I. Általános rendelkezések

1. Az Egyesület neve: Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú Egyesület
2. Székhelye: 1031 Budapest, Vizimolnár u. 10. VIII. em. 69.
3. Működési területe: a Magyar Köztársaság területe
4. Az Egyesület önálló jogi személy. Az Egyesületet mint jogi személyt a hatóságok és harmadik személy előtt az elnök képviseli. Az Egyesület Elnöksége az Egyesület képviseletével más személyt is megbízhat.
5. Az Egyesület a Közgyűlés által megállapított és elfogadott alapszabály szerint működik.
6. Az Egyesület közhasznú tevékenységet végez. Felügyeletét az ügyészség látja el.

II. Az Egyesület célja feladata

1. Az egyesület tagjai körében a népművészet és a kézművesség hagyományainak és tárgykultúrájának megőrzése, ápolása, megismertetése, az ezekhez kapcsolódó szellemi és technikai tapasztalatok összegyűjtése felelevenítése, megőrzése és igényes alkotásra nevelés a kézműves, népművészeti és iparművészeti ágakban.
2. Közreműködés a társadalmi tudat formálásában ismeretek gyűjtése és terjesztése a tevékenységi körébe tartozó ágakban.
3. Együttműködés a hasonló célkitűzéssel működő hazai és külföldi társszervezetekkel, intézményekkel.
4. A tagság érdekeinek képviselete az Egyesületi célokkal összhangban.
5. Az Egyesület közhasznú tevékenységről szóló 1997. évi CLVI tv. 26. paragrafusában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az alábbiakat végzi:
   1. a) tudományos tevékenység, kutatás,
   2. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
   3. kulturális tevékenység
   4. kulturális örökség megóvása,
   5. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
   6. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
   7. közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető - szolgáltatások.
6. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
7. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytat.
8. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól támogatást nem fogad el, és politikai pártoknak támogatást nem nyújt. Szervezete politikai pártoktól független.
9. Az Egyesület a fenti célkitűzések és feladatok teljesítése érdekében kezdeményezéseivel és javaslataival segíti a környezetkultúra és tárgyalkotó népművészet ügyét közreműködik szakmai bemutatók, rendezvények, előadások szervezésében kiadványok, kiállítások összeállításában és lebonyolításában.

III. Az Egyesületi tagság keletkezése és megszűnése

1. Az Egyesület tagjai lehetnek mindazok a felnőtt korú magánszemélyek akik kézműves illetve népművészeti tevékenységet folytatnak, az Egyesület Alapszabályát önként elfogadják és betartják és erről írásban nyilatkoznak akik vállalják az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködést vállalják az egyesületi tagdíj megfizetését akit az Egyesület a tagjai közé felvesz
   A tagfelvétel Az Elnökség hatáskörébe tartozik, ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
2. Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
   • aki az Egyesület alapszabályát elfogadja
   • aki az Egyesületet anyagilag is támogatja
   • akit az Egyesület pártoló tagjai közé felvesz, illetve erre felkér
   A tagfelvétel az Elnökség hatáskörébe tartozik ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az Egyesületet akit a Közgyűlés tiszteletbeli taggá nyilvánít
4. Egyesületi tagdíj:
   Az Egyesület tagjai és pártoló tagjai tagsági díjat fizetnek.
   A tagsági és pártoló tagsági díjat az éves Közgyűlés határozza meg.
5. Az Egyesületi tagság megszűnik:
   • kilépéssel
   • kizárással
   • a tag halálával
   • az Egyesület megszűnésével
   A kilépést írásban kell közölni az Egyesület Elnökségével.
   A tag kizárása az Elnökség hatáskörébe tartozik ellene a Közgyűléshez lehet fellebbezni.
6. Egyesületi tagság felfüggesztése
   Annak az egyesületi tagnak a tagságát, aki ellen büntetőeljárás indult, az eljárás jogerős befejezéséig az Elnökség felfüggesztheti. A felfüggesztés ellen a Közgyűléshez lehet fellebbezni.

IV. A tagok és pártoló tagok jogai és kötelezettségei:

1. A tag jogai
   • azonos szavazati joggal rendelkezik és részt vehet az Egyesület Közgyűlésén
   • a szervezeti és működési szabályzat által meghatározott módon jogosult igénybe venni az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat
   • jogosult részt venni az Egyesület munkájában
   • választhat és minden tisztségre választható
   • indítványt észrevételt és kifogást tehet
   • a szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja
2. A tag kötelezettségei:
   • az Egyesület Alapszabályában foglaltak és a tevékenységgel kapcsolatos döntések megtartása
   • a vállalt megbízatás legjobb tudása szerinti pontos teljesítése
   • tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében
   • a Közgyűlés által meghatározott módon részt venni az Egyesület programjában
   • a tag köteles az általa készített termékekből - a minőség és a színvonal megtartása érdekében - zsűriztetni
   • köteles évente legalább egy alkalommal az Egyesület által szervezett kiállításon, bemutatón megjelenni alkotásaival
   • köteles a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizetni.
3. A pártoló tag jogosult döntési és szavazati jog nélkül
   • az Egyesület tevékenységét figyelemmel kísérni,
   • az Egyesület munkáját segíteni,
   • az Egyesület rendezvényein részt venni.
   A pártoló tag köteles:
   • az Alapszabályban foglaltakat megtartani,
   • a Közgyűlés által meghatározott tagdíjat megfizetni,
   • az Egyesületet céljai megvalósításában segíteni.
4. A tiszteletbeli tag jogosult:
   • az Egyesület munkáját figyelemmel kísérni
   • az Egyesület rendezvényein részt venni
   A tiszteletbeli tag köteles:
   • erkölcsileg támogatni az Egyesületet céljai megvalósításában
5. A szervezet jogi személy tagjai a jogaikat és a kötelezettségeiket a bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.

V. Az Egyesület szervezete, Elnöksége, tisztségviselők

1. Közgyűlés
   Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, mely a tagok összessége.
   A közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
   A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.
   
   A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével írásban kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie.
   
   Évente legalább egy rendes Közgyűlésnek kell lennie.
   Rendkívüli Közgyűlést kell tartani ha a tagok egyharmada azt a cél megjelölésével írásban igényli vagy azt a tisztségviselők bármelyike szükségesnek tartja, vagy azt a bíróság elrendeli.
   
   A Közgyűlés a szavazásra jogosult tagok 50% + 1 fő esetén határozatképes. Ha a Közgyűlés a meghívó szerinti időpontban nem határozatképes, az emiatt újból összehívott - azonos tárgyú - Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés időpontjától számított 8 napon belüli időpontra kell összehívni amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
   A Közgyűlés határozatainak meghozatalakor az érvényes Közgyűlésen megjelentek létszáma tekintendő 100 százaléknak.
   A Közgyűlésen minden tag egyformán egy szavazattal rendelkezik.
   A közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik:
   • az Alapszabály meghatározása és módosítása az Egyesület elnökének és tisztségviselőinek valamint a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása
   • az Egyesület más szervezettel való egyesülésének kimondása
   • az Egyesület feloszlásának kimondása
   • a tagdíjak megállapítása
   • az éves beszámoló jóváhagyása
   • a közhasznúsági jelentés elfogadása (1997. évi CLVI. tv. 19. §.)
   • az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása
   • a költségvetés elfogadása
   Kétharmados minősített döntés szükséges az alábbi döntések meghozatalához:
   • az Alapszabály elfogadása, illetve módosítása
   • más Egyesülettel való egyesülés
   • a megválasztott tisztségviselők visszahívásához, lemondásuk elfogadásához
   • a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásához illetve módosításához
   • a Közgyűlésen titkos szavazás elrendeléséről
   • az éves beszámoló jóváhagyására
   A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
   A Közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg.
   Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
   A Közgyűlés üléséről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni és azt az elnök - felhatalmazás esetén helyettese - illetve két tag és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti
2. Az Elnökség Két Közgyűlés között az Egyesületet az Elnökség irányítja.
   Az Elnökség elnökből, elnökhelyettesből és titkárból áll.
   Az Elnökséget a Közgyűlés az Egyesület tagjai közül 2 évre választja meg.
   Az Elnökség döntéseiről és intézkedéseiről a következű Közgyűlésen köteles beszámolni a Közgyűlésnek.
   Az Elnökség hatásköre:
   • irányítja és szervezi az Egyesület munkáját
   • előkészíti és végrehajtja az Egyesület éves költségvetését, végrehajtásáról beszámol a Közgyűlésnek
   • döntési jogkört gyakorol mindazon ügyekben melyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe
   • hatályos jogszabályok figyelembevételével megállapítja az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát, azt a Közgyűlés elé terjeszti és elfogadása után annak megfelelően működik
   • jogosult dönteni az Egyesületet érintő kötelezettségek (szerződések) és fogok vállalásáról, illetve teljesítéséről és köteles ezekről a Közgyűlésnek beszámolni
   • jogosult akár a tagot akár kívülálló személyt gazdasági vezetői illetve könyvvezetési teendők ellátásával megbízni
   • tag felvétele
   • tag kizárása
   Az Elnökség 3 tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség legalább évente kétszer tart ülést de szükség esetén rendkívüli esetben is összehívható. Az Elnökséget az Elnök -vagy felhatalmazása esetén - az Elnökhelyettes hívja össze a napirendi pontok közlésével úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 nap teljen el.
   Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt szervet, személyt az Elnökség ülésére meg kell hívni.
   Az Elnökség munkarendjét és ügyrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg. Döntését egyszerű szótöbbséggel hozza kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabályok illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat minősített többséget ír elő.
   Az Elnökség ülései nyilvánosak.
3. Az Elnök
   Az Elnök vezeti és szervezi az Egyesület munkáját. Irányítói jogkörét a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon az Elnökhelyettessel megoszthatja, illetve átruházhatja.
   Az Elnök képviseli az Egyesületet.
   Kötelességei és jogai:
   • az Elnök az Elnökséget bármikor összehívhatja
   • irányítja az Egyesület tevékenységét és gazdálkodását
   • beszámol (évente legalább egyszer) a Közgyűlésnek az Egyesület munkájáról és gazdálkodásáról
   • az Egyesület Elnökségének döntése alapján szerződést köthet illetve kötelezettséget vállalhat
   • utalványozási jogot gyakorol az Egyesület gazdasági vezetőjével együtt
   • a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon gondoskodik az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentumok nyilvántartásáról és ellenőrzéséről
   • intézkedik és dönt a Közgyűlés, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat által hatáskörébe utalt ügyekben
4. Elnökhelyettes Az Elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az Elnököt mely a képviseleti jogra nem terjed ki. A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott esetekben az Elnök megbízása alapján meghatározott feladatok ellátásában helyettesíti az Elnököt.
5. Titkár A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon az Elnökség irányításával végzi az Egyesület működéséhez szükséges munkákat.
6. Felügyelő Bizottság Az alapító tagok kijelentik hogy az Egyesület éves árbevétele az 5 millió forintot nem haladja meg illetve meg sem fogja közelíteni, így Felügyelő Bizottságot nem hoznak létre.
7. Összeférhetetlenségi szabályok
   A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b. pont), élettársa a határozat alapján
   1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
   2. bármilyen más előnyben részesül illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
   A b. pont esetében nem minősül előnyben a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás illetve az egyesület által tagjának tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
   A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
   A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
8. Határozatok és nyilvánosság
• Az Elnök köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. A döntéseket a határozatok tárában kell nyilvántartani. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, (nyílt szavazás esetén) személyét.
• Az Elnök köteles a szervezet döntéseit az érintettekkel írásban közölni, igazolható módon (pl.: ajánlott postai küldeményként feladva) és a szervezet székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán nyilvánosságra hozni.
• Az Elnök köteles gondoskodni a szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban történik. Az iratbetekintésről nyilvántartást kell vezetni.
  A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

VI. Az Egyesület képviselete

Az Egyesület képviseletére az elnök jogosult.
Az Egyesület képviselője:

Tüskés Tünde
An.: Szemes Anna
Lakcíme: 1131 Budapest, Futár u. 6. III. em. 9.

A képviselő megbízatása 2 évre szól.
Az Egyesületet a képviselő önállóan képviseli.
A képviselő rendelkezik az Egyesület számlája felett is.


VII. Az egyesület gazdálkodása

Az Egyesület az Elnökség által összeállított és a Közgyűlés elé terjesztett a Közgyűlés által minősített többséggel elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat szerint végzi munkáját.
A Szervezeti és Működési Szabályzat nem lehet ellentétes az Alapszabállyal.
A tagok által befizetett tagdíjak, illetve minden a közös és közhasznú célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi.
Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Tartozásaival saját vagyonával felel.

Az Egyesület bevételei:

• tagdíjbefizetések
• az államháztartásból illetve más adományozótól származó közhasznú célra vagy működési célra kapott bevétel
• egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
• egyéb, más jogszabályban meghatározott bevétel
• vállalkozásból származó bevétel

Az Egyesület kiadásai:

• működési kiadások és azok járuléka
• a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
• az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
• vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások)
• A közhasznú és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, az a jelen alapító okirat meghatározott tevékenységére kell fordítania.

Az Egyesület a tagsági díjakat elsősorban fenntartási és ügyviteli költségek - valamint az ezeket terhelő járulékok és adók - fedezésére használja fel.

Az Egyesület tevékenysége során a közcélú feladatok ellátására adományokat, befizetéseket, illetve természetbeni juttatásokat fogadhat el, ezeket azonban csak a közcélú feladatainak ellátására használhatja fel.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

Az Egyesület működésével kapcsolatban a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. és a közhasznú szervezetek számviteli és gazdálkodási rendjéről szóló jogszabályok alapján vezetett nyilvántartásokat kell vezetni.

Az éves beszámolónak és a közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell az Egyesület gazdálkodási tevékenységéről készült beszámolót is.


VIII. Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha

• feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja,
• az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonáról a megszűntét kimondó Közgyűlés rendelkezik.


Vegyes rendelkezések

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat.
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, az egyesülési jogról szóló 1989. II. tv. és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. rendelkezései irányadók.

Ezt a módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület a 2001. november 29-ei megismételt Közgyűlésén fogadta el.

Budapest, 2001. november 29.