Perei Árpád Túravezető Honlapja

Pádis elõszobájában
Túrák, látnivalók a Boga-patak völgyében manapság és régidõkben
.
3. rész: Túrák a Boga környékén

Korában említettem már, hogy a Kukorica-patak völgyében (Valea Rea) út vezet, ezt a 70-es években az uránbányászok építették és lehetõséget biztosit arra, hogy ebbe a völgyben is szétnézzünk. A völgybe betérve is találunk szálláslehetõséget, a telep ebbe az irányba is terjeszkedett. Egy szép séta során több elhagyott bányajáratot is láthatunk az egyébként tetszetõs vidéken, aztán az út véget ér a Nagy-havas vonulata alatt és csak a legelszántabb turisták indulnak tovább a gerinc felé, bizonytalan ösvényen. A Gonoszvölgyi barlangrendszer (Pestera din Valea Rea is) völgy felsõ részében található, amely komplexitása és ásványtani változatossága révén állítólag a világ elsõ 10 barlangja közé tartozik. 2002.októberében egy magyar barlangász majdnem két napig volt a felszíntõl 150 méterre a hegy gyomrában, a pádisi Gonosz-völgyi barlang bejáratától mintegy másfél kilométerre, miután a lábára zuhant szikladarab részlegesen mozgásképtelenné tette. Emlékezetes mentõakcióval mentettek ki szerencsétlenül járt honfitársunkat, televízióstábok sokasága lepte el annak idején a környéket.

A korábban, a Boga telep elérésekor említett Plaj/Plailui-völgy felsõbb szakaszán, a Száraz-Magura alatt látványos kanyonon keresztül haladhat a felfedezõvágytól hajtott turista, és szakadékokkal tûzdelt terepen barlangokat (baloldalán a Kétszádájú barlang, jobb partján a Rókák-barlangja, Diaklázis- vagy Talér-barlang ill. a Pláj-völgyi sziklafülke) és kisebb vízeséseket találhat, természetesen jelzés nélküli, helyenként csak nehezen járható terepen.

Érdemes felkapaszkodni a Boga-telep felett nyugatról magasodó Boga-hegy (Vârful Boghii, 1436 m) kilátójához. Ehhez a Boga-telep elérésekor már említett kék kereszt jelzésen felmászunk a Pádis-fennsíkra (vagy autóval szerpentinezünk fel), amikor is annak egyik szép rétjére jutunk (a Bál-rétre), ahol tovább folytatjuk utunkat a jelzés mentén az erdészeti úton (egyébként itt jobbra lekanyarodva hamarosan egy sátorozó helyre, a Glavoi-rétre jutnánk, ahonnan felkereshetjük a Csodavárat, a Ponor–rétet vagy akár a Galbena-szorosát is). Egy éles jobb kanyarnál, még mindig a rét mellett, a jelzés eltér balra és csakhamar – egy piros pont jelzésre rátérve – a kb. 1320 méter magasan lévõ Boga-kõ kilátóhoz érünk (300 méteres szakadék a mélyben), ahonnan páratlan rálátással bírunk az egész környékre, a Nagy-Havas vonulatától a Tatárhegyig, persze az alattunk lévõ Boga-patak völgyére, vad katlanára és a Boga-telep környékére. A közelben található a kb. 200 méter hosszú Boga-csûr vagy Karfiol- v. Gót-barlang (Sura Boghii, geo-láda, innen is szép a lelátás a katlanra! Továbbhaladva (északra) még néhány kilátópontot találunk illetve a szép rétjeirõl és kilátásáról híres Varasó-hegy (Vf. Varasoaia) melletti turistaházhoz juthatunk (geo-láda ). (Az említett piros pont jelzés útvonala: Pádisi erdészház (Cantonul forestier Padiss) - Boga-kõ kilátó (Belvedere Piatra Boghii) - Boga-csûr barlang (Pestera Sura Boghii) - letérõ a Varasó menedékházhoz (Cabana Varasoaia)). videófilm
A sulinet.hu-on olvashatunk a Boga név erededetérõl is: „Az 1433 métermagas Boga-kõ a fennsíkot nyugaton zárja le. Neve a hajdan ott élõ szlávok bog (isten) szavából származtatható, s a név utal a hegy kultikus szerepére is. A románok mondavilágában szintén valami emberfölötti dolog képzete kapcsolódott a hegyhez; bár õk a hegycsúcsot és az aljában meghúzódó barlangokat az Ördög lakóhelyének tartották. S mivel úgy hitték, hogy az ördög ott kínozta meg a rossz embereket, gyakori kiszólássá vált: „Menj a Bogába!”, ami ugyanazt jelenti, mint a mi „Menj a fenébe!” szójárásunk. A hegycsúcsot övezõ mezõk mi más nevet kaphattak volna, mint a Gradina Dracului, azaz Ördög kertje.”

Több túra útvonalát kombinálva, részben jelzetlen ösvényeken nagyon szép, egész napos túrát tehetünk, amely során a festõi fekvésû Boga-telepre szinte minden irányból ráláthatunk. Elsõ lépésként a Bogakõ-kilátóra (1320 méter körül) mászunk fel az elõzõ túra során leírt útvonalon, vagy a Schmidl-esés felett, a Boga-kõ felé tartó hegyoldalon jutunk fel az erdõs hegygerincen (ez jelzés nélküli út, megfelelõ tájékozódási képességet igényel). A fenséges panoráma megtekintése után folytatjuk utunkat a Varasó-havas (1461 m) fele, amely szintén szép kilátóhely, rétje is igen tetszetõs! A Varasó-hegyrõl a Nagy-Havas felé tartó turistaösvényre (piros sáv, kék sáv Biharfüred ill. a Vlegyásza felé) térünk rá és az Égett-kõ (Piatra Arsa, 1488 méter) után nem mászunk fel Nagy-Havas tetejére a jelzésekkel együtt, hanem balra fordulva egy jól követhetõ övösvényen haladunk (kb. 1500 méter körüli szinten). A Horgas-havas eddig soha nem látott szép sziklái alatt haladunk, folyamatosan igen szép kilátással a Boga-felé, egészen a Szeglet-havas alatti tisztásig jutva, ahol rácsatlakozunk a Boga teleprõl érkezõ kék keresztre és az erdõs gerincen visszatérünk a Boga-telepre. Nyáron, tiszta idõben érdemes ezt a szép, de igen hosszú túrát megtenni. Csak a vidéket jól ismerõ turistáknak ajánlható, mert a jelzések több helyen, különösen a túra utolsó szakaszán bizonytalanok lehetnek és jelzés nélküli részeket is bejár a túra!

Czárán Gyula: „Kalauz Biharfüredi kirándulások” címû mûvében egy igazán hosszú, részben lóháton teljesíthetõ, kb. 46 kilométeres körutat ír le, amikor is Biharfüredrõl a Bulz forrásvidékére látogat.
„Egy nagy kirándulás csak fáradalmakhoz

szokott, gyakorlott, edzett hegyzõknek” –írja Czárán, aztán megmagyarázza, ha van „nagyzó” meg „jegyzõ” miért ne lehetne „hegyzõ” is, azaz olyan ember, aki szereti a hegyek világát, szeret a hegyekben csatangolni.

A túra során a Bohodei-nyereg és a Hideg-kút érintésével, a Szeglet-Havas nyugati oldalába tér le, majd a Juharos sziklás gerincére érkezik és un. Tatár-bordán nagyon meredeken ereszkedik le - a Tatár-rét érintésével - a Boga-ligetbe, azaz a mai Boga-telepre. Ott felkeresi a Háromkirály-esést, majd a Schmidl(Osul)-patak kanyonja felé indul ill. az Osul-patak keleti oldalán lévõ „Czárán” - kilátójához. A völgybe letérve a Boga katlan felé tart, megnézi a Schmidl-esést és utána pedig a Boga-kõkõzében a Kanyar-barlangig illetve a Boga karsztforrásáig is eljut, hogy aztán visszainduljon Biharfüredre. Czárán ebben a leírásában így irt a Schmidl-esésrõl: „Szembetûnik a Behemóth-szakadék alsó esése, a Schmidl-esés, így nevezve Dr. Schmidl Adolf geografus, a Biharhegység elsõ tudós kutatója, ismertetõje s ezen vízesés felfedezõje után.”

Schmidl Adolf (1802-1863) geográfus, mûegyetemi tanár, hazánk elsõ tudományos barlangkutatója volt. A Bihar-hegységet 1858-tól négy éven át vizsgálta, és a „Das Bihar-Gebirge an der Grenze von Ungarn und Siebenbürgen” (1863)címû mûvében nagy részletességgel ír a Bihar-hegység vidékén élõ népesség összetételérõl, szokásairól, megélhetõségi lehetõségeirõl, csakúgy, mint a hegység földrajzi jellemzõirõl és látványosságairól. Járt a Boga-patak völgyében is, amelyet megnyerte tetszését „Petrosztól az egyik legérdekesebb és teljességgel nem is a legnehezebb kiruccanás a Boga/”Pulsa”-völgybe vezet, amelynek festõi szépségét én feltétlenül valamennyi más bihari völgy elé helyezem.