Perei Árpád Túravezető Honlapja

A Bihar-hegység tájain
Biharfüredi kalauz (I. rész):
Ismerkedés az üdülõteleppel

A Kárpátok ölelésében magasodó Erdélyi-Szigethegység turisztikailag legérdekesebb részére, a Bihar-hegységbe kalauzoljuk el olvasóinkat, ahol a hegységcsoport legnagyobb csúcsai (Vigyázó/Vlegyásza 1836 m., Nagy-Bihar 1849 m.), leghatalmasabb vízesései (Szentháromság és a Nagy-Phaeton, mindkettõ 90 méter körüli eséssel), különleges karsztjelenségei (Csodavár) és vadregényes szurdokai (Galbena, Szamos-bazár) találhatóak. A Bihar vagy pontosabban Bihar-Vlegyásza hegység nyújtja a természetjáróknak talán a legváltozatosabb és legszebb kirándulásokat a Szigethegységben, amit erdélyi túratársaink egy része (bocsássuk elõre, hogy tévesen) Nyugati-Kárpátok néven ismer.

A Bihar-hegységben négy nevezetesebb turisztikai régió különböztethetõ meg: a Vlegyásza (Vigyázó)-csúcs környéke északon, a hegység középsõ részén Biharfüred környéke, a Pádis-fennsík, a déli részén pedig a Nagy-Bihar (ill. Aranyos völgyének bihari térsége) térsége. Most Biharfüredre látogatunk, és onnan indulunk kisebb, néhány órás kirándulásokra illetve egésznapos havasi vándorlásokra, hogy felkeressük a környék látványosságait és a környezõ magaslatokról beláthassuk szinte az egész Bihar-hegységet. Szokás szerint kitérek a vidék turistatörténetére, magyar vonatkozásaira illetve a legfontosabb gyakorlati tudnivalókra is, hogy ezeket megismerve az odaérkezõ turista szinte azonnal otthonosan, magabiztosan mozogjon túrái során.

A kép középponti részén a Jád-völgyében, magas hegyek között fekvõ Biharfüred látható

Biharfüred kezdetei, névadója és turisztikai feltárója: Czárán Gyula

A Pallas Nagy Lexikona hajdanán - még magyar idõkben - röviden ekképpen ismertette Biharfüred üdülõhelyet: „Stina de vale, klimatikus gyógyhely Bihar vármegye belényesi járásában 1069 m. magasságban, a Vurou custurilor aljában, gyönyörû vidéken és egészséges helyen, Belényestõl 5 órányira. Csak újabban felkapott üdülõhely, mely fekvésénél fogva a Biharhegység meglátogatására alkalmas kiindulópont. Tulajdonosa Pável Mihály, a nagyváradi gör. kat. püspök.”

Biharfüred román elnevezése ugyanis Stina de Vale (vagy más írásmódban Stâna de Vale) és csak a sokat ott idõzõ Czárán Gyula (1847-1906), a szervezett bihari turizmus megteremtõje, adta az üdülõtelepnek ezt a szép magyar nevet. A valójában 1102 méter t.sz. feletti magasságban található, a levegõ magas ózontartalmának köszönhetõen klimatikus gyógyhelyként számontartott Bihar-megyei üdülõtelep története a 19. század végére vezethetõ vissza. A Belényes környéki erdõket még Mária Terézia adta hûbérbirtokként a görög katolikus püspöknek, 1882-ben pedig birtokjárása során Mihai Pavel püspök „tévedt” erre, ahol jobb szálláshely híján egy juhász adott neki éjjeli szállást esztenájában (stina= magyarul esztena azaz pásztorlak). A püspöknek megtetszett a Jád patak völgyében fekvõ, õsfenyvesekkel sûrûn benõtt, minden oldalról védett, szélcsendes völgykatlan és saját üdülõt építtetett, ez jelentette Stina de Vale (azaz a „völgyben lévõ esztena” vagy „völgyi karám”) üdülõhely kezdeteit. A hely egyébként addig is ismert volt a környékbeli hegyi népek körében, mert az itt fakadó Jád vizét, a „Csodaforrást”, a nyavalyáikra gyógyulást remélõ hegyi népek üdítõ hatású fenyõfürdõre használták. Az akkoriban csak szekérúton megközelíthetõ telepen hamarosan szálloda, étterem nyílt és 1892-ben a belényesi medencébõl, Bondoraszótól kövezett utat is építettek. Ekkor járt elõször itt Czárán Gyula is (fürdõvendégként került Biharfüredre légúti betegségei miatt), akit megkapott a környék szépsége és - mai fogalommal élve - komplex turizmusfejlesztõ tevékenységbe kezdett.

Bejárta (gyalog vagy lóháton) és feltérképezte a környezõ hegyek, völgyek legszebb látnivalóit, nem kis anyagi áldozatok árán szép körtúra-útvonalakat épített ki, túraleírásokat, könyveket jelentetett meg, elõadásokat tartott, bevonta a környék parasztságát a turisták kiszolgálásába, vezetõket képzett ki és persze saját maga is sok túrát vezetett az úri közönségnek. Jó kapcsolatokat ápolt esetenkénti túratársával, magával Pavel püspökkel is, aki értékelte és támogatta Czárán tevékenységét az üdülõhely fejlesztésében.
Czárán egyik kedvenc túraközpontja tehát Biharfüred volt, ’mert aki Biharfüredet teszi kirándulásai központjává, honnan a hegység egy nagy részének szépségeit, a Jád eséseket, az Ördögmalmot, sõt még a Szamosbazárt is meglátogathatja anélkül, hogy kint kellene valahol hálni: azt látni fogja, hogy egyszerû, de ízléses jó étkezést s az igénytelen faházakban tûrhetõ hajlékot lehet kapni” (Czárán Gyula).

Csodaforrás az uj evezred elott forrás - archiv kép

1896-ban jelente tte meg a (ma már interneten ez is) olvasható „Stina de Valei–regék” címû munkáját, ahol a vidék regéit, mondáit gyûjtötte össze. 1901-ben pedig már egy turisztikailag fontosabb könyvet (Kalauz a biharfüredi kirándulásokra) jelentetett meg Belényesen, itt már magyar néven említve Biharfüredet.
Czárán korai halála (1906), majd a háború miatt háttérbe szorult a turistaélet a Biharfüred környéki hegyekben is, de a húszas évek végén lelkes és tehetséges követõi akadtak Czárán tevékenységének, a nagyváradi BTC klub alapítója, Papp Lajos (1899-1959) és az akkoriban még Aradon élõ Mátyás Vilmos (1911-1986) számos értékes leírást adtak Biharfüred környékérõl. „És ott, ahol hetekig elbolyonghatunk annélkül, hogy csak emberi nyomokat is találnánk, 1600 méteres, õsfenyvesekkel borított hegyek „völgyi karám”-jában egyszerre a legpazarabb fényûzéssel épített üdülõhelyre bukkanunk. Gõzfûtéses, villanyvilágításos emeletes szállók és villák, nagyvilági fürdõélet, ahová – 1120 méter tengerszinti –magasságban – szédítõ szakadékok fölött kiépített pályán karcsú sínautóbusz röpíti a vendégeket. Ez Biharfüred”- jellemezte így az üdülõtelep megváltozott állapotait 1939-ben Pap Lajos „ A Bihar-hegység meghódítása” címû könyvében.

Érdekességként meg kell említeni, hogy 1918 nyarán Kodály Zoltán és Bartók Béla is járt Biharfüreden egy Belényesi barátjuk Busita János (Busitia) kiséretében, feltehetoen egy népdalgyüjto útjuk során. A jobb oldalt látható fotót Kodály Zoltánné készítette a Csodaforrásnál. (fotó :http://bartoknewseries.com/en/bartok-new-series-6-5 ).

1935-ben pedig majdnem egy roman-magyar irodalmi, irodalompolitikai tanácskozás helyszine lett Biharfüred,lásd Babits Mihály: Biharfüred Biharfüred (Egy meghiúsult írótalálkozó néhány dokumentuma) cimu muvét. (további részletek : http://www.es.hu/2006-01-15_szinrebontas )

Induljunk el most a magas hegyek közt fekvõ üdülõtelepre és bizonyosodjunk meg személyesen arról, milyen szépségeket rejt a Czárán által is oly kedvelt táj. (Kedvcsináló videó itt)

Biharfüredet gépkocsival a legjobb minõségû úton a Belényesi medencébõl érhetjük el. Belényes (Beius) igen szép helyen, a Béli-és a Bihar-hegység között kanyargó Fekete-Körös jól belátható völgyében fekszik. A városon vezet keresztül a Nagyváradot Dévával összekötõ közelmúltban felújított (2018) DN-76-os út, Nagyváradtól idáig 62 km-t kell autózni. A magyarországi turistáknak a Gyula vagy Méhkerék – Nagyszalonta –Tinka (itt két lehetõség is van az út folytatására, de a Bélfenyéren, Sólyomon majd a Borzi-szoroson át vezetõ, felújított út tájképileg szebb vidéken vezet) – Belényes útvonal ajánlható, ha nem Várad felöl érkeznének. A megyei jogú város (municípium) most még egy megkopott kisváros képét mutatja, de biztosak lehetünk benne, hogy a megélénkülõ turizmusnak köszönhetõen szép jövõ áll elõtte. 11 ezer lakosából 9 % a magyar ajkú népesség aránya. A környéken még Köröstárkányon, KIsnyégerfalván, Belényesújlakon, Várasfenesen és Magyarremetén is élnek magyarok, e két utóbbi településen fejlett falusi vendéglátás mûködik.
A Várad felõl érkezõ autósnak a város központja után enyhén balra kell letérni, hogy a táblával is jelzett, Biharfüredre vezetõ 24 kilométeres útra rákanyarodjon. Igazán szép és izgalmas hegyi út áll elõttünk, hiszen nagyjából 200 méteres t.sz. feletti magasságról indulva 1200 méterig fogunk feljutni.

Elõbb azonban még majdnem síkvidéki majd dombosnak nevezhetõ kanyargós, jó minőségű úton érjük el a hegység peremén fekvõ, asztalosmunkáiról híres Bondoraszó (Budureasa) települést, hogy utána keményebb emelkedõkkel tûzdelt 14 km-es hegyi szerpentinen érkezzünk Biharfüredre.

A hetvenes években kis útvonalbéli módosításokkal leaszfaltozták az 1892-ben épített utat, ami azonban anyagi okokból helyenként igencsak meredekre sikerült (12,5 %-os emelkedõ is elõfordul, az elõirt maximális 10%-al

szemben). Nagyon óvatosan kell vezetni a szerpentinekhez nem szokott gépjármûvezetõknek, erre a falu után merészen kanyargó hegyi út melletti emléktábla is figyelmeztet: 1978-ban magyarremetei erdõmunkásokat ért itt 19 áldozatot követelõ baleset, 2002-ben pedig egy Biharfüred felõl érkezõ kisbusz ugyanabba a száz méter mély szakadékba zuhant. Ekkor nyolc személy veszett oda a „Halálkanyarként” ismert útszakaszon. Aki azonban óvatosan vezet és a jármûve is megfelelõ mûszaki állapotban van, élvezni fogja a látványos útszakaszt, helyenként szép rálátással a Belényesi medencére. Az utat télen is rendszeresen tisztán tartják, de a meredek részek miatt szükség lehet a hólánc használatára.

A kanyargós út egyszer csak véget ér és kisvártatva a látványos Illés-rétet (ill. Buckás-ligetet) pillanthatjuk meg balra (erre vezet majd utunk a Kis-Jád vízeséseihez a kék pontos ill. a mézgedi Czárán-barlanghoz a kék háromszöges jelzésen), majd párszáz méter, immáron közel végig egyenes útszakasz után a szerpentin legmagasabb pontjára, a Feredõ-nyeregre (Saua Baita,1198 m) érünk. Könnyû lesz megismerni ezt a helyet, mert egy hatalmas fakapu áll ott, és az alatta való áthaladással gyakorlatilag be is lépünk az üdülõtelep „közigazgatási területére”. Balra a jellegzetes formájú, erdõvel benõtt Feredõ-hegy (Baita,1352 m) oldalán az egyetemi síszálló (Gaudeamus) áll, mellette egy mobiltelefon-reléállomás magasodik. Az út jobb oldalán pedig egy kerítéssel zárt katonai terület található, amely az utóbbi idõkben elhagyatottnak tûnik. Jobbra, az objektum mellett a Kusztura illetve a Mezõhavas felé vezet erdészeti út. Továbbhaladva immáron lejtmenetben, balra az út szélén a megfagyott sízõ turista kis emlékmûvét tekinthetjük meg. Az erdõbe jobbra vezet az üdülõtelepet délrõl megkerülõ, un. Generálisok sétánya (egyébként egyszerû erdészeti út).

A LESI TO FELETTI BULZ SZIKLAN

Párszáz méterrel elõrébb, a katonai szállónál balra lekanyarodva a vadregényes Jád völgyében futó 53 kilométeres (a Lesi-tóig jelenleg még nagyon rossz minőségű) úton a Sebes-Körös völgyébe juthatunk, az út az egykori, fürésztelep/villanytelep közeli romjai mellett halad el és szép vízeséseket (Lája-esés, Jadolina-esés), a Lesi-víztározót és Jádremete települést érintve a Király-hágó környékén éri el a Nagyváradot Kolozsvárral összekötõ nemzetkõzi fõutat. Pár kilométernyire egy kis víztározó elõtt jobbra fordulva, 500 méter után (a Körliget-patak völgyében, a sárga pontos körút mentén) találhatjuk meg a Patru Brazi (Négy fenyõ) igényes kialakítású turistaházat. A Jád völgyében futó út minõsége sok kívánnivalót hagy maga után, ezért a Biharfürednek a Királyhágó irányából való megközelítése nem ajánlható. A víztározótól kezdve a Királyerdõ-hegység és a Bihar-Vlegyásza közötti határvonalat képezi a Jád völgye.
Érdekesség, hogy ezen a völgyön át egykoron vasúton is el lehetett jutni Biharfüredre. A Jád-völgyi iparvasutat a XX. század elején kezdték építeni a Sebes-Körös völgye és Remete között, feladata a fa- ill. bauxitszállítás lett volna, de végül csak a nagy mennyiségben kitermelt fa elszállítása valósult meg rajta. Frentiu püspök ösztönzésére 1934-ben kezdték meg a pálya hosszabbítását további 24 kilométeres szakaszon és 1935-ben így már vasúton is ellehetett jutni Biharfüredre, de csak 1954-ig, mikor is a gyors tavaszi olvadás során a síneket elmosta a víz. A vasútvonalat aztán már soha nem állították helyre, és 1965-re a síneket is felszedték, késõbb építetté helyette az erdészeti utat. 1973-ban a Jád folyó völgyében völgyzárógátat létesítettek (28 km-re Biharfüredtõl) és így jött létre a több kilométer hosszú Lesi-tó (sok hétvégi házzal), ahol nyaranta sokan víkendeznek, pecáznak, esetleg strandolnak. Állítólag turbinákat és kiterjedt csõhálózatot helyeztek el a föld alatt. A gát évekkel ezelõtt történt meghibásodása folytán azonban már jócskán csökkent a duzzasztás, a tó mérete kisebb lett. A másik, még nagyobb, 120 méteres gáttal rendelkezõ duzzasztótó, a Dregán-völgyi tó vizét nagy földalatti vezetékekben átvezetik a Jád völgyébe, hogy ott 2 erõmûben áramtermelésre használják. A hatalmas, igen szép környezetben lévõ Dregán-víztározóhoz (Floroiu-tó) Jádremetén keresztül autóval is eljuthatunk Biharfüredrõl. Közelében nézhetjük meg a Kis-Sebesi vízeséseket.

Biharfüred központja felé továbbhaladva jobbra kis faházikókat látunk, szomszédságukban pedig a szerény infrastruktúrájú biharfüredi kemping található (A camping-et és a faházakat már nem üzemeltetik). Kissé elõrébb, még mindig az út jobb oldalán, a Szamár-dombnál fekszik az 1980-as években létrehozott kicsinyke, kb. 600 méteres, sífelvonóval is rendelkezõ sípálya (Partia Magarul), a szánkó- ill. hófánk pályával (snow tubing). Itt van a Hegyimentők (Salvamont) állomása is. Az út túlsó oldalán pedig az üdülõtelep temploma látható (a sípályánál halad a Kusztura-körút sárga + jelzése). (Télen: hóhelyzet, webcam sípálya)
A következõ, jobbra vezetõ turistajelzésekkel ellátott erdészeti út az „itteni” Galbena- ill. Remete-patakok völgyei felé vezet. Erre van a meteó-állomás is, amelynek megfigyelési mûszereit az üdülõtelep fõútja mellett láthatjuk.

Biharfüred fekvésénél fogva egyébként az ország legcsapadékosabb területe (1800 mm/év). A telep aktuális idõjárási adatait a http://www.inmh.ro honlapon láthatjuk. Térségi elõrejelzést pedig itt találhatunk. Az üdülõtelepet normál időjárási körülmények között idõjárástól függõen novembertõl egészen májusig hótakaró fedi, az aktuális hóréteg-vastagsági adatokat a kovizig honlap (napi hidrometeorológiai tájékoztató részen) tudhatjuk meg.

Egy utolsó kanyar után máris elénk tárul a tulajdonképpeni üdülõtelep központi része, a tágas fõtér. A fõtér füves területe alkalmi sportpályaként mûködik, másik része pedig betonozott parkoló, ahol biztonságban ott hagyhatjuk autónkat. A teret körbevevõ épületek közül a legnagyobb, a piros tetejû, három csillagos Iadolina(Jadolina) szálloda-komplexuma. A nemrég korszerûsített 105 személy befogadására képes, nem éppen olcsó szálloda gyógyászati, rehabilitációs kezelõközponttal is rendelkezik. Úgy mondják, hogy Biharfüred az egész Kárpát-medence " legózondúsabb" levegõjû vidéke, ezért sok vendég keresi fel a telepet. A jótékony hatású levegõ, a hely nyugalma, a csend a vérszegénységben, idegkimerültségben, tüdõbetegeknek és az un. Basedow-kórban szenvedõknek segíthet a gyógyulásban. Mivel az egész üdülõtelep nem nagy területen fekszik, a közelben található a többi szálláslehetõség is, pl. a Csodaforrás villák, a Denevér villák stb. lásd: http://users.atw.hu/pereiarpad/szalkaj.html

A szállodával szemben található az egykori BTC-turistaház, amely a püspökség és a BTC (nagyváradi turistaegyesület) akkori jó kapcsolatának eredményeképpen 1933-ban került átadásra. Ez a tornyos házikó egy kicsit Biharfüred jelképévé is vált és pár éve még is szerény körülményeket biztosító turistaszállóként mûködött. Mellette a hajdani Belvedere villa helyén, a Cerbul szálló, a tér északi részén pedig egy vendéglõ található. A közelben van az 1935-ben épített Exselsior szálloda viharvert épülete is, amely az ötvenes évek végén égett le. A romos épületen az utóbbi években állagmegóvó illetve építési munkálatokat végeztek. A telepen rendõrõrs is mûködik, azt a Csodaforrás felé haladva találhatjuk.

A fõtértõl gyenge minőségű aszfaltozott út vezet a közeli, legendás hírû Csodaforráshoz, azaz a Jád kiépített forrásához. Az út kezdetén azonban álljunk meg a környék turistaútvonalait áttekintõ információs tablónál. Innen a fõtértõl indulnak ki ugyanis az egész környéket bejáró, többnyire jól jelzett turistautak. A tízperces, kényelmes sétával elérhetõ Csodaforrásnál érdemes megtölteni kulacsainkat annak hûs vizével. Ezt a vizet csöveken vezetik le a Belényesi-medencébe, ahol aztán az egész Erdélyben forgalmazott ásványvizet, az Izvorul Minunilor-t óriási mennyiségekben palackozzák. A forrástól egy néhány évvel ezelõtt épített, tömörített köves út a Papok-feredõje érintésével a Cserepes-erdészházhoz, azaz a Dregán (Nagy-Sebes) völgybe vezet. Egykoron a Dregán völgyében is mûködött kisvasút és a Biharfüredre látogatók egy része a vasút végállomását, a Cserepes-erdészházat elérve a Kishavas-réten át gyalog jutott az üdülõtelepre.

Pusztító vihar 2017 szeptemberében

2017. szeptember 17-én, egy vasárnapi napon durva vihar söpört végig Erdélyen. A Bihar-hegységben - ismereteim szerint különösen Biharfüred,a Lesi-tó és Pádis körzetében - szörnyű pusztitást végzett a hatalmas intenzitású, előre nem jelzett vihar.Több tucat turista rekedt akkor az Aranyosfői-jégbarlang környékén, de a Pádison a vihar idején túrázók is csak éjjel jutottek le a hegyről, az utat megtisztító munkások nyomában. Biharfüreden, a Csodaforrás környéke tragikus képet mutat a tövestül kidőlt fák következtében. A turistautak egy része akkor járhatatlanná vált a kidűlő fák miatt. A szomszédos Béli-hegység turistaközpontja, Menyháza (Moneasa) sem járt jobban, ott emberáldozata is volt a viharnak és szinte minden turistaút járhatatlanná vált. Tájékozódj túra előtt a Hegyimentők honlapján, van-e lezárt útvonal. A vihar pusztitásairól készült fotók (Biharfüred illetve az utolsó 2 kép a Lesi-tó, e kettő eBihoreanul.ro videójából származik).Videók (Bihar) 1 2 3 4 5

folytatás: Cikkem 2. részében az üdülõteleprõl induló legszebb turistaútvonalakat fogjuk bejárni, járunk majd szép kilátópontokon (Kis-havas, Bocsásza, Mezõhavas, Horgas-havas, Tolvaj-kõ, Bulz-kõ), elragadó vízeséseknél (Nagy-Phaeton, Szerenád, Ördögmalom), kisebb-nagyobb barlangokban (Meziádi Czárán barlang, Oncsászai csontbarlang) és felkeressük a Jád és a Nagy-Sebes (Dregán) duzzasztó-tavainak festõi környékét. Az út végén a Belényesi medence néhány közeli kirándulóhelyét (Bélavár romjai, Medve-barlang, Pontos-kõ) is útba ejtjük.