A Bükk-hegység déli lábánál, Tardon születtem és élek.

Falum a három matyó település egyike. Különlegessége, hogy míg Mezőkövesden és Szentistvánon szabadrajzú mintákat hímeznek, addig nálunk a keresztszemes kézimunkák szemet gyönyörködtető darabjai készülnek, a régi népviseleti darabokon, használati textileken alkalmazott minták továbbéltetésével. A színezéshez kezdetben csak piros és kék fonalat használtak, a többi szín később jelent meg, de a piros dominanciája megmaradt.

A sok-sok minta közül leggyakrabban alkalmazott az „eperlevél”-nek nevezett leveles ág, az „alma”-ként ismert gránátalma, csillagok, mértani formák, levelek, virágkosarak, madarak, szívek. Ezeket olyan dúsan hímezzük, hogy az alapanyag szinte nem is látszik.

Különleges és gyakori elem a „szíves madár”, ahol a szívet két madár fogja közre, valamint egyedülálló a „Kossuth-bankós” motívum, mely az 1848-49-es szabadságharc alatt alakult ki és az egyik leggyakrabban hímzett minta lett.

Gyermekkorom óta foglalkozom e nagyon gazdag mintakincs alkalmazásával, takácsvásznon való megjelenítésével.

Ezek a motívumok jelennek meg az általam készített, zsűriztetett párnákon, futókon, terítőkön, könyvjelzőkön, tűpárnákon, egyéb kézimunkákon.

Hímzéseimet a népművészeti kereskedelemben is forgalmazom, viszonteladókon keresztül, illetve kézműves vásárokon árusítom, foglalkozásokon mutatom be. Egyedi megrendelésre is dolgozom.

Fontosabb, visszatérő rendezvények, melyeken részt veszek: „Múzeumok Majálisa” (Nemzeti Múzeum, Budapest), „Nyár a Lánchídon”, „Utazás” kiállítások (Budapest, HUNGEXPO), Népművészeti Kiállítás (Tihany, Győr, Sajószentpéter, Sátoraljaújhely), „Táncpajta” (Mezőkövesd), illetve a „Mesterségek Ünnepe” (Budai Vár).

Meghívásra kézműves bemutatókat, oktatásokat tartok tájházakban, természetesen elsősorban Tardon és Mezőkövesden.