Túravideók, szép tájak, várak,  Erdélyben és más helyeken. Iratkozz fel a You-tube csatornámra!

Túrák, kirándulások a déli végeken ( I. rész:)
Herkulesfürdõ és környéke 
 videó

Több barátunk, ismerõsünk egyszerûn csak annyit mondott, hogy nagyon irigykedik ránk azért, hogy pünkösdi, 4 napos túránk a Cserna-völgyébe és az Al-Duna vidékére vezet. Erdélyben sokan tudják, milyen páratlan szépségeket rejtenek ezek az Erdélytõl viszonylag távol esõ bánsági nevezetességek, a magyarországi turisták számára azonban jószerivel teljesen ismeretlen ez a táj. Elõször két éve jártam erre a Bánsági EKÉ-sek jóvoltából és azóta éves programunk biztos pontja a Délvidék e varázslatosan szép része.   Reméljük e kis ismertettetõvel némi segítséggel tudunk szolgálni a felfedezõ kirándulások megszervezéséhez.

Herkulesfürdõ: meglátni és megszeretni

 A 168 méter tengerszint feletti magasságon fekvõ Herkulesfürdõre érkezõ turistát szinte pillanatok alatt elbûvöli a táj: a vadregényes Cserna-völgyben vagyunk, a folyó két oldalán hatalmas hegyek közé ékelõdve terül el a fürdõtelep. A folyó jobb oldalán, a többnyire erdõvel borított Cserna-hegység, túloldalt pedig a meredek sziklabérceivel, fehér szikláival elkápráztató Mehádiai-hegység övezi a völgyet. A Krassó-Szörény megyéhez tartozó üdülõhely, amelynek állandó lakosainak száma 6 ezer fõ körüli, Temesvártól 170 kilométerre fekszik, a legközelebbi nagyváros, Szörényvár Drobeta-Turnu-Severin (Mehádia-megye székhelye), pedig 47 km távolságra található. Késõbbi kirándulásaink színhelye Orsova (ahol a Cserna a Dunába ömlik) 22 kilométerre, de a Kazán-szoros is csak kb. 40 km-re fekszik.
 Különleges enyhe éghajlat jellemzi e tájat: a régi Nagy-Magyarország legdélebbi vidékeihez tartozik, egy szélességi körön van az itáliai Velencével vagy a francia Nizzával is. A közép-európai éghajlatot itt már erõs mediterrán behatás éri, ezért kellemes idõjárási viszonyok alakultak ki, az éves átlaghõmérséklet 14 C° körül alakul. Sajátos növény- és állatvilága van, ennek köszönhetõen hozták létre itt a Domégléd-Cserna Nemzeti parkot. Klimatikus gyógyhely: levegõje annyira ionizált (2000-2500 negatív töltésû ion/cm³/s), mintha 3000 méter fölötti hegyeken lennénk. A levegõ ilyen mértékû ion-tartalma pedig igen jótékony hatással van az emberi szervezetre: általános jó közérzetet biztosit, stressz-oldó, nyugtató hatású. Így Herkulesfürdõn már a szabad levegõn való séta is a terápia része.

A rómaiak is ismerték a „földrész legszebb völgyében” fakadó csodás hatású hévizeket

Herkulesfürdõt azonban legtöbben meleg gyógyforrásai révén ismerik, nem is véletlenül, hiszen Európa leghatékonyabb hévizei fakadnak itt. A környék legismertebb forráscsoporjai a Herkules (67 C°), a Neptun (54 C°), a Diana (vagy Elisabeth 46 C°), a Traianus  és a Hétforrás (vagy más néven Hétvezér-források). Az itteni, egyébként enyhén radioaktív vizek számos betegség kezelésére alkalmasak fürdõ ill.- ivókúra formájában: krónikus nõgyógyászati bajok, reuma, köszvény, kezdeti fázisban lévõ cukorbetegség, nehézfém-mérgezések, szembetegségek, légzõszervi megbetegedések, idegrendszeri bántalmak, emésztési rendellenességek esetén javallott az orvosi ellenõrzés melletti kúra. A város környékén fakadó erõs gyógyhatású kén-, és sótartalmú termálforrásokat már a rómaiak is hasznosították. A fürdõk korabeli neve Traianus (Traján) római császár idejében az „Ad aquas Herculi sacras” (Herkules szent vizeihez) illetve a „Thermae Herculi ad Mehadiam” (Herkules mehádiai hévizei)” volt. Valószínûleg a Decebalt legyõzõ és Daciát meghódító Traianus császár volt az, aki fürdõket létesített itt i.sz. 105-107 között és maga is itt kúrálta betegségeit. Marcus Aurelius is csodálója volt az itteni víz erejének. Herkules tiszteletére (a meleg források szentje õ volt a rómaiaknál) szobor is állt állítólag itt. A római mondák szerint Herkules egy közeli barlangban hadakozott a Hydra nevû sokfejû kígyóval, végül a Kazán-szorosban végzett vele, egyes magyarázatok szerint innen ered a fürdõhely korabeli elnevezése. A történelem viharai többször elpusztították a fürdõtelepet (népvándorlás majd a török dúlás a XVIII. században). 1817-ben azonban a Cserna szabályozásának és az új út megépítésének köszönhetõen ismét felépítették a fürdõtelepet és a „Mehádiai fürdõk” azután kapták meg a Herkulesfürdõ nevet. A fõtérre 1847-ben került a mai napig is ott álló, a város jelképének számító Herkules-szobor. A fürdõhely az 1848-49-es forradalom utáni idõkben pazar módon kiépült és európai hírû fürdõvé vált. A nagyúri közönségnek sorra nyitották meg azokat a minden igényt kielégítõ fürdõket, pavilonokat, palotákat, szállodákat, amelyek nagy része a mai napig is jobb sorsa érdemesülve ott áll. 1896. szeptember 27-én jelentõs diplomáciai találkozónak adott helyet a város: a Vaskapu-csatorna átadásakor itt találkozott a Monarchia, Románia és Szerbia uralkodója. A Monarchia egyik leghíresebb fürdõhelyén több alkalommal megfordult I. Ferenc József császár (elõször 1852-ben, mikor is kijelentette, hogy a „Cserna völgyében van a földrész legszebb üdülõhelye”) és Erzsébet királyné is többször idõzõt itt. A királynõ szívesen sétálgatott a környéken, róla nevezték el az egyik szép kilátó-pontot, az Erzsébet-csúcsot. Ebben az idõben a monarchia ékessége volt az üdülõhely. A történelmi városrészbe érkezõ turista az elsõ pillanatokban a 100-150 évvel ezelõtti idõkbe visszacsöppenve érzi magát a pompás építmények sorát látva. Hamarosan észrevesszük azonban, hogy a díszes épületek belseje romos és üresen áll, külsejük pedig javarészt elhanyagolt. Ezzel együtt is érdekes élmény a városnézés, a város monarchia korabeli bája még mindig ott lebeg körülöttünk, igaz kissé balkánias ködbe veszve. Az 1970-es években egy modern szállodákkal (szakszervezeti üdülõk) övezett, kevésbé romantikus, új városközpont is kiépült: ez a Cserna folyását tekintve lejjebb található kb. 1 kilométerrel.

 
A Cserna-völgy fontosabb pontjai  

 
Ezek után nézzük meg, hogyan is tájékozódhatunk a városba érkezvén. A Temesvárt Orsovával összekötõ, jelenleg hosszú szakaszon felújítás alatt álló E70-es útról Mehádia (itt az úttól jobbra egy dombtetõn középkori õrtorony, Miháld-vár romjai láthatók) után 5-6 kilométerre balra mellékút vezet Herkulesfürdõ felé. Itt van fürdõhely szemet gyönyörködtetõ kupolás vasútállomása a Bukarest - Temesvár - Budapest nemzetközi vasútvonalon. Hamar elénk tárul a távolról is festõi szépségû, egyre szûkülõ Cserna-völgy a feléje tornyosuló sziklákkal. A telep központja kb. 5 km-re helyezkedik el, a térképeken elõbb még Pecinisca (Csernabesenyõ) község következik, ez ma már gyakorlatilag Herkulesfürdõ része. Ennek megfelelõen Herkulesfürdõt a következõ négy nagyobb részre oszthatjuk: a telep bevezetõ szakasza (Csernabesenyõ térsége), Herkulesfürdõ új központja a modern szállodákkal, a történelmi városközpont korabeli építményeivel, majd a Hétforrás vidéke (a Cserna partján fellelhetõ „mindenki medencéivel” és a Termál-stranddal) a folyón létesített völgyzáró gátig terjedõen.

 Autózzunk tovább felfelé a Cserna völgyében. Eközben néhány túrázás szempontjából fontos helyet is érintünk: a Hétforrás vidéke után, nem messze a Termál-fürdõ rövid baloldali lehajtóját elhagyva egy kereszt (Crucea Ghizelei) közelében, az úttól  jobbra indul a jelzett turistaösvény a Cociu-(vagy más néven Roset) vízeséshez. A mûúton továbbhaladva a gát utáni duzzasztó-tótól (Lacul Prisaca) kezdve - ha lehet - még festõibb vidékkel találjuk magunkat szembe. A tó után az úttól balra letérve, egy kis hídnál indul az ösvény a vadregényes Szeles-vízeséshez. A mûúton továbbhaladva pár kilométer után elérhetjük a Czeszna-völgyi túra kiindulópontját, a Herkulesfürdõrõl 13 km-re lévõ a Dumbrava-motelt. A Cserna felsõbb szakasza a vadvízi evezõsök kedvelt terepe. Az út még tovább halad a Cserna völgyében Cerna Sat (Csernafalva) illetve a völgytõl keletre letérve Baia de Arama felé. Cerna Sat az utolsó település a Cserna völgyében, Herkulesfürdõtõl kb. 45 km-re, az utolsó 15 km azonban meglehetõsen rossz, kisautóval alig járható. Cerna Sat végénél egy kis Cabana, majd az igen szépnek mondott, rövidke szoros (Cheile Corcoala) látogatható meg. A falu mögött a Lacul Cerna, a Godján és Vulkán hegységek között elterülõ vízgyûjtõ tó található. Innen érhetõ el a Cserna forrása is (Valea Cernei - Cerna Sat  - Cheile Corcoaiei - Izvorul Cernei, piros pont 1 óra).

Térjünk azonban vissza Herkulesfürdõ megközelítési lehetõségeihez. Csernabesenyõ településen, a bevezetõ szakaszon -úticélunktól függõen- választhatunk két út, az alsó völgyben vezetõ, új és régi városközponton átvezetõ vagy a felsõ, a mehádiai oldalon megépített látványosabb hegyi út közül, ez utóbbi a várost elkerülve a Hét(meleg)forrás vidékére vezet. A felsõ út elõbb a sportpálya és a Prolaz-völgy kijárata mellett kanyarog, majd késõbb ennek az útnak is lesz egy igen éles leágazása balra, a régi városközpontba. A leágazás elõtt pár száz méterrel visszább indul jobbra, a hegyre fel, a Fehér-kereszthez vezetõ turistaút.

A két út végül egy hídnál, az Elektromos állomásnál egyesül, hogy továbbhaladjon a Cserna völgyében felfelé, leghamarabb a 
Hétforrás vidékét elérve. Ha az alsó, völgyi utat válasszuk, elõbb az „új” szállodákkal övezett modern központba érkezünk (hivatalosan Herkules II-nek nevezik). A Domogléd meredek sziklafalai elõtt a 70-es években felépült hatalmas szállodák egymás mellett helyezkednek el (Hotel Afrodita, Hotel Diana). 
Ezek a felhõkarcolószerû szállodák mára már -berendezésüket tekintve - ugyan kissé elavultak, de helyi viszonylatban átlagos színvonalúnak mondhatóak. 
Az üdülõtelepen a nyári csúcsszezonban akár 5000 vendég is megszállhat. A nagyobb szállodák többnyire saját fürdõvel rendelkeznek. Találunk itt több éttermet és üzletet is. Továbbhaladva a bécsi barokk építészet jegyeit viselõ régi városrészbe érünk (Herkules I), emlékeztetve a város monarchiabeli virágkorára. A fürdõ hajdanán a magyar királyi kincstár tulajdona volt.

Séta a belvárosban

  Az egykori Kaszinó impozáns épülete elõtt, a szépen gondozott Központi-parknál (hajdani Gizella-liget) leparkolhatunk, hogy sétát tegyünk a városban. A 1850-es évek elején építették fel a két központi szállodát, amelyeket oszlopcsarnokok kötnek össze, közöttük áll a volt Kaszinó épülete, amelynek homlokzatán az alábbi felirat áll: „Saluti et laetitae” azaz „Az egészségnek és az örömnek”. A csarnokokhoz oldalt az egykori Rudolf vagy Rezsõ-udvar (ma Traian-Hotel) és a Ferenc József-udvar (a mai Decabel Hotel) palotaszerû épületei csatlakoznak. A Ferenc József-udvar volt a színhelye az 1896-os, Vaskapu-csatorna átadását ünneplõ uralkodói csúcstalálkozónak, amirõl már szóltunk. A Kaszinónál kis várostörténeti múzeum (fõként római-kori leletekkel) és könyvesbolt is található. A könyvesboltban képeslapokat és a környékrõl térképvázlatot, turistairodalmat is vásárolhatunk. Itt csodálhatjuk meg a magányosan álló, kb. háromszáz éves mamutfenyõt is. Az épületek homlokzatán régi római istenábrázolások (Venusz, Diana, Hygieia) láthatóak. A Cserna túlsó, jobb oldalán az osztrák fürdõ található (Baila Imperiale Austice, az Alpár Ignác által tervezett mutatós kupolákkal ékesített reneszánsz stílusú épület korábbi neve Szapáry-fürdõ volt). A közelben van az Erzsébet-villa, ahol Erzsébet királynõ szállt meg hosszabb itt tartózkodása (1887) idején. Az egyébként mûemléki védelem alatt álló, megrokkant homlokzatú épületek mellett továbbhaladva, a Cserna kis hídján átkelve a Herkules-térre érünk, amit az utca közepén egy szürke márvány kút fölött álló 3,5 méter magasságú Herkules-szobor ural. Herkules kezében furkósbotot tart, vállán oroszlánbõr. Ez a római Herkules-szobor mintájára készült és érdekessége, hogy ágyúcsövek vasanyagából öntötték (a bécsi Romelmayer és Glantz mûve 1847-bõl).

 A szobrot egyébként Károly fõherceg a gyógykezelésen itt tartózkodó katonái hálájának jeleként adományozta. Az utca valaha kifogástalanul míves épületeiben az enyészet az úr, lezárva, többnyire üresen állnak az egykori luxushotelek: szebb idõkre, befektetõkre várnak. A szobor mellett kétoldalt a Hotel Dacia, Hotel Domogled és a Hotel Duna kihalt épületei helyezkednek el. A Hotel Apollóban „Bár” felirat és egy nem túl bizalomgerjesztõ, de nyitott ajtó jelzi a mûködést. A tér elején lévõ igényes kivitelezésû Hotel Ferdinánd-tól eltekintve, olyan ez az utca mintha lakói régen kihaltak volna...végül is ez történt. A sürgõsségi betegellátás viszont itt kapott helyet a Herkules szobortól nem messze (talán azért, mert a katonai korház is itt volt a múlt századokban). A fõtér északi végén álló katolikus templomot 1852-ben emelték.
Héthatárra híres lenne ez kis városközpont, ha épületeit eredeti állapotába visszaállítanák. Utunkat folytatjuk a Cserna partján a Groata Haiducilor vendéglõ és a Hygieia forrás antik templomszerû építménye mellett és néhány perc múlva a Rablóbarlang alatt elhelyezkedõ „Hotel Roman” Gyógyszállóhoz érünk. Az 1976-ban, az elsõ római fürdõk helyén felépített betonkolosszus arról nevezetes, hogy néhány kisebb korabeli medence található benne (Baile Imperiale Romane/Római fürdõ nevû részleg), ahol manapság 17 dollárért, többnyire elõzetes belejelentkezés alapján 1,5-2 órás kúrát (fürdés a római medencékben, izzasztás, masszírozás) biztosítanak. A fürdõben egy római idõkbõl származó, sziklába vésett Herkules dombormû is megtekinthetõ. A fürdõtelep legerõsebb hatású, Herkules-II forrása szolgáltatja a vizet: másodpercenként 44 liter, akár 53 C°-os víz tör a felszínre 2000 méteres mélységbõl. A jól felszerelt hotel más részén többek között külön uszodával, szaunával is várják a vendégeket egész éven át. A recepción beszerezhetjük Herkulesfürdõ és környékének turistatérképét. Herkulesfürdõt egyre jobban felfedezik a nyugat-európai weelness-turisták is, jól mutatják ezt a parkolóban álló autók rendszámtáblái. Itt járván elugorhatunk a Rabló-barlanghoz, a közelbõl indul a turistajelzés.

 Túralehetõségek 

 Az üdülõtelep a Domogléd-Cserna Nemzeti Park területén helyezkedik el. A turisták számára sok látványosságot ígér a táj Herkulesfürdõ környékén is: kisebb barlangok, vadregényes vízesések, látványos szorosok, lélegzetelállítóan meredek sziklafalak, tisztavizû patakok, fürdési lehetõséget kínáló hõforrások, az egzotikus növényvilág (Bánáti feketefenyõ, keleti bükk, balkáni bükköny) és állatvilág (pl. egyedülálló lepkefajok) teszik felejthetetlenné túráinkat. (A túrák során legyünk elõvigyázatosak, mivel keresztes- és homoki vipera ill. skorpió is elõfordulhat e vidéken). A Cserna- és Mehádiai-hegységek gerincén végigmenõ turistautakat piros sáv jelzi.
Vegyünk sorra most néhány kirándulási lehetõséget:

 A Hét (meleg) forrás vidéke (Sapte Izvorul Calde) kb. 4 km-re fekszik Herkulestõl.

Ha nem a Hétforrás környékén levõ kempingben vagyunk elszállásolva, érdemes ellátogatni erre a vidékre autóval vagy gyalogosan. Legegyszerûbb ide az eljutás a már megismert Hotel Roman-tól. A Cserna partján felfelé haladva az alsó és felsõ út végsõ találkozási pontjához, a hídhoz jutunk (túloldalt az 1893-ban létesített Elektromos Mûvek épülete áll). Az úton továbbhaladva hamarosan egy újabb híd következik. A közelben van a kicsiny Cserna- (vagy Bobot-)vízesés, ettõl fogva a patak baloldalán vezet az út, és kb. két kilométer után megérkezünk a Hétforrás vidékére. Ennek fõ forrása egyébként az ország legradioaktívabb hévizének számit. Itt az erdészház mellett találhatóak meg a Hétforrás-camping érkezésünkkel egyidõben korszerûsített faházai. Az út másik oldalán, közvetlenül a Cserna partján a kemping sátorozó-helyei találhatóak.

Még mielõtt a kempinget elérjük, arra lehetünk figyelmesek, hogy több helyen gépkocsik állnak az út szélén, látszólag minden különösebb ok nélkül… itt vannak lent a Cserna partján a termálforrásoknál kiépített szabad-strandok. A Hétforrás területén ugyanis több fürdõzést biztosító medence van. Az egyik kanyarban, az út alatti barlangszerû képzõdmény (La Gropan) 38 fokos vizében mártózhatunk meg, alatta mindjárt ott folyik a Cserna. A lejáró mellett büfék találhatóak. Egy másik tõle folyásirányban kissé lejjebb lévõ fürdõzõhely 2 kis betonmedencébõl áll (Izvorul Scorillo). Ezek a szabadstandok „mindenki fürdõi” és átfolyó rendszerben mûködnek: a tiszta hévíz egy-egy csövön át folyik be, alul pedig a Csernába távozik a kifolyó víz. 3 éve a kempingtõl kissé feljebb a Csernán egy függõhídon átmenve további medencék is voltak a folyón jobb partján paradicsomi környezetben, ma már azonban se híd, se medence (Trei Izvoare Calde).

Mindenképpen óvatosnak kell lennünk a fürdõzéssel, az orvosok az elsõ fürdõzés idejét 5-10 percben határozzak meg. Állítólag naponta fordul elõ, hogy a termálvízben sokat tartózkodó könnyelmû turisták orvosi ellátásra szorulnak.

Egyébként jó néhány horgászt látni errefele, sok hal lehet a tiszta vízben (meg esetleg néhány fürdözõ is, köszönhetően a termál víznek:-) )

A kempingtõl kissé feljebb, egy baloldalra letérõ mellékút mellett (alig 50 méternyire) található az olimpiai méretekkel büszkélkedõ termálstrand (55x30m), amely mellett óriás lecsúszó-pálya is helyet kapott (Strandului termale Sapte Izvoare).

Roset (Codiu) vízesés   

A Roset-vízesés piros kör jelzését a Cserna-völgyi út mellett találjuk jobb oldalt, nem sokkal a Hétforrás-kemping felett (kb. 500 méterre) a Ghizelei-keresztnél.(Ugyaninnen indul a Balta Cerbuliu és a Culmea Muntilor felé is jelzés). 
Szinte folyamatosan a Roset patakot követi  utunk, hogy idõnkénti erõsebb kaptatók után a Mehádiai-hegyek egyik magas sziklafalán végigfolyó esés alsó részét pillanthassuk meg kb. 80 perc múlva.

A vízesés nem látható részéhez turistaút már nem vezet a sziklás út veszélyessége miatt. A vízesés teljes hossza megközelítheti a 100 métert.

Fehér-Kereszt kilátóhely, Domogléd-csúcs, Feregari-szoros, Proláz-völgy

A Fehér-kereszthez vezetõ turistajelzés (sárga sáv) a korábbakban leirt felsõ útról kapható meg, addig érdemes elsétálni a belvárosból. A Fehér-Kereszt (Crucea Alba) kilátóról pompásan belátni a történelmi belvárost és a völgy felsõbb részeit. (A fehér kereszttõl a Jelarau-forráshoz ill. az 1198 méteres Suscu csúcs fele is folytathatjuk utunkat). A sárga sávot követve a Grota lui Serban-barlang kitérõjéhez érünk. Esetleges barlangi nézelõdés után az eredeti ösvényre visszatérve feljebb mászunk és a sziklaszélen a baloldali, sziklásabb ösvényt (hiányos jelzések!) válasszuk. Folyamatos erõs emelkedõ részek után újabb kilátópontra érünk, ahonnan már a Cserna völgy alsó része is belátható (a sportpálya is, ahová majd érkezünk). Hamarosan a piros felirattal jelzett Domogléd-csúcson vagyunk (1105 m). A Domogléd egy különleges flórájú, sziklás vidék (területén több mint 2000 növényfaj él és a kutatók igen sok fajta pillangót és védett madárfajt figyeltek meg itt). Szép kilátóhely a Cserna völgyére, de a távoli Gojdán hegység magas csúcsait is láthatjuk tiszta idõben, az ellenkezõ irányban pedig a Dunát fedezhetjük fel. Ezután a Feregari-szoros ill. Proláz-völgy felé ereszkedünk le egzotikus fenyõfák között. A szorosban a vakítóan fehér sziklafal és a meredeken levezetõ ösvény a Királykõ-hegységre emlékeztet. Kiépített sziklamászó–pályák is vannak itt. A túra végén a Mészkõüzem ill. a sportpálya mellett elvezetõ felsõ úton kötünk ki. Kényelmes tempóban 7-8 órás túra. 

Szeles-(Vanturatoarea) vízesés a Scochina-patakon ill. egy másik túra a Ceszna-völgyében

Szeles-(Vanturatoarea) vízesés a Scochina-patakon. A Cserna-völgyi víztározó (Lacul Prisaca) után találhatjuk meg a vízesést jelzõ táblácskát. A piros kereszt turistajelzésen kell elindulnunk és szép erdei környezetben már 40 perc múlva megpillanthatjuk a két egymásra majdnem merõlegesen álló sziklafal találkozásánál lezúduló vadregényes esés felsõ szakaszát. Újabb fél óra múlva egy kisebb sziklás oromra érünk, ahonnan a vízesés tetejét és a túra kiindulópontját is szépen beláthatjuk. Innentõl az út már lefelé, a völgy mélyebb részére, a kb. 30 méteres, látványos vízesés lábához vezet, 10 percen múltán már ott is vagyunk. Óvatosan az esés lábához illetve mögé is mehetünk. Egyike a legszebb vízeséseknek (lásd a lenti 2 képet)

  Ceszna-völgye (Cheile Tasnei), kék-kereszt jelzésen 3 óra oda-vissza.
A turistaút a Motel-Dumbrava-tól erõs kaptatóval indul, kb. 20 perc után érünk el egy szép sziklás részt, ahonnan beláthatunk már a hajdani ezeréves magyar határon fekvõ festõi szépségû völgybe. A mediterrán hangulatot árasztó, sziklákból kinövõ egzotikus fenyõkkel övezett Czeszna-völgyben egy vízesésig megyünk, ahol érdekes módon egy még a mai napig is mûködõ vízi malom található (Moara Draucului). A völgy sajátos növényvilágával, mészkõszikláival mindenkit elkápráztat

Izzasztó-barlang (Groata cu aburi), Csorich-tető...

A központból indulva erdõs ösvény vezet fel a kb. 800 méteres tengerszint feletti magasságon fekvõ, mészkõbõl álló sziklahasadékhoz. Nevét onnan kapta, hogy a barlang egyik nyílásából esõs, nedves idõben meleg, 57 C°-os gõzök, furcsa robajok kíséretében szállnak fel. Egyébként semmi különösebb látnivaló nincs ebben a kis barlangban. Az odavezetõ úton szép kilátás nyílik az üdülõtelepre, de a barlang feletti kis kunyhóból élvezhetjük a legszebb kilátást (Csorich-tetõ). A jelzésen továbbmenve a Csorich-tetõtõl az Elisabeta (Erzsébet) csúcshoz juthatunk. A Román-hoteltől 5 perc alatt a Rabló-barlanghoz (Pestera Hotilor /Grota Haiducilor) juthatunk és az alábbi információs tábla is ott található. 

 
Bánáti-szfinx : Orsova felé autózva Csernahévíz (Toplet) elõtt a Cserna túloldalán érdekes természetes sziklaképzõdmény található, amely hasonlóságot mutat az egyiptomi szfinx-szel. A sziklaalakzatot Toplet elõtt kb. 2 km-re (378-as kilométerkõnél), a Cserna partját megközelítve már láthatjuk, de a legjobban akkor szemlélhetjük meg a „szfinxet”, ha Toplet helységnél a hídon átmegyünk a túlsó partra és visszább sétálunk (Sfinxul banatean).

A lenti képen: a Román-Szálloda környéke a Cserna-völgyében (A fehér-kereszt túra egyik kilátójáról)

Úti kalauzunk második részében a Vaskapu és Kazán-szoros maga nemében páratlan szépségû vidékét járjuk be egészen Új-Moldováig.

Balázs István cikke e témában itt