Meteo Hóinfó Bihar Napi csapadék VERTOP sipálya Radar Műholdkép Webcam TÉRKÉP1 2 A HONLAPOMRÓL BIHARI TÚRAINFÓK TÚRALEIRÁSOK OLVASNIVALÓK FOTÓK LINKAJÁNLÓ |
---|
Túra a déli végeken
Herkulesfürdõ A
Krassó - Szörény megyéhez
tartozó fürdõtelep könnyen megközelíthetõ
akár vonattal akár személyautóval, a
Temesvár - Lugos - Karánsebes útvonalon. A település lakossága 6400 fõ, abból csupán 95 fõ magyar nemzetiségû. Története Az
egykoron virágzó fürdõélettel
büszkélkedõ település az Osztrák-
Magyar Monarhia egyik leghíresebb és legszebb
fürdõhelye volt. A fürdõhely
kifejlõdéséhez hozzájárult a
térség kitûnõ
levegõje, amelyet máshol csak 3000 méteres
magasságban tapasztalhatnánk. Herkulesfürdõ
Európa legrégibb
ismert fürdõje, vizének csodásan
gyógyító erejét már a rómaiak
is ismerték, használták.
A rómaiak, Traján császár idejében,
105 és 107 között, fürdõket
létesítettek
itt “Ad aquis Herculi sacerdos”
(Herkules szent vizeihez) vagy “Thermae
Hercului ad Mehadium” (Herkules mehádiai hévizei) néven. 1773
nyarától egyre
többen látogatják, miután egy bécsi
orvos elemezte vizét és megállapította
csodálatos gyógyhatását. A
lassanként kiépülõ fürdõ sajnos a
késõbbi török-osztrák
háború éveiben (1788 - 1792) ismét
elpusztul.
A
fürdõhely fénykorát 1852
után élte, ekkor épült fel a mai napig
látható, számos épülete: a
Gyógycsarnok,
a Rezsõ- és a Ferenc József udvar, a kupolás
Szapáry-fürdõ és számos magán villa.
A Monarhia elõkelõségei, köztük Ferenc József
császár és felesége „Sisi”
gyakran és szívesen tartózkodott
Herkulesfürdõn. Hõforrások A
Cserna patak mentén 4
km hosszan, 16 kénes és konyhasós hõforrás
található. Az itt található források
Európa leghatékonyabb hõforrásai közzé
tartoznak. Orvosi javallattal hatásosak,
fürdõ- vagy ivókúraként a krónikus
reuma, légzési szervek, emésztési gondok,
szembetegségek,
kezdõ cukorbetegség, higany- és
ólommérgezés kezelésére. Fontosabb
források a
Herkules 67 °C, a Mária 54 °C, az Erzsébet
55 °C és a József 54 ° C egyéb
források mellett. Túralehetõségek A Cserna völgye és
környéke, amely a 24.000 km2 kiterjedésû Domogléd - Cserna Nemzeti park része, kitûnõ túrázási hely a bakancsos, hátizsákos túrázók
számára, hiszen számos csodálatos látnivaló található. A túrák során szükséges az odafigyelés, mert
nagyon gyakori a vipera. A magas sziklákon honos a mediterrán jellegû Magyar fenyõ (Pinus Hungarica). Fontosabb, de nem túl nehéz
bakancsos túrázási lehetõségek: Herkulesfürdõ - Fehér
Kereszt (Crucea Alba) kilátóhely - Domogléd csúcs: A „Domogléd” egy a Herkulesfürdõ fölötti hegyekben fekvõ sziklás magaslat. A Fehér Keresztig való feljutás nem túlságosan nehéz, könnyen megközelíthetõ a belvárosból gyalogosan is. Táblák irányítják a túrázót, a “Domogled” vagy „Crucea Alba” elnevezést kell keresni. A Herkulesfürdõre vezetõ felsõ úton kell elindulni, innen indul a sárga sáv, amely a csúcsig visz kb. 4 óra alatt. Egy nem túl erõs erdei kapaszkodó után elérhetõ a Fehér Kereszt (Crucea Alba) kilátóhely, ahonnan csodálatos a kilátás a városra és a Cserna völgyére (Ide mindenkinek fel kell jönnie, kötelezõ program az ide látogatóknak). A “Macskák ösvénye” turistaúton haladva tovább érhetõ el az 1105 méteres Domogléd csúcs, amely határ volt a történelmi Magyarország és Románia között. Az ösvény meredek és sokszor omlásveszélyes. Útba esik a serban barlang is. Sok vízzel induljunk el, mert az úton nincs forrás. Vanturatoarea (Szeles)
vízesés: A
Baia de Arama felé
vezetõ 67 D számú szerpentines úton kell
elindulni. Miután elhaladunk a Cserna
folyón lévõ víztározó mellett, a 12
-es kilométerkõnél van egy betonhíd. Innen
indul el a piros kereszt turistajelzés. Egyórás,
nem túl nehéz erdei kapaszkodó
után megpillantható két egymásra merõleges
meredek sziklafal, találkozásának tetejérõl
lezúduló vízesés, amely a Dél
Amerikai Anghel-hez hasonló. Egy újabb rövid
gyaloglás után megközelíthetõ a
vízesés, a túrázó választhat
:vagy a vízesés
lábához ereszkedik le, vagy mögé bújik
a sziklapárkányon. Czeszna szoros (Cheile
Ţasnei): Kihagyni
nem érdemes,
mivel nagyon könnyen megközelíthetõ és igen
látványos. Herkulesfürdõt elhagyva
a Baia de Arama felé vezetõ 67 D számú úton
14 km után található egy panzió,
onnan indul a kék keresztjelzés. Egy komolyabb, 25 perces
erdei kaptató után
érhetõ el a szoros bejáratát jelzõ sziklák,
innen beláthatunk a hajdani ezer éves
határt jelzõ völgybe. Az ösvény kezdetben magas
sziklák között halad, majd
fokozatosan ereszkedik le a patak völgyébe, míg a
szoros végénél, ahol egy vízimalom
található, újra emelkedni kezd. A túra
jövet - menet kb. 3 óra. Víz nem
szükséges, de a viperákra figyelni kell, fõleg a
sziklás részeken. A szoros
jelképe a Magyar fenyõ ( Pinus Hungarica).
A Vânturatoarea vízesés és a Czeszna szoros egy nap alatt bejárható. Roseţ vízesés: A vízeséshez a piros kör turistajelzés vezet, aminek kiindulási pontja megtalálható a Hétforrás - kempingtõl (Camping sapte Izvoare) 300 méterrel feljebb a Baia de Arama felé vezetõ úton. A vízesés alig 2 órás, kisebb - nagyobb emelkedõkkel tarkított gyaloglás után érhetõ el. A vízesés sajnos 2007 májusába teljesen ki volt száradva, csupán a sziklás Roseţ patak medre volt látható. Orsova Orsova városa a Cserna
Dunába ömlõ felduzzasztott öbölszerû
torkolatánál, a Duna
bal partján fekszik. A közel 13 000 lakosú
várost 1966-1971 között építették
a
régi Orsovától magasabban, mivel a Duna vize az
1972-ben átadott vízerõmû miatt
megemelkedett, elöntve a régi várost is. Orsova fõbb látnivalói Az 1976-ban átadott Római - Katolikus templomban amit Hans Hackelman tervezett modern stílusban német, magyar, román és cseh nyelvû miséket tartanak. A templomban 2004 májusában a Szent Korona Szövetség három nyelven emléktáblát állított fel. Az emléktábla felidézi a Szent Korona Orsovához fûzõdõ történetét. A Szent Anna kolostor (Manastirea Sfânta Ana) a város fölötti dombon fekszik. A kolostorhoz jelzett autóút vezet, de gyalogosan is megközelíthetõ a szûk, orsovai lépcsõs utcákon. Érdemes is felmenni, mert pazar a kilátás a városra, a Cserna torkolatára és a Dunára. A
Karánsebes - Drobeta
Turnu Severin (Szörényvár) fõútnál
található autómosónál egy
tábla jelzi, hogy
itt kezdõdik a 2900 km hosszú Karpátok
hegykoszorúja és jelzett turista út vezet fel a
Mehádiai hegyekbe. Kb. 45
perces gyaloglás után található egy
tisztás ahonnan gyönyörû a kilátás
Orsovára, a Cserna torkolatára és a Dunára.
További nyolc órás út után
Herkulesfürdõre
lehet leereszkedni a sziklás Domogled hegységrõl. Kellõ
mennyiségû ivóvizet
vigyünk magunkkal. Orsovárol sétahajók indulnak a kis Kazán - szorosba, majd vissza. Egy ilyen út kb. 3 órát tart. Sajnos Ada Kaleh szigete már csak képeken csodálható meg. A szigetet a Duna felduzzasztott vize nyelte el örökre. A sziget kb. 4 kilométerrel Orsova alatt helyezkedett el, magasságában most az azonos nevû alagút található. Az 1800 méter hosszú és 500 méter széles sziget lakói török nemzetiségûek voltak Híres volt a szigeten található erõd, amit 1689 -ben az osztrák Veterani tábornok emelt. A történelem folyamán a kitûnõ fekvése miatt többször is gazdát cserélt az osztrákok és törökök között. Az 1878 -as berlini béke után az Osztrák-Magyar Monarhia igazgatása alá került, annak ellenére, hogy a sziget a török szultán tulajdona maradt, ezért is nevezték a szigetet még “török Orsovának” is. A sziget lakói különleges jogokkal rendelkeztek, mind az adó- és vámmentesség, valamint katonai szolgálat alól való felmentés tekintetében. A sziget 1923 -ban került Romániához. Az itt élõk évszázadokon keresztül gyümölcs - és dohány-termesztéssel, éjszakánként meg csempészéssel foglalkoztak. Híres volt a homokba fõzött török kávé és a rahát. Keleties hangulatot varázsoltak a sziget szûk utcái, a bazár, a vár és a török építészet sajátosságait magába foglaló többi épület.
Utazás az Al-Duna mentén, Orsovától
a Kazán szoroson át Lászlóvárig
Kevés ilyen varázslatos helye van Európának mint az Al-Duna vidéke. Orsovát elhagyva az 57 -es úton kell elindulni Új-Moldova felé. Kezdetben a Dunától távol haladunk, majd ismét a Dunához visz le az út, amely mellett fogunk haladni szinte végig. Sajnos a Duna már lassan hömpölyög, nem zuhatagos és, vad mint ahogy azt Jókai megírta az Arany emberben. Az itt megépített Széchenyi út nagyrésze is már a múlté, hiszen a Duna duzzasztása miatt kb. 30 - 40 méterre a Duna alá került. Csupán egy kisebb szakasza maradt a Duna vize fölött Lászlóvár közelében. A Duna két oldalán meredek hegyoldal húzódik kanyargós úttal. A túloldal az már Szerbia, de jól kivehetõk az alagutak és az ott robogó autók. A folyó a Nagy-Kazán térségében a legkeskenyebb, csupán 150 méter. Itt a sziklafal 200 - 300 méterrel tornyosul a Duna fölé. A Kis-Kazán valamivel szélesebb kb. 200 méter. A két Kazán-szoros között található a dunatölgyesi kiöblösödés, itt a legmélyebb a Duna, meghaladja a 85 métert is. A térség a Kazán- szoros nevet valószínûleg a meder alján lévõ mélyedésekrõl (üstökrõl, kazánokról) kapta. A Duna menti térség a Kazán-szoros nemzeti park része.
A Kis-Kazán szoros elõtt a Mraconia patak torkolatán áthaladó híd feletti meredek sziklába van vésve Decebál dák király arca. Az arc magassága kb. 40 méter, szélessége kb 25 méter, az orrának a mérete is kb. 6 méter. A szobor után egy templom mellett halad el az út, a templom közvetlenül a Duna mellett van, innen a folyó fokozatosan szûkül. Hajóról megtekinthetõ, az útról nem igazán vehetõ ki a közel 2000 éves “Tabula Traiana” emléktábla, amely Traján császár sziklába épített útjának állít emléket a szerb oldalon. A Duna duzasztásánál víz alá került, de más emléktáblákkal ellentétbe kiemelték és jóval feljebb helyezték el. Dunatölgyesnél (Dubova) a mûút rövidebb idõre elhagyja a Duna mentét, de annak ellenére érdemes egy kisebb idõre megállni. Orsova felöl jövet a szerbek által lakott falu végén található kiskocsmától indul egy jelzett turista út, sárga háromszög, a Kazán-szoros tetejére. Alig 45 perces erdei könnyebb gyaloglás után elérhetõ a Kazán- szoros sziklás pereme. A látvány szédítõ, hiszen a Duna kb. 500 méterrel lejjebb kanyarog. Nyaranta a sziklák peremére kiülõ, napozó turista megcsodálhat számtalan sétahajót is.
Dunatölgyeshez közel két barlang is található, a Veterani, amely egy osztrák tábornokról kapta nevét mivel 1691 -ben az osztrák seregek itt tartóztatták fel a túlerõbe lévõ törököket. A másik barlang a Ponikovai, amely az 1600 m hosszú galériái révén a térség leghosszabb barlangja. A szárazföldrõl, illetve a Duna vizérõl csónakból lehet megközelíteni a barlangot. A
Kazán-szoros mentén haladva számos
vármaradvány is
található. Ezeket a történelemmel
dacoló erõdítményeket végvárnak
építette
valószínûleg Zsigmond király. Trikule
vára 45 km -re van Orsovától Tiszóvica
(Tisoviţa)
és Szinice (Sviniţa) falvak között. A
“Hármas torony” vármaradványt a XVI.
században építették, hogy megvédje a
déli végeket a török betörések
elõl. A
várból napjainkra csupán három torony
maradt hírmondónak dacolva a történelem
viharaival. A Duna felduzzasztása óta vízben
vannak, ami szintén hozzájárult a
tornyok rombolásához. Drankóvára 71 km-re található Orsovától. A várat közvetlenül a Duna partjára építették a XIV. században, hogy helyõrsége bármikor lezárhassa belülrõl a Duna szorosban az utat. Az osztrák uralom alatt már csupán õrállomás létezett. Napjainkban csupán várfal maradványt lehet megfigyelni mélyen a Duna vizében. Lászlóvár elõtt a megmaradt Széchenyi - út mentén a falba vésett hatalmas márványtábla állít emléket a nagy mûnek. A táblán jól kiolvasható a következõ szöveg: „Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI t. czikelye által I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök idején Bellusi Baross Gábor kereskedelmügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember xv -én. Isten áldása legyen e mûvön és megalkotóin” Lászlóvár (Szent László vár) 7 km -re található Ó - Moldovától a Duna partján lévõ dombtetõn. A várat 1427-1428 telén Zsigmond király azért építette, mert vissza szerette volna foglalni a török kézre került szemközti Galambóc várát. 1428 májusában Zsigmond király átkel a Dunán és megkezdi Galambóc várának ostromát. A vár felmentésére megérkezik hatalmas sereggel Murád szultán, ezért Zsigmond király szabad elvonulása végett fegyverszünetet köt, amit a törökök nem tartanak be, rátámadva a visszavonuló magyar seregekre. Zsigmond királyt Rozgonyi István temesi gróf feleség, Szentgyörgyi Cecília mentett ki.
Lászlóvárát
használta
1482 -ben a török elleni csatáira Kinizsi Pál,
Temesvár kapitánya. A várat
valószínûleg a törökök a XVI.
században lerombolták. Napjainkban a Duna
partjáról csupán egy várfal figyelhetõ meg
romos állapotba. A falu felõl fel lehet
kapaszkodni a dombtetõn álló várhoz, ahonnan
kitûnõ a kilátás a szemközti
Galambóc várra, valamint a Duna vizébõl kiemelkedõ
Babakáj “ Nagyapó” sziklára,
amelyen valószínûleg török õrtorony volt. A kirándulás az Új Moldova - Oraviczabánya - Temesvár útvonalon
folytatódhat. Remélem, hogy kedvet kaptak az olvasók és egyre többen fogják felkeresni e mesés déli végeket akár egy rövidebb hétvégi kirándulás alkalmából. Bõvebb felvilágosítást kérhetnek a < balazsistvan@freemail.hu > e -mail címen. (a
szerzõ eredeti cikkét a honlap számára
adaptálta, némi kiegészitéssel látta
el és A téma után érdeklõdöknek további irások itt: 1 Herkulesfürdõ 2 Al-Duna . |