.
A fiatalok eleinte vízi gerinctelenekkel táplálkoznak, de hamarosan áttérnek a kisebb gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők) fogyasztására.
A kifejlett állatok nagytestű emlősöket is zsákmányul ejtenek: antilopokat, zebrákat, fiatal vízilovakat, de akár nagymacskákat is sőt, néha embert is zsákmányolhatnak. Táplálékuk nagy részét azonban még ekkor is halak és egyéb kisebb gerincesek képezik. Gyakran előfordul, hogy csapatosan vadásznak. Így például előfordul, hogy több egyed együtt tereli össze a halakat, majd a köztük meglévő rangsor alapján fogyasztanak az összeterelt halrajból.
Erős állkapcsával megragadja, majd a víz alá húzza áldozatát és az ott megfullad. Mivel rágni nem tud, a nagyobb állatokat többen összefogva tépik szét, jellegzetes halálforgás közben. A krokodiloknak szélsőséges hőmérsékletet kell elviselnie. Ha hideg van, a parton szundikál, a forró nap elől az árnyékba menekül vagy a vízbe merül.Változó a testhőmérséklete.

Szaporodása
A krokodilok ivarérettsége nem a kor, hanem a testméret függvénye. A nőstények kb. 2,6, míg a hímek kb. 3,1 méteresen lesznek ivarérettek, általában 6-7 éves korukra. A párzási idő többnyire novembertől decemberig tart. A párzás után két hónappal a nőstények a víztől néhány méterre, a parti homokba ássák mintegy 50 cm mély fészküket. A 25-50 fehér, kemény héjú tojást az anyaállat 90 napig őrzi. A tojásból kikelő krokodil nemét a költési hőmérséklet határozza meg. 30 °C alatti hőmérsékleten kizárólag nőstények, 33,9 °C felett pedig csak hímek jönnek világra. A kikelt kis krokodilok 30 centiméteresek, az anya félelmetes fogaival összeszedi a kicsiket és a folyóhoz szállítja őket. Az anya akár két évig is védelmezi utódait. Csak néhány példány éli meg a felnőtt kort.

Kép Kép

Természetvédelmi helyzete
Bár egyes területeken számuk megfogyatkozott, a megfelelő védelemnek is köszönhetően nem tekinthetőek veszélyeztetett fajnak. Vadon élő állományukat mintegy 250 000-500 000 példány alkotja. Az emberek azonban sok helyen vadásszák: elsősorban a bőrük miatt, másrészt pedig azért, mert veszélyt jelenthetnek rájuk és háziállataikra. Többnyire visszaszorulóban van a bőrükkel való illegális kereskedelem. Megfelelő természetvédelmi programok jelenleg elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában zajlanak, a jövőben mindenképpen szükséges lenne ezek kiterjesztése Közép- és Nyugat-Afrikára.

Krokodilok és az ember
Az ókori Egyiptomban a krokodilt egyaránt gyűlölték és tisztelték, templomokban tartották, istenekként tisztelték, haláluk után pedig őket is bebalzsamozták.
A krokodilok állatkerti tartására a látogatók részéről – legalábbis a hüllők közül – a legnagyobb az igény. Hatalmas méretükkel, valamint ragadozó – sőt, akár emberevő – voltuk miatt lenyűgözik az embereket. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a krokodilok több faja az emberi tevékenységek hatására lett veszélyeztetett, így a nílusi krokodil bemutatása is környezettudatos viselkedésre nevel. A nílusi krokodil világszerte gyakori állatkerti állatnak számít, Magyarországon azonban csak két állatkertben láthatóak: Budapesten és Debrecenben.

KépKép KépKép


Videók:

KATT IDE----> Nílusi krokodil
KATT IDE----> Nílusi krokodil2
KATT IDE----> Nílusi krokodil3
KATT IDE----> Nílusi krokodil4
KATT IDE----> Madagaszkári nílusi krokodil




Új-Guineai krokodil (Crocodylus novaeguineae)

Kép
Kép


Elterjedése
Új-Guinea.

Kép

Megjelenése
A hím hossza akár 3,5 m is lehet, a nőstényé általában 2,7 m.

Szaporodása
Fészekalja 22-45 tojásból áll.


Videók:

KATT IDE---> Új-Guineai krokodil
KATT IDE---> Új-Guineai krokodil_bébi




Mocsári krokodil (Crocodylus palustris)

Kép


Előfordulása
Irán, Pakisztán, India, Nepál és Srí Lanka területén honos. Mocsarak, tavak és folyók lakója.

Kép

Megjelenése
Testhossza 4-5 méter.

Életmódja
A mocsári krokodil a legfeljebb 5 m mély vízben érzi jól magát. Tápláléka, szarvasokból, békákból, kígyókból, teknősökből és rovarokból áll. Néhány egyed a hálóba akadt halakat is kilopja.

Szaporodása
A hím úgy hívogatja a nőstényeket, hogy állkapcsát a vízre csapva messze hangzó csattanásokat hallat.

Videók:

KATT IDE--->Mocsári krokodil
KATT IDE--->Mocsári krokodil2
KATT IDE--->Mocsári krokodil3
KATT IDE--->Mocsári krokodil4




Bordás krokodil (Crocodylus porosus)


Kép


Előfordulása
Elterjedési területe hatalmas, India keleti része, Srí Lanka, Banglades, Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnam, Malajzia, Indonézia teljes területe, a Fülöp-szigetek, Új-Guinea szigete, Ausztrália északi partvidéke, a Palau szigetek, Mikronézia egyes részei, a Kókusz-szigetek, a Salamon-szigetek, Vanuatu. Legkeletebbre a Fidzsi-szigeteken él.
Mivel kiváló úszó, messzire kimerészkedik a nyílt tengerre is. Ezzel egyedülálló a krokodilok között. Látták már egyedeit 1000 kilométeres távolságban a szárazföldtől, kint a nyílt tengeren is. Bár nincs természetes ellensége eredeti élőhelyén, kint a nyílt tengeren megtámadhatják és meg is ölhetik a nagyobb cápák. Szervezete hatékonyan tudja kiválasztani a felesleges mennyiségű sót, ezért tud megélni a tengerekben is, bár nem ez a legkedveltebb élőhelye.
Eredeti élőhelye a folyótorkolatok vidéke és a partvidéki mangrovemocsarak. Többnyire a tengerpartok kevert jellegű, úgynevezett brakkvizében él, de kedveli az édesvizet is, a nagyobb folyókban a partoktól több kilométeres távolságban is megél és előfordul az édesvízi tavakban és mocsarakban is.
Hatalmas elterjedési területén több krokodilfaj is él, de ez a faj dominánsnak számít mindenütt, ahol előfordul.

Kép

Megjelenése
A legveszélyesebb krokodilok közé tartozik és a legnagyobbra is nő, egyes hím példányok becslések szerint a 7 métert is elérhetik és akár 1300 kilogrammot is nyomhatnak.
Hatalmas méretei mellett a bordás krokodil rendelkezik több olyan tulajdonsággal is, amelyek alapján könnyedén megkülönböztethető az élőhelyén előforduló egyéb krokodilfajoktól. Teste igen széles, feje nagy. Szemétől az orra felé két barázda húzódik. A kifejlett állatok színe szürke, barnásszürke vagy aranybarna, de előfordul a fajnál a melanizmus is, így akár egészen sötét, majdnem fekete színű egyedek is előfordulhatnak. A fiatal egyedek világosabbak és jellegzetes sötét színű csíkokat és foltokat viselnek. Páncélzata a hátán különösen kemény és ovális alakú. Emiatt olykor páncélos krokodilnak is hívják.

Életmódja
A fiatal egyedek vízirovarokkal, kis halakkal vagy kétéltűekkel táplálkoznak. A kifejlett egyedek szinte mindenre rátámadnak, amit megtudnak enni. Nagyobb méretű emlősöket is elejthetnek. A bordás krokodil az egyetlen ragadozó Ausztráliában amelyik elejti a betelepített és elvadult nagyobb testű emlősállatokat (disznókat, kecskéket, szamarakat, lovakat, szarvasmarhákat és vízibivalyokat), ezáltal valamennyire szabályozni tudja azok populációját. Ha nem jut elegendő táplálékhoz a hüllők többségéhez hasonlóan sokáig kibírja az éhezést. Ilyenkor a testében és a farkában elraktározott zsírkészleteit éli fel. A nagyobb egyedek akár egy egész évig kibírják táplálkozás nélkül. így tud a krokodil a hosszan tartó tengeri utazásai alatt is életben maradni, mert a nagyobb példányok nem elég ügyesek, hogy a nyílt tengeren elkapják a halakat, így utazásaik során nem esznek semmit sem. Az emberre is veszélyt jelentenek.

Zsákmányért akár egy méterre is kigurik a vízből
Kép Kép


Szaporodása
Szaporodási időszaka az esős évszakra esik. A nőstény ilyenkor bomló növényi anyagokból fészket épít. Ezekbe rakja 60–80 tojását. A fészket a teljes kelési időszak alatt, mintegy három hónapig őrzi. A kikelő fiatalok hangokat adnak, mire anyjuk kiássa őket a fészekből és a vízhez viszi őket. A nőstény ezután egy ideig óvja kicsinyeit. Mivel a nősténynek a szaporodáshoz állandó hely szülséges nem annyira vándorló kedvűek, mint a hímek. Ha találtak egy megfelelő fészekrakó helyet, akkor onnan csak nagyon alapos okkal (például tartós táplálékhiány) távoznak el. A fiatal hímek viszont többet vándorolnak, mert a nagyobb hímek elfoglalták már a legkedvezőbb helyeket, így ha megfelelő vadászterülethez és szabad nőstényekhez akarnak jutni, akkor olykor jó messzire is el kell vándorolniuk.

Védettsége
Bőrükért és fogaikért irtják őket, vadászatuk miatt lényegesen lecsökkent a létszámuk. Emellett a krokodilok közül viszonylag gyakran támad meg embereket is. Ausztrália északi részén évente egy-két embert ölnek meg bordás krokodilok. Emiatt az üdülőövezetek környéről rendszeresen befogják és kevésbé látogatott helyeken ereszik el őket.
Több helyütt is létesültek krokodilfarmok ahol tenyésztik e ragadozókat a bőrük miatt, így a vadon élő vadászata lassanként mérséklődik. Az utóbbi időben húsát is elkezdték több helyen fogyasztani.
Mindenesetre igazán biztonságban csak Ausztráliában vannak, mert a legtöbb országban nehéz betartatni a védelmükre hozott törvényeket, és ahol veszélyeztetik a vizek mentén élőket vagy azok jószágait, ott mindenütt irtják őket.
A bordás krokodilt világszerte a Krokodil Dundee filmek tették ismerté.


Videók:

KATT IDE--->Bordás krokodil
KATT IDE--->Bordás krokodil2
KATT IDE--->Bordás krokodil3
KATT IDE--->Bordás krokodil4
KATT IDE--->Bordás krokodil5




Rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer)

KépKép


Előfordulása
A legkisebb területen elterjedt krokodilfaj, csak Kubában él, Zapata és Lanier édesvizű mocsaraiban. A 19. század során még elterjedtebb fajnak számított, előfordult a fővárostól, Havannától délre eső területeken is, valamint az Isla de la Juventad szigeten is. Fosszlizálódott maradványait megtalálták Grand Cayman szigetén is, mely a Kajmán-szigetek tagja. Hogy onnan miért pusztult ki, nem ismert.

Megjelenése
Erőteljes testfelépítésű, közepes termetű krokodil faj, általában 3,5 méter hosszú, bár régi feljegyzések 5 méteres egyedekről is beszámolnak. A legfőbb jellegzetességük a szemük mögött húzódó, feltűnően kiemelkedő 1-1 csontos taréj. A fogazata – különösen a tompa hátsó fogai révén – elsősorban a teknősök páncéljának feltöréséhez alkalmazkodott. A kevésbé kifejlett úszóhártyái a szárazföldön gyorsabb mozgást tesznek lehetővé, az erős farok pedig nem csak az úszásban, hanem – szárazföldön – az elrugaszkodásban is segíti.

Életmódja
A fiatal egyedek puhatestűekkel és kis halakkal, a kifejlettek halakkal, teknősökkel és kisebb emlősökkel táplálkoznak. Egyes feltételezések szerint az óriáslajhár vadászatára való specializálódásának eredményeként alakultak ki a tompa hátsó fogai, amelyek most kiválóan alkalmasak a teknőspáncél feltörésére is.
Kitűnő úszók, de a szárazföldön is gyorsan és ügyesen mozognak. A vadászat és táplálkozás során sokszor együttműködnek, sőt rangsor is megfigyelhető közöttük.

Szaporodása
A párzási időszak májusban kezdődik és 3–4 hónapig tart. A nőstény fészket épít vagy gödröt ás, attól függően milyen alapanyagok, illetve talaj áll a rendelkezésére. A fészkébe rendszerint 30–40, ritkán 60 tojást rak. A nagyszámú tojással ellensúlyozza a fiatalok nagy halandóságát. Ugyanis a 99%-uk nem éri el a felnőttkort, nemcsak a ragadozók, tojásrablók veszélyeztetik őket, hanem a kifejlett egyedek is. Az 58–70 nap múlva kikelő krokodilok neme a hőmérséklettől függ: 30–32 °C-os fészekhőmérsékleten hímek, más esetben nőstények kelnek ki a tojásokból.

Természetvédelmi helyzete
Ritka faj. Bőre miatt az emberek majdnem a kihalásig vadászták. Mivel egyébként is viszonylag kis területen fordult elő, állományait könnyű volt ilyen fokig megritkítani.
A kubai kormány védett fajnak nyilvánította, és szerepel a CITES első függelékében is, vagyis nem lehet egyedeket kivinni a szigetországból. Fogságban viszonylag könnyen tartható, az Egyesült Államokban elég sok egyedét tartják.
Állatkertekben nem túl gyakori Európában, Magyarországon a Pécsi Állatkert terráriumában látható.


Videók:

KATT IDE---> Rombuszkrokodil
KATT IDE---> Rombuszkrokodil2
KATT IDE---> Rombuszkrokodil3




Sziámi krokodil (Crocodylus siamensis)

KépKép


Elterjedése
Ennek a krokodilfajnak elterjedési területe Indonézia ( Borneó és esetleg Java ), Brunei , Kelet-Malajzia , Laosz , Kambodzsa , Burma , Thaiföld és Vietnam .

Kép

Megjelenése
Testhosszuk nem haladja meg a 3 m-t, bár fogságban a hibrid egyedek képesek nagyobbra növekedni.

Szaporodása
Fészekalja 20-50 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete
A sziámi krokodilról ( Crocodylus siamensis), amely korábban Hátsó-India nagy területein, Sziámban (ma Thaiföld), Burmában (ma Mianmar), Vietnamban, Kambodzsában, Laoszban, Malajziában és Indonéziában élt, az 1992-re azt hitték, hogy teljesen kihalt, mindössze egyetlen állatkerti példánya maradt fenn. Most azonban kiderült, hogy, bár erősen veszélyeztetett, még nem tűnt el a természetből.

Nemrég sikerült Wildlife Conservation Society kutatóinak a thai-mianmari határ közelében, egy elszigetelt kis erdőben automatikus fotócsapdával lencsevégre kapniuk a faj egy jól megtermett, több mint két méteresre becsült példányát. A fotócsapdákat, vagyis mozgásérzékelővel indított kamerákat eredetileg tigrisek megfigyelésére állították fel. Bár a felállított 41 csapdából nyolcat elloptak, kettőt pedig ripityára tapostak az elefántok, a begyűjthető 31 kamerában 348 használható felvételt találtak 26 emlős fajról, néhány madárról, és egyet a sziámi krokodilról. A felfedezést követő alaposabb nyomkeresés még egy másik, kisebb példányt is felderített. Nem sokkal korábban Laoszban és Kambodzsában is rábukkantak a faj néhány elszigetelt kis populációjára. Így hát bizonyos, hogy, bár ez a krokodilfélék legveszélyeztetettebb faja, még nem teljesült be a végzete.

örültek a zoológusok, amikor a veszélyeztetett krokodil 69 egyedét fedezték fel egy nem várt helyszínen, a kambodzsai fővárostól, Phnompentől mintegy 45 kilométerre délre elterülő Phnom Tamao vadvédelmi rezervátumban. Bár az állatokról eddig is tudtak, ám nem ismerték fel őket - közölte a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (http://www.derstandard.at). Ennek oka, hogy a rezervátumban emberi oltalom alatt élnek a sziámi és a vele rokon, nagyobb testű bordás krokodil (Crocodylus porosus) hibrid utódai.
Az utóbbiak máig széles körűen elterjedtek, egészen Ausztráliáig előfordulnak. Látszatra szinte alig lehet megkülönböztetni a hibridet a tisztavérű állattól. Most azonban egy sor DNS-teszt kiderítette, hogy a rezervátumban eddig nem vélt nagyságrendben él tiszta vérvonalú sziámi krokodil.
Egy ekkora fogságban élő állomány lehetővé teszi a faj tenyésztését, és a későbbiek során visszatelepítését egykori elterjedési területére, jóllehet az erdőirtások és a legutóbbi időkben különösen a duzzasztógátak építése számos élőhelyet tönkre tett, a vadorzók pedig még rátettek egy lapáttal.


Videók:

KATT IDE---> Sziámi krokodil
KATT IDE---> Sziámi krokodil2
KATT IDE---> Sziámi krokodil3
KATT IDE---> Sziámi krokodil4




OSTEOLAEMUS – 1 faj
Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis)

Kép


Elterjedése
A tompaorrú krokodil Fekete-Afrikában, Nyugat-Afrikában, Közép-Afrikában, Nyugat-Szenegálban, Angolában található meg.

Kép

Megjelenése
A tompaorrú krokodil 1 méteresre nőhet meg.

Alfajai
Osteolaemus tetraspis tetraspis ---> KATT IDE , KATT IDE2
Osteolaemus tetraspis osborni ---> KATT IDE


Videók:

KATT IDE---> Tompaorrú krokodil
KATT IDE---> Tompaorrú krokodil_bébi
KATT IDE---> Tompaorrú krokodil2




TOMISTOMA – 1 faj
Szunda-krokodil (Tomistoma schlegelii)

Kép Kép


Előfordulása
Indonézia és Malajzia területén honos. Édesvízű folyók és tavak lakója.

Kép

Megjelenése
Egyes rendszerbesorolások a gaviálfélék (Gavialidae) családjába sorolják. Hasonlít a gangeszi gaviálra, de arcorra sokkal fokozatosabban keskenyedik el és csúcsán nem visel húsos kinövést. Sötétbarna alapszínén halvány fekete keresztsávok látszanak. Az egyetlen sárgásbarna szivárványhártyájú krokodil. Rendkívül veszélyeztetett faj, Thaiföld déli részéről már eltűnt, és Malajziában is a kipusztulás fenyegeti az illegális vadászat és élőhelyének elpusztítása miatt.
4,5-5 méteresre is megnőhet. Halakkal, emlősökkel táplálkozik.

Szaporodása
A fészkébe rendszerint 30-60 tojást rak.


Videók:

KATT IDE---> Szunda-krokodil
KATT IDE---> Szunda-krokodil2
KATT IDE---> Szunda-krokodil3





Extrém videók:

KATT IDE---> Merülés krokodillal
KATT IDE---> Merülés krokodillal2
KATT IDE---> Krokodilokkal suttogó
KATT IDE---> A legnagyobb krokodil
KATT IDE---> Új-Guineai krokodil kultusz a Sepik folyó mentén
KATT IDE---> Krokodilfesztivál Ambuntiban_Pápua Új-Guineában
KATT IDE---> Merülés krokodillal szabadon!




Itt pedig a krokodilok egyik kihalt neme

KATT IDE---> Araripesuchus
Vissza a tetejére
 Profil  
 
Makuta Teridax
HozzászólásElküldve: 2011.09.30. 18:45 
Offline
Bionicle harcos
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 19:15
Hozzászólások: 4145
Tartózkodási hely: Metru Nui
Köszönöm Ssuggi! :pray: :pray: :pray:

Az Új-Guineaira (Crocodylus novaeguineae) nem emlékeztem. Szép állat. Ráadásul a Crocodylus nemzetségnek egy kisebb faja. Vajon őt tenyésztik fogságban terráriumi tartásra? :fejetv: :fejetv: :fejetv:

Mert a pápaszemes kajmánt, a Missisippi alligátort és a kétféle törpekajmánt tuti. Néha a tompaorrú krokit is, de már láttam nílusit és bordást is (mindet neten, nem élőben :lol: ). Mert azért ez mégis csak kisebb, mint egy nílusi. Kíváncsi lennék. Ugyanis nagy álmom, hogy majd egyszer legyen egy kajmánom és egy kisebb krokim (utóbbi lehet örökre az is marad, mert azért egy nílusi már túl nagy, a többieket meg nem igazán tenyésztik :roll: ). Csak az még messze van, meg az kissé problémás. Meg ugye a "szamárlépcső"-t is nagyjából végig kéne topogni (az első kettőt nem feltétlenül, de nekem szimpik ők is) Gekkó -> valamilyen agáma -> valami kisebb varánusz -> szalagos varánusz -> pápaszemes kajmán -> kisebb kroki

_________________
Kép

Egység, Kötelesség, Végzet!
Vissza a tetejére
 Profil  
 
Makuta Teridax
HozzászólásElküldve: 2011.10.01. 10:17 
Offline
Bionicle harcos
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 19:15
Hozzászólások: 4145
Tartózkodási hely: Metru Nui
Ha már megvan az alaphang a krokiknak köszönhetően, akkor jöjjön egy kis érdekesség azok számára, akiket érdekel, hogyan tartják ezeket a különleges hüllőket. :D :D :D

Pápaszemes Kajmán (Caiman Crocodilus)

Általános információ:

Közép és Dél Amerika lakója, itt mocsarakban, folyókban és tavakban egyaránt gyakori.
Közepes méretű korkodil alligátorfélék családjából (Alligatoridae), hossza 2-2,5 méter körüli, ritkán a domináns hímek 3 méteresek (vadonban).

A tojásból frissen kikelt apróságok kezdetben rovarokra vadásznak, ezért fogságban érdemes tücskökkel, sáskákkal etetni a kis apróságokat. A rovartáplálék mellett kínáljuk őket hallal is.

A kezdetben félénk kis kajmánok hamar hozzánk szoknak, csipeszről (saját mejegyzés: Azért nem árt, ha az a csipesz jó hosszú, mert eszméletlen gyorsan is képes odakapni és előfordulhat, hogy nem szándékosan, de a kezünket kapja el) hamar elfogadják a felkínált táplálékot. Arra figyeljünk későbbiekben táplálásuknál, hogy az összes takarmány 70-80%-a legyen hal, 20- 30%-a pedig kisemlős, és nem fordítva!

A Washingtoni egyezmény „B” függelékébe tartozik e faj. Megvásárlásánál vegyük figyelembe, hogy ezek a „csöppségek” idővel megnőnek, végleges mérete fogságban 2 méter körülire tehető!

KépKép

Az állatot igyekezzünk minél fiatalabb korban magunkhoz venni, a legjobb, ha saját keltetőgéppel rendelkezünk. Ne próbáljunk hirtelen mozdulatokat tenni, emelt hangon beszélni, vagy sövényt nyírni az állat közelében, ezt a kajmán félreértheti.

Védettsége:

Caiman crocodilus apaporiensis alfaj CITES I., ezt nem lehet tartani (legalábbis komoly engedélyek kellenek hozzá, akárcsak az Indiai Tigrispitonnál), a másik két alfaj, a Caiman crocodilus crocodilus és a C. c. fuscus tartható, de tudtommal csak az elsőt tenyésztik, mert annak kontrasztosabb foltos a mintája és világos színű, a Barna kajmán (C. c. fuscus) meg sötét színű és a mintája is alig látható. A negyedik alfaj, a Caiman crocodilus chiapasius helyzete kérdéses, lehet, hogy csak a fuscus egy változata és nem önálló alfaj (konrét információkat nem találtam).

Alfajok:

Caiman crocodilus apaporiensis:

Kép


Caiman crocodilus fuscus:

Kép

Kép

Kép

Kép


Caiman crocodilus crocodilus

Kép

Kép

Kép

Kép
(Elvileg ő is a törzsalak, de nem biztos, nála nem volt feltüntetve, így én próbáltam behatározni)


Videók:

Ilyen az, mikor egy kajmán a párt kereső hangot ad. :lol:
Hamm! :mrgreen:
Vadászat
Kirándulás a kanapén
"Elúszott a halacska! :( "

Kép

_________________
Kép

Egység, Kötelesség, Végzet!


A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Makuta Teridax 2011.10.30. 14:24-kor.

Vissza a tetejére
 Profil  
 
ssuggame
HozzászólásElküldve: 2011.10.01. 17:31 
Offline

Csatlakozott: 2011.08.26. 13:07
Hozzászólások: 2061
Olvastam amit hoztál, a videók sajnos még nem elérhetők számomra :? , de majd pótolom.
Makuta Teridax írta:
Az Új-Guineaira (Crocodylus novaeguineae) nem emlékeztem. Szép állat. Ráadásul a Crocodylus nemzetségnek egy kisebb faja. Vajon őt tenyésztik fogságban terráriumi tartásra? :fejetv: :fejetv: :fejetv:
sajnos nem tudom. :roll:
Olvastam a "szamárlétrád", jó kis csapatod lesz majd :)
Vissza a tetejére
 Profil  
 
Makuta Teridax
HozzászólásElküldve: 2011.10.01. 17:53 
Offline
Bionicle harcos
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 19:15
Hozzászólások: 4145
Tartózkodási hely: Metru Nui
Hohó! Ez még nem a csapat. Ez csak a négylábú hüllők téren lévő létra volt. És ott vannak a kígyók is, a kétéltűek, az ízeltlábúak, stb... Szóval ez a rögtönzött létra nem azt jelenti, hogy nem többet szeretnék. :lol: :lol: :lol:
Meg még változhat, egyelőre a viszonylag tapperolható állatok érdekelnek, bár a madárpókok is szimpik. Csak ők nem könnyű esetek. De egy Gyapjas /más néven göndöszörű/ tartantullát (Brachypelma albopilosum) lehet elfogadnék. Csak vigyázni kell velük is, pedig ők elvileg a "nyugis" kategóriát gazdagítják, de vigyázni kell a kézbevételnél. A pókoknak eléggé változó a hangulatok, vannak "rossz napjaik", máskor meg kenyérre kenhetőek. Azért nem sétáltatni meg dögönyözni akarom, de néha azért ki szeretném venni. Mindig is szerettem a pókokat, a mádrpókokat pedig egyenesen imádom. Csak sajnos sok az idegbeteg fajta, azért nem éppen keresztespókok. :roll: :roll: :roll:
Egyébként ő az:

Kép

Számomra ő "A MADÁRPÓK". Nagy, fekete, igazi kis tank és szép a szőre is.
Ráadásul ideális kezdőfaj. :D :)

Azt hiszem jó nagy ház fog kelleni, mivel felsorolni is nehéz, hány állat tetszik. :lol: :lol: :lol:
Meg jól fizető meló. Ez még erősen a jövő zenéje, egyelőre a leopárdgekkó is álom.

_________________
Kép

Egység, Kötelesség, Végzet!
Vissza a tetejére
 Profil  
 
ssuggame
HozzászólásElküldve: 2011.10.01. 17:59 
Offline

Csatlakozott: 2011.08.26. 13:07
Hozzászólások: 2061
hát nagy terület kell majd neked az tuti :lol: :lol: inkább farm kéne :)


Vissza a tetejére
 Profil  
 
Makuta Teridax
HozzászólásElküldve: 2011.10.01. 18:06 
Offline
Bionicle harcos
Avatar

Csatlakozott: 2011.08.25. 19:15
Hozzászólások: 4145
Tartózkodási hely: Metru Nui
Még ha farm nem is, de legalább több szoba. :lol: :lol: :lol: :lol: :lol:

_________________
Kép

Egység, Kötelesség, Végzet!
Vissza a tetejére
 Profil  
 
ssuggame
HozzászólásElküldve: 2011.10.01. 19:06 
Offline

Csatlakozott: 2011.08.26. 13:07
Hozzászólások: 2061
:lol: :lol:

Még találtam ilyet az ugrópókról



Embervérre szomjazó pók

Az emlősök, köztük is elsősorban az emberek vérével táplálkozó apró pókfajt néhány éve fedezte föl egy új-zélandi kutatócsoport Kelet-Afrikában. A pók vérszívó nőstény moszkitókra vadászik, és a jelenleg ismert egyetlen állat, amely aszerint választja meg a zsákmányát, hogy az mit evett korábban. Most kiderült, miért kell neki a vér valójában.

Kép

Az ugrópókok (Salticidae) közé tartozó Evarcha culicivora nevű, kevesebb mint 1 centiméteres testnagyságú, "vérszomjas" pók kizárólag Kenyában és Ugandában fordul elő, a Viktória-tó környékén. Az ugrópókok nem szőnek hálót, hanem becserkészik áldozataikat, majd rájuk vetik magukat (innen a nevük), úgy fogják meg őket. Rendszerint fatörzseken és építményeken vadásznak rovarokra. A pókok között az ugrópókok látása a legkiválóbb, de szaglásuk sem lebecsülendő. Az E. culicivora mindkét érzéket felhasználja fő zsákmányállatának, az Anopheles gambiae szúnyognak a fölkutatásához. Ez a szúnyog hírhedt vérszívó, a malária kórokozójának legfőbb hordozója Afrikában.

Az új-zélandi Canterbury Egyetem kutatói Robert R. Jackson, Ximena Nelson és munkatársai által a Viktória-tó közelében végzett laboratóriumi kísérletek azt mutatták, hogy a pók mindennél jobban kedveli azokat a nőstény moszkitókat, amelyek korábban embervért szívtak. A pókok zsákmánypreferenciájának vizsgálata azt mutatta, hogy amikor két azonos méretű rovar közül választhattak, az esetek 83 százalékában a vérrel teli nőstény szúnyogokat választották.

Kép

A vérkedvelő pókok közvetlenül nem tudnak vérhez jutni, mivel a pókok csáprágója nem alkalmas a vérszívásra. Ezért fordulnak kerülőmegoldáshoz. Nem közvetlenül szívják az emberek és más emlősök vérét, hanem a vérszívásra alkalmas szájszervvel rendelkező szúnyogokat ejtik zsákmányul. Így az a veszély sem fenyegeti őket, hogy a megcsípett állat vagy ember a csapkodásával agyonüti vérszívás közben.

A pókfaj különös táplálkozásmódjának fölfedezésekor azonban egy lényeges kérdésre nem tudtak választ találni a kutatók: vajon miért táplálkozik vérrel a pók. Sokáig úgy vélték, hogy a válasz a vér tápanyaggazdagságában és könnyű emészthetőségében rejlik. A további kutatások azonban sokkal meglepőbb eredményre vezettek, amint erről az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legújabb számában beszámolnak a szerzők.

Az új-zélandi Canterbury Múzeumban dolgozó Simon D. Pollard és munkatársai kiderítették, hogy az E. culicivora - pókokra nem jellemző módon - hímje és nősténye kölcsönös "szimpátia" alapján áll párba. Ennél a párválasztásnál rendkívül fontos szerepet játszik a partner illata. A kutatók megállapították, hogy a vér szagát igen vonzónak találja az ellenkező nemű partner. Tehát a vérrel való táplálkozás - legalábbis közvetve - jelentős szerepet tölt be e pókok szaporodásában.
Vissza a tetejére
 Profil  
 
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Új téma nyitása Hozzászólás a témához  Oldal: 24 / 93
  [ 921 hozzászólás ]  Oldal Előző  1 ... 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27 ... 93  Következő

Fórum kezdőlap » OFF Topik » Minden más

Időzóna: UTC


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron
Powered by phpBB® Forum Software © phpBB Group
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség