Perei Árpád Túravezető Honlapja

Pádis elõszobájában
Túrák, látnivalók a Boga-patak völgyében manapság és régidõkben

Az elõttünk feltáruló 550 méter t.sz.sz. magasságon elhelyezkedõ, a patak mellett kb.1,5 kilométer hosszan elterülõ Boga-telep szinte minden oldalról magas hegyek szorításában fekszik: Nyugatról a Bulz-kõ felett húzódó, mindvégig erdõs Hegyek-gerince (Creasta Muntilor) ill. folytatásában a Juharos-hegy (Dl. Paltinetu) emelkedik, amely a telep felett északon magasodó 1600 méter feletti bihari Nagy-Havashoz, a Szeglet-havas alatt kapcsolódik. Délrõl a lankásabb Pláj illetve a Lupsor-mezõ felett a Száraz-Magura, mellette a Piatra Slavi/Piatra Calului sziklái, keletrõl a közeli Nyisztor bérc a Csonka-kõvel ill. feljebb a Boga-patak nehezen járható forrásvidéke (Boga-katlan) határolják; a katlan felett az üdülõterepre jó kilátást biztosító, szakadékos Boga-kõ áll. A telep közelében lévõ sziklák, helyenként jó kilátást adnak pl. a már említett Bulz-kõ vagy a Csonkakõ (Piatra Ciungilor), az azzal szomszédos Kutyakõ (Piatra Cainilor) már erdõvel jobban benõtt, de így is ez utóbbi két sziklás vonulat szakadékai a határozzák meg az alsó völgy Boga-telep környéki képét, a vízesések környékén. A telep területén a Bulz-patak immáron Boga-patakként ismert.

A Boga-telep Pádis elõszobája, azaz a turisták körében méltán híres, Erdély legszebb vidékeihez tartozó Pádis-fennsíkra kiránduló turisták elsõ állomása, szálláshelye lehet, ahonnan egész napos, hosszabb is túrákat tehetünk Pádisi-karsztplató vagy a Nagy-havas (pl. Horgas-Havas, Szeglet-havas) csúcsaira, de a közvetlen közelében is, szinte minden irányban szép látnivalók találhatóak. Lássuk most az itt kínálkozó túralehetõségeket, amelyek egy részét még Czárán Gyula (Seprõs, 1847. augusztus 23. – Menyháza, 1906. január 6.), a bihari turizmus megteremtõje tárt fel a turisták elõtt és szellemes, találó nevekkel látott el, amelyek a magyar turisták körében a mai napig ismertek, jórészt követõje, Mátyás Vilmos (Arad, 1911- Sopron, 1986) jóvoltából. De járt itt annak idején Adolf Schmidt is, aki 1863-ban megjelent német nyelvû mûvében (Das Bihar-Gebirge an der Grenze von Ungarn und Siebenbürgen) a Bihar-hegység részletes leírását adta és ezt a völgyet a legszebb bihari tájak közé sorolta, nevét ma 2 szép látnivaló is õrzi, ez a Schmidl-vízesés a Boga-völgyében és a látványos Schmidl-kõköz a Szegyesd-völgyében.

Ami a Boga-telepen kínálkozó szálláslehetõségeket illeti, számos motel és magánszállás áll a telepen és közvetlen közelében a turisták rendelkezésére, ezek általában komfortos, kényelmes, de nem kifejezetten olcsó szálláshelyek, pl. a Flóra vagy Boga gyöngye panziók (néhány ajánlat itt található). Sátorozni nem szabad a környéken. Élelmiszerboltot csak Vasaskõfalván találunk.

A patak partján felfelé - telep elmúlt két évtizedben gyorsan szaporodó házai között – kb. 1 kilométert tovább haladva egy újabb útkeresztezõdéshez jutunk, jobbra kanyarodva a Boga-völgyében maradunk, egyenesen pedig a Kukorica-patak (Valea Rea/”Rossz/Gonosz völgy”) völgyében egy régebben kiépített bányászati út halad (kezdetben itt is üdülõházak találhatóak), balra fenn a Tatár-borda. A fõvölgy felsõbb részében (kezdetben helyenként itt is üdülõházak láthatóak) aztán még több patak vize ömlik a Bogába (folyás szerinti bal oldaláról), a jelentõsebbek a Bulbuk/Bulbuci és az Osel/Oselu patakok, ezek közeli, felsõbb folyásai szép vízeséseket és szurdokokat rejtenek. A két mellékpatak között emelkedik a Kutyakõ. A Boga-patak születése kapcsolatban van a Pádis-fennsík vízrajzi sajátosságával, azaz, hogy az ott folyó patakok vizei búvópatakokként a fennsíkon eltûnnek és valahol a fennsík alatt, lenn jelennek meg. Így a Boga vizkelete a Boga-katlanban, azaz a Bogakõ alatti vad területen tör felszínre a Kék Magura környéki patakok (pl. a Cutilor-patak) elnyelt vizeivel. Ha nem riadunk vissza az ismeretlen, jelzés nélkül túráktól, próbáljuk meg követni a Boga patak felsõbb szakaszán az (Osel-patak beömlése/Schmidl-vízesés/ elõtti részét) egészen a Boga vízkitöréséig, közben a Kanyar-barlangot (P. Dracului) is felfedezhetjük. A Boga-katlant északról a Piatra Budului illetve a Creasta Cornet zárja, ezek választják el a Kukorica-patak völgyétõl, a katlan fölött a Boga-csúcs emelkedik nyugatról.

„Jellemzõ e vízesés képére az oldalánál nyíló boltozatos sziklaüreg s a túloldalon fölébe tornyosuló nagy sziklabástya (kilátó pont)” Czárán Gyula: Kalauz a Biharfüredi kirándulásokhoz

Könnyen megtalálhatjuk a Schmidl- esés, mert a Boga-völgyében eddig a vízesésig vezet az út. Itt látványosan ömlik alá - több lépcsõs vízesésként - a Boga baloldali mellékvíze, az Osel-patak. Közelében egy mesterséges tavat képeztek ki a Boga-patakon, az esés felett lévõ sziklákra nézve pedig látható milyen szép kanyont tört magának a víz ereje. A esés neve emléket állít Adolf Schmidl-nek, aki 1863-ban megjelentetett német nyelvû mûvében a Bihar-hegység részletes leírását adta. Hamarosan olvashatjuk a Pulsa-vízesésrõl írt sorait a cikk késõbbi részében (akkor még így hívták az esést). Ha a vízesés elõtt (a telep irányába) a kissé meredek hegyoldalon felmászunk, az Osel-patak sziklasorosát (kanyonját) illetve azon túl, kissé távolabb azt a Czárán-kilátót is megtalálhatjuk, ahonnan többé-kevésbé belátható a környék. A közeli Háromkirály-vízesés felsõ részétõl kiindulva is fel lehet fedezni az Osel már említett vadregényes szurdokvilágát, pl. Behemót fürdõjét (csak tapasztalt, jól felszereléssel bíró turistáknak ajánlható, mert balesetveszélyes túra).

„ A Három királyesés különbözõ kombinácziókba csoportosítva tárja szakaszait a nézõ elé s a Schmidt-esés, a Behemóth fürdõje és a Felsõ-zuhatag pedig nem egyebek, mint a szakadékba alá ömlõ Osel-patak nagy vízesésének egyes szakaszai” Czárán Gyula: Kalauz a Biharfüredi kirándulásokhoz

A Boga-telephez igen közeli vízeséshez nem vezet követhetõ jelzés, de könnyen megtalálható. Mielõtt a már megismert Schmidl-vízesést elérnénk, a Boga-patak melletti úton jobbra kell letérni a Bulbuk-patak felé. Egy szekérút kissé szerpentinezve halad felfelé, amirõl hamarosan balra letérünk, keresztezzük a patakot és a patak melletti helyenként igen meredek hegyoldalon, az alkalmi ösvényeken igyekszünk felfelé, a patak a letérõ után tõlünk mindvégig balra esik. Esõs idõszakokban igen csúszós, veszélyes terep! Az indulástól számított alig 40 perc után megpillanthatjuk a három vízesés közül a legnagyobbat és leglátványosabbat, a Gáspár-esést (760 méteres t.sz. magasságban). Óvatosan leereszkedhetünk, a patak meder mentén megközelítve, közvetlen közelrõl is megcsodálhatjuk az esést, akár a lezúduló vízsugár mögé is állhatunk a behajló szikla elõtt. A másik két esést csak tapasztaltabb turisták közelítsék meg, mert a vízesés alatt elhaladva, azt nagyobb ívben megkerülve egy meredekebb, csúszós hegyoldalon kell felkapaszkodni. A legalsó esés felett láthatjuk a középsõ, kisebb Menyhárt-esést (veszélyes lehet közel menni), kissé feljebb, már nyíltabb terepen a látványosabb Boldizsár-esést pillanthatjuk meg. Ha még kissé feljebb kapaszkodunk, a Bulbuk-patak szûk sziklasorosát is megközelíthetjük. Érdekességként meg lehet említeni, hogy a továbbiakban, szintén jelzés nélküli ösvényeken, balra tartva, a Schmidt-vízesés feletti Osel-szurdokhoz is ellehet jutni, a Mataringa bércei és a Kutyakõ közötti részen. A felfedezéseket kedvelõ, de nehézségektõl sem visszariadó, terephez „illõ” felszereléssel rendelkezõ turista segítségére lehet a felkészülésben Mátyás Vilmos vázlata (lásd Mátyás Vilmos: Bihar-hegység turistakalauza oldalát (65.oldal). A manapság kapható térképek közül a „Pádis karsztvidéke térképe” ajánlható a környékbéli túrákhoz. Irodalom és térképek itt.

A Bulbuk-pataktól kissé nyugatra emelkedik a Csonkakõ (Piatra Ciungilor), amelyre több irányból, eltérõ nehézségi fokkal lehet feljutni, ösvény is vezet hozzá. Bár eléggé benõtték a fák és bokrok, egyes helyeken jó kilátást biztosit a telep környékéra, a környezõ hegyekre. Található itt egy geocaching-láda is A Nyisztor-bérc a Csonkakõtõl nyugatra fekvõ, ill. közvetlenül a Boga–telep középsõ része mellett, attól keletrõl emelkedõ hegy.