Pátyi helyzetkép a két választás között
V izsgáljuk dióhéjban, hogy milyen volt általában a pátyi helyzetkép. Az elmúlt négy éves ciklusban Pátyon is sok minden történt, amiről elismeréssel lehet szólni. Új három csoportszobás óvoda épült, bővült és megújult az iskola, kiváltásra került a vákumos csatornahálózat jó része, sok utca kapott új aszfaltos burkolatot és sorolhatnánk tovább a testvérvárosi kapcsolat fejlesztésének hasznától az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, klubokkal ápolt segítőszándékú kapcsolattartáson át egészen a kultúra és a sport lehetőségekhez mért támogatásáig. Mégis sok kritika, elmarasztalás, bírálat érte mind a polgármestert, mind a testületet. A bírálat tárgyai legfőképpen a mutyizások, az elköltött közpénzek követhetetlen volta, a kétes hitelfelvételek elhallgatása, a település érdekeivel ellentétes koncepciók erőltetése, a nyíltság és nyilvánosság semmibe vétele és a testületi erkölcsi válság voltak. Nem működött a demokrácia, nem érvényesült a népakarat. A bajok fő forrásaként említhetjük, hogy a sokrétű önkormányzati feladatsornak történő megfelelési kísérlet sodrában a testületen belül megbomlott és fesleni kezdett a bizalom. A bizalom, ami minden csapatmunka alapja. A polgármester felkészültsége, szakmaisága, vezetői kvalitása nem tudott tekintélyteremtő erővé válni, amit rövid időn belül kihasználtak a koncepciózus képviselők. (Michels, Dr Sal, Sági, Porkoláb) Mindegyikük komoly polgármesteri kvalitásokkal rendelkezett!! Egy elismert önkormányzati szakértő szerint a polgármesteri munka hármas egységét a szakmaiság, a hivatástudat és a művészet adja. A szakmaiság, a hivatás tudat nem szorul különösebb kibontásra - bár e kettő hiányosságai nagy hatással lehetnek a harmadik elem működőképességére. A művészet ebben az esetben, abban rejlik, hogy a polgármesternek, jó karmester módjára tudnia kell összehangolni, egy irányba terelni a különböző képviselői koncepciókat, hogy végső soron döntéseikben a település érdekeinek képviselete valósuljon meg, öltsön testet. Ez jelentheti a lakosság minél szélesebb körében elfogadott működőképességet. Ez a karmesteri munka Bognár Andrásnak nem volt erőssége. Az egyik legnagyobb hibát akkor követte el, amikor rosszul választotta meg, rossz javaslatot tett alpolgármestereire. Az alpolgármesterek rövid idő elteltével a fejére nőttek és önkényesen kivették kezéből a kezdeményezés, a polgármesteri munka oroszlán részét. (Ennek a kibontására most nem térek ki.) Lássuk, hogy mit is mond a törvény ? " A képviselő testület a polgármester javaslatára, munkájának segítésére alpolgármestert (alpolgármestereket) választ. Bognár, Sági és Michels képviselőket javasolta a funkció betöltésére. A két alpolgármester rövid időn belül szerepzavarba került, és kiszorította státuszából a polgármestert. Munkájának segítése helyett, a polgármesteri feladatkör minden területét megkaparintva egy (alkalmasint szánalmas) bábfigurává tette a polgármestert. Másként fogalmazva, hiányzott belőlük a választások eredményét annak törvényességét elfogadó szolgálat iránti alázat. Mindketten saját szerepüket hangsúlyozták és igyekeztek lekicsinyíteni, végső soron lenullázni Bognár szerepét. Bognár ezt úgy reagálta, hogy házról-házra járva panaszolni kezdte, hogy négyen, öten is fűrészelni kezdték alatta a széket és szinte nem akadt képviselő, akire ne mondott volna valami rosszat. Kezdetét vette az acsarkodás, ami közel két esztendőn át szomorította, kedvetlenítette, végső soron elidegenítette a választókat a közélettől. Mindennapossá váltak az acsarkodások, a hazudozások, a gyanúsítgatások, feljelentgetések, a pereskedések, és ami a szomorúbb a mutyizás és félretájékoztatás. Ezt az állapotot és annak veszélyét jeleztem 2009 júliusában, amikor a nyilvánosság elé tártam, hogy " A polgármester ellenzéke testületen belül többségbe került és delegáltjait rakta a Pátyi Kurír szerkesztő bizottságába." Ez eleve méhében hordozta a félre, - de minimum az egyoldalú tájékoztatás veszélyét. A választóknak csupán sejtéseik voltak/lehettek a tényleges eseményekről, a valós helyzetről. Máig tisztázatlan a közvélemény előtt:
- a képviselők által oly sokat emlegetett, az iskolaépítés során,
a szakértői anyagok szerint is eltűnt közel százmillió forint sorsa,
(Pátyi Kurír XIX. Évf. 9.sz. 2010 szept.11.20p) - a több mint egy milliárd forintos hitelfelvétel fedezeteként felkínált ingatlan
vagyon mibenléte és a pénz elköltésének módja, - a golfvárossal kapcsolatos, sorozatosan elhallgatott,
vagy szűkszavúan mért információk miértje, - az acsarkodások, az okkal vagy ok nélkül tett feljelentgetések
perköltségének mértéke stb.
Tény, hogy 2010 őszére, a választók széles körének nem volt megnyugtató információja arról, hogy 2002 és 2010 között miért keletkezett 1,2 (1,6) milliárd forintos hitelállománya a falunak. Nyolc esztendővel ezelőtt - 2002-ben, mint leköszönő polgármester, egy eredményes, - közel egy milliárdos adósságrendezés után-, stabil költségvetéssel, hiteltartozás nélkül adtam át a település kasszáját az újólag megválasztott polgármesternek. A falu kasszáját akkor több százmillió forint gazdagította, hitelfelvétel nem történt. Ehhez képest a 2010 őszére kialakult pénzügyi helyzet nem sok mozgásteret kínál az újólag választott testületnek. Ehhez a katasztrofálisnak is nevezhető pénzügyi helyzethez társult az az erkölcsi válság a testületen belül, amely oly mértékben csökkentette a közügyek iránti cselekvőkészséget, hogy szakmailag felkészült képviselőjelölt alig-alig akadt a jelöltlistán. Pedig a megelőző ciklus egyik legfelkészültebb önkormányzati képviselője - aki polgármesterségre is aspirált -jelezte, -idézem: " A jövő kihívásai elengedhetetlenül szükségessé teszik az önkormányzatban folyó munka átgondoltabb, szakszerűbb....folytatását.." tovább...
