Perei Árpád Túravezető Honlapja

Pádis elõszobájában
Túrák, látnivalók a Boga-patak völgyében manapság és régidõkben
Perei Árpád írása

Bihari kalandozásunkat kezdjük a Fekete-Körös völgyében, a Béli- és Bihar-hegységek között elterülõ, viszonylag szûk és igen tetszetõs Belényesi-medencében. Könnyû ide eljutni, hiszen a Nagyváradot Dévával összekötõ, 2018. végére talán már teljes hosszában felújított 76-os fõút mentén fekszik, de Magyarország felöl Nagyszalonta (Salonta)/Tenke (Tinca) irányából is vezet ide közút, bár ez utóbbi minõségével helyenként nem lehet igazán dicsekedni. Belényest elhagyván vegyük szemügyre a minket balról kísérõ és fenséges csúcsaival elkápráztató Bihar-hegységet, álljunk meg egy kis idõre nézelõdni Belényes (Beius) és Kisszedres (Sudrigiu) között. Innen ugyanis jól kirajzolódik a bihari Nagy-havas 1600 méter feletti vonulatának impozáns része, mellette - Pádis irányában - ott fehérlik a Bogakõ fehér sziklafala, ahonnan belátni mai túracélunk területét is, a Boga-patak völgyét és az ott, békésen meghúzódó, szép fekvésû hegyi üdülõhelyet, a Boga-telepet (Satul de vacanta Boga/Statinuea Boga). Megcsodálható még megannyi szép túracél is innen, ahová bihari túrasorozatunk során mi is eljutunk majd, pl. a Tatárhegy vagy a Harasztosi-Magura, hogy csak a legközelebbiekket említsem.

A medencében kanyargó Fekete-Körösnek három jelentõsebb forrás-ága van: a mostani túránk során felfedezendõ és bizonyosan legtetszetõsebb petroszi Köves-Körös, a rézbányai Körös és a biharmezõi Körös; talán mondani sem kell, hogy a turista bõségesen talál magának különlegesen szép látnivalókat mindhárom helyen. Ne is húzzuk tovább az idõt, induljunk el most a Köves-Körös vidékére, egészen a Boga-patak völgyéig, ahol minden irányban kisebb-nagyobb túralehetõségek várnak minket. Már most tudni lehet, lassan fogunk haladni, mert az utunkba esõ környezõ völgyek, hegyek rengeteg látnivalót rejtenek és ezek mellett sem mehetünk el szó nélkül.

Kisszedresnél, egy hatalmas iparvállalat (sör- és szeszgyár, italpalackozó) után tábla figyelmezteti az utazót, hogy forduljon balra, ha úticélja a Medve-barlang (Pestera ursilor) vagy Pietroasa (Vasaskõfalva) ill. Pádis. A Pádis-fennsík felé már jó minõségû úton lehet eljutni Pádisra (de onnan a Bihar-Vlegyásza hegység túlsó felére, gyakorlatilag Kalotaszeg határába tovább vezető út még nem került felújításra).

Mielõtt az elsõ kisebb hegyvonulatot elérnénk, Pietroasa (Vasaskõfalva/Petrosz) elõtt balra kellene fordulnunk Ferice

(Fericse/Harasztos) felé, ha a Harasztosi-Magura 1106 méteres csúcsára, a Bihar-hegység nyugati elõbástyájára szeretnénk túrát tenni, ahonnan szép kilátás nyílik a szemközti Béli-hegységre, a Belényesi-medencére és a Magura felett lévõ bihari csúcsokra (túraképek itt).

Jelzés egyébként csak Biharfüredre (Stana de Vale) vezet Ferice/Harasztosról, amely nem érinti a Magura jellegzetes csúcsát, ezért aztán a jelzésrõl (sárga háromszög) le kell térni a Magura lábánál. A csúcs elérése után sem forduljunk vissza, hanem haladjunk tovább egyenesen, hiszen az ösvény egy nagyon tetszetõs tisztásra vezet, itt is érdemes szétnézni.
Csodálatos rálátásunk van a havasokra és több ösvényen is visszatérhetünk a faluba, ahol egyébként a Harasztosi-csontbarlang (Pestera de la Ferice) is felkereshetõ. Télen, kora tavasszal, õsszel egész napos, szép túra.
A Harasztosról Biharfüredre vezetõ színjelzett túra egyébként 16 km hosszú.

Ha nem fordultunk le Harasztos felé, akkor hamarosan jobbra térhetünk le a Pádis-fennsík felé vezetõ útról, ezúttal a híres kiskóhi Medve-barlang (Pestera Ursilor) felé.
Pár kilométerre, Kiskóh (Chiscau) túlsó végén található az 1975-ben felfedezett, ma már jól kiépített, szép cseppkõbarlang, amelyben barlangi medvék csontvázát találták meg. Hétfõ kivételével minden nap, csoportosan, román nyelvû vezetõvel lehet megtekinteni, könnyed barlangi séta keretében a barlang nagyközönség részére megnyitott, kivilágított részeit (kb. 40-45 perces program). A barlang környékérõl, a pisztrángtelep mellõl indul egy nem jelzett ösvény a Bihar egyik legszebb kilátópontjára, a Tatárhegyre (Vf. Tataroaia, 1291 méter). A Medve-barlangtól a Szegyesd-völgybe induló körtúra jelzései megkoptak, aligha követhetõek.

Fotó a Tatárhagyi túráról: A bihari Nagy-havas vonulat markáns része alatt fekvõ völgy (Bulz/Boga/Gonosz völgyek)

A hegyek közé érve csakhamar a 320 méter tsz. sz. magasságon fekvõ Vasaskõfalvát (Pietroasa, Petrosz) keresztezzük és megpillanthatjuk az út mellett, a Belényesi-medence felé sebesen robogó folyót, a Köves-Köröst is.
A falu túlsó végétõl (a Láz patak hídjánál jobbra letérve) indulhatunk, nem jelzett ösvényen, a Tatárhegy felfedezésére (láttuk, hogy erre a szép kilátóhelyre a Medve-barlang közelébõl is feljuthatunk egy rövidebb túrával).
Már a falu határában gyönyörködhetünk a Köves-Körös vadregényes környezetében, nevéhez méltó sziklás medrében, amelyben kisebb zúgok, esések, látványos sziklamedencék tûnnek fel. A falu után balra, alig két kilométerre, egy kis híd vezet át a folyón az Aló-völgye (V. Aleului) felé. Ebbõl a völgybõl is szép túrákat tehetünk.

Alighogy átmegyünk a hídon, jobbra a Gurányi-Magura 948 méteres csúcsára mászhatunk fel „toronyiránt” (mellette nyugatabbra, egy szép tisztás, a Prislop-rét), vagy az Aló-völgybõl balra indulva, egy kis hídon átkelve, a közeli gerincre felmászva, a már említett Harasztosi-Magurára (1106 méter) juthatunk, többnyire jó kilátással a Nagy-havasra és az Aló-völgyre ill. a Belényesi-medencére (ez is jelzés nélküli, hosszabb túra).

Ha az Aló-völgyben maradunk, akkor alig 3 kilométernyire a Kis-Sebes-völgybe (V. Sebiselul) térhetünk le erdészeti úton jobbra, ahol panzió is mûködik (Pensiunea Sebisel, kb.560 méter t.sz. sz. magasságon, 2 kilométerre az elágazástól).
A vasaskõfalvai elágazástól induló, kék háromszög jelzéssel ellátott turistaút azonban hosszasan halad az Aló-völgyön, és a Bihari-havasok egyik legnagyobb vízeséséhez, az Istenek-havasa oldalán lezúduló Nagy-Phaeton-hoz (Saritoarea Bohodei) vezet. A vízesés után a jelzésen továbbhaladva egy kalandos túrán, a „mászós”, láncokkal biztosított Kereszthegyi-ösvényen (M.Crucii) egész Biharfüredig (Stana de Vale) juthatunk. (A kék háromszög az alábbi útvonalon fut: Vasaskõfalva (Pietroasa) - Áló-völgye – Nagy-Phaeton v.e. - Istenek-Havasa/ Bohodei-nyerge – Biharfüred, 28 km, kb. 9-10 óra menetidõvel; lefelé nem a Kereszthegyen át, hanem a Kígyók szakadékán át vezet a jelzés).

Az Aló-völgy egyénként jó darabon autóval is járható (pl. a volt erdészház környékén lehet parkolni 540 méter magasságban). A völgybõl mászható meg a Tisza-hegy (Munt. Tisa, 1184 méter) is jelzés nélküli úttalan ösvényeken.
A Köves-Körös (Crisul Pietros) partján autózva, alig betelve a folyó hangosan morajlása mellett feltáruló szépségeivel, jobbra egy erdészeti útra térhetünk le (kb. 3 km-re az Aló-völgyi hídtól) a Galbena felé.
Ez a nehezen járható út a Pál-völgyi egykori erdészház (Canton Pauleasa) érintésével a Galbena-völgyébe tart és a Flóra-rét (Poina Florilor) mellett elhaladva egészen addig a pontig eljuthatunk, ahol a nem mindennapi élményekkel kecsegtetõ, igaz nem veszélyek nélküli, híres Galbena-kõköz (Cheile Galbenei) medertúráját kezdhetjük meg (innen egyébként egész az Aranyos-völgyébe juthatunk turistajelzésen – sárga háromszög - a Luncsoarai-erdészház érintésével. Megjegyezendõ, hogy sok turista Pádisról, a Glavoi-rétrõl ereszkedik le és a Galbena–kitörésnél kezdi a Galbena-szurdokának bejárását, így pontosan itt, az erdészeti útnál mászik ki a mederbõl, hogy aztán a Flóra-réten át másszon vissza a Pádis-fennsíkra vagy induljon Vasaskõfalva, esetleg az Aranyos-völgye felé.

Aki nem autóval szeretne a Galbena-völgyébe jutni, azt is várja itt egy vagány túra: ne térjünk le jobbra az említett gödrös erdészeti útra, hanem haladjunk tovább a Köves-Körös mentén, kb. 2,5 kilométert, pontosan a Galbena-patak (V. Galbenei) beömlési pontjáig, ami kb. 450 méter t.sz. sz. magasságon található (könnyen megismerhetõ, mert itt áll a „La Mama motel” épülete).

Ez a motelhez közel esõ hely (Vizek köze/Intre ape) nem csak azért említésre méltó, mert nyáridõben a Galbena medrébe leereszkedve annak ugyancsak látványos Alsó-kõközében (Cheile Jghiabulur, egykori czáráni Galbinetta-körút része volt) medertúrázhatunk, hanem azért is, mert ez a Köves-Körös „születési helye”: a Galbena beömlési pontja elõtt, a patak már a „Bulz” névre hallgat felsõbb folyásán. A lenti képeken: A Galbena alsó szorosában járunk vagy inkább mászkálunk :-).

Egy másik túralehetõség az lenne, hogy az idõnként eltûnõ, egyébként Vasaskõfalva felöl érkezõ, sárga háromszög-jelzésen a korábban említett erdészeti út és a patakmeder közt haladva érünk fel a volt Pál-réti erdészházig illetve a Galbena felsõ-szurdokáig (vagy egészen tovább az Aranyos-völgyébe, Arieseni/Lepus-ba, ahogy azt már korábban megemlítettem; a jelzés teljes, 25 km-es útvonala a következõ: Vasaskõfalva (Pietroasa) - Köves körös völgye (Vl. Crisului Pietros) - Vizek köze (Intre Ape) - Galbena völgye (Vl. Galbenei) - Lankás völgy (Vl. Luncsoara) - Cornul Ponita - Vl. Coblesului - Lepus (Comuna Arieseni).
Az úton tovább, immáron a Bulz-patak mentén felfelé haladva, elhaladunk az Ózon- motel mellett (korábbi Bulz turistaház helyén) és hamarosan egy különleges sziklaalakzatnál illetve a lábánál lévõ sziklamedencénél pihenhetünk meg. A Bulz-kõnél (Indián-kõnél) vagyunk, a hatalmas, nagy orrú sziklaarc érdekes látvány, „De Gaul-sziklaként” is emlegetik (Piatra Bulzului). A sziklára felmászva szép rálátásunk van a Boga-telep környékére, egyébként ide érkezik a közeli Boga-teleprõl Biharfüredre induló kék sáv turistajelzés is.

A megkopott kék sáv itt vezet fel nehéz terepen a Bulz-kõ fölé és az erdõs és meredek un. Hegyek-gerincére (Creasta Muntilor) majd a Juharoson át a bihari Nagy-havas vonulat részét képezõ Szeglet-havas (Cornul Muntilor) alá érkezik. Ott, a gerinc alatt aztán sajnos a „semmibe veszve” a Hideg-kútnál (Vf. Fantana Rece) ér fel a gerincre a kitartó turista (ha nem akarunk tekeregni a járhatatlan, benõtt, rossz ösvényeken, akkor a Szeglet-havas alatti tisztásról azonnal másszunk ki, meredeken a 1627 méteres csúcsra, amely egyébként is szép kilátóhely. Megéri a fáradtságot, nem annyira fárasztó, bár meredek…).

Lenn az útról, a Bulz-kõ közelében rálátunk a Nagy-havas közeli vonulatára is. Utunkat tovább folytatva hamarosan (kb. 400 méter után) egy útelágazáshoz érünk, jobbra Pádis felé folytathatjuk az utat (alig 14 kilométer megtételével a pádisi menedékházhoz juthatunk, a Bál-rét/Uvala Balileasa pedig csak 8,5 kilométere van a pazar szerpentinen haladva), balra fordulva pedig már pár méter után a Boga-telep elsõ házai állnak. A telep Belényestõl 29 km, Vasaskõfalvától 9 km van, Békéscsabától pedig kb.145 kilométert kell autózni idáig.

A pádisi útelágazás közelében folyik a Bulz-patakba a Pláj/Plaiului-patak, a lezúduló patak feljebb keresztezi még kétszer a Pádisról érkezõ szerpentint, a Pláj/Plai-nak nevezett közeli vidéken, ahol látványos építkezések zajlottak az elmúlt években.
Pádis felé - a szerpentint idõnként keresztezõ, azt lerövidítõ - kék kereszt turistajelzésen is továbbhaladhat a gyalogos turista (kék kereszt: Boga-telep - Pádisi menedékház, távolság: 14 km, menetidõ: 4 óra). Folytatás : a cikk 2 .része itt